Magyar Hírlap, 2006. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-19 / 116. szám
MAGyAR HÍRLAP | 2006. MÁJUS 19., PÉNTEK NEW VORN NEW YORK DOW JONES II 219,28 (+13,67) NASDAQ 2203,28 (+7,48) GAZDASÁG TOKIÓ HONGKONG 1 NIKKEI 16087,18 (-220,49) HANG SENG 16266,52 (-549,03) Luxusadó lyukas adatbázisból Kirívó logikátlanságok jellemzik a budapesti luxusadó-rendeletet. Utcák tömegét értékeli túl, másutt viszont lefelé tér el a piaci realitástól. Az ok: a törvény szerint a besorolási övezeteket kizárólag egyetlen adatbázis alapján lehetett kialakítani. A következmények zsebbe vágók lehetnek, különösen, ha az ígéretek szerint a következő években bevezetik az általános ingatlanadót. F. SZABÓ EMESE A II. kerületi Fenyves utca felső részén még járda sincs, mégis ez az egyik legdrágább utca Budapesten - legalábbis a luxusadó-rendelet a második legértékesebb, 14-es kategóriába sorolta. A vele párhuzamos Harangvirág utca viszont mindöszsze hetest kapott. A Turul utca szintén frekventált terület, a 13-as besorolás alá esik, a vele párhuzamos Táltos utcát viszont csak a kilencesbe osztotta a jogalkotó. A városban a legdrágább a Várban lévő Országház utca, az egyetlen 15-ös, a környező utcák között viszont akad 11-es és 9-es is; utóbbiba tartozik a legértékesebbel párhuzamos Fortuna utca. A Sváb-hegy és a Gellért-hegy messze nem annyira értékes terület, mint a Pasaréti útra merőleges Fenyves utca. A Svábhegyen a 11-es és 13-as besorolások a legmagasabbak, a Gellért-hegy pedig még értéktelenebb, 9-eseket is kapott. Holott ingatlanszakértők szerint ezek a legértékesebb városrészek, népszerűségük mostanra már a Rózsadombéval vetekszik. Több ingatlantulajdonos, például a Fenyves és a Turul utcában lakók is épp azért csúsztak bele a luxusadó fizetésére kötelezettek körébe, mert utcájukat túlértékelték. Egyikük szerint az értékbesorolást úgy alakították ki, hogy senkinek se kelljen adót fizetnie: a villanegyedeket leértékelték, egy-egy kisebb utcát, ahol nincsenek paloták, viszont túlbecsülték. Akiknek mégis kell adózniuk, mindössze pechesek. Tegnap reggelig Budapesten 424 ilyen „peches” volt, ennyien nyújtottak be bevallást, adókötelezettségük összesen 87 millió forint. Alul-, illetve túlértékelt utcák A luxusadóról szóló törvény megyékre és kerületekre lebontva sorolja fel az alapvető értékövezeteket. Az önkormányzatoknak ezeket figyelembe véve rendeletben kellett meghatározniuk a városok, települések részletes besorolását. A fővárosban a GKI Gazdaságkutató végezte el a feladatot, tizenöt övezetet alkotva, az irányítószámok alapján osztályozta az utcákat. A törvény azt is meghatározta, hogy az önkormányzatok milyen adatbázist használhatnak fel az övezetek kialakításához. Ezek szerint mérvadóként kizárólag az illetékhivatal tavalyi adatait lehetett felhasználni. Az esetenként logikátlan és ordítóan igazságtalan besorolás erre a kikötésre vezethető vissza. Budapesten mintegy hatezer utca van, ebből 1500-2000-ben zajlik értékelhető piaci forgalom, vagyis legalább három adásvétel évente - írja tanulmányában Tilk László Géza ingatlanszakíró. A többi utca besorolását e tranzakciók alapján lehet meghatározni összehasonlító módszerekkel. Ez viszont óriási torzításokat okozhat. Elképzelhető, hogy egy utcában csak egy-két lakás cserélt gazdát, ezek azonban nem reprezentálják híven az ottani ingatlanokat. Például ha egy villanegyedben csak egy bontásra ítélt házat adnak-vesznek, akkor az az utca nagyon alulértékelt lesz. Ugyanígy, ha csak az utca egyetlen luxuslakását adják-veszik, akkor az utca, és így az ott álló ingatlanok túlértékeltek lesznek. Az önkormányzatok nem kaptak felhatalmazást arra, hogy eltérjenek az illetékhivatal adatbázisától - utal Akar László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója arra, hogy az ő kezük is meg volt kötve. Pedig lehetőség lett volna, az illetékhivatali adatokat például több évre visszamenőleg is lehetett volna vizsgálni, továbbá a törvény engedhette volna más adatbázisok használatát is. Például az ingatlanforgalmazói vagy a banki adatbázisokat is fel lehetett volna használni. Finomhangolás csak 2008-ban Lehet, hogy sok esetben igazuk van a lakóknak, amikor utcájukat túl drágának találják - mondja Illy Tibor, a fővárosi önkormányzat adóügyi főosztályvezető-helyettese. A luxusadótörvény szerint azonban a mostani besorolást két évre fogadta el a közgyűlés, vagyis jövőre is alkalmazni kell. Legkorábban tehát 2008-ban lehet módosítani az övezeteken. Akkor már szerencsés lenne figyelembe venni a szakma és a lakók észrevételeit - teszi hozzá Illy. Az adóval kapcsolatban eddig egyetlen beadványt kapott a fővárosi önkormányzat. Ebben 23 lakó jelezte, hogy utcájuk a piaci értékhez képest jóval magasabb besorolást kapott. A különböző adatbázisok alkalmazása mellett a finomhangolásra is figyelni kellett volna. Az önkormányzatok maguk módosíthattak volna a torz adatokon akár az úttest állapota, akár a járatsűrűség alapján, hogy a besorolás a legközelebb álljon a valósághoz. Nyakunkon az ingatlanadó A változtatás egy egészen más ok miatt is fontos lenne: az általános ingatlanadó bevezetése egyre valószínűbbnek tűnik. Ezt az adót pedig semmiképpen sem szabadna a luxusadó besorolása alapján kivetni. A jelenlegi értékövezet csak afféle minta lehetne - mondja Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője. Mindenképpen meg kellene szüntetni az olyan anomáliákat, mint hogy a XII. kerületben nincs 11-esnél magasabb kategóriájúutca, a Gazdagrégi lakótelepen viszont egyforma utcák között négypontos különbség van. A besorolást a kínálati árak és az illetékhivatali adatok közé kellene tenni (előbbi felfelé, utóbbi lefelé torzít) - teszi hozzá az elemző. ■ A Fortuna, illetve az Országház utca a Várban: ötövezetnyi különbség fotók: hegedűs Márta Holtponton a Transelektrotárgyalások Egyelőre reménytelennek tűnik a megállapodás a bankok és a Transelektro új tulajdonosai között. Az utóbbiak a hitelek 95 százalékának elengedését kérik, a pénzintézetek ezt még tárgyalási alapnak is kevésnek tartják. SZAKONYI PÉTER Nem sok remény mutatkozik egyelőre arra, hogy megegyezés születik a Transelektro új tulajdonosai és a céget hitelező bankok között. A Magyar Hírlap értesülései szerint ugyanis a hét elején indult tárgyalások zátonyra futottak. A céget irányító trió - a Vegyépszer Zrt., a Resonator Kft. és a Közgép Zrt. - ugyanis azt ajánlotta a bankoknak, hogy engedjék el a hitelek 95 százalékát, a maradék öt százalékot pedig készek kivásárolni. A banki konzorciumba tömörült kilenc pénzintézetnek azért elfogadhatatlan az ajánlat, mert így elvesztik az összesen ötvenmilliárdra rúgó hitelek döntő részét. Úgy tudjuk, hogy egyes bankoknak külön gondot okozhat az is, hogy a Transelektro-hitelek mögé csak részben képeztek céltartalékot, így a hitelek elengedése érzékeny veszteséget okozna nekik. A Transelektro csoport teljes 62 milliárd forintos hitelállományából mintegy ötvenmilliárdnyiról kell a bankokkal megegyezni. Ez utóbbi összegből tizennyolcmilliárdnyit tesz ki az állami garanciavállalás - ezeket akkor kell beváltani, ha a már folyamatban levő projekteket nem sikerül befejezni. A tárgyalások kezdetén még jó esélyt láttak a megegyezésre a felek. Tímár Gyula, a Vegyépszer vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a tárgyalásokat az időközben elkészült reorganizációs programra alapozták. Ennek részeként egymilliárd forintos tőkével egy új társaságot kívánnak létrehozni, hogy új hitelek felvételével stabilizálják a cégcsoport helyzetét, és megszabaduljanak a tizennyolcmilliárdos garanciától is. Tímár a hét elején még két variációt kínált a hitelező kilenc pénzintézetnek: a hitelek elengedése mellett tíz évvel hosszabbítsák meg a tőketörlesztést, és enyhítsenek a kamatterheken, vagy az új tulajdonosok kivásárolják a hiteleket. A Magyar Hírlap értesülései szerint végül ez utóbbi mellett döntöttek, ami viszont elfogadhatatlan a bankoknak. ■ Ma 18.00 órakor „A nap vendége" a Gazdasági Rádióban Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyi biztosa gazd WWW. HIRDETÉS