Magyar Hírlap, 2006. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-19 / 116. szám

MAGyAR HÍRLAP | 2006. MÁJUS 19., PÉNTEK NEW VORN NEW YORK DOW JONES II 219,28 (+13,67) NASDAQ 2203,28 (+7,48) GAZDASÁG TOKIÓ HONGKONG 1 NIKKEI 16087,18 (-220,49) HANG SENG 16266,52 (-549,03) Luxusadó lyukas adatbázisból Kirívó logikátlanságok jellemzik a budapesti luxusadó-rendeletet. Utcák tömegét értékeli túl, má­sutt viszont lefelé tér el a piaci realitástól. Az ok: a törvény sze­rint a besorolási övezeteket kizá­rólag egyetlen adatbázis alapján lehetett kialakítani. A következ­mények zsebbe vágók lehetnek, különösen, ha az ígéretek szerint a következő években bevezetik az általános ingatlanadót. F. SZABÓ EMESE A II. kerületi Fenyves utca felső ré­szén még járda sincs, mégis ez az egyik legdrágább utca Budapesten - legalábbis a luxusadó-rendelet a második legértékesebb, 14-es kate­góriába sorolta. A vele párhuzamos Harangvirág utca viszont mindösz­­sze hetest kapott. A Turul utca szin­tén frekventált terület, a 13-as be­sorolás alá esik, a vele párhuzamos Táltos utcát viszont csak a kilences­be osztotta a jogalkotó. A városban a legdrágább a Vár­ban lévő Országház utca, az egyet­len 15-ös, a környező utcák között viszont akad 11-es és 9-es is; utóbbi­ba tartozik a legértékesebbel párhu­zamos Fortuna utca. A Sváb-hegy és a Gellért-hegy messze nem annyira értékes terület, mint a Pasaréti út­ra merőleges Fenyves utca. A Sváb­hegyen a 11-es és 13-as besorolások a legmagasabbak, a Gellért-hegy pedig még értéktelenebb, 9-eseket is kapott. Holott ingatlanszakértők szerint ezek a legértékesebb város­részek, népszerűségük mostanra már a Rózsadombéval vetekszik. Több ingatlantulajdonos, például a Fenyves és a Turul utcában lakók is épp azért csúsztak bele a luxusadó fizetésére kötelezettek körébe, mert utcájukat túlértékelték. Egyikük szerint az értékbesorolást úgy ala­kították ki, hogy senkinek se kell­jen adót fizetnie: a villanegyedeket leértékelték, egy-egy kisebb utcát, ahol nincsenek paloták, viszont túl­becsülték. Akiknek mégis kell adóz­niuk, mindössze pechesek. Tegnap reggelig Budapesten 424 ilyen „pe­ches” volt, ennyien nyújtottak be bevallást, adókötelezettségük össze­sen 87 millió forint. Alul-, illetve túlértékelt utcák A luxusadóról szóló törvény me­gyékre és kerületekre lebontva so­rolja fel az alapvető értékövezete­ket. Az önkormányzatoknak ezeket figyelembe véve rendeletben kellett meghatározniuk a városok, telepü­lések részletes besorolását. A fővárosban a GKI Gazdaság­­kutató végezte el a feladatot, tizenöt övezetet alkotva, az irányítószámok alapján osztályozta az utcákat. A törvény azt is meghatározta, hogy az önkormányzatok milyen adatbá­zist használhatnak fel az övezetek kialakításához. Ezek szerint mérv­adóként kizárólag az illetékhivatal tavalyi adatait lehetett felhasznál­ni. Az esetenként logikátlan és ordí­­tóan igazságtalan besorolás erre a kikötésre vezethető vissza. Budapesten mintegy hatezer utca van, ebből 1500-2000-ben zajlik ér­tékelhető piaci forgalom, vagyis leg­alább három adásvétel évente - írja tanulmányában Tilk László Géza ingatlanszakíró. A többi utca beso­rolását e tranzakciók alapján lehet meghatározni összehasonlító mód­szerekkel. Ez viszont óriási torzításo­kat okozhat. Elképzelhető, hogy egy utcában csak egy-két lakás cserélt gazdát, ezek azonban nem reprezen­tálják híven az ottani ingatlanokat. Például ha egy villanegyedben csak egy bontásra ítélt házat adnak-vesz­­nek, akkor az az utca nagyon alulér­tékelt lesz. Ugyanígy, ha csak az utca egyetlen luxuslakását adják-veszik, akkor az utca, és így az ott álló ingat­lanok túlértékeltek lesznek. Az önkormányzatok nem kaptak felhatalmazást arra, hogy eltérjenek az illetékhivatal adatbázisától - utal Akar László, a GKI Gazdaságku­tató vezérigazgatója arra, hogy az ő kezük is meg volt kötve. Pedig le­hetőség lett volna, az illetékhivatali adatokat például több évre vissza­menőleg is lehetett volna vizsgálni, továbbá a törvény engedhette volna más adatbázisok használatát is. Pél­dául az ingatlanforgalmazói vagy a banki adatbázisokat is fel lehetett volna használni. Finomhangolás csak 2008-ban Lehet, hogy sok esetben igazuk van a lakóknak, amikor utcájukat túl drágának találják - mondja Illy Ti­bor, a fővárosi önkormányzat adó­ügyi főosztályvezető-helyettese. A luxusadótörvény szerint azonban a mostani besorolást két évre fogadta el a közgyűlés, vagyis jövőre is al­kalmazni kell. Legkorábban tehát 2008-ban lehet módosítani az öve­zeteken. Akkor már szerencsés len­ne figyelembe venni a szakma és a lakók észrevételeit - teszi hozzá Illy. Az adóval kapcsolatban eddig egyet­len beadványt kapott a fővárosi ön­­kormányzat. Ebben 23 lakó jelezte, hogy utcájuk a piaci értékhez képest jóval magasabb besorolást kapott. A különböző adatbázisok alkalmazása mellett a finomhangolásra is figyel­ni kellett volna. Az önkormányzatok maguk módosíthattak volna a torz adatokon akár az úttest állapota, akár a járatsűrűség alapján, hogy a besorolás a legközelebb álljon a va­lósághoz. Nyakunkon az ingatlanadó A változtatás egy egészen más ok miatt is fontos lenne: az általános ingatlanadó bevezetése egyre való­színűbbnek tűnik. Ezt az adót pedig semmiképpen sem szabadna a lu­xusadó besorolása alapján kivetni. A jelenlegi értékövezet csak afféle min­ta lehetne - mondja Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője. Minden­képpen meg kellene szüntetni az olyan anomáliákat, mint hogy a XII. kerületben nincs 11-esnél magasabb kategóriájú­­utca, a Gazdagrégi la­kótelepen viszont egyforma utcák között négypontos különbség van. A besorolást a kínálati árak és az ille­tékhivatali adatok közé kellene ten­ni (előbbi felfelé, utóbbi lefelé torzít) - teszi hozzá az elemző. ■ A Fortuna, illetve az Országház utca a Várban: ötövezetnyi különbség fotók: hegedűs Márta Holtponton a Transelektro­­tárgyalások Egyelőre reménytelennek tű­nik a megállapodás a bankok és a Transelektro új tulajdonosai között. Az utóbbiak a hitelek 95 százalékának elengedését kérik, a pénzintézetek ezt még tárgyalási alapnak is kevésnek tartják. SZAKONYI PÉTER Nem sok remény mutatkozik egy­előre arra, hogy megegyezés szüle­tik a Transelektro új tulajdonosai és a céget hitelező bankok között. A Magyar Hírlap értesülései sze­rint ugyanis a hét elején indult tár­gyalások zátonyra futottak. A céget irányító trió - a Vegyépszer Zrt., a Resonator Kft. és a Közgép Zrt. - ugyanis azt ajánlotta a bankoknak, hogy engedjék el a hitelek 95 száza­lékát, a maradék öt százalékot pedig készek kivásárolni. A banki konzor­ciumba tömörült kilenc pénzintézet­nek azért elfogadhatatlan az ajánlat, mert így elvesztik az összesen ötven­­milliárdra rúgó hitelek döntő részét. Úgy tudjuk, hogy egyes bankoknak külön gondot okozhat az is, hogy a Transelektro-hitelek mögé csak részben képeztek céltartalékot, így a hitelek elengedése érzékeny vesz­teséget okozna nekik. A Transelektro csoport teljes 62 milliárd forintos hitelállományából mintegy ötvenmilliárdnyiról kell a bankokkal megegyezni. Ez utóbbi összegből tizennyolcmilliárdnyit tesz ki az állami garanciavállalás - ezeket akkor kell beváltani, ha a már folyamatban levő projekteket nem sikerül befejezni. A tárgyalá­sok kezdetén még jó esélyt láttak a megegyezésre a felek. Tímár Gyula, a Vegyépszer vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a tárgyalásokat az időközben elkészült reorganizációs programra alapozták. Ennek része­ként egymilliárd forintos tőkével egy új társaságot kívánnak létre­hozni, hogy új hitelek felvételével stabilizálják a cégcsoport helyzetét, és megszabaduljanak a tizennyolc­milliárdos garanciától is. Tímár a hét elején még két variációt kínált a hitelező kilenc pénzintézetnek: a hitelek elengedése mellett tíz évvel hosszabbítsák meg a tőketörlesztést, és enyhítsenek a kamatterheken, vagy az új tulajdonosok kivásárolják a hiteleket. A Magyar Hírlap értesü­lései szerint végül ez utóbbi mellett döntöttek, ami viszont elfogadha­tatlan a bankoknak. ■ Ma 18.00 órakor „A nap vendége" a Gazdasági Rádióban Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyi biztosa gazd WWW. HIRDETÉS

Next