Magyar Hírlap, 2007. május (40. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-02 / 101. szám
I MAGYAR HÍRLAP | 2007. MÁJUS 2., SZERDA e-mail: naptema@magyarhirlap.hu FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Uniós viszonylatban keveset sztrájkolunk Az idei évnek még csak a harmadán vagyunk túl, mégis számos demonstrációra, tiltakozó akcióra, sztrájkra került sor országszerte. Egyre több a munkabeszüntetés, különösen a közszférában: pedagógusok, orvosok és gyógyszerészek, sőt a belügyi adatfeldolgozók tiltakoztak így a kormány aktuális intézkedései ellen. A vállalkozásoknál - például a húsiparban vagy a 1996 és 2005 között Spanyolországban ezer dolgozónként 186 napot, nálunk csak két napot sztrájkoltak, légiközlekedés területén - leginkább béremelési követelésüknek adnak nyomatékot a szakszervezetek a munkabeszüntetésekkel. Szakértők szerint ugyanakkor szinte alig találkozni olyan sztrájkkal, amelynek következtében a munkavállalók minden követelése teljesült volna. Jelenleg is érvényben van a ferihegyi szakszervezetek által hirdetett sztrájkkészültség. Eddig két alkalommal tartottak - hét- és negyvennyolc órás - munkabeszüntetést. Ez után a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat bevonását kérték a ferihegyi szakszervezetek a földi kiszolgálást végző Celebi Kft.-vel folyó tárgyalásokba. Azért döntöttek így, mert hónapok óta nem tudnak megegyezni az érdekképviseletek a munkaadóval a 2007-es béremelés mértékéről és a foglalkoztatási feltételek teljesítéséről. A szakszervezetek péntekig adnak lehetőséget a megegyezésre. Ha ez után sem tudnak megállapodni, akkor kerülhet sor újabb sztrájk meghirdetésére. Egy uniós felmérés szerint Magyarország igencsak hátul kullog a tagállamok munkabeszüntetéseit számba vevő uniós listán. E szerint 1996 és 2005 között Spanyolországban került sor a legtöbb munkabeszüntetésre: míg ott ezer munkavállalónként 186 napot, addig nálunk mindössze két sztrájkkal töltött napot regisztráltak. A magyar munkavállalók 1989 elejétől 2006 végéig összesen 513 elégedetlenségi, tiltakozási akciót szerveztek, ebből 124 volt a figyelmeztető és nyolcvan a rendes sztrájk. ■ Palkovics Imre: nem működnek jól a szakszervezetek Magyarországon A munkavállalók és a szakszervezeti tagság ma olyan mértékben megfélemlített, olyan mélységű az emberek egzisztenciális kiszolgáltatottsága, hogy emiatt a szakszervezetek sem működhetnek a klaszszikus formában Magyarországon - jelentette ki érdeklődésünkre Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint egy átlagos munkavállaló napjainkban nem tud élni alapvető alkotmányos jogaival. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy közben különböző szakszervezeti vezetők zsíros állami megbízásokért versengenek. A Munkástanácsok elnöke szerint nem véletlen, hogy a szocialista-liberális koalíció regnálása idején hazánkban alig hallatják hangjukat a szakszervezetek. A retorikájában magát legnagyobbnak nevező szakszervezeti tömörülés már a második parlamenti ciklusban tart fenn szoros választási együttműködést a szocialistákkal. A monolitikus szakszervezeti tömb, a valamikori SZOT a rendszerváltás hajnalán átalakult ugyan társadalmi szervezetté, de gyökerei, identitása, célja a régi maradt, és működése egyedül a szocialista párthoz kötődő együttműködésben merül ki. „Tehet azonban bármit a politikai szövetséges, nevezheti lépéseit szociáldemokrata programnak, tizenhét év után egyértelművé vált: a valóságban nem egyéb neoliberális gazdaságpolitikát folytató politikai erőnél, amellyel az MSZOSZ mint baloldali szakszervezeti konföderáció, még ma is töretlenül együttműködik” - mondta a szakszervezeti vezető. Palkovics Imre szerint az elmúlt tizenhét évben folyamatos politikai küzdelem zajlott az új szakszervezetek megjelenése ellen, sőt a szakszervezetek között is heves háború dúlt azért, hogy a Ligát és a Munkástanácsokat illegalitásba szorítsák. Ennek ellenére mindkét szövetség számos sikert könyvelhet el. Legutóbb tavaly szerveztek tiltakozást hat szakszervezet összefogásával az első megszorító Gyurcsánycsomag ellen. Ősszel, az október 23-i tüntetés rendőrségi szétverése után már csak a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezet hirdetett nyílt demonstrációt október 28- ra. Ennek ellenére nem adják fel a harcot. „Most nincs itt az ideje az ünneplésnek és az összeborulásnak a baloldali politikai erőkkel, hanem arra van szükség, hogy következetesen képviseljük a munkavállalók problémáit” - idézte a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek május elsejei nagygyűlésének üzenetét a szakszervezeti vezető. Palkovics szerint nagy a baj, szükség van a konvergenciaprogramból, a megszorításokból, a feketegazdaság növekedéséből, a nemzetközi tőkének adott elvtelen és mértéket nem ismerő kormányzati támogatásokból eredő gazdasági-szociális feszültségek mérséklésére. „A szakszervezeti tagság, a munkavállalók annyira félnek, és annyira ki vannak szolgáltatva egzisztenciálisan, hogy emiatt a klasszikus szakszervezeti működés ma lehetetlen Magyarországon. Ebben a helyzetben a szakszervezeti vezetés is tehetetlen. A politikai elit pedig képtelen olyan szociális védelmi rendszereket kialakítani, amelyek mindennapossá tennék a szabad szervezkedés és a szólásszabadság gyakorlatát. Miközben egy átlagos munkavállaló nem tud élni az alapvető alkotmányos jogaival, szakszervezeti vezetők zsíros állami megbízásokért versengenek.” Tizenhét év alatt nem lehet felépíteni egy polgári társadalmat. Különösen nem akkor, ha közben durva módon, totális erővel nyomul előre a globális gazdaság, egyre olcsóbb feltételeket biztosítva saját működéséhez. A politikai elit pedig - mint annak idején Dél-Amerika társadalmaiban - segédkezet nyújtva, gátlástalanul kiszolgáltatja az embereket - összegezte véleményét a Munkástanácsok elnöke. ■ SZERKESZTETTE: PINTÉR ATTILA KÖZREMŰKÖDÖTT: BARANYAI GÁBOR, CSORDÁS ATTILA, HUNYOR ERNA, NICZKY EMŐKE, VARJÚ FRIGYES, VÁRKONYI BALÁZS 3 A MAP TÉMÁJA 2 PERCES INTERJÚ KERPEN GÁBOR A PEDAGÓGUSOK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETÉNEK ELNÖKE - Hol tartanak a közoktatási törvény módosítása elleni aláírásgyűjtéssel? - Az akciónk március végén kezdődött az OVB által hitelesített aláírásgyűjtő ívek kiadásával. Szerintünk a pedagógusok óraszámának emelése elleni tiltakozás közügy, ezért nemcsak az oktatási intézmények dolgozóit, hanem minden választópolgárt igyekszünk megszólítani. Jelenleg több mint húszezer aláírásunk van, május 23-ig kell összegyűjtenünk ötvenezret, hogy átadjuk a parlamentnek. Ha meglesz a kellő számú aláírás, hogyan tovább? - Akkor az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia azt a törvényt, amely rövid időn belül tizenöt-, esetleg húszezer pedagógus elbocsátását készíti elő, és ami szeptembertől tízmillió tanítási óra ellátását veszélyeztetné. -A másik pedagógus szakszervezet támogatja ebben önöket? - Hivatalosan nem, talán hallgatólagosan csatlakozik. Azonban már ez is előrelépés, hiszen 2004- ben, amikor a PDSZ a két és fél havi túlóra ellen lépett fel, akkor a másik szakszervezet teljes erővel ellene lépett fel. - Miként lehet, hogy a másik szakszervezet teljesen másképpen látja az oktatás kérdéseit? - Tőle kellene megkérdezni, hogy mennyire tartja fontosnak a közoktatást. Egyébként ő is gyűjt népi kezdeményezéssel aláírást, de a közalkalmazotti bérstruktúra átalakításáért. ■ 2 PERCES INTERJÚ GASKÓ ISTVÁN A FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETEK DEMOKRATIKUS LIGÁJÁNAK ELNÖKE__________ - Mikor adják át a Liga és a Munkástanácsok közös petícióját - amelyben többek között a méltányos és arányos közteherviselést követelnek - a parlamenti képviselőknek? - Nem fogjuk most átadni, majd levélben megküldjük a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek. - Mire számítanak, esetleg a parlament újratárgyalja a vonatkozó törvényeket? - Nyilván ettől még nem tárgyalja újra ezeket. A járulékokat két-három százalékponttal vissza lehetne venni, hiszen már 2008-ban is lesz 350 milliárd forint bevétele a költségvetésnek, és ennek sorsa nincs eldöntve. Lehetne belőle a munkavállalóknak juttatni. -A feketegazdaság kifehérítésével kapcsolatban is van határozott elképzelésük? - Konkrét törvényjavaslatunk nincs, de két oldala van a feketegazdaság elleni küzdelemnek. Egyrészt egy olyan jogi környezetet kellene teremteni Magyarországon, amiben a járulékok és a közterhek csökkennének. Ettől jelentősen javulhatna az adófizetési morál. Emellett szigorúan meg kell követelni a törvényességet, fel kell lépni a feketemunka és az adócsalások ellen. A mézesmadzag és az ostor együttes alkalmazása szükséges. ■