Magyar Hírlap, 2014. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2UM. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK www.iucyarhiruip.hu SZÓCSKA HELOS SZERINT AZ ELMÚLT HÚSZ ÉVBEN NEM VOLT MÉG ARRA PÉLDA, HOGY EHNYST BESZÉLTÜNK VOLNA AZ EGÉSZSÉGÜNKRŐL, MINT MOST „Folytatjuk azt, amit elkezdtünk” JOBBÁGYI ZSÓFIA Amikor Londonban találkoztam kint élő kollégákkal, és arról beszélgettünk, hogy miért költöztek ki, akkor természetesen az anyagiakon túl - elmondták, hogy az utolsó lökést az orvosi hierarchia megnyomorító hatása adta - mondta a lapunknak adott interjúban Szócska Miklós, amikor az egészségügyben dolgozók és a betegek berögződött rossz gondolatmenetéről kérdeztük. A szakállamtitkár jelezte, ennek oldására már tettek lépéseket , de amíg az újítás átszivárog a szervezeti kultúrán, addig sajnos nagyon sok ember fogja rosszul érezni magát a „rangsor” legapróbb szereplőjeként. A Gyermekrák Alapítvány körüli helyzetre általánosságban úgy reagált, hogy a súlyos betegek iránti együttérzést kihasználni a dögevésnek egy olyan minősíthetetlen formája, ami ellen nagyon határozottan fel kellene lépnie a társadalomnak. - Új évet kezdtünk, az egészségügyért felelős államtitkárság termékeny időszakot zárt. Mely lépéseket tart kulcsfontosságúnak 2013-ban? Három dolgot tűztünk ki fő célként. Egyrészt, hogy a magyarok egészségesebbek, egészségtudatosabbak legyenek, másrészt, hogy az, aki megbetegszik, egy hatékony, minőségi és fenntartható ellátórendszerben gyógyuljon, harmadrészt, hogy a rendszerben dolgozó kollégák képesek legyenek időről időre megújulni, mindehhez pedig legyen bennük elegendő motiváció. Tehát, mindent, ami egy év alatt történik, ahhoz lehet mérni, hogy ezeken a frontokon hogyan és mennyit mozdultunk előre. Vegyük példaként a népegészségügyi mozgósítást. Úgy gondolom, az elmúlt húsz évben nem volt még arra példa, hogy ennyit beszéltünk volna az egészségünkről. Sikerült tematizálni a hétköznapokat, odafigyelnek az emberek arra, hogy mit vesznek - mivel bevezettük a népegészségügyi termékadót -, és tudatosabban étkeznek, mert megtanulták mi az a transzzsír. De idesorolhatnám a szülőbuszt is, ami korábban nyolc-kilenc évet állt, de mi elvittük az emberekhez. Olyan programok indultak be, amelyeknek nagy hatása lesz, és nem állunk le, folytatjuk, amit elkezdtünk. Ide tartozik a nem dohányzók védelméről szóló törvény is. Egyes statisztikák szerint most jóval kevesebb cigarettát vásárolnak az emberek. Ezek szerint eredményes volt az intézkedés? - Mi csak a fogyasztási adatokat látjuk, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy kevesebben és kevesebbet dohányoznak, és minimalizálódott a passzív dohányosok száma is. Természetesen hallottam a kereskedelmi adatok csökkenéséről, és úgy vélem, a két dolognak összefüggésben kell lennie. Ami még fontos, hogy folyamatosan javulnak a lakosság szívinfarktus adatai, amiben persze benne van a klinikusok és a technológia fejlődése, de az is, hogy kevesebbet élünk füstben. Nagy eredménynek tartom mindezt egy olyan országban, amelyik a tüdőrákos megbetegedéseket tekintve listavezető. Óriási átalakuáson vannak túl a kórházak, illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet is. A központosításról hallottunk pró és kontra véleményeket, ám abban a többség egyetért, hogy az irány jó. Az alapok tehát megvannak. Mi a következő lépés? Amikor visszagondolok arra, hogy mennyi feladattal és munkával járt ez a folyamat, el sem hiszem, hogy ennyi idő alatt megcsináltuk. Fontos kiemelni, hogy mindez nem sikerülhetett volna - nem csupán az állami átvétel, hanem a teljes válságkezelés sem -, ha az ápolók és az orvosok nem dolgoznak közben a végeken. Továbbra is óriási szükség van erre a kitartásra, hiszen - a többi közt - ezért is lehet az egészségügy menedéke a válsággal sújtott polgároknak. Az ellátási rendszernek tehát megvannak a keretei. Lezajlott a struktúrakorszerűsítés, elindult a hatékonyságnövelés, most pedig a szervező munka következik. Először is az egyéni betegút kialakítása, tehát, hogy a páciens eljusson oda, ahová kell. Szintén fontos, hogy a páciensek egységes ellátást kapjanak. Tudok mondani olyan sebészeti osztályt, ahol rend, fegyelem és egyértelmű eljárásrendek vannak és közösségi munka zajlik. Vannak viszont vezetők, akik arról számolnak be, hogy nem tudnak adott osztállyal megküzdeni. Ezért fontos, hogy elvárjuk és általánossá tegyük a jó gyakorlatokat, ami a harmadik feladat. Csak így lesz egységesen jó az ellátás minősége. Mindez borzasztóan fontos, hiszen a betegek többsége a szakszemélyzet felkészültségével és tudásával teljesen elégedett, a szervezetlenség miatt viszont panaszkodik. A felsorolt egyenlőtlenségek helyrebillentése azonban nagyon komoly feladat lesz. Korábban említette, hogy az orvoknak, a szakszemélyzetnek és a betegeknek is át kell állniuk egy új gondolkodásmódra, ki kell törölni az előítéleteket és a negatív hozzáállást. Lehetséges ez úgy, hogy évtizedek alatt rögzült gyakorlatokat kellene megváltoztatni? - A munkánknak ez a legnehezebb része, és minden szinten van vele feladatunk. Például szervezhetünk bármilyen szűrőprogramot, újjáépíthetünk bármilyen kórházat, ha az állampolgár nem megy el a szűrésre, nem figyel oda magára, és nem partner ebben, akkor bármit csinálhatunk, semmi nem fog változni. Felelősségérzetet kell ébresztenünk az emberekben saját maguk iránt. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer és a benne dolgozó orvosok, ápolók és szakszemélyzet hozzáállásán is változtatni kell. Amikor Londonban találkoztam kint élő kollégákkal, és arról beszélgettünk, hogy miért költöztek ki, akkor - természetesen az anyagiakon túl - elmondták, hogy az utolsó lökést az orvosi hierarchia Sikerült tematizálni a hétköznapokat, odafigyelnek az emberek arra, hogy mit vesznek, és tudatosabban étkeznek, megnyomorító hatása adta. Ennek oldására már tettünk lépéseket, de amíg mindez átszivárog a szervezeti kultúrán, addig még sajnos nagyon sok ember fogja rosszul érezni magát a rangsor legapróbb szereplőjeként. Ugyanez megjelenik egyébként a betegekkel való viszonyban is. Nagy álmom elérni azt, hogy például amikor a várandós kismama először megy el a nőgyógyászhoz, akkor ne az legyen az orvos első kérdése, hogy megtartja-e a babát. Tehát társadalmi hatású magatartásbeli változásokra van szükség. Visszatérve 2013 történéseire: vidéken számos kórház épült újjá és modernizálódott, ezzel szemben több olyan eset volt a fővárosban, ami épp arra világított rá, hogy a budapesti intézmények - néhány kivétellel - nagyon rossz állapotban vannak. Mikor fog oldódni ez a kontraszt? Van olyan fővárosi kórház, ahol volt lehetőség felújításra, de arra is tudok példát mondani, ahol részfejlesztések zajlanak. Az onkológiai intézetnél a sebészeti szárny alapkövét én raktam le, és az avatáson is részt vettem. Természetesen tisztán látjuk a helyzetet, és megfeszítetten dolgozunk azon, hogy az uniós forráselosztási aránytalanságot korrigáljuk, mivel innen erednek a gondok. Küzdünk azért, hogy innen valahogy tovább tudjunk lépni. A közelmúlt eseményeit nézve nem lehet kikerülni a Gyermekrák Alapítvány ügyét. A probléma nem csak a konkrét esettel van, sajnos volt már példa hasonló visszaélésre, ami az adakozók bizalomvesztéséhez vezet. A döntés ugyan nem az államtitkárság kezében van, viszont tehet lépéseket. Hogyan reagálnak a helyzetre? Talán mindenki érzékelte, hogy a Nemzeti Betegfórum megalapítása hosszú egyeztetéseket igényelt. Tehát a betegszervezetek maguk is látják, hogy betolakodtak közéjük olyanok, akik kihasználják az emberek szolidaritás érzését, sőt, sokszor sikeres, jól működő, elkötelezett alapítványhoz hasonló nevet felvéve lerabolják annak adománygyűjtő lehetőségeit és zsebre teszik a gyógyításra szánt összeget. Hallottam ezeket a panaszokat, és találkoztam olyan szereplőkkel, akikre biztosan nem bíznám az adóforintjaimat, hogy finoman fogalmazzak. A mostani eset kirobbanása előtt már bejelentettük a Semmelweis Garancia létrehozását, ami biztosítékot adna az adakozóknak arra, hogy valóban oda kerül a pénzük, ahová küldik. Vannak már elképzeléseink arról, hogy hogyan valósítanánk meg, de mielőtt bármilyen konkrétumot bejelentünk, egyeztetni kell a betegszervezetekkel. - Mi a véleménye a konkrét esetről? - Általánosságban véve talán úgy fogalmaznék, hogy a súlyos, olykor halálos betegséggel küzdő emberek iránti együttérzést kihasználni a dögevésnek egy olyan minősíthetetlen formája, ami ellen nagyon határozottan fel kellene lépnie a társadalomnak. Valahogy úgy, ahogyan a gnúk szerveződnek a hiénák ellen. - Összegezve az elmondottakat, sűrű évet zártak, most viszont közelegnek a választások. Mi az, amit áprilisig mindenképpen szeretne véghezvinni az egészségügyben? - Az egyik az e-health programhoz kapcsolódik, elérhetővé tennénk a kezelőorvosok számára a betegadatokat elektronikus formában. Az első negyedév végére ez jó eséllyel megvalósul. A másik az emlőszűréseken résztvevők számának jelentős növelése. Ez két olyan közvetlen cél, amire nagyon intenzíven készülünk. EGYEDÜLÁLLÓ ELŐFIZETÉSI LEHETŐSÉG A HÉTVÉGI MAGYAR HÍRLAPRA! ° □ 12 HÓNAPRA 7 860 Ft □ Tisztelt Olvasónk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói igényekhez igazodva kiadónk elindította a hétvégi Magyar Hírlap előfizet Név:............................................................................................................................ tészt. Hétvégi előfizetésünkkel azoknak az olvasóinknak szeretnénk kedveskedni, akik hétköznap esetleg nem érnek rá, hogy végiglapozzák újságunkat, valamint mindazoknak, akiknek nincs lehetőségük minden napra előfizetni lalranyitostam..........................................Település:.................................................. pankra, azonban érdeklik a világ és Magyarország eseményei, a színvonalas publicisztikák, naprakész gazdasági hí- utca, házszám:...............................................Tel.:rek és kulturális mellékletünk, a Hullámtér. Az igazság keresésével, markáns állásfoglalásainkkal és a tények objektív bemutatásával szerkesztőségünk folyamatosan igyekszik megszolgálni olvasóink kitüntető bizalmát. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, hogy érdeklődjön a mellékelt telefonszámon, e-mail címen, vagy küldje be hozzánk az itt kivágható, majd kitöltött szelvényt. dátum aláírás |A Ajj jt a Uf|\| | V\ —Tflfi Kérjük, a megrendelőlapot Lapunk megrendelhető még: MAGYAR tuKLAt az alábbi címre küldje: Tel.: (06 1) 887 3200 ... SS Magyar Hírlap Kiadói Kft. Fax: (06 1) 887 3203 POLGÁRI KÖZÉLETI NAPILAPSég ELŐFIZETÉS E-mail: elofeetesprmgyarhirap.hu ÚtBg 2 1145 Budapest, Thököly út 105-107.