Magyar Hírlap, 2009. október (42. évfolyam, 230-242. szám)
2009-10-01 / 230. szám
www.magyarhirup.hu Navracsics: Újjá kell szervezni az államot Stabilitás, kiszámíthatóság szempontjából is nagyon rossz állapotban van ma a magyar állam, ennek elsődleges oka a közigazgatás teljes szétziláltsága, ami már piacromboló - jelentette ki Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Röjtökmuzsajon, a XVIII. Vezérigazgató Találkozón. Szerinte ha a politika valamivel hozzá akar járulni a gazdaság növekedéséhez, akkor a legfontosabb az állam rendbe hozása. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ugyanis az államnak szerepe van abban, milyen a gazdaság teljesítménye, mekkora a növekedése. Újjá kell szervezni a központi, a területi közigazgatást és a közszolgálatot is, ehhez azonban meg kell fogalmazni, milyen Magyarországot akarunk a jövőben. (MTI) FOTÓ: LEEB ÁDÁM Tarlós: Nyilvánvalónak látszik, hogy talicskával tolták kifelé a pénzt a BKV-ból Kocsis feljelentést tett ZSIDAI PÉTER Hat év alatt száz főnek 1,7 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésekre a BKV, ebből egymilliárdot egyetlen év alatt, 2007-ben - közölte a társaság vezérigazgatója, Kocsis István. Feljelentést tett az ügyben. Egy év munkaviszony után harmincszor több végkielégítést kapott a BKV több vezetője azon kollégáiknál, akik harminc évet szolgáltak a közlekedési vállalatnál. Ezt a megállapítást is tartalmazza a BKV vezérigazgatójának a társaságnál 2003 óta kifizetett, tízmillió forintot meghaladó lelépési pénzekkel kapcsolatos összefoglalója. Tizenöt menedzserről van szó, akik átlagosan 26 millió forintot vettek fel egy év után, ez 51 BKV-dolgozó harminc év munkaviszony után járó átlagosan 870 ezer forintos végkielégítésének felel meg. Négy BKV-s menedzser 28 millió forint titoktartási pénzzel távozott, 25 felső vezető pedig 402 millió forint pluszkiadást okozott a BKV- nak, mivel öregségi nyugdíjazásuk előtt egy nappal vagy egy hónappal hamarabb szüntették meg a munkaviszonyukat. Az efféle többletkiadások összesen 508 millió forintra rúgtak. A BKV belső ellenőrzése négyszáz oldalas vizsgálati anyagot állított öszsze: 96 volt vagy jelenlegi dolgozóból 48 esetben találtak olyan többletkifizetést, amely a társaság számára előnytelen volt és nem a szerződés szerinti. Kocsis István hangsúlyozta, a BKV- nál 2007-2008-ban torzult el a szerződéskötések rendszere és szaporodtak el a jogtalan kifizetések. 2003 óta összesen 1,4 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre, ebből 2007-ben majdnem egymilliárd forintot. A vezérigazgató több végkielégítés miatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekménye gyanújával feljelentést tett a rendőrségen. „Nem hiszem, hogy tévedésből vagy szamárságból engedték meg, hogy valaki 365 napos felmondási idővel és az azzal járó pénzzel távozhasson” - jegyezte meg. A vezérigazgató a 2006 óta kötött összes tanácsadói szerződést és valamenynyi élő szerződést közzéteszi a cég honlapján. Alapvetően pozitív Kocsis István BKV-vezérigazgató feljelentése a menedzserszerződések ügyében, de a nagyobb hányadot kitevő tanácsadói szerződésekről még mindig nem beszélnek - reagált a vezérigazgató tájékoztatójára Tarlós István, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője. Szerinte a politikai felelősség kérdése továbbra is megkerülhetetlen, mivel nyilvánvalóan „talicskával tolták kifelé a pénzt a BKV-ból”. Tarlós hihetetlennek tartja, hogy ezekről az ügyekről Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes ne tudott volna, mert informálisan évek óta hallani lehetett róluk. Az ellenzéki politikus nem tartja megoldásnak, ha a szocialisták egymásra ruházzák a felelősséget, és milliárdos hiteleket vesznek fel. „Ez nem segítség - mondta -, hanem trükk, politikai túlélési kísérlet. ” ■ Megdöbbentő aránytalanságokat tárt fel a belső vizsgálat FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Távozásra szólították fel a panasztestület elnökét Kaltenbach összeférhetetlen SVENDT PÁL Az életkora miatt fennálló öszszeférhetetlenség miatt lemondásra szólította fel a Fidesz és a KDNP delegáltja Kaltenbach Jenő egykori ombudsmant, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét - értesült lapunk. A panaszfórum vezetője nem reagált a felvetésre, ezért az ellenzéki tagok a házelnökhöz, valamint a parlament rendészeti és emberi jogi bizottságának elnökéhez fordulnak. Kaltenbach Jenő a továbbiakban nem lehet a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, mivel szeptember 27-én betöltötte 62. életévét, és a rendőrségről szóló törvény értelmében ami a testület tagjaira is vonatkozik - megszűnt a megbízatása. Ezt közölte a testület szerdai, zárt ülésén az elnökkel Juhász Imre, a grémium kereszténydemokrata alelnöke és Ferenczy Nóra, a Fidesz delegáltja - tudta meg a Magyar Hírlap. Álláspontjuk szerint Kaltenbach a törvény szerint összeférhetetlenné vált. Az ismert jogász azt mondta, hogy nem akar és nem is tud reagálni a felvetésre. Kádár András, az SZDSZ, és Féja András, az MDF delegáltja nem kívántak állást foglalni a kérdésben. „Miután Kaltenbach Jenő válasz nélkül hagyta a jogszabályok alapján egyértelmű felszólítást, a testület tevékenységét felügyelő parlament elnökéhez, Katona Bélához, valamint Lázár Jánoshoz, a honvédelmi és a rendészeti bizottság elnökéhez, továbbá Balog Zoltánhoz, az emberi jogi bizottság vezetőjéhez fordulunk” - mondta lapunknak Ferenczy Nóra. A rendőrségi törvény értelmében Kaltenbach elmozdítását elodázhatja, hogy megbízatásának megszűnését a T. Ház a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határozatban állapítja meg. A távozását szorgalmazó tagok a házelnöknek és a bizottságok vezetőinek írt levelükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvényben szabályozott összeférhetetlenségi okok közül a tárgyi ok annyiban sajátos, hogy azt nem az érintett, hanem az Országgyűlés tudja megszüntetni. A kezdeményezők ezért levelükben arra kérték Katona Bélát és a bizottságok elnökeit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A zárt ülés után a rendészeti panasztestület tagjai a sajtó képviselői előtt beszámoltak az öt taggal működő testület megalakítása óta eltelt másfél év tapasztalatairól. Az ismertetőben elhangzott, hogy a tavaly iktatott 280 panaszos beadványhoz képest idén már 852 megkeresés érkezett a Független Rendészeti Panasztestülethez, és a tagok arra számítanak, hogy ez a szám az év végéig meghaladhatja az ezret. ■ Borovszkyt gyanúsítottként hallgatták ki SÁNDOR CSILLA Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség Borovszky Tímeát vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának vezetője a gyanú szerint több alkalommal visszaélt hivatali helyzetével. Először 2007 őszén, amikor a HÖOK Hallgatókért Alapítvány képviselőjétől azt kérte, hogy az oktatási tárca hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatására szánt 45 millió forintos keretéből pályázat nélkül, megbízási szerződés alapján ötmillió forintot jutasson el a Romaversitas Alapítványnak. Ezután Borovszky Tímea 2008 tavaszán egy munkatársa számára titokban hatszázezer forintot kért ugyancsak a fiatalok tanulmányainak támogatására szánt keret terhére. A főigazgató nem tett vallomást, panasszal élt a gyanúsítás ellen. Az oktatási tárca a fejlemények után az MTI következményeket firtató kérdésére közölte: „Önmagában egy gyanúsítás a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint nem idéz elő változást a munkajogi státusban. ” ■ 2009. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP • •Önkény álláspont „Meggyőződésem, hogy jogom volt így megítélni a helyzetet” - állítja Pokrovenszki László igazgató úr. Hogy egy klasszikust idézzünk: „Egy lószart, mama! ” S hogy miről is van szó? Pokrovenszki úr annak a székesfehérvári iskolának az igazgatója, amelyben egy diáknak megtiltották, hogy nemzeti színeinkkel, árpádsávval és koronás címerrel díszített sapkában jelenjen meg a tanításon. S azt is közölték a szülőkkel, hogy nevezett szimbólumok „önkényuralmi jelképek”. Na, és akkor most itt jönne a szokásos forgatókönyv: mi leírjuk, hogy ezek nem önkényuralmi jelképek, hanem nemzeti szimbólumok. Miképpen az a turul is stb. stb. stb. De nem ez jön. Mert mindezt hiába mondjuk, úgysem jutunk egyről a kettőre egymással. Együtt kell élnünk ugyanis azokkal, akik gyűlölnek minket, s gyűlölik összes nemzeti szimbólumunkat, miképpen gyűlölik a nemzetet is. Mint fogalmat és entitást. S kiderült ez már a rendszerváltás hajnalán: a koronás magyar címerből „micisapka” lett, a Szent Jobból pedig „tetemcafat”. Ezek a nyomorultak mindössze ennyit fogtak fel a felvilágosodásból, s őnekik eddig terjed a tolerancia. Úgyhogy nem írjuk most le mindezt. Mert minek is írnánk? (Ráadásul úgysem tart már sokáig...) Lenjük helyette inkább azt, hogy nevezett igazgató úrnak - mellesleg SZDSZ-es funkcinak - semmiféle jogalapja nem volt arra, hogy ilyen utasítást adjon ki, s hogy kitiltsa iskolájából a kisdiák sapkáját. Még akkor sem volt ehhez semmiféle joga, ha az ő beteg és ostoba és idióta agyában a koronás címer meg az árpádsáv meg a nemzetiszínű trikolór önkényuralmi jelkép. Tökéletesen mindegy, hogy Pokrovenszki SZDSZ-es funkciós igazgató mit gondol a világról. Semennyit sem számít az. Mindaz, amit Pokrovenszki SZDSZ-es pártiunkéi meg igazgató gondol a világról, legyen Pokrovenszki pártiunkéi és igazgató személyes problémája. Küszködjön ő a démonaival, a hülye félelmeivel, az összes nem létező ellenséggel - az ő köreikben úgyis ez a fő sportág. De mindettől függetlenül a Magyar Köztársaság jelenleg két önkényuralmi jelképet ismer: a horog- és nyilaskeresztet, valamint a vörös csillagot. Amennyiben bármely kisdiák ezekkel ékesített sapkában jelenik meg az iskolában, úgy Pokrovenszki pártfunkciós igazgató helyesen jár el, ha nevezett kisdiákot eltiltja az ilyen sapka viselésétől. Minden egyéb esetben Pokrovenszki pártfunkciós igazgató kussolni kénytelen, és fogcsikorgatva nézni, tűrni, miben is járnak manapság a gyerekek az iskolába. Mert így nem tud nem eszünkbe jutni, amikor a hetvenes években, a nyolcvanas években a Pokrovenszki pártfunkcihoz hasonlatos retardált rendőrök levetették rólunk az utcán a „túl nagy” kokárdát, a nemzetiszínű karszalagot, s felhívták figyelmünket arra, hogy „ nem helyes magyarkodni”. Nos, tudjuk jól, ez ügyben alig-alig változott valami. A beteg lelkűek itt vannak, és gyűlölnek mindent, ami nemzeti. (Csak tudnám, miért nem mennek el tényleg a büdös francba...) Anynyi viszont mégiscsak változott, hogy a beteg lelkűek már nem tehetnek azt, amit csak akarnak. Helyette kussolhatnak. Vagy megszökhetnek. Vagy sírdogálhatnak odahaza, hogy micsoda szörnyű világ jött el, már minden jöttment csak úgy viselheti a koronás címert meg a nemzeti színeket. Megértetted, Pokrovenszki? (Ui.: Amúgy roppant érdekes kísérlet lenne, ha legközelebb Pokrovenszki pártfunkci iskolájába valamelyik szülő szép nagy vörös csillaggal ékesített sapkában küldené a gyerekét. Aztán néznénk, vajon Pokrovenszki pártfunkci kitiltaná-e azt is. S ha igen, nevezett szülő a jogaira hivatkozna. S arra, hogy Európában nem önkényuralmi jelkép a vörös csillag. Lenne ám perpatvar! Jaj, de sokan beleszólnának a vitába! Hadd ne magyarázzam meg most, hogy miért... Elég, ha mi tudjuk: nemzeti reneszánsz küszöbén áll a nyugati civilizáció. S nagyon nem lesz mindegy, milyen lelki állapotban ér majd minket az a változás...) BAYER ZSOLT haver.zsoltfa magyarhirlap.hu