Magyar Hírlap, 2005. március (38. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-31 / 74. szám

Magyar Hírlap, 2005. március 31., csütörtök Jól pályáztak a vállalkozók a fejlesztési támogatásokért Gazdasági szerkezetváltás indul Békésben Biztató jele Békés me­gyében a gazdasági fel­lendülésnek, hogy pá­lyázói sikeresen szerepel­nek az első nemzeti fej­lesztési terv kiírásain - mondta lapunknak Var­ga Zoltán, a megyei köz­gyűlés elnöke. A legfris­sebb adatok szerint Haj­­dú-Bihar után az innen pályázó önkormányza­tok és vállalkozások nyerték el eddig a leg­több támogatást, ezer lakosra több mint 41 millió forint jut. A megyének azonban gazdasági szerkezetvál­tásra van szüksége: átfogó szak­értői munkaanyag készül Békés gazdasági helyzetéről, ebben ja­vaslatokat tesznek a fejlesztési irá­nyaira is. A szerkezetváltásról szóló munka­anyagot készítő szakértő céget a terü­letfejlesztési tárcán belül működő Ma­gyar Területfejlesztési és Regionális Hivatal kérte fel. Vannak-e már előzetes információk arról, milyen kö­vetkeztetések vonhatók le a tanul­mányból? A megye legnagyobb gondja, hogy kedvezőtlen a gaz­daság szerkezete, s főként ez okozza, hogy országos viszonylatban igen ala­csony a térség jövede­lemtermelő képessége. Ha továbbra sem indul be a gazdaság felpezsdítése, kevés az esélyünk arra, hogy Békés felzárkózik az ország versenyképes gaz­dasági övezeteihez. A tár­ca által felkért szakértő cég több mint százötven Békés megyei vállalkozás­sal készített interjút, így minden esély megvan arra, hogy a térségben működő vállalkozások tényleges gondjai és problémái ke­rüljenek felszínre. A munkaanyag következtetéseit figyelembe véve készülnek majd el azok a fejlődést elősegítő operatív programok, amelyekhez hazai és brüsszeli for­rások társíthatók. Jó időpontban kaptunk kormányzati segítséget, hiszen a főbb fejlesztési irányokat kijelölő szakértői programjavasla­tok csatlakozhatnak a most ké­szülő nemzeti fejlesztési terv feje­zeteihez. Természetesen a váltás fokozatosan történik. A folytatás a 14. oldalon Varga Zoltán: kötelező a váltás Gé­ja megye 13 Autópálya nélkül nem megy Mindenekelőtt autópálya és autó­pálya - hangsúlyozta lapunknak a város és a környező agglomerá­ció legfontosabb céljai között az úthálózat-fejlesztés fontosságát Békéscsaba polgármestere. Pap Jánosnak meggyőződése, hogy a város és térsége látványos gazda­sági előrelépésre autópálya nélkül nem számíthat. Számolva a kor­mány által felgyorsított autópá­lya-fejlesztési program hatásaival, Békéscsaba már most korszerű ipari területekkel, versenyképes munkaerővel, felsőfokú közgaz­dasági végzettségű fiatalokkal és kedvezményekkel ösztönzi a be­fektetéseket. A gyorsforgalmi közlekedési há­lózat hiánya rányomja bélyegét a térségre, Békéscsaba és a hozzá tartozó agglomeráció tőkevonzó képessége gyengébb, mint az au­tópálya-építésben érintett kelet­magyarországi városoké. A pol­gármester szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy Békéscsabát és térségét is elérje az autópálya, enélkül a város rosz­­szabb feltételeket tud kínálni a befektetők számára, mint az észak-magyarországi és észak-al­földi nagyvárosok. Az M3-as au­tópálya építésének hatásai is egy­értelműen igazolják a korszerű személyforgalom és teherszállítás fontosságát. Békéscsabát és az agglomerációt még ma is a sziget­szerű fejlődés jellemzi, és a gaz­daság húzóerejét a tradicionális iparágak adják. Ide érdemi nagy­ságrendű befektetői tőke csak az első befektetési hullámmal érke­zett, a kilencvenes évek elején. Akkor még Békéscsabára - Kelet- Magyarország valamennyi határ­hoz közeli városához hasonlóan - minimum két és fél, három óra alatt lehetett elérni a fővárosból. A gazdaságot jelenleg is a tradíció­val rendelkező iparágak határoz­zák meg. Az élelmiszeripar másfél évtized alatt sem tudott stabilizá­lódni, egy része „elolvadt”, s a Bá­bolna Rt. 2004-es privatizációja újabb veszteséget okozott a város­nak, jelentős létszámú munkaerő szabadult fel. A polgármester véleménye sze­rint így is van esély Békéscsaba felzárkózására a 2013-ig terjedő új brüsszeli költségvetési időszak­ban. A folytatás a 15. oldalon A békéscsabai városháza: Harc az elszigeteltség felszámolásáért A világ legnagyobb kukoricavetőmag-üzemét építette fel Szarvason a DuPont csoport tagja, a Pioneer Hi-Bred International. Az üzem tavaly 35 ezer tonna fémzárolt vetőmagot állított elő, amelyből 25 ezer tonna került exportpiacokra. A kiváló ökológiai adottságokra és a ked­vező befektetési tapasztalatokra alapozva a világ vezető vetőmagtermelő cége eddig több mint negyvenmillió USD összeget költött a szarvasi üzemre. A magyarországi termelőüzem ma már a nemzetközi vállalatcsoport új európai termelési központja. A Pioneer a hazai mezőgazdasági termelés leg­nagyobb beruházását valósította meg Békés megyében. A kapacitásbővítő fejlesztések 2005-ben is folytatódnak, összesen 1,7 milliárd forint saját fejlesztési forrásból 2400 négyzet­­méterrel bővül a raktárkapacitás. Boncok Lajos, a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. termelési igazgatója elmondta: a magyarországi leányvál­lalat tervei között szerepel a vetőmag-osztályo­zás és -kiszerelés kapacitásának további EURÓPAI TERMELÉSI KÖZPONT BÉKÉS MEGYÉBEN A világ legnagyobb vetőmagüzeme Szarvason bővítése egy 15 és egy 5 tonna/óra kapacitású vonallal, biztosítandó a teljes megtermelt vetőmag hazai feldolgozását. A tavalyi évben a Pioneer rekordtermést ta­karított be, ennek köszönhetően 32 ezer ton­náról 35 ezer tonnára nőtt a vetőmaggyártás, a vetőmagokból 25 ezer tonna került exportpia­cokra. A termelési igazgató utalt arra: adottak a lehetőségek a magyarországi hibridkukorica­­vetőmag-előállítás további bővítésére. A bővülő magyarországi termelés és feldolgozás terveit elfogadta az anyavállalat. Ennek köszönhetően az idei évben újabb tíz százalékkal bővülhet az öntözött szántóföldi termőterület, összesen 11 200 hektáron állíthatnak elő a partner gaz­daságok jól jövedelmező kukorica-vetőmagot. A várható többlettermést a szarvasi üzem nem tudja fogadni, szárítani és feldolgozni, ezért 1200 hektár vetőmag termésére bérfeldolgo­zási szerződést kötött a Pioneer a Bólyi Mezőgazdasági Részvénytársasággal. Békés megye és Szarvas a nemzetközi vetőmagtermelés versenyképes régiója. A tér­ség előnye, hogy kedvező a logisztikai fekvése, az EU földrajzi középpontjában található, ahon­nan a nyugat- és a kelet-európai országok is könnyen elérhetők. A Békés megyében termelt vetőmag nemcsak a magyar, hanem a külföldi termelők fajtaigényeit is ki tudja elégíteni. A szarvasi feldolgozó azért tudott rövid idő alatt meghatározó pozícióba kerülni a nemzet­közi cégcsoporton belül, mert a gazdaságföld­rajzi adottságok mellett a térségben a magas szintű szakmai tudást is megtalálta a szántóföl­di partnerekben és a cég szarvasi alkalmazott­jaiban is. A tengerentúli anyavállalat legfonto­sabb nemzetközi termelő-, gyártó- és ellátóbá­zisa részére a vetőmag-alapanyagot 150 hazai mezőgazdasági termelőüzem és vállalkozás ál­lítja elő 320 táblán. A szántóföldi termelés és a hozzá kapcsolódó munkák 7500 család megél­hetéséhez járulnak hozzá: amerikai, ausztráliai, kanadai és új-zélandi vevőkhöz, tízezer tonna a magyar termelőkhöz. Az önálló magyarországi kereskedelmi cég or­szágot és térségeket átfogó szakmai értékesítő csapata mellett a termékfejlesztésben kulcs­szerepet betöltő termékmenedzserekkel és marketingasszisztensekkel dolgozik. A sikeres termékfejlesztés és a környezeti feltételhez leg­jobban alkalmazkodó hibridek kiválasztása ér­dekében a társaság fajtakísérleti és -nemesítő hálózatot működtet az ország minden termelé­si körzetében. A magyarországi termelők a Pioneer-hibridekről személyesen is tapasztala­tokat gyűjthetnek az optimális fajtakiválasztás érdekében. At♦«******»XXUW*y»fi.> Oww*«*<«MteaiM. at «y-* »wlw» t* «*» ***** Mwww»» -j* JSL bJmi» m SL Wk« -Wa» M*»., U vJkWi lyyjuy a A Pioneer • j a $ a * dAt tálalat­­­a ! 23447-400 A Pioneer 2003 óta önálló vetőmag-forgal­mazó társaságot alapított a bővülő piaci pozí­ciók további erősítése érdekében. A Pioneer Hi- Bred Magyarország Kereskedelmi Kft. jelenleg vezető a hazai kukoricavetőmag-piacon, része­sedése eléri a negyven százalékot, és második a napraforgóvetőmag-piacon, amelynek har­minc százalékát birtokolja. Az idei évben előállí­tott 35 ezer tonna vetőmagból mintegy 25 ezer tonna kerül francia, német, olasz, spanyol, gö­rög, portugál, cseh, szlovák, lengyel, bolgár. HIRDETÉS

Next