Magyar Hírlap, 2007. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-06 / 81. szám
20 PORTRÉ A szeretet orvosa az aradi síkon Megint meglep. Regélt róla valamit, mesélte, mit tervez, többször emlegette, de hogy egyik napról a másikra megcsinálja? A Dunántúlon élve a világhálóról minden áldott reggel leszedett aradi lapból tudtam meg, mit követett el Almási Béla és neje, Olga asszony: házat vásároltak, öreg nagyfalusi parasztportát, hogy azt a maguk költségén helytörténeti múzeummá varázsolják, s hogy abban Kása Antal felcser legendás gyűjteménye végre helyet kapjon. Kása Anti bácsi a hatvanas években alapított falumúzeumot, az 1969-ben megnyitott iratosi magángyűjtemény a műkedvelő régész portáján álló kis házban kapott helyet. E házikót akkor kellett lebontani, amikor éppen ezen a telken állt neki Almási doktor a kisiratosi Máltai Ház megépítésének. Azóta a gyűjtemény értékei ki tudja, hol porosodtak. Anti bácsi, mielőtt megtért őseihez, unokaöccsére, Almási doktorra bízta kincseit. S Almási Béla jó évtized múltán teljesíthette be ígéretét. Nyilván várt, várta, hogy segítsen állam, önkormányzat, netán az anyaország valamely segélyszervezete, bárki! Nem tudni, ki mennyire segített, mivel járult hozzá az újabb falumúzeum-avatáshoz,mindenesetre tény s való, hogy 2002-ben a kisiratosi templombúcsú napján az Almási Béla és felesége által vásárolt házban megnyitották a helytörténeti múzeumot. Avatóbeszédébe Almási Béla megmagyarázta, miért van szükség e tájházra. Hagyomány, gyökér nélkül nem lehet élni. Gazdaember fia. A Csanád, utóbb Arad megyei falu zsellérekből és gazdákból álló közösségének a hűséges fia lett. Valóban rendületlenül. Küldhették Oromániába, annak Moldova nevezetű tartományába, a hatalom ellenkező igyekezete ellenére ott is magyarokkal hozta össze a sors. Csángóföldön a beteg magyarok anyanyelvükön szólhattak orvosukhoz, bajukat, panaszukat nem kellett az állam nyelvére fordítaniuk. Doktoruk így is érti! Rendelőből városházára, RMDSZ- ből földészkörbe,.. .meg vissza Iratos, Kürtös és Arad között. (Amikor e sorokat rovom, Almási doktor épp az aradi egyetemistáknak tart előadást a megyeszékhelyen.) Körzeti orvosi rendelést Kisiratoson folytat, magánorvosként Kürtösön is fogad betegeket. Kürtösön ő a román mezőváros egy-kétszáz magyar lakójának a reménye, ha testi-lelki nyomorúságáról olyan orvosnak akar kitárulkozni, aki érti is, amit mond, nem csak gyanítja. Aki ráadásul a véréből való, ugyanannak a kis közösségnek a fia, ugyanolyan szomorúságok szomorítják, s akivel örülni is jobban esik. Várják Aradon is a rászorulók! Nem akárkik, akiknek nincs semmijük, csak a betegségük. Magyar szerencsétlenek, román szerencsétlenek, bármi szerencsétlenek, éveken át Almási doktor ingyenorvos rendelőjébe sietnek. Mert Almási Béla az Úr 1990-es éveiben a máltai segélycsapat aradi vezetőjeként nem csak külhoni adományokat osztogatott az aradi többnemzetiségű szegény nembeli lakosságnak, máltaiként ingyenorvosi teendőket is ellátott. Az 1990 első napjaiban kitörő helyi zendülés nyomán megalakult RMDSZ-szervezet vezetőjeként két társával bekerült a kürtösi városi önkormányzatba. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a kétezerről ezernyolcszáz-valahány lakosúra apadó Kisiratoson a megalakuláskor hatszáz tagja volt, s bár egy-két köpönyegforgató miatt megmegroggyan az erdélyi magyar párt népszerűsége, a szinte tiszta román Kürtöshöz kapcsolt Kisiratos egységes szavazata miatt a szomszéd mezővároska képviselő-testületében 1990-től választásról választásra a legerősebbek közt van a helyi magyarság érdekében szót emelő RMDSZ-es városatyacsoport. Máltai Ház Kisiratoson? Mutatja a tornácos gazdaház udvarán, mit tervez!... Mit nem remélnek. Úgy sorolja, mi hová kerül a pocsétában, hogy magad sem hiszed. Ő igen, s bevallom, Olga asszony is hiszi. Magad némileg tamáskodva hallgatod lelkes előadását a puszta iratosi fekete földből, porból, sárból rövidesen kiemelkedő szeretetházról, ahol otthonra lelhet bárki nyomorék ember, ki itt kér s fel menedéket. S mit ad isten, amikor legközelebb meglátogatom a gangos gazdaportán Almásit, a parasztház oldalában, az utcai fronton s arra derékszögben a gazdaházzal párhuzamosan már áll a félig kész szeretetbéli Máltai-féle - betegotthon. Legközelebb bepucolva, bebútorozás előtt a ház, hogy amikor rácsodálkozol, Béla már az új mesével altasson: - Látod, oda épül majd a következő szárny. Igen, hogy az udvart mind a négy oldalról kerítse az épület. Az udvar körül, mint valami kolostorban, zárdacellák helyett a betegszállás lakosztályok, előadóteremként is szolgáló étterem, jókora konyha, miegyéb. Hátul hatalmas kert veteménnyel, gyümölcsössel, gazdasági udvar jószágokkal, az utca felől a volt tájház helyére épülő vendégház. Aztán amikor 2002 nyarán járok náluk, a négyszöget záró saroképület helyett a gazdaház hűlt helyén magasodó szárnnyal ismerkedhetem. Lesem, ha menném, a szemem törülgetném, hogy jól lát-e, azt látja-e, ami a való, vagy csak az Almási-ábránd tükre szemem fenekén vagy hol! Ahogy rábámultam az első félbena bentlakóra, majd az első ötről tizenötre, rácsodálkozom a mára ki tudja mennyire szaporodó menedéket lelő ifjabbra s öregre, magyarra, románra, nőre és férfiúra. Ahány beteg, annyi alkalmazott: gondozó, szakács, takarító, udvaros. Sofőrnek itt van az Almási házaspár, háziorvosnak Béla, lelkipásztornak a falu plébánosa, a pár görögkeleti ápolt kedvéért átjár néha misézni a mácsai, magyarul is jól értő pópa. Semmiben sincs hiány e házban! Fönntartani legalább olyan csoda is, mint megépíteni volt: az állam egy vasat sem ad a vállalkozásnak. S mit tegyen a ház s vezetése, Almási és Almásiné, ha a rokkant vagyonkája nem elég? Arról nem beszélve: mit tegyen Almási, ha egy agg úgy jön ide - esetleg gyalog Aradról -, hogy egy vasa sincs, mert a családja kifosztotta, de hallotta, hogy itt emberséggel bánnak vele?" A Máltai Segélyszolgálat aradi fiókja 1995-ben teszi le Kisiratoson a mozgássérültek harmincágyas szeretetotthonának az alapkövét. - Később a hévizet is idevezetjük, gyógyfürdőt tervezünk. 1999-től sárga alapon máltai keresztes - fölirat a házon: SERVICIUL DE AJUTOR MALTEZ CENTRUL SOCIAL DOROBANTI, magyarán MÁLTAI SEGÉLYSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS KÖZPONT KISIRATOS, s hogy az erre tévedő vagy épp kíváncsiskodó adományozók is értsék: MALTESER HILFSDIENST SOZIALZENTRUM. Tánctábort kezdeményez, művésztelepet, képtárat alapít, erdélyi magyar tévések s rádiósok szakmai tanácskozását hívja ide, tárlatokat szervez, könyvbemutatóra csábít, az ország magyar közösségének a vezetőit állítja falubelijei elé, aranykalászosgazda-tanfolyam indítására késztet, együttműködést vállaló Békés megyei gazdakört keres faluja gazdaembereinek; mondom, abba nem hagyná. Pedig lenne éppen elég baja, ha észrevenné, ha lenne rá ideje. Az Iratosért Alap valóban jó lenne. Hát még, ha támogatók is kerülnének... Erre a Kisiratosért Egyesület, Pro Ki Dór néven 2002 végén megalakult. Aztán arról igyekezett meggyőzni az iratosiakat, hogy csakis az önállóság méltó hozzájuk! Hogy visszaszerezzék a hatvanas években elvett községi rangjukat, elszakadjanak Kürtöstől. Ki tudja, nem kényelmesebb-e, amit kényszerből megszoktak? Húzódoznak, a nagyobb kürtösi, városi költségvetésből tán több pénz jut nekik, mintha a saját lábukra állnak. Őseink azért jöttek ide, alapítottak falut, tették termővé és lakták be ezt a tájat, hogy a szomszédban döntsenek rólunk? Az is mellé állt, akinek addig esze ágában sem volt. ...Ma negyvenszemélyes a kisiratosi Máltai Ház. Negyven - magyar és román - rászorulónak segít beteg létére is emberhez méltó módon élni. A falu pedig, Kisiratos újra önálló község. Hogy Almási, mint minden hozzá hasonló magyar ember, találjon újabb föladatot. Odahaza. SARUSI MIHÁLY Almási Bélát azok várják a legjobban, akiknek nincs másuk, csak a betegségük A SZERZŐ FELVÉTELE MAGYAR HÍRLAP | 2007. ÁPRILIS 6., PÉNTEK |