Magyar Hírlap, 2011. április (44. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

www.magyarhirlap.hu ALKOTMÁNYOZÁS 2011 A szocialisták lejáratják az országot folytatás az 1. oldalról A teljes titokban készült dokumen­tumot már öt éve sem voltak hajlan­dók nyilvánosságra hozni, akkor ezt a Társaság a Szabadságjogokért kérte Petréteiéktől. Az ítélőtábla 2007 ele­jén döntött úgy, Petréteinek nem kö­telessége a közvélemény elé tárni azt. Petrétei József lapunknak elmondta, amikor 2007-ben távozott a tárcától, még megvolt a dokumentum. Az ügy azért érdekes, mert az MSZP és Gyurcsány Ferenc is a Fidesz- KDNP alkotmányozásának társadal­mi felhatalmazását vonja kétségbe, miközben az általuk, szűk körben el­készített normaszöveget is eltitkol­­ták a nyilvánosság elől. Petrétei utó­dai, Takács Albert, Draskovics Tibor és Forgács Imre sem éreztek készte­tést megismertetni az alkotmányszö­veget a nyilvánossággal. Péterfalvi Attila felhívta a figyel­met: egy alkotmány-normaszöveget nem lehetett volna eltitkolni, ma pe­dig már semmi sem indokolja, hogy ne ismerhesse meg a közvélemény, hiszen nem arról, hanem egy másik alkotmánytervezetről dönt a parla­ment. Ez utóbbival kapcsolatban Szi­li Katalin volt házelnök és Szájer Jó­zsef (Fidesz), a nemzeti konzultációs testület vezetője a Facebookon közös internetes videoüzenetben köszön­te meg a csaknem egymillió ember­nek a nemzeti konzultációban való részvételt. Épp a kérdőívek miatt próbál bot­rányt okozni a volt SZDSZ-hez kötő­dő Nyilvánosság Klub. Szájer József reagálásából azonban kiderül: a ne­vében a nyilvánosságot hirdető szer­vezet épp a média jelenléte miatt nem vett részt a kérdőívek feldolgozásá­nak megtekintésében. Szájer tegnapi blogbejegyzésében azt írta: a szerve­zet három hete fordult nyílt levélben a nemzeti konzultációs testülethez, hogy szeretne betekinteni az ívek fel­dolgozásába. „Rögtön válaszoltam, és meghívtam őket, csatlakozzanak Szi­li Katalinhoz és hozzám, amikor ma­gunk is megtekintjük nyilvános kon­zultáció keretében a visszaküldött kérdőívek feldolgozását az ezt vég­ző kormányhivatalban” - jelentette ki. Jelezte azt is, a teljes magyar saj­tót meghívták. Mint folytatta, a Nyil­vánosság Klub képviselője többszöri felszólítása ellenére sem jelentkezett, utólag pedig azt írták, hogy direkt nem jöttek el, mert nem vesznek részt médiashow-ban. A Fidesz - KDNP tegnap elutasítot­­­ta az MSZP és Bokros Lajos alkotmá­nyozást lejárató brüsszeli kampányát. „Az MSZP és Bokros kifogásolják az alaptörvényben szereplő Isten, áldd meg a magyart kifejezést, meg sem említve, hogy az a magyar Himnusz kezdősora. Az MSZP szerint emellett a Szent Korona megemlítése a Ma­gyar Királyság területi folytonossá­gát szimbolizálhatja, ellenérzéseket keltve a szomszédos országokban” - idézték fel. Az MSZP - folytatták - veszélyesnek tartja a határon túli ma­­­gyarok szavazati jogát, amely túlzott politikai befolyáshoz juttatná Ma­gyarországot az uniós intézmények­ben. Ez szerintük pénzügyi következ­ményekkel járhat, és konfliktusokhoz vezet a környező országokkal. Mint a Fidesz-KDNP megjegyzi: a valóság az, hogy az új alaptörvény nem ren­delkezik a határon túli magyarok sza­vazati jogáról. Hozzátették: Bokros Lajos körlevélben kifogásolja, hogy az új magyar alaptörvény a határon tú­li magyarokat is a nemzet részének tekinti. A Fidesz-KDNP elfogadha­tatlannak tartja, hogy miközben az MSZP nem képviseli választóit a par­lamenti vitában, külföldön aktívan dolgozik az ország lejáratásán. Fel­szólítják a baloldali politikai erőket, haladéktalanul hagyjanak fel az uniós intézmények és a nemzetközi közvé­lemény uszításával. A Kereszténydemokrata Nép­párt alelnöke szerint európai szin­tű védelmet biztosít az új alkotmány a munkavállalóknak. „Az elfogadan­dó alaptörvény megadja mindazokat a garanciákat, amelyeket akár az Euró­pai alapjogi charta, akár az európai joggyakorlat a munkavállalók számára biztosít” - mondta Rétvári Bence. ■ Szájer József FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Szócska Miklós: Javítani kell az egészségügy hatékonyságát „Az egyházi ellátórendszerre jobban oda kell figyelni az egészségügyben" - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtökön a Bethesda Református Gyermekkórház korszerűsítésének befejezése alkalmából tar­tott ünnepségen. Mint közölte, javítani kell az egészségügy hatékonyságát, a kormányzat pedig a „borzasztó ne­héz gazdasági helyzet és szűk cselekvési tér” ellenére is ezen dolgozik. „A múlt év végén - nem teljes mértékben ugyan, de egyfajta lemaradást pótolva - sikerült konszolidációs pénzeszközhöz juttatni az egyházi intézménye­ket” - tette hozzá, majd megjegyezte, az állami vezetés dolgozik azon is, hogy kiegészítő normatívarendszer biz­tosítsa az amortizáció pótlását, az intézmények felújítását. (MTI) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA A BÍRÓ SZERINT BENEDEK FÜLÖP FELFELÉ, MÍG LACFI ENDRE LEFELE TAPOSTA AZ UTAT Visszaélt pozíciójával az államtitkár folytatás az 1. oldalról Bár a volt államtitkár bizonyos hibá­kat elismert, a másodrendű vádlottal együtt az utolsó szó jogán azt hangoz­tatta, hogy végig a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bevallása sze­­­rint nyolcvanmillió forintos vagyonnal rendelkező Benedek elmondta, hogy nem tudta, ki és milyen célból akarja megszerezni a területet, a későbbi ve­vővel csak egyszer találkozott. A bí­róság szerint azonban tipikus hivatali visszaélés zajlott, amelyben „Benedek felfelé, míg Lacsi lefelé taposta az utat”. Mindezt pedig úgy tették, hogy sem­milyen jogosítványuk nem volt be­avatkozni a folyamatba. Benedekék nyomást gyakoroltak a Honvédelmi Minisztériumra, hogy a földterületet adják át a Nemzeti Földalapkezelőnek, majd vonják ki a mezőgazdasági mű­velésből, és nyilvánítsák üzemi terü­letté. A cél elérése érdekében utasítot­ták a harmadrendű vádlottat, a Fejér Megyei Földhivatal vezetőjét az ügy mielőbbi elrendezésére. Később ez a tisztviselő volt az, aki egy nem létező szervezet nevében fel­hívta az ügyészség figyelmét a tör­vénytelenségre. A vádhatóság az el­sőfokú döntés után súlyosbításért fellebbezett, ám a másodfokú eljá­rás elején az ügyész bejelentette, hogy visszavonják indítványukat. Az íté­lőtábla az esetleges súlyosbítást ezért nem is mérlegelhette, így mindössze kétórás tárgyalás után meghozta dön­tését, amellyel helybenhagyta az első­fokú ítéletet. ■ Benedek meséje a szokásos volt, ő betartotta a jogszabályokat FOTÓ: BURGER ZSOLT Csak bátran! ÁLLÁSPONT Briliáns ötlet pattant ki az új alkotmányhoz és a majdani új bírósági törvény­hez tanácsokat adó kormányközeli jogászok fejéből: egy huszáros mozdu­lattal megoldanák az egyes bírák és bírósági vezetők az egész országot ir­ritáló (hogy finoman fogalmazzak) elkanászodásának problémáját. Szerdai lapszámunkban írtuk meg a hírt, hogy az új alkotmány a bíróságokon is el­hozná a rendszerváltást, hiszen annak elfogadásával minden egyes bírói posztot újra meg kellene pályáztatni, és a kiválasztás már a módosított bíró­sági törvény szerint történne. Ide kapcsolódik, hogy a parlamenti vitára bocsátott alkotmánytervezet jelenlegi formája is korlátozná a pártállamtól megörökölt bíróságoknak a Horn-Kuncze- kormány idején elfogadott, Európában példátlan fokú önál­lóságát, és felszámolná a belső önkormányzat legfőbb szervét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT). A szövegben ugyanis az áll, hogy „a bí­rói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában”. Csak közreműködnek... Nem csoda, hogy a selyemzsinór címzettjeinél, azaz az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanácsnál kiverte a biztosítékot a szerdai címlapunk. Az OIT szóvivője az utcai pártgyűlésekről kölcsönzött hangvételű közle­ményben utasította vissza a cikkünket. „A bírósági szervezet önállóságát, függetlenségét és tekintélyét minden más állami szervnek védenie kell, tartózkodva az egymás tevékenységébe való beavatkozástól. Ezt a munkát és törekvést meghatározóan aláássák az ilyen és ehhez hasonló, gyűlöle­tet keltő, felelőtlen megnyilatkozások” - írja Szűcs Péter szóvivő, megje­gyezve: tart tőle, hogy nem tudunk mondani olyan ítéletet, amelyet politi­kai szimpátia motivált. Sajnos tudunk. Alighanem sokan vannak a jogászszakmán belül és kívül, akik velünk együtt órákon át tudnák sorolni a kétes ítéleteket és justizmord helyzeteket. Ahogyan nemcsak lapunknál, de bírói és politikusi körökben is név szerint ismerik azokat, akik 2006 őszén elvállalták a piszkos munkát, és Gyurcsány Ferenc elvárásának megfelelően arcpirítóan törvényellenes le­tartóztatások tömegével megfélemlítették a kormányfő távozását követe­lő tüntetőket. Beszélhetünk arról is, normális dolog-e egy jogállamban, hogy a móri ügyben az évszázad bírói hibáját elkövető Varga Zoltánt nemhogy elküldték volna a testülettől, hanem „felbuktatták” a Legfelsőbb Bíróságba. Pedig ha Magyarországon még lenne halálbüntetés, most két olyan ember feküdne a temetőben, aki a mészárlás környékén sem járt. Vagy elfogadható-e, hogy a közelmúlt legnagyobb, az egész balliberális politikai elitet érintő botrányának, a K&T.-ügynek a feltárását bohózatba fullasztották. Csakúgy, mint a Tocsik-ü­gyet. Kérdezhetjük azt is, megbocsátják-e valaha a Baumag -ügy kisemmizett áldozatai a magyar igazságszolgáltatásnak, hogy hat éve nem képesek jog­erősen elítélni a szélhámosokat. És miért van az, hogy a portákat ország­szerte fosztogató falkákat a rendőrök azért nem állítják elő, mert „a bíróság úgyis elengedi őket”. Megkérdezhetjük, hogy miért nem sikerült egyetlen, banki visszaélés miatt indult perben sem elrettentő ítéletet hozni, miköz­ben Éliás Ádámot egy túlfűtött, de nagyon is igaz mondata miatt sikerült pillanatok alatt tíz hónap felfüggesztettre ítélni. Hogy miért találkozni nap mint nap a polgárok igazságérzetét durván sértő és avantgárd költeménye­ket megcsúfolóan kreatív indoklással ellátott határozatokkal. Olyan a bírói önkormányzatiság, mint a volt afrikai gyarmatokon a de­mokrácia: kár erőltetni. Nem mi, hanem balliberális jogtudósok, köz­tük Hack Péter és Majtényi László írta le nemrég, hogy a magyar rendszer kontraproduktív, és a bírói kar nagyobbik részének érdekeivel is ellentétes, hiszen akik egyszer bekerültek a vezető testületekbe, minden körülmények között megvédik a mundér becsületét, belterjessé formálják a kiválasztást, és elveszik a felemelkedés lehetőségét a valóban tehetséges és szakszerűen ítélkező bíróktól. Szerintük sokkal jobban működnek a nyugat-európai megoldások, ahol a kormány és a bírói önkormányzat közösen dönt szemé­lyi és irányítási kérdésekben. Egyébként azért is pikáns az igazságszolgáltatási tanács heves reagálása, mert ugyanezt az egyszerű bíróknak nem engedik meg. A bírói etikai ta­nács tavaly például elmarasztalta azt a vidéki bírót, aki lapunk hasábjain írta le, hogy Kádár János szelleme valóban kísért a bíróságokon, mert „aki egyszer bíró, az az is marad, bármennyire alkalmatlan szakmai vagy em­beri okból”. Pedig milyen igaza volt. Úgyhogy, tisztelt kormánypártok, csak bátran! Vissza nem térő az alkalom, hogy kijavítsák a magyar igazságszolgáltatás húsz éve rosszul működő rendszerét. ■ HUTH GERGELY hut­hi. gergelyi. magyarhirlap. hu

Next