Magyar Hírlap, 2008. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-21 / 195. szám

6___________________________________________________________________________________________________________________________________2008. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK | MAGYAR HÍRLAP szerkeszti: Szentesi Zöldi László, e-mail: szentesi.zoldi.laszlo@magyarhirlap.hu & Sólyom László szerint nem szabad kicsinyhitűnek lennünk_____ • • Ünnepeltek Beregszászon Kárpátaljára látogatott kedden a ma­gyar köztársasági elnök és a Szent István-napi ünnepségen kijelentette, hogy az anyanyelvhasználat önma­gában nem elegendő a nemzeti iden­titás megőrzéséhez. VÁLI JÚLIA, BEREGSZÁSZ „Magyarország mindent meg fog tenni azért, hogy Kárpátalján megmaradjon a magyar nyelvű oktatás” - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök Beregszászon, a Szent István-napi ünnepségen, utalva az ukrán oktatási miniszter rendeletére, amely veszély­be sodorja a kisebbségi nyelvű okta­tást. Az államfő az anyanyelvi tanítás megőrzéséhez a helyiek segítségét is kéri. „Mondhatják, hogy könnyű Bu­dapestről azt mondani: írassák magyar iskolákba a gyerekeket, de ha ukrán intézményekbe járatják őket, akkor az ő gyermekeiknek már nem lesz válasz­tási lehetőségük” - mondta Sólyom. Felhívta a figyelmet, hogy az anya­nyelvhasználat nem elegendő a nem­zeti identitás megőrzéséhez. „Már nem lehet úgy megmaradni, mint régen. Már nem lehet egy faluba bezárkózni, hanem teljes társadalmat kell alkotni. Intézményekre van szükség, főként akkor, ha az adott közösség Magyaror­szág határain kívül él. Vállalkozókra, szakképzett értelmiségre, iskolákra, templomokra, politikai intézményekre van szükség” - mondta Sólyom László. A köztársasági elnök szerint Kárpát­alja szerencsés helyzetben van, hiszen még megvan mindez, így példát kell mutatnia a horvátországi, a szlovéniai és a burgerlandi magyaroknak. Az uk­rajnai magyar kisebbséggel kapcsolat­ban elmondta: Magyarország azzal is segítheti őket, hogy támogatja Kijev euroatlanti törekvéseit, valamint kép­viselőink az Európai Parlamentben is felhívhatják a figyelmet a magyar ki­sebbségek helyzetére. „Nem úgy kép­zeljük, hogy Budapest diktál. Olyan kort élünk, amelyben a magyarságnak több központja is van: a határon túli magyar közösségeknek egymás között is tartaniuk kell a kapcsolatot. A kárpát­­aljaiaknak a felvidékiekkel vagy akár az Egyesült Államokban élőkkel. Nem szabad lemondanunk az egységről.” Államfőként mindent megtesz ezért, és utalt arra, hogy nemzeti ünnepeinken igyekszik részt venni egy határon túli magyar közösség által szervezett meg­emlékezésen is. Bejelentette, hogy az idén várhatóan a Székelyföldre utazik október 23-án. Beszéde zárásaként az államfő azt üzente, hogy „nem szaba kicsinyhitűnek lennünk, küldetéstu­datra van szükségünk, és akkor ötszáz év múlva is itt leszünk”. Orosz Ildikó, a magyar főiskola elnöke és a magyar köztársasági elnök az intézmény megújult könyvtárában fotó: mti­­ beliczaylászló K­Ü­L­I K­Ü­L­D HÍREK Kéthetes munkalátogatásra utazik az Egyesült Államokba Orbán Viktor. A Fidesz elnöke részt vesz a Republi­kánus Párt elnökjelölő konvencióján is - közölte Deutsch Tamás kabinet­főnök. Az ellenzéki vezető először Félegyházy-Megyesy Jenő denveri tiszteletbeli főkonzullal egyeztet ar­ról, hogyan lehet új alapokra helyez­ni az anyaország és az amerikai ma­gyarság kapcsolatát. (mti) MUNKALÁTOGATÁS Orbán Viktor útiterve MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSA Népszavazást kezdeményeznek Határozathozatalokkal ért véget szer­dán a Magyarok VII. Világkongresszu­sa. A rendezvényt augusztus 16. és 20. között tartották Budapesten. A tanács­kozáson több mint nyolcszázan vettek részt. A zárónapon határozat született arról is, hogy a szövetség tartsa napi­renden a finnugor származáselmélet felülvizsgálatát, amit tudományos ér­vekkel is alátámasztottak. Döntöttek arról is, hogy újabb népszavazást kez­deményeznek a határon túli magyarság állampolgárságának ügyéről, ennek kiírásához legalább egymillió aláírást akarnak összegyűjteni a törvényben előírt kétszázezer helyett. (mti) PIKNIKÉVFORDULÓ A határnyitásra emlékeztek A Páneurópai Piknik és a magyar­osztrák határnyitás 19. évfordulójá­ra emlékeztek németek és magyarok kedden, Sopron környékén, az egykori események színhelyén. A politikusok méltatták a 19 évvel ezelőtti esemé­nyeket, amikor Sopronpusztánál több száz keletnémet jutott át a vasfüg­gönyön túlra, a magyar-osztrák határ ideiglenesen megnyitott szögesdrótos kapuján. (mti) Dubcek is kaphat szobrot a szlovák parlamentben Talán Alexander Dubcek mellszobra is helyet kap majd a szlovák parla­ment épületében, ahol eddig külön törvény alapján Milan Rastislav Stefániknak és Andrej Hlinkának áll mellszobra. A javaslat a kormányzó párt alelnökétől származik. MH-ÖSSZEÁLLTÁS________________ Stefánik, a tudós csillagász és politi­kus Csehszlovákia létrehozása során szerzett érdemeket. Hlinka a századfor­duló, majd a két világháború közti idő­szak pap-politikusa, a szlovák nemzeti törekvések megjelenítője, a Szlovák Néppárt (SLS) megalapítója volt. Nevét halála után az akkori szlovák fasisz­ta bábállam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda is felvette. Hogy Dubceknek, az 1968-as prágai tavasz legendás reformkommunista vezetőjének is ott lenne a helye a par­lamentben, azt a Robert Fico szlovák kormányfő vezette Irány-Szociál­­demokrácia (Smer-SD) alelnöke, a szlovák törvényhozás külügyi bizott­ságának elnöke, Boris Zala vetette fel kedden a szlovák kormányhivatalban rendezett emlékünnepségen. Erre a kormányfő félszáz olyan em­bert hívott meg, akik Dubcek barátja­ként, munkatársaként, közéleti ember­ként vagy művészként voltak részesei a negyven évvel ezelőtti reformfolya­matnak, majd elszenvedői a Husák­­rezsim megtorlásainak. Robert Fico, az emlékünnepség szónoka kijelentette: „ Alexander Dubcek neve minden acsar­kodó ellenében is Szlovákia jelképeként ragyogja be Európa politikai égbolt­ját.” Beszédében Fico felvetette, hogy 1968-ban a Csehszlovák szövetséges államtól az önálló Szlovákia létrejötte már csak néhány lépésnyire volt. Még nem jött el az ideje annak, hogy a csehek megbocsássanak az oroszok­nak Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállásáért - vélte a megkérde­zettek kétharmada a prágai STEM köz­vélemény-kutató intézet által készített felmérésben. A válaszadók 41 százaléka úgy gondolja, hogy a mai Oroszország is veszélyt jelent Csehországnak. ■ HIRDETÉS Magyar Cukor Zrt. az élelmiszersegélyezésben Az Európai Unió finanszírozásában Magyarországon harmadik éve szervezik meg az EU Élelmiszersegély programját, amelyben idén a Magyar Cukor Zrt. is részt vett, 480 960 kg kristály és 78 260 kg kockacukor gyártását és fuvaro­zását vállalta különböző segélyszervezetek számára. A program végrehajtását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Feldolgozott Termékek Intervenciós Osztálya koordinálja. Az élelmiszersegélyt a magyarországi rá­szorulók között osztják szét, amely az MVH-val szerződött segélyszervezetek koordinálásával valósul meg. A közös összefogásnak köszönhetően a Koronás termékcsaládból 150 720 kg kristálycukor és 78 260 kg kockacukor élelmi­szersegélyt sikerült eljuttatni a Baptista Szeretetszolgálat részére. Ezen felül 172 800 kg kristálycukor jutott a Gyermekétkeztetési Alapítványnak, továbbá 157 440 kg kristálycukor élelmiszersegélyben részesült a Magyar Élelmiszer­bank Egyesület. magyar C­UKO* --------------------------------------------------------------------------­ Szerbiából is utaztak harcosok az oroszok megsegítésére Szerb önkéntesek is harcoltak Dél- Oszétiában az oroszok oldalán. A grúz erők viszont szerb fegyverekkel lőt­ték az orosz csapatokat. J. GARAI BÉLA, ÚJVIDÉK Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy ki toborozta a szerb önkénteseket, köz­tük a boszniai és a csecsenföldi harc­tereket megj­árt veteránokat, és arról sem, hogy hány szerb tartózkodik a vlagyikavkazi (Észak-Oszétia) kikép­zőtáborban. A Blic című belgrádi lap mint­egy tizenötre teszi számukat. Dmitrij Medojev, Dél-Oszétia oroszországi képviselője a lap tudósítójának mege­rősítette, hogy többen közülük aktívan kivették részüket a grúz erőkkel vívott harcokból. Emlékeztetett arra, hogy 1999-ben őszét önkéntesek mentek Koszovóba a szerbek harcát segíteni. A vlagyikavkazi táborban több ezer­nyi, zömében orosz nemzetiségű ön­kéntes gyűlt össze. Készek ismét fegy­vert ragadni, hogy felváltsák az orosz csapatokat. Medojev szerint a határ menti ütközőövezetből az oroszok nem vonulnak ki. Szerbia is felkerült azon államok feketelistájára, amelyek fegy­vert szállítottak Grúziának. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a grúzok állítólag a Zastava fegyver­gyárban készült Kalasnyikovokkal támadták meg Dél-Oszétiát, és szerb föld-levegő rakétákkal lőttek le né­hány orosz helikoptert. A kragujevaci fegyvergyár képviselője cáfol, és azt állítja, hogy a kormány tilalma miatt nem szállítottak semmilyen katonai eszközt Grúziába, míg Vuk Draskovic volt külügyminiszter elismeri, hogy a tilalmat később feloldották. * Eltűnt az okmány Radovan Karadzic azért nem tudja bemutatni az amerikaiak által men­tességet ígérő megállapodást, mert az elégett a belgrádi levéltárban ke­letkezett tűzben - állítja a boszniai szerbek népirtással vádolt vezetőjé­nek ügyvédje. Goran Petronijevic sze­rint a Richard Holbrooke volt amerikai elnöki megbízott aláírásával ellátott okmány 2001-ben különös módon eltűnt a levéltárból, hivatalos ma­gyarázat szerint lángok emésztették el, amikor tűz ütött ki az intézmény büféjében. A jogász szerint sokaknak fűződött érdeke ahhoz, hogy ne ke­rüljenek nyilvánosságra a védencére vonatkozó adatok. (sgb) Bővült a magyar főiskola Sólyom László köztársasági elnök a kárpátaljai magyarság Szent István­­napi ünnepségén felavatta a II. Rá­kóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fő­iskola új épületszárnyát is. A felújítást elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatta, de magánszemélyek, vállalatok, civilszervezetek és önkor­mányzatok is adakoztak. Az avatás előtt az államfő - többek közt Gajdos Istvánnal és Kovács Miklóssal, az egy­mással szemben álló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői­vel - megkoszorúzta a beregszászi Szent Kereszt katolikus templom előtt álló Szent István-szobrot. (vi) Az Európai Unió készül a koszovói szerepvállalásra Elítélte a szerb kormány egyik mi­nisztere kedden azt a megállapodást, amelynek értelmében a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) eszközeit át­ruházzák az Európai Unió által a hely­színre küldendő rendőrségi és igazság­ügyi misszióra (EULEX). Goran Bogdanovic, Koszovó ügyei­nek minisztere a függetlenségét, Szer­biából való kiválását februárban egy­oldalúan kikiáltó terület északi részén tett látogatásán elmondta: a megálla­podás a nemzetközi jogba és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatába ütközik. Ez szabályozza a világszer­vezet koszovói jelenlétét, annak bár­milyen módosítását a Biztonsági Ta­nácsnak jóvá kell hagynia - érvelt a politikus. A megállapodás értelmében az UNMIK átadja bizonyos eszközeit és járműveit az unió rendőrségi és igaz­ságügyi missziójának. Jóllehet a felek technikai jellegűnek minősítették az egyezséget, ez lehetővé teszi az EULEX Koszovóba települését. A megállapo­dás része az UNMIK átalakításának, amelyről júniusban döntött Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, s amelynek keretében hatásköreit átruházzák az EULEX-re. Oroszország ellenzi, hogy az EU átve­gye az ENSZ-misszió hatáskörét. (mti)

Next