Magyar Hírlap, 2008. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-21 / 195. szám
6___________________________________________________________________________________________________________________________________2008. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK | MAGYAR HÍRLAP szerkeszti: Szentesi Zöldi László, e-mail: szentesi.zoldi.laszlo@magyarhirlap.hu & Sólyom László szerint nem szabad kicsinyhitűnek lennünk_____ • • Ünnepeltek Beregszászon Kárpátaljára látogatott kedden a magyar köztársasági elnök és a Szent István-napi ünnepségen kijelentette, hogy az anyanyelvhasználat önmagában nem elegendő a nemzeti identitás megőrzéséhez. VÁLI JÚLIA, BEREGSZÁSZ „Magyarország mindent meg fog tenni azért, hogy Kárpátalján megmaradjon a magyar nyelvű oktatás” - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök Beregszászon, a Szent István-napi ünnepségen, utalva az ukrán oktatási miniszter rendeletére, amely veszélybe sodorja a kisebbségi nyelvű oktatást. Az államfő az anyanyelvi tanítás megőrzéséhez a helyiek segítségét is kéri. „Mondhatják, hogy könnyű Budapestről azt mondani: írassák magyar iskolákba a gyerekeket, de ha ukrán intézményekbe járatják őket, akkor az ő gyermekeiknek már nem lesz választási lehetőségük” - mondta Sólyom. Felhívta a figyelmet, hogy az anyanyelvhasználat nem elegendő a nemzeti identitás megőrzéséhez. „Már nem lehet úgy megmaradni, mint régen. Már nem lehet egy faluba bezárkózni, hanem teljes társadalmat kell alkotni. Intézményekre van szükség, főként akkor, ha az adott közösség Magyarország határain kívül él. Vállalkozókra, szakképzett értelmiségre, iskolákra, templomokra, politikai intézményekre van szükség” - mondta Sólyom László. A köztársasági elnök szerint Kárpátalja szerencsés helyzetben van, hiszen még megvan mindez, így példát kell mutatnia a horvátországi, a szlovéniai és a burgerlandi magyaroknak. Az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatban elmondta: Magyarország azzal is segítheti őket, hogy támogatja Kijev euroatlanti törekvéseit, valamint képviselőink az Európai Parlamentben is felhívhatják a figyelmet a magyar kisebbségek helyzetére. „Nem úgy képzeljük, hogy Budapest diktál. Olyan kort élünk, amelyben a magyarságnak több központja is van: a határon túli magyar közösségeknek egymás között is tartaniuk kell a kapcsolatot. A kárpátaljaiaknak a felvidékiekkel vagy akár az Egyesült Államokban élőkkel. Nem szabad lemondanunk az egységről.” Államfőként mindent megtesz ezért, és utalt arra, hogy nemzeti ünnepeinken igyekszik részt venni egy határon túli magyar közösség által szervezett megemlékezésen is. Bejelentette, hogy az idén várhatóan a Székelyföldre utazik október 23-án. Beszéde zárásaként az államfő azt üzente, hogy „nem szaba kicsinyhitűnek lennünk, küldetéstudatra van szükségünk, és akkor ötszáz év múlva is itt leszünk”. Orosz Ildikó, a magyar főiskola elnöke és a magyar köztársasági elnök az intézmény megújult könyvtárában fotó: mti beliczaylászló KÜLI KÜLD HÍREK Kéthetes munkalátogatásra utazik az Egyesült Államokba Orbán Viktor. A Fidesz elnöke részt vesz a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióján is - közölte Deutsch Tamás kabinetfőnök. Az ellenzéki vezető először Félegyházy-Megyesy Jenő denveri tiszteletbeli főkonzullal egyeztet arról, hogyan lehet új alapokra helyezni az anyaország és az amerikai magyarság kapcsolatát. (mti) MUNKALÁTOGATÁS Orbán Viktor útiterve MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSA Népszavazást kezdeményeznek Határozathozatalokkal ért véget szerdán a Magyarok VII. Világkongresszusa. A rendezvényt augusztus 16. és 20. között tartották Budapesten. A tanácskozáson több mint nyolcszázan vettek részt. A zárónapon határozat született arról is, hogy a szövetség tartsa napirenden a finnugor származáselmélet felülvizsgálatát, amit tudományos érvekkel is alátámasztottak. Döntöttek arról is, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek a határon túli magyarság állampolgárságának ügyéről, ennek kiírásához legalább egymillió aláírást akarnak összegyűjteni a törvényben előírt kétszázezer helyett. (mti) PIKNIKÉVFORDULÓ A határnyitásra emlékeztek A Páneurópai Piknik és a magyarosztrák határnyitás 19. évfordulójára emlékeztek németek és magyarok kedden, Sopron környékén, az egykori események színhelyén. A politikusok méltatták a 19 évvel ezelőtti eseményeket, amikor Sopronpusztánál több száz keletnémet jutott át a vasfüggönyön túlra, a magyar-osztrák határ ideiglenesen megnyitott szögesdrótos kapuján. (mti) Dubcek is kaphat szobrot a szlovák parlamentben Talán Alexander Dubcek mellszobra is helyet kap majd a szlovák parlament épületében, ahol eddig külön törvény alapján Milan Rastislav Stefániknak és Andrej Hlinkának áll mellszobra. A javaslat a kormányzó párt alelnökétől származik. MH-ÖSSZEÁLLTÁS________________ Stefánik, a tudós csillagász és politikus Csehszlovákia létrehozása során szerzett érdemeket. Hlinka a századforduló, majd a két világháború közti időszak pap-politikusa, a szlovák nemzeti törekvések megjelenítője, a Szlovák Néppárt (SLS) megalapítója volt. Nevét halála után az akkori szlovák fasiszta bábállam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda is felvette. Hogy Dubceknek, az 1968-as prágai tavasz legendás reformkommunista vezetőjének is ott lenne a helye a parlamentben, azt a Robert Fico szlovák kormányfő vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) alelnöke, a szlovák törvényhozás külügyi bizottságának elnöke, Boris Zala vetette fel kedden a szlovák kormányhivatalban rendezett emlékünnepségen. Erre a kormányfő félszáz olyan embert hívott meg, akik Dubcek barátjaként, munkatársaként, közéleti emberként vagy művészként voltak részesei a negyven évvel ezelőtti reformfolyamatnak, majd elszenvedői a Husákrezsim megtorlásainak. Robert Fico, az emlékünnepség szónoka kijelentette: „ Alexander Dubcek neve minden acsarkodó ellenében is Szlovákia jelképeként ragyogja be Európa politikai égboltját.” Beszédében Fico felvetette, hogy 1968-ban a Csehszlovák szövetséges államtól az önálló Szlovákia létrejötte már csak néhány lépésnyire volt. Még nem jött el az ideje annak, hogy a csehek megbocsássanak az oroszoknak Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállásáért - vélte a megkérdezettek kétharmada a prágai STEM közvélemény-kutató intézet által készített felmérésben. A válaszadók 41 százaléka úgy gondolja, hogy a mai Oroszország is veszélyt jelent Csehországnak. ■ HIRDETÉS Magyar Cukor Zrt. az élelmiszersegélyezésben Az Európai Unió finanszírozásában Magyarországon harmadik éve szervezik meg az EU Élelmiszersegély programját, amelyben idén a Magyar Cukor Zrt. is részt vett, 480 960 kg kristály és 78 260 kg kockacukor gyártását és fuvarozását vállalta különböző segélyszervezetek számára. A program végrehajtását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Feldolgozott Termékek Intervenciós Osztálya koordinálja. Az élelmiszersegélyt a magyarországi rászorulók között osztják szét, amely az MVH-val szerződött segélyszervezetek koordinálásával valósul meg. A közös összefogásnak köszönhetően a Koronás termékcsaládból 150 720 kg kristálycukor és 78 260 kg kockacukor élelmiszersegélyt sikerült eljuttatni a Baptista Szeretetszolgálat részére. Ezen felül 172 800 kg kristálycukor jutott a Gyermekétkeztetési Alapítványnak, továbbá 157 440 kg kristálycukor élelmiszersegélyben részesült a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. magyar CUKO* -------------------------------------------------------------------------- Szerbiából is utaztak harcosok az oroszok megsegítésére Szerb önkéntesek is harcoltak Dél- Oszétiában az oroszok oldalán. A grúz erők viszont szerb fegyverekkel lőtték az orosz csapatokat. J. GARAI BÉLA, ÚJVIDÉK Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy ki toborozta a szerb önkénteseket, köztük a boszniai és a csecsenföldi harctereket megjárt veteránokat, és arról sem, hogy hány szerb tartózkodik a vlagyikavkazi (Észak-Oszétia) kiképzőtáborban. A Blic című belgrádi lap mintegy tizenötre teszi számukat. Dmitrij Medojev, Dél-Oszétia oroszországi képviselője a lap tudósítójának megerősítette, hogy többen közülük aktívan kivették részüket a grúz erőkkel vívott harcokból. Emlékeztetett arra, hogy 1999-ben őszét önkéntesek mentek Koszovóba a szerbek harcát segíteni. A vlagyikavkazi táborban több ezernyi, zömében orosz nemzetiségű önkéntes gyűlt össze. Készek ismét fegyvert ragadni, hogy felváltsák az orosz csapatokat. Medojev szerint a határ menti ütközőövezetből az oroszok nem vonulnak ki. Szerbia is felkerült azon államok feketelistájára, amelyek fegyvert szállítottak Grúziának. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a grúzok állítólag a Zastava fegyvergyárban készült Kalasnyikovokkal támadták meg Dél-Oszétiát, és szerb föld-levegő rakétákkal lőttek le néhány orosz helikoptert. A kragujevaci fegyvergyár képviselője cáfol, és azt állítja, hogy a kormány tilalma miatt nem szállítottak semmilyen katonai eszközt Grúziába, míg Vuk Draskovic volt külügyminiszter elismeri, hogy a tilalmat később feloldották. * Eltűnt az okmány Radovan Karadzic azért nem tudja bemutatni az amerikaiak által mentességet ígérő megállapodást, mert az elégett a belgrádi levéltárban keletkezett tűzben - állítja a boszniai szerbek népirtással vádolt vezetőjének ügyvédje. Goran Petronijevic szerint a Richard Holbrooke volt amerikai elnöki megbízott aláírásával ellátott okmány 2001-ben különös módon eltűnt a levéltárból, hivatalos magyarázat szerint lángok emésztették el, amikor tűz ütött ki az intézmény büféjében. A jogász szerint sokaknak fűződött érdeke ahhoz, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra a védencére vonatkozó adatok. (sgb) Bővült a magyar főiskola Sólyom László köztársasági elnök a kárpátaljai magyarság Szent Istvánnapi ünnepségén felavatta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületszárnyát is. A felújítást elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatta, de magánszemélyek, vállalatok, civilszervezetek és önkormányzatok is adakoztak. Az avatás előtt az államfő - többek közt Gajdos Istvánnal és Kovács Miklóssal, az egymással szemben álló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel - megkoszorúzta a beregszászi Szent Kereszt katolikus templom előtt álló Szent István-szobrot. (vi) Az Európai Unió készül a koszovói szerepvállalásra Elítélte a szerb kormány egyik minisztere kedden azt a megállapodást, amelynek értelmében a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) eszközeit átruházzák az Európai Unió által a helyszínre küldendő rendőrségi és igazságügyi misszióra (EULEX). Goran Bogdanovic, Koszovó ügyeinek minisztere a függetlenségét, Szerbiából való kiválását februárban egyoldalúan kikiáltó terület északi részén tett látogatásán elmondta: a megállapodás a nemzetközi jogba és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatába ütközik. Ez szabályozza a világszervezet koszovói jelenlétét, annak bármilyen módosítását a Biztonsági Tanácsnak jóvá kell hagynia - érvelt a politikus. A megállapodás értelmében az UNMIK átadja bizonyos eszközeit és járműveit az unió rendőrségi és igazságügyi missziójának. Jóllehet a felek technikai jellegűnek minősítették az egyezséget, ez lehetővé teszi az EULEX Koszovóba települését. A megállapodás része az UNMIK átalakításának, amelyről júniusban döntött Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, s amelynek keretében hatásköreit átruházzák az EULEX-re. Oroszország ellenzi, hogy az EU átvegye az ENSZ-misszió hatáskörét. (mti)