Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

18­1 IRÁNYTŰ PROGRAMOZÓ I8®C A Bartók Vonósnégyes koncertje Petrovics Emil 75. születés­napja tiszteletére Komlós Péter, Hargitai Géza (hegedű), Németh Géza (mélyhegedű), Mező László (gordonka) Km.: Szalai Antal (hegedű), Fenyő László (gordonka) Bartók Emlékház (Bp. II., Csalán u. 29.) 19°°A Calcutta Trió indiai zene­klubja Km.: Kozma András, Szalai Péter, Molnár András Marczibányi Téri Művelődési Központ (Bp. II., Marczibányi tér 5/A) 1930 operacsillagok gálakoncert Km.: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vez.: Kovács János Budapest Kongresszusi Központ (XII., Jagelló út 2-4.) 1930 Huszka Jenő: Lili bárónő Operettszínház - Súgó Raktárszínház (Bp. VI., Nagymező u. 17­) 1930 Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Brahms és Beethoven művei Vezényel: Pál Tamás Szombathely, Bartók Terem (Rákóczi u. 3.) 2030 Szőke Nikoletta (ének) és a Jazzclusive Km.: Barcza Horváth József (nagybő­gő), Szakcsi Lakatos Róbert (billentyűs hangszerek), Mohay András (dobok) Columbus hajó (Bp. V. Vigadó térnél) APRÓHIRDETÉS INGATLAN Eladó a XIII. kerületben, Újlipótvárosban tégla építésű házban egy 53 nm-es, távfűtéses, első emeleti, világos lakás. A nappali a Váci útra néz, a háló és a konyha belső csendes udvarra. Ár: 12 m forint. Érdeklődni: 06-30-985-6499 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIÁT IGYOT­Ő KÉT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, Fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu Karsztrendszert a népnek! Tata a vizek és a vizes fagyik vá­rosa - számomra legalábbis. De ez nem volt mindig így: a kőszén­bányászattal sikerült a karszt­­forrásokat elapasztani, a helyiek évtizedek óta küzdenek azért, hogy a károkat orvosolják. A neszmélyi szőlőt éppen e he­tekben szüretelik, mustja most a legjobb, óvatos kortyolgatása köz­ben érdemes elmerengeni a Tata (Tóváros) mai látképét meghatá­rozó évezredek történeti és tájsza­­bászati emlékein. Ki ne ismerné Samut, a környék első lakóját? A vértesszőlősi előember utolsó kő­pattintása óta nagyjából 350 ezer év telt el, a közelében talált őstul­kok szellemei azonban sokáig kí­sértettek itt. Nagy Lajos uralkodá­sa idején, a vizekben és forrásokban akkor még gazdag vidéken feltehe­tőleg a Lackfiak kezdtek várat épí­teni, amit aztán Zsigmond szaba­­tott át királyi pihenésre alkalmas vízivárrá. Később Hunyadi Mátyás alakította teraszos-kerengős rene­szánsz palotává az épületet, hogy tavaszonként vadászatokat indít­hasson innét a környék mocsaras erdeibe. A török korban gyaurok és igaz­­hitűek bástyákkal, védfalakkal erősítették meg a palotát, majd többször porig égették. Sokat lá­tott az Öreg-tó, történtek még itt oda-visszafoglalások Bocskai és Rákóczi idejében is, míg végül a Habsburgok lerombolták, magára hagyták és eladták az erődítményt. A történelem sújtotta romhalmazt Esterházy József országbíró vásá­rolta vissza, hogy barokk kastélyt építsen a helyén. A várható magas költségek miatt terve szerencsé­re nem járt sikerrel, a romantikus stíl akkortájt kötelező szabályai szerint azonban toronnyal, neogó­tikus ablakokkal toldották meg a várat. A romantikus Esterházyak nevéhez fűződik a tó körüli angol­park (később néppark), a kis kas­tély, a pálmaház, a műbarlangok, a műmecset és a környék római és középkori kőmaradványait elnyelő műromok kialakítása is. Mindeközben a sanyargatott nép halászott, korongozott, tucat­nyi malmot épített a forrásokra, a városban és múzeumaiban mind­eme történeti drámának ott a nyo­ma és az újkoriaknak is: a Tatán feltörő szubtermális karsztvizek kristálytiszta forrásait harminc­negyven éve úgy sikerült tökélete­sen elapasztani, hogy közben jó sok kőszenet is nyertek a szomszédos Tatabányán. A helyiek azóta is küz­denek karsztvizeikért: ezek táplál­ták a Fényes fürdőt és Tata vízivá­rosi reményeit. A tragédia ellenére a város ma is varázslatos szépségű. Mindazt a kellemet, ami miatt a buja növényzetű parkok, tavak és erek szabdalta Tatát ma látogatni érdemes, az Öreg- és a szomszédos Cseke-tó sportolásra is kitűnően al­kalmas partjain találjuk. A fagyizót is, azt se hagyják ki. BORSOS ROLAND A város varázslatos szépségű, főleg mióta újra bugyog a víz a karsztforrásokból FOTÓ: MH MAGYAR HÍRLAP­­ 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ e-mail: iranytu@magyarhirlap.hu Megközelítés Budapest felől autózva az M1-esről a Turulmadár után nem sokkal, Ta­­ta-Környe leágazásnál érdemes letérni, de két közúton, a 10-esen és a 100-ason is leérhetünk Tatára. A Déli és a Keleti pályaudvarról reggel hattól hajnali fél egyig indulnak a vonatok, egy-más­­fél óra alatt meg szokták találni Tatát, ugyanennyit kell zötykölődni a reggel és este nyolc között a Népligetből in­duló hat busz valamelyikén. Bár ezeken nem lehet szállítani biciklit, pedig Tatá­ra tényleg megéri.

Next