Magyar Hírlap, 2007. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-01 / 178. szám
I MAGYAR HÍRLAP | 2007. AUGUSZTUS 1– SZERDA e-mail: naptema@magyarhirlap.hu Még céldátumunk sincs az euró magyarországi bevezetésére Miközben az Orbán-kormány idején reálisnak tűnt az euró 2007-es magyarországi bevezetése, jelenleg hivatalos céldátuma sincs Magyarországnak a közös fizetőeszköz átvételéről. Ennek hátterében pedig hazánk gazdaságának, illetve közpénzügyeinek gyengélkedése áll. Medgyessy Péter, amikor 2002- ben átvette a kormányrudat, azt mondta: erős a magyar gazdaság, és hamarosan bevezethető lesz az euró. Draskovics Tibor pénzügyminiszterként 2010-re datálta a közös uniós fizetőeszköz meghonosítását - ez volt az utolsó hivatalos céldátum Magyarországon az euró átvételéről. A jelenlegi konvergenciaprogramban nincs meghatározva időpont. A kormány várakozásai szerint 2011-re tehető. Ugyanis Veres János pénzügyminiszter szerint hazánk 2009-re teljesíti a szigorú pénzügyi feltételeket, és onnantól még két esztendő kell ahhoz - elméletileg legalábbis -, hogy átálljunk az európai uniós pénzre. Két évig ugyanis az ERM-II. elnevezésű árfolyamrendszerben kell a forintot tartani. ■ Szigorúak a közös fizetőeszköz pénzügyi átvételi szabályai Az 1992-ben aláírt maastrichti szerződés szerint a közös pénz övezetéhez csak azok a tagállamok csatlakozhatnak, amelyeknek a gazdasága teljesíti a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontos pénzügyi feltételeket. Ezek a következők: Árstabilitás: a fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben másfél százaléknál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagmutatóját. Kamatkonvergencia: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben két százaléknál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval bíró állam átlagát. Árfolyamok stabilitása: az uniós árfolyam-mechanizmuson (ERM) belül a nemzeti valutát két évben nem értékelik le. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a költségvetési deficit a GDP három százalékát, az államadósság pedig a GDP hatvan százalékát nem haladhatja meg. ■ SZERKESZTETTE: SZAKAI CSABA KÖZREMŰKÖDÖTT: ZELEI BÉLA Hat évtizeddel ezelőtt stabilitást jelentett a forint, ma pedig a kockázati tényezők egyike FOTÓ: MTI Az Orbán-kormány idején az euró 2007-es bevezetése reálisnak tűnt. A közeljövőben azért nem lesz közös uniós pénzünk, mert a kormány képtelen teljesíteni a szigorú pénzügyi feltételeket. BARCZA GYÖRGY A KFTH VEZETŐ ELEMZŐJE - Mikorra tartja elképzelhetőnek az euró hazai bevezetését? - Erre két forgatókönyv lehetséges. A válasz attól függ, hogy a 2010- es választás mekkora költekezéssel fog együtt járni. Ha a korábban már látott, nagymértékű költekezés lesz, akkor elvethetjük az optimista forgatókönyvet, amely szerint a következő ciklusban, 2012 és 2014 között eurónk lehessen. Akkor jön a pesszimista verzió, amely szerint a lehetséges bevezetés 2015-2018. - Miért gondolja így? - Az euró bevezetésének feltételeit a bevezetés éve előtt két évvel teljesíteni kell. Ezért gondolom azt, hogy a választási ciklus második felében kerülhet sor erre. A döntő nyomást a környező országok fogják jelenteni. Szlovéniában már euróval fizetnek, Szlovákia a tervek szerint jövőre bevezeti, azután következhet Csehország, marad Magyarország, Lengyelország, Románia és Bulgária. - Mit veszítünk a késlekedéssel? - Főként a stabilitást veszélyeztetjük. Elveszítjük azt a lehetőséget, hogy a pénznemünk megegyezzen Németországgal, Ausztriával, Franciaországgal és így tovább. A stabilitás gyorsabb növekedést hozna. - Vannak, akik szerint nem sürgős az euró bevezetése. - Igen, szólni kell a bevezetés veszélyeiről is. Ha erőltetett módon csatlakozunk az eurózónához, ha csak papíron teljesítjük a csatlakozási feltételeket. Ennek a veszélye azonban mára csökkent, mert az Európai Unió figyel erre. Az eurózónához való csatlakozásunk a politikának zubbonyt szab: nem lehet azután korlátlanul költekezni négyévenként. Másrészt ha valami makrogazdasági zavar támad, nehezebb lesz korrigálni. Úgy fogunk járni, mint aki egy jó autóba ül át. Kényelmesebben utazhatunk, de ha karambolozunk, akkor nagyobb a kár. - A korábbi vagy a későbbi euróbevezetés lenne előnyös? - Én a korábbi bevezetést szorgalmaznám. - A vállalatoknak milyen előnyökkel jár majd a közös pénz? - Nekik elsősorban a pénzügyi stabilitást nyújtja, és mindazt, ami ezzel jár, az árfolyam-stabilitást, a kamatstabilitást. Olcsóbb hiteleket vehetnek majd fel, kevesebbe fog nekik kerülni a beruházások finanszírozása, olcsóbban építkezhetnek, gyorsabban növekedhetnek. A pénzügyi tranzakciók egyszerűbbek, gyorsabbak, olcsóbbak és biztonságosabbak lesznek. Az euró bevezetésével megszűnik az a négyévenkénti húzd meg, ereszd meg, ami időről időre terheket rak a gazdaságra. Ezt a politikát az eurózónán belül már nem lehet folytatni, mert ott kiegyensúlyozott költségvetési politikát követelnek tőlünk. ■ FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 3 A HAP TÉHÁJA