Magyar Hírlap, 2005. március (38. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-31 / 74. szám
Magyar Hírlap, 2005. március 31., csütörtök Jól pályáztak a vállalkozók a fejlesztési támogatásokért Gazdasági szerkezetváltás indul Békésben Biztató jele Békés megyében a gazdasági fellendülésnek, hogy pályázói sikeresen szerepelnek az első nemzeti fejlesztési terv kiírásain - mondta lapunknak Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke. A legfrissebb adatok szerint Hajdú-Bihar után az innen pályázó önkormányzatok és vállalkozások nyerték el eddig a legtöbb támogatást, ezer lakosra több mint 41 millió forint jut. A megyének azonban gazdasági szerkezetváltásra van szüksége: átfogó szakértői munkaanyag készül Békés gazdasági helyzetéről, ebben javaslatokat tesznek a fejlesztési irányaira is. A szerkezetváltásról szóló munkaanyagot készítő szakértő céget a területfejlesztési tárcán belül működő Magyar Területfejlesztési és Regionális Hivatal kérte fel. Vannak-e már előzetes információk arról, milyen következtetések vonhatók le a tanulmányból? A megye legnagyobb gondja, hogy kedvezőtlen a gazdaság szerkezete, s főként ez okozza, hogy országos viszonylatban igen alacsony a térség jövedelemtermelő képessége. Ha továbbra sem indul be a gazdaság felpezsdítése, kevés az esélyünk arra, hogy Békés felzárkózik az ország versenyképes gazdasági övezeteihez. A tárca által felkért szakértő cég több mint százötven Békés megyei vállalkozással készített interjút, így minden esély megvan arra, hogy a térségben működő vállalkozások tényleges gondjai és problémái kerüljenek felszínre. A munkaanyag következtetéseit figyelembe véve készülnek majd el azok a fejlődést elősegítő operatív programok, amelyekhez hazai és brüsszeli források társíthatók. Jó időpontban kaptunk kormányzati segítséget, hiszen a főbb fejlesztési irányokat kijelölő szakértői programjavaslatok csatlakozhatnak a most készülő nemzeti fejlesztési terv fejezeteihez. Természetesen a váltás fokozatosan történik. A folytatás a 14. oldalon Varga Zoltán: kötelező a váltás Géja megye 13 Autópálya nélkül nem megy Mindenekelőtt autópálya és autópálya - hangsúlyozta lapunknak a város és a környező agglomeráció legfontosabb céljai között az úthálózat-fejlesztés fontosságát Békéscsaba polgármestere. Pap Jánosnak meggyőződése, hogy a város és térsége látványos gazdasági előrelépésre autópálya nélkül nem számíthat. Számolva a kormány által felgyorsított autópálya-fejlesztési program hatásaival, Békéscsaba már most korszerű ipari területekkel, versenyképes munkaerővel, felsőfokú közgazdasági végzettségű fiatalokkal és kedvezményekkel ösztönzi a befektetéseket. A gyorsforgalmi közlekedési hálózat hiánya rányomja bélyegét a térségre, Békéscsaba és a hozzá tartozó agglomeráció tőkevonzó képessége gyengébb, mint az autópálya-építésben érintett keletmagyarországi városoké. A polgármester szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy Békéscsabát és térségét is elérje az autópálya, enélkül a város roszszabb feltételeket tud kínálni a befektetők számára, mint az észak-magyarországi és észak-alföldi nagyvárosok. Az M3-as autópálya építésének hatásai is egyértelműen igazolják a korszerű személyforgalom és teherszállítás fontosságát. Békéscsabát és az agglomerációt még ma is a szigetszerű fejlődés jellemzi, és a gazdaság húzóerejét a tradicionális iparágak adják. Ide érdemi nagyságrendű befektetői tőke csak az első befektetési hullámmal érkezett, a kilencvenes évek elején. Akkor még Békéscsabára - Kelet- Magyarország valamennyi határhoz közeli városához hasonlóan - minimum két és fél, három óra alatt lehetett elérni a fővárosból. A gazdaságot jelenleg is a tradícióval rendelkező iparágak határozzák meg. Az élelmiszeripar másfél évtized alatt sem tudott stabilizálódni, egy része „elolvadt”, s a Bábolna Rt. 2004-es privatizációja újabb veszteséget okozott a városnak, jelentős létszámú munkaerő szabadult fel. A polgármester véleménye szerint így is van esély Békéscsaba felzárkózására a 2013-ig terjedő új brüsszeli költségvetési időszakban. A folytatás a 15. oldalon A békéscsabai városháza: Harc az elszigeteltség felszámolásáért A világ legnagyobb kukoricavetőmag-üzemét építette fel Szarvason a DuPont csoport tagja, a Pioneer Hi-Bred International. Az üzem tavaly 35 ezer tonna fémzárolt vetőmagot állított elő, amelyből 25 ezer tonna került exportpiacokra. A kiváló ökológiai adottságokra és a kedvező befektetési tapasztalatokra alapozva a világ vezető vetőmagtermelő cége eddig több mint negyvenmillió USD összeget költött a szarvasi üzemre. A magyarországi termelőüzem ma már a nemzetközi vállalatcsoport új európai termelési központja. A Pioneer a hazai mezőgazdasági termelés legnagyobb beruházását valósította meg Békés megyében. A kapacitásbővítő fejlesztések 2005-ben is folytatódnak, összesen 1,7 milliárd forint saját fejlesztési forrásból 2400 négyzetméterrel bővül a raktárkapacitás. Boncok Lajos, a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. termelési igazgatója elmondta: a magyarországi leányvállalat tervei között szerepel a vetőmag-osztályozás és -kiszerelés kapacitásának további EURÓPAI TERMELÉSI KÖZPONT BÉKÉS MEGYÉBEN A világ legnagyobb vetőmagüzeme Szarvason bővítése egy 15 és egy 5 tonna/óra kapacitású vonallal, biztosítandó a teljes megtermelt vetőmag hazai feldolgozását. A tavalyi évben a Pioneer rekordtermést takarított be, ennek köszönhetően 32 ezer tonnáról 35 ezer tonnára nőtt a vetőmaggyártás, a vetőmagokból 25 ezer tonna került exportpiacokra. A termelési igazgató utalt arra: adottak a lehetőségek a magyarországi hibridkukoricavetőmag-előállítás további bővítésére. A bővülő magyarországi termelés és feldolgozás terveit elfogadta az anyavállalat. Ennek köszönhetően az idei évben újabb tíz százalékkal bővülhet az öntözött szántóföldi termőterület, összesen 11 200 hektáron állíthatnak elő a partner gazdaságok jól jövedelmező kukorica-vetőmagot. A várható többlettermést a szarvasi üzem nem tudja fogadni, szárítani és feldolgozni, ezért 1200 hektár vetőmag termésére bérfeldolgozási szerződést kötött a Pioneer a Bólyi Mezőgazdasági Részvénytársasággal. Békés megye és Szarvas a nemzetközi vetőmagtermelés versenyképes régiója. A térség előnye, hogy kedvező a logisztikai fekvése, az EU földrajzi középpontjában található, ahonnan a nyugat- és a kelet-európai országok is könnyen elérhetők. A Békés megyében termelt vetőmag nemcsak a magyar, hanem a külföldi termelők fajtaigényeit is ki tudja elégíteni. A szarvasi feldolgozó azért tudott rövid idő alatt meghatározó pozícióba kerülni a nemzetközi cégcsoporton belül, mert a gazdaságföldrajzi adottságok mellett a térségben a magas szintű szakmai tudást is megtalálta a szántóföldi partnerekben és a cég szarvasi alkalmazottjaiban is. A tengerentúli anyavállalat legfontosabb nemzetközi termelő-, gyártó- és ellátóbázisa részére a vetőmag-alapanyagot 150 hazai mezőgazdasági termelőüzem és vállalkozás állítja elő 320 táblán. A szántóföldi termelés és a hozzá kapcsolódó munkák 7500 család megélhetéséhez járulnak hozzá: amerikai, ausztráliai, kanadai és új-zélandi vevőkhöz, tízezer tonna a magyar termelőkhöz. Az önálló magyarországi kereskedelmi cég országot és térségeket átfogó szakmai értékesítő csapata mellett a termékfejlesztésben kulcsszerepet betöltő termékmenedzserekkel és marketingasszisztensekkel dolgozik. A sikeres termékfejlesztés és a környezeti feltételhez legjobban alkalmazkodó hibridek kiválasztása érdekében a társaság fajtakísérleti és -nemesítő hálózatot működtet az ország minden termelési körzetében. A magyarországi termelők a Pioneer-hibridekről személyesen is tapasztalatokat gyűjthetnek az optimális fajtakiválasztás érdekében. At♦«******»XXUW*y»fi.> Oww*«*<«MteaiM. at «y-* »wlw» t* «*» ***** Mwww»» -j* JSL bJmi» m SL Wk« -Wa» M*»., U vJkWi lyyjuy a A Pioneer • j a $ a * dAt tálalata ! 23447-400 A Pioneer 2003 óta önálló vetőmag-forgalmazó társaságot alapított a bővülő piaci pozíciók további erősítése érdekében. A Pioneer Hi- Bred Magyarország Kereskedelmi Kft. jelenleg vezető a hazai kukoricavetőmag-piacon, részesedése eléri a negyven százalékot, és második a napraforgóvetőmag-piacon, amelynek harminc százalékát birtokolja. Az idei évben előállított 35 ezer tonna vetőmagból mintegy 25 ezer tonna kerül francia, német, olasz, spanyol, görög, portugál, cseh, szlovák, lengyel, bolgár. HIRDETÉS