Magyar Hírlap, 2009. október (42. évfolyam, 230-242. szám)

2009-10-01 / 230. szám

www.magyarhirup.hu Navracsics: Újjá kell szervezni az államot Stabilitás, kiszámíthatóság szempontjából is nagyon rossz állapotban van ma a magyar állam, ennek elsőd­­­­leges oka a közigazgatás teljes szétziláltsága, ami már piacromboló - jelentette ki Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Röjtökmuzsajon, a XVIII. Vezérigazgató Találkozón. Szerinte ha a politika valamivel hozzá akar járulni a gazdaság növekedéséhez, akkor a legfontosabb az állam rendbe hozása. Az utóbbi évek ta­pasztalatai alapján ugyanis az államnak szerepe van abban, milyen a gazdaság teljesítménye, mekkora a növekedése. Újjá kell szervezni a központi, a területi közigazgatást és a közszolgálatot is, ehhez azonban meg kell fogalmazni, milyen Magyarországot akarunk a jövőben. (MTI) FOTÓ: LEEB ÁDÁM Tarlós: Nyilvánvalónak látszik, hogy talicskával tolták kifelé a pénzt a BKV-ból Kocsis feljelentést tett ZSIDAI PÉTER Hat év alatt száz főnek 1,7 milliárd fo­rintot fizetett ki végkielégítésekre a BKV, ebből egymilliárdot egyetlen év alatt, 2007-ben - közölte a társaság vezérigazgatója, Kocsis István. Felje­lentést tett az ügyben. Egy év munkaviszony után harminc­szor több végkielégítést kapott a BKV több vezetője azon kollégáiknál, akik harminc évet szolgáltak a közleke­dési vállalatnál. Ezt a megállapítást is tartalmazza a BKV vezérigazgatójá­nak a társaságnál 2003 óta kifizetett, tízmillió forintot meghaladó lelépési pénzekkel kapcsolatos összefoglalója. Tizenöt menedzserről van szó, akik át­­­lagosan 26 millió forintot vettek fel egy év után, ez 51 BKV-dolgozó harminc év munkaviszony után járó átlagosan 870 ezer forintos végkielégítésének felel meg. Négy BKV-s menedzser 28 millió forint titoktartási pénzzel tá­vozott, 25 felső vezető pedig 402 mil­lió forint pluszkiadást okozott a BKV- nak, mivel öregségi nyugdíjazásuk előtt egy nappal vagy egy hónappal hamarabb szüntették meg a munka­­viszonyukat. Az efféle többletkiadások összesen 508 millió forintra rúgtak. A BKV belső ellenőrzése négyszáz oldalas vizsgálati anyagot állított ösz­­sze: 96 volt vagy jelenlegi dolgozóból 48 esetben találtak olyan többletkifize­­­tést, amely a társaság számára előny­telen volt és nem a szerződés szerinti. Kocsis István hangsúlyozta, a BKV- nál 2007-2008-ban torzult el a szer­ződéskötések rendszere és szaporod­tak el a jogtalan kifizetések. 2003 óta összesen 1,4 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre, ebből 2007-ben majdnem egymilliárd forintot. A vezérigazgató több végkielégítés miatt különösen nagy vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés bűncse­lekménye gyanújával feljelentést tett a rendőrségen. „Nem hiszem, hogy té­vedésből vagy szamárságból engedték meg, hogy valaki 365 napos felmon­dási idővel és az azzal járó pénzzel tá­vozhasson” - jegyezte meg. A vezér­­igazgató a 2006 óta kötött összes tanácsadói szerződést és valameny­nyi élő szerződést közzéteszi a cég honlapján. Alapvetően pozitív Kocsis István BKV-vezérigazgató feljelentése a me­nedzserszerződések ügyében, de a nagyobb hányadot kitevő tanácsadói szerződésekről még mindig nem be­szélnek - reagált a vezérigazgató tá­jékoztatójára Tarlós István, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője. Szerinte a politikai felelősség kérdése továbbra is megkerülhetetlen, mivel nyilvánva­lóan „talicskával tolták kifelé a pénzt a BKV-ból”. Tarlós hihetetlennek tartja, hogy ezekről az ügyekről Ha­gyó Miklós főpolgármester-helyet­tes ne tudott volna, mert informáli­san évek óta hallani lehetett róluk. Az ellenzéki politikus nem tartja meg­oldásnak, ha a szocialisták egymásra ruházzák a felelősséget, és milliárdos hiteleket vesznek fel. „Ez nem segít­ség - mondta -, hanem trükk, politi­kai túlélési kísérlet. ” ■ Megdöbbentő aránytalanságokat tárt fel a belső vizsgálat FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Távozásra szólították fel a panasztestület elnökét Kaltenbach összeférhetetlen SVENDT PÁL Az életkora miatt fennálló ösz­­szeférhetetlenség miatt lemondás­ra szólította fel a Fidesz és a KDNP delegáltja Kaltenbach Jenő egyko­ri ombudsmant, a Független Rendé­szeti Panasztestület elnökét - értesült lapunk. A panaszfórum vezetője nem reagált a felvetésre, ezért az ellenzéki tagok a házelnökhöz, valamint a par­lament rendészeti és emberi jogi bi­zottságának elnökéhez fordulnak. Kaltenbach Jenő a továbbiakban nem lehet a Független Rendészeti Pa­nasztestület elnöke, mivel szeptem­ber 27-én betöltötte 62. életévét, és a rendőrségről szóló törvény értel­mében ami a testület tagjaira is vo­natkozik - megszűnt a megbízatá­sa. Ezt közölte a testület szerdai, zárt ülésén az elnökkel Juhász Imre, a grémium kereszténydemokrata alel­­nöke és Ferenczy Nóra, a Fidesz dele­gáltja - tudta meg a Magyar Hírlap. Álláspontjuk szerint Kaltenbach a törvény szerint összeférhetetlen­né vált. Az ismert jogász azt mond­ta, hogy nem akar és nem is tud re­agálni a felvetésre. Kádár András, az SZDSZ, és Féja András, az MDF de­legáltja nem kívántak állást foglalni a kérdésben. „Miután Kaltenbach Jenő válasz nélkül hagyta a jogszabályok alapján egyértelmű felszólítást, a testület te­vékenységét felügyelő parlament el­nökéhez, Katona Bélához, valamint Lázár Jánoshoz, a honvédelmi és a rendészeti bizottság elnökéhez, to­vábbá Balog Zoltánhoz, az emberi jo­gi bizottság vezetőjéhez fordulunk” - mondta lapunknak Ferenczy Nóra. A rendőrségi törvény értelmében Kaltenbach elmozdítását elodázhat­ja, hogy megbízatásának megszű­nését a T. Ház a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határo­zatban állapítja meg. A távozását szorgalmazó tagok a házelnöknek és a bizottságok veze­tőinek írt levelükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvényben sza­bályozott összeférhetetlenségi okok közül a tárgyi ok annyiban sajátos, hogy azt nem az érintett, hanem az Országgyűlés tudja megszüntet­ni. A kezdeményezők ezért levelük­ben arra kérték Katona Bélát és a bi­zottságok elnökeit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A zárt ülés után a rendészeti pa­nasztestület tagjai a sajtó képviselői előtt beszámoltak az öt taggal mű­ködő testület megalakítása óta eltelt másfél év tapasztalatairól. Az ismer­tetőben elhangzott, hogy a tavaly ik­tatott 280 panaszos beadványhoz képest idén már 852 megkeresés ér­kezett a Független Rendészeti Pa­nasztestülethez, és a tagok arra szá­mítanak, hogy ez a szám az év végéig meghaladhatja az ezret. ■ Borovszkyt gyanúsítottként hallgatták ki SÁNDOR CSILLA Gyanúsítottként hallgatta ki a Buda­pesti Nyomozó Ügyészség Borovszky Tímeát vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés bűntettének gya­núja miatt - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az Oktatási Minisztérium Esély­egyenlőségi Főigazgatóságának ve­zetője a gyanú szerint több alkalom­mal visszaélt hivatali helyzetével. Először 2007 őszén, amikor a HÖOK Hallgatókért Alapítvány képviselő­jétől azt kérte, hogy az oktatási tár­ca hátrányos helyzetű fiatalok felső­fokú tanulmányainak támogatására szánt 45 millió forintos keretéből pá­lyázat nélkül, megbízási szerződés alapján ötmillió forintot jutasson el a Romaversitas Alapítványnak. Ez­után Borovszky Tímea 2008 tavaszán egy munkatársa számára titokban hatszázezer forintot kért ugyancsak a fiatalok tanulmányainak támoga­tására szánt keret terhére. A főigazgató nem tett vallomást, panasszal élt a gyanúsítás ellen. Az oktatási tárca a fejlemények után az MTI következményeket firtató kérdé­sére közölte: „Önmagában egy gya­núsítás a köztisztviselők jogállásá­ról szóló törvény szerint nem idéz elő változást a munkajogi státusban. ” ■ 2009. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP • •Önkény álláspont „Meggyőződésem, hogy jogom volt így megítélni a helyzetet” - állítja Pokrovenszki László igazgató úr. Hogy egy klasszikust idézzünk: „Egy lószart, mama! ” S hogy miről is van szó? Pokrovenszki úr annak a székesfe­hérvári iskolának az igazgatója, amelyben egy diáknak meg­tiltották, hogy nemzeti színeinkkel, árpádsávval és koronás címerrel díszített sapkában jelenjen meg a tanításon. S azt is kö­zölték a szülőkkel, hogy nevezett szimbólumok „önkényuralmi jelképek”. Na, és akkor most itt jönne a szokásos forgatókönyv: mi le­írjuk, hogy ezek nem önkényuralmi jelképek, hanem nemzeti szimbólumok. Miképpen az a turul is­­ stb. stb. stb. De nem ez jön. Mert mindezt hiába mondjuk, úgysem jutunk egyről a ket­tőre egymással. Együtt kell élnünk ugyanis azokkal, akik gyűlöl­nek minket, s gyűlölik összes nemzeti szimbólumunkat, mikép­pen gyűlölik a nemzetet is. Mint fogalmat és entitást. S kiderült ez már a rendszerváltás hajnalán: a koronás magyar címerből „micisapka” lett, a Szent Jobból pedig „tetemcafat”. Ezek a nyo­­morultak mindössze ennyit fogtak fel a felvilágosodásból, s őne­kik eddig terjed a tolerancia. Úgyhogy nem írjuk most le mind­ezt. Mert minek is írnánk? (Ráadásul úgysem tart már sokáig...) Lenjük helyette inkább azt, hogy nevezett igazgató úrnak - mellesleg SZDSZ-es funkcinak - semmiféle jogalapja nem volt arra, hogy ilyen utasítást adjon ki, s hogy kitiltsa iskolájá­ból a kisdiák sapkáját. Még akkor sem volt ehhez semmiféle jo­ga, ha az ő beteg és ostoba és idióta agyában a koronás címer meg az árpádsáv meg a nemzetiszínű trikolór önkényural­mi jelkép. Tökéletesen mindegy, hogy Pokrovenszki SZDSZ-es funkci­ós igazgató mit gondol a világról. Semennyit sem számít az. Mindaz, amit Pokrovenszki SZDSZ-es pártiunkéi meg igaz­gató gondol a világról, legyen Pokrovenszki pártiunkéi és igaz­gató személyes problémája. Küszködjön ő a démonaival, a hü­lye félelmeivel, az összes nem létező ellenséggel - az ő köreikben úgyis ez a fő sportág. De mindettől függetlenül a Magyar Köztár­saság jelenleg két önkényuralmi jelképet ismer: a horog- és nyi­laskeresztet, valamint a vörös csillagot. Amennyiben bármely kisdiák ezekkel ékesített sapkában jelenik meg az iskolában, úgy Pokrovenszki pártfunkci­ós igazgató helyesen jár el, ha nevezett kisdiákot eltiltja az ilyen sapka viselésétől. Minden egyéb eset­ben Pokrovenszki pártfunkci­ós igazgató kussolni kénytelen, és fogcsikorgatva nézni, tűrni, miben is járnak manapság a gye­rekek az iskolába. Mert így nem tud nem eszünkbe jutni, ami­kor a hetvenes években, a nyolcvanas években a Pokrovenszki pártfunkcihoz hasonlatos retardált rendőrök levetették rólunk az utcán a „túl nagy” kokárdát, a nemzetiszínű karszalagot, s felhívták figyelmünket arra, hogy „ nem helyes magyarkodni”. Nos, tudjuk jól, ez ügyben alig-alig változott valami. A beteg lelkűek itt vannak, és gyűlölnek mindent, ami nemzeti. (Csak tudnám, miért nem mennek el tényleg a büdös francba...) Any­­nyi viszont mégiscsak változott, hogy a beteg lelkűek már nem tehetnek azt, amit csak akarnak. Helyette kussolhatnak. Vagy megszökhetnek. Vagy sírdogálhatnak odahaza, hogy micsoda szörnyű világ jött el, már minden jöttment csak úgy viselheti a koronás címert meg a nemzeti színeket. Megértetted, Pokrovenszki? (Ui.: Amúgy roppant érdekes kísérlet lenne, ha legközelebb Pokrovenszki pártfunkci iskolájába valamelyik szülő szép nagy vörös csillaggal ékesített sapkában küldené a gyerekét. Aztán néznénk, vajon Pokrovenszki pártfunkci kitiltaná-e azt is. S ha igen, nevezett szülő a jogaira hivatkozna. S arra, hogy Európá­ban nem önkényuralmi jelkép a vörös csillag. Lenne ám perpat­var! Jaj, de sokan beleszólnának a vitába! Hadd ne magyarázzam meg most, hogy miért... Elég, ha mi tudjuk: nemzeti reneszánsz küszöbén áll a nyugati civilizáció. S nagyon nem lesz mindegy, milyen lelki állapotban ér majd minket az a változás...) BAYER ZSOLT haver.zsoltfa magyarhirlap.hu

Next