Magyar Hírlap, 2012. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-23 / 171. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. JÚLIUS 23., HÉTFŐ www.magvarhirljip.hu HENDE CSABA HONVÉDELMI MINISZTER SZERINT AZ 1456-OS ÜTKÖZET AZT PÉLDÁZZA, A LEHETETLENNEK TŰNŐ ÜGYEK IS SIKERREL VÉGZŐDHETNEK A déli harangszó a remény jelképe MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nándorfehérvári, azaz mai nevén belgrádi diadal ötszázötvenhatodik évfordulóján a fővárosban mások mellett Hende Csaba honvédelmi miniszter is megemlékezett a hősökről. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Belgrádba látogatott, ahol a csata emlékhelyén koszorút helyezett el, és ünnepi beszédet mondott. A nándorfehérvári csata emléknapjához kapcsolódva a Lakiteleki Népfőiskolán korábban vetélkedőt szerveztek Kárpát-medencei általános és középiskolásoknak. A megmérettetés győztesei a népfőiskola és az Országgyűlés támogatásával többnapos Hunyadizarándokúton vehettek részt. Számos program mellett ellátogattak Ozorára is, ahol Hunyadi János nevelkedett. A fiatalok tegnap délben Belgrádba érkeztek, és a nándorfehérvári diadal emlékhelyén tisztelegtek a csata hősei előtt. Az eseményen ünnepi beszédet mondott és koszorút helyezett el Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Bágya Rita, az alelnök sajtómunkatársa a napokban emlékeztetett, a parlament többek között Lezsák Sándor beadványaként a közelmúltban elfogadta azt az indítványt, amely a tavalyi évforduló tiszteletére július 22 ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt tegnap civil és katonai hajók sorakoztak fel az emléknap tiszteletére. A hajókon az ország több pontjáról érkezett csaknem háromszáz általános és középiskolás diák utazott, akik egy történelmi pályázaton eredményesen szerepeltek. Az ünneplők és diákcsoportok a Honvéd Díszzászlóalj vezetésével a Lánchídon keresztül a budai várba mentek a déli harangszót követő, katonai tiszteletadással egybekötött megemlékezésre. A jelenlévők koszorúzással és néma főhajtással emlékeztek a nándorfehérvári hősökre. Hunyadi János szobránál Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter szólt a hősökről. Hende Csaba az összetartozást és a közös ügyek támogatásának fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében. „Csak akkor győzhetünk, ha mindenki a maga módján hozzájárul a közös ügyhöz” - mondta a honvédelmi miniszter. Hozzátette, ötszázötvenhat évvel ezelőtt Nándorfehérvárnál „győztünk, mert a nép, a nemzet át tudta lépni a saját árnyékát”. Hende Csaba szerint Nándorfehérvár története jól példázza, a lehetetlennek tűnő ügyek is sikerrel végződhetnek. „Csak akkor győzhetünk, ha megértjük és megéljük, hogy öszszetartozunk, azokkal a népekkel is, amelyekkel együtt éltük meg történelmünket a Kárpát medencében és Európában” - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, a déli harangszó alátámasztja, 1456 -ban egész Európa a magyarokkal volt, számunkra pedig azt jelenti, mindig van remény. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a Dunán civil és katonai hajók sorakoztak fel az emléknap tiszteletére FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA HUNYADI JÁNOSÉK A VÁRBÓL KITÖRVE ELFOGLALTÁK AZ ELLENSÉG ÁGYÚIT, MAJD KAPISZTRÁNÉKKAL KÖZÖSEN SZÉTVERTÉK AZ OSTROMLÓK FŐHADÁT Nándorfehérvár után a törökök hetven évre megtorpantak MTI A Nándorfehérvárt védő magyar seregek ötszázötvenhat éve, 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. Az Országgyűlés tavaly a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét. Magyarországon a déli vidékek védelmét Hunyadi János szervezte meg a Zsigmond király halálát követő zavaros időkben. Hunyadi hadi sikerei révén báró, Szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett. Minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a hódító török elleni védelmi harc szolgálatába állította. Kormányzói tisztségéről 1453 - ban mondott le, ám továbbra is a legmagasabb rangú főúr maradt országos főkapitányként és a királyi jövedelmek kezelőjeként. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette Konstantinápolyt, s figyelme Európa felé fordult. Három évvel később százezres haddal indult a magyar királyság kulcsának tartott Nándorfehérvár ellen. A hírre katonák és népfelkelők érkeztek Csehországból és Lengyelországból, Moldvából és Szerbiából. Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes, pápai nuncius magyar földön szervezett kereszteshadat, Hunyadi pedig - nagyrészt parasztokból, deákokból, falusi papokból álló - védőserege élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály segítségére. Az ostrom 1456. július 4 én kezdődött, a törökök a félkörben körülvett várat a Duna és Száva közötti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban. Kapisztrán János és Hunyadi János flottája július 14-én áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. A döntő ütközet július 21 én kezdődött. A törökök öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Másnap azonban a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztrán Jánossal, támadásba lendültek. Hunyadi a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, majd közös erővel szétverték az ostromlók derékhadát. A világra szóló katonai diadalt azonban nem sikerült kiaknázni, a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és (három hónappal később) Kapisztrán János is áldozatául esett. Ennek ellenére a nándorfehérvári győzelem hatalmas haditett, amely a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. A győzelem után az Európa felé irányuló oszmán-török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget I. Szulejmán csak 1521 ben tudta elfoglalni. A diadal emlékére III. Calixtus pápa augusztus hatodikát a győzelmi hír vételének időpontját az Úr színeváltozásának ünnepévé nyilvánította. A közhiedelemmel ellentétben a harangozást (délután 3 és 6 óra között) még az ütközet előtt elrendelte, imádkozásra szólítva ezzel a török támadás ellen, ám csak a diadal után változtatta a hálaadás harangszavává. A mindennapi déli harangszót VI. Sándor pápa rendelte el az 1500-as esztendőben.