Magyar Hírlap, 2013. július (46. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ EGY TANULMÁNY SZERINT HAZÁNKBAN LEGINKÁBB BUDAPESTEN ÉRHETŐ TETTEN AZ EGYÉBKÉNT PÉLDÁTLANUL FELGYORSULÓ SZEKULARIZÁCIÓ Egyre többen titkolják a vallásukat KACSÓH DÁNIEL A 2011-et megelőző tíz év során a fő­városban a pesti belváros vált a sze­kularizáció első számú színterévé, a vallástalanodás a „cityben” volt a legintenzívebb - állapította meg egy nemrég közölt kutatás. Készítő­je, Harrach Gábor történész hipoté­zise szerint a két évvel ezelőtti nép­­számlálásnál a vallásra vonatkozó kérdésre adandó válasz megtagadása egyfajta ellenzéki önkifejezésként is értelmezhető. Az elmúlt tíz évben példátlanul fel­gyorsultak a hazai szekularizációs fo­lyamatok: 2001-ben még a lakosság háromnegyede, ma már alig több mint fele vallja magát a nagy történelmi ke­resztény egyházak hívének - állapítja meg Harrach Gábor történész A ma­gyarországi szekularizáció egyes sta­tisztikai összefüggései című, a törté­nelmi keresztény egyházak helyzetét a 2011-es hazai népszámlálás tükrében elemző tanulmányában. A nemrég publikált írásban a szak­értő emlékeztet, a cenzus - lapunk ál­tal korábban ismertetett - végleges eredményei a három nagy történel­mi keresztény, így a katolikus, a refor­mátus és az evangélikus egyház jelen­tős térvesztését s ezzel párhuzamosan a felekezet nélküliek, vagyis a vallásta­lanok, valamint a rejtőzködők arányá­nak növekedését mutatják. A három nagy egyház híveinek összesített ará­nya egy évtized alatt hetvenhárom­­ról ötvenhárom százalékra csökkent. Eközben a vallástalanok aránya tizen­ötről tizennyolc, a rejtőzködőké tizen­egyről huszonhét százalékra nőtt. A tanulmány a KSH adatait elemez­ve rámutat, a szekularizáció Budapes­ten volt a legerősebb: 2011 -re a három nagy egyház híveinek lakossági rátája negyven százalékra apadt. A keresz­tény lakosság aránya a 2001-es cenzus idején is Buda polgári kerületeiben volt a legmagasabb. Harrach Gábor sze­rint azonban míg a millennium ide­jén még a négy hagyományos mun­káskerület (Kőbánya, Csepel, Újpest és Angyalföld) képezte a fő gócponto­kat, tíz évvel később már a Nagykör­úton belüli, pesti belváros vált a sze­kularizáció első számú színterévé. A vallástalanodás a „cityben” volt a legintenzívebb: 2001-ben az V. kerület lakosságának még hatvanöt, 2011-ben már csak harminchat százaléka kötő­dött a három nagy keresztény egyház valamelyikéhez. A vallástalanok mindkét népszám­lálás során az említett munkásöve­zetekben mutatták a legmagasabb arányt. Ezzel szemben a rejtőzködők területi eloszlása 2001-ben semmilyen rendezettséget nem mutatott, 2011- ben pedig már kifejezetten a belső ke­rületekre összpontosult. A mennyisé­gi változások mellett a folyamat belső struktúrája is megváltozott - hason­lóan az ország legtöbb megyéjéhez. Harrach elemzése megerősítette: továbbra is magasabb a vallásosság a falvakban élők, az idősebbek és az is­kolázatlanabbak körében, az egyes földrajzi és társadalmi szegmensek­ben az elvallástalanodás mobilitási csatornái és szabályai jelentősen elté­rőek. A szekularizáció szintjét a gaz­dasági fejlettséggel összevetve viszont látható, az alacsony vásárlóerő Észak Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a vallásosság viszonylag magas, míg a Délkelet-Alföldön alacsony szintjével jár együtt. Ugyanakkor a magas vá­sárlóerő a fővárosban és tágabb kör­nyezetében gyenge, Nyugat-Magyar­­országon erős vallásossággal társul. A kutatás a politikai kötődések te­kintetében is megállapításokat tesz. Ezek szerint a felekezeti kötődések és a jobboldali szavazatok megyei arány­­számai között pozitív a korreláció, a radikális jobboldali szavazók esetében viszont nem mutatható ki semmilyen összefüggés. A balliberális szavazók aránya pedig nem a vallástalanok, ha­nem a rejtőzködők jelenlétével mutat összefüggést - így Harrach. „Vonat­kozó hipotézisünk szerint a válasz megtagadás egyfajta ellenzéki önki­fejezésként is értelmezhető. Érdekes körülmény, hogy a vallásukat eltitko­lók fele a nemzetiségi hovatartozásáról sem nyilatkozott” - veti fel a kutató. A 2011-es cenzus során deklarált egyházi kötődések tekintetében ha­zánk - a keresztények ötven százalék feletti lakosságarányával - közepesen vallásos országnak számít, nem sokkal az Egyesült Királyság, Németország és Belgium mögött, elszakadva viszont olyan posztkommunista országoktól, mint Lengyelország vagy Szlovákia. ■ A 2011-es népszámlálás alapján hazánk közepesen vallásos országnak számít FOTÓ:CSUDÁS SÁNDOR A TÖRTÉNÉSZ-POLITIKUS NYOLCVANEGY ÉVET ÉLT Elhunyt Katona Tamás PB Hosszú betegség után, nyolcvanegy éves korában elhunyt Katona Tamás törté­nész, politikus, az MTA Bölcsészettudo­mányi Kutatóközpont Történettudomá­nyi Intézetének nyugdíjas munkatársa, az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc értő kutatója (képünkön). Ka­tona Tamás a távirati iroda által is­mertetett életrajza szerint az egyetem elvégzése után könyvtárosként dolgo­zott. Az 1960-as évektől a Magyar He­likon, majd az Európa Könyvkiadónál volt szerkesztő és műfordító. Az 1970-es évek elején az Európa s a Helikon jelen­tős részben az ő kezdeményezésére in­dította el a mintegy ötven kötetből ál­ló Bibliotheca Historica sorozatot. Szintúgy az ő szerkesztésében indult el a Pro Memoria sorozat. Katona Tamás 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt, először az MDF, majd a Magyar Demokrata Néppárt színeiben. 1990 és 1992 között külügyminisztériumi, majd 1992-től 1994-ig miniszterelnökségi politi­kai államtitkár volt. 1994 és 1998 között az I. kerület polgármestereként is tevé­kenykedett, 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint az MTA Történettudományi Intézete Katona Tamást saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. -i SZEPTEMBERTŐL BÉRRENDEZÉSSEL LÉP ÉLETBE A PEDAGÓGUSI ÉLETPÁLYAMODELL Jelentősen emelik a tanári fizetéseket PINTÉR BALÁZS Bevezetik szeptembertől a pedagó­gus élet­pálya modellt, igaz, az érin­tettek egyelőre csak a felét kapnák meg a béremelésnek. A kormány er­ről szombati ülésén döntött. Lesz pedagógus-béremelés szeptem­ber 1-jétől az életpályamodell beveze­tésével együtt - közölte az emberi erő­források minisztere a távirati irodával. Balog Zoltán a kormány szomba­ti döntését a Pedagógusok Szakszer­vezetének (PSZ) vasárnapi kongresz­­szusán jelentette be az érintettek előtt, akik ezt - elmondása szerint - tapssal fogadták. A miniszter jelezte ugyanak­kor, hogy a Nemzetgazdasági Minisz­térium még számolja, az összes más intézkedéssel együtt a béremelést mi­lyen ütemezésben tudják kivitelezni. Balog azt valószínűsítette, hogy a bér­emelés ötven százalékát kapnák meg a pedagógusok ősztől, a másik felét pe­dig jövőre. A fennmaradó rész folyósí­tására utalva a tárcavezető több lehe­tőséget vázolt fel. Elképzelhető, hogy jövő január 1-jével és jövő szeptem­ber 1-jével, tehát két ütemben ren­dezik a fennmaradó részt, de az is le­het, hogy egyszerre, vagy 2014. január 1-jén, vagy 2014. szeptember 1-jén kapják meg a pedagógusok béreme­lésük fennmaradó ötven százalékát. Ezek számbavételével folynak a szá­mítások, mert a kormány a közszolgá­­lat más területein is rendezni akarja a béreket - tette hozzá Balog Zoltán. A béremelés mértéke attól függ, eddig hány évet töltött a pedagógus a pályán, valamint attól, hogy milyen a végzettsége. Balog Zoltán hangsú­lyozta, a béremelés mindenkire vo­natkozik: a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban dolgozókra, tehát mások mellett a logopédusokra, az is­kolapszichológusokra, a pályaválasz­tási tanácsadókra és természetesen az óvónőkre, közülük pedig a középfokú végzettségűekre is. A miniszter példa­ként említette, hogy egy harminc éve dolgozó pedagógus esetében össze­sen mintegy 110 ezer forintos fizetés emelkedést jelent az életpályamodellel együtt járó béremelés ennek az ösz­­szegnek a felét kapja meg most szep­tember 1 -jétől az érintett. Balog Hoffmann Rózsa köznevelé­si államtitkárral közösen vett részt a PSZ kongresszusán, ahol mindketten válaszoltak a felvetődő kérdésekre. A miniszter szerint „annak van iga­za, aki megállapodásra törekszik”, így ebben az esetben a PSZ-nek és a kor­mányzatnak, mert mindketten kon­szenzust szeretnének. A kongresszus elsöprő többséggel választotta újra el­nöknek Galló Istvánnét. ■ TÖRVÉNYALKOTÁSI MÉRLEG Mennyiség és minőség Az elmúlt három évben nemcsak a mennyiségét tekintve, hanem minősé­gében is rengeteg jogszabályt fogadott el az Országgyűlés, amely újraalkotta az alaptörvényt, a sarkalatos jogszabályo­kat és a legjelentősebb szakpolitikai tör­vényeket - közölte Navracsics Tibor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című mű­sorában. A közigazgatási miniszter az ötödik alkotmánymódosítás és az eset­leges külföldi kifogások kapcsán jelezte, „nem lesz már újabb köre ennek”. (BR) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Klinghammer: Lesz pénz az ösztöndíjakra Meglesznek a szükséges források az ösztöndíjak kifizetéséhez, azokat még a nyá­ron átutalják az intézményeknek - mondta Klinghammer István az MTI-nek. A fel­sőoktatási államtitkár szerint szinten tartották az ágazatra szánt keretösszeget: a közvetlen, 123 milliárd forintos állami támogatás mellett 58 milliárd a korábban je­lentkező problémák rendezését célozza, ami összesen 181 milliárd forintot tesz ki. Klinghammer István arra biztatja a Felsőoktatási Kerekasztalt, hogy szeptember kö­zepére készüljön el a terv a profiltisztításról és a finanszírozási irányelvekről. Azo­kat a szakokat, amelyeken nincs megfelelő számú jelentkező, érdemes lenne kive­zetni az adott intézmény képzési kínálatából - tette hozzá az államtitkár jelezve, a kerekasztal július 12-én ül újra össze. Klinghammer alacsonynak tartja a 240 pon­tos felvételi ponthatárt, azt jövőre mindenképpen emelni kell szakonkénti bontásban. Szerinte növelni kellene az érettségi elégséges szintjét is, legalább negyvenszázalé­kos teljesítményre. Az államtitkár szorgalmazná továbbá, ha az egyetemek úgy látják biztosítottnak a minőségi képzést, megtehessék, hogy egy adott képzésben osztat­lan formában indítanak szakokat. (PB) RENDŐRTERROR 2006-BAN Fidesz: Ez a baloldal bűne A baloldal lelkén száradnak a 2006. őszi események - mondta a Fidesz szóvivője, hozzátéve: „Gyurcsányék, Bajnaiék, ha kellett, a rendőrterror eszközeihez nyúl­tak, vagy a maffiával ültek le egy asztal­hoz egyeztetni a választások elcsalásá­ról”. Hoppál Péter ezzel az Európa Tanács döntésére reagált, amely a napokban leszavazta a jobbikos Gaudi-Nagy Ta­más javaslatát. Az Együtt-PM közölte, Bajnai Gordon kormánya soha nem nyúlt a rendőrterror eszközéhez. (PB) KULÁKÜLDÖZÉSEK Emléknapot tartottak A szocializmus idején kisemmizett, ki­telepített vagy más módon üldözött kö­zépparasztokra emlékeztek országszerte a hét végén, szombati emléknapjuk al­kalmából. Az Országgyűlés tavaly már­ciusban nyilvánította június 29-ét a ku­­láküldözés áldozatainak emléknapjává. A határozat elítélte a kommunista dik­tatúra idején a magyar középparasztság kegyetlen üldözését és megkülönbözte­tését. Június 29. a hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja. (PB)

Next