Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-09 / 237. szám
ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU NAGYSZABÁSÚ POP-ART KIÁLLÍTÁS NYÍLT A BUDAPESTI LUDWIG MÚZEUMBAN, FÓKUSZÁBAN AZ IRÁNYZAT KELET-KÖZÉP-EURÓPA MŰVÉSZEIVEL A hétköznapi életünk diszkrét bája ZSIRAY-RUMMER ZOLTÁN Ludwig goes pop + The East Side Story címmel nyitt nagyszabású kiállítás a pop-art művészetről a budapesti Ludwig Múzeumban. A több mint kétszáz alkotás nem csak a nyugat-európai és amerikai, hanem a kelet közép-európai művészeket is bemutatja - utóbbi, főképp a változatossága és témagazdagsága miatt jóval izgalmasabbnak tűnik például Roy Lichtenstein pöttyeinél vagy Andy Warhol színes nyomatainál. Hogy mi is valójában a pop-art, talán a legjobban Hegyi Lóránd művészettörténész írta le az Utak az avantgárdból című, 1989-es kötetében, amelyet az Artpool.hu portál idéz. E szerint az irányzat fel kívánta lazítani a művészet és az élet, az esztétikum és a banalitás, valamint a művész és nem művész közötti határvonalat, a hagyományos esztétikai értékeket, miközben a fogyasztói társadalom tárgyfetisizmusát, pénzközpontúságát, uniformizáló hatását kritizálta, legalább indirekt módon. A legfőbb eszköze az irónia és az, hogy a szélesebb közönségnek idegen absztrakt alkotások után olyan figuratív stílust hozott, amely hétköznapi utalásai - például használati tárgyak, sztárok ábrázolása - révén ismerős, látszólag könnyen értelmezhető volt. Az ötvenes években Európában, főképp Nagy-Britanniában kialakult irányzat a hatvanas évekre meghódította az Egyesült Államokat, és a vasfüggöny mögötti Kelet - Közép-Európában is megjelent. Ez utóbbit fókuszba állítva rendezte meg hosszas előkészület után a budapesti Ludwig Múzeum a nagyszabású, több mint kétszáz művet bemutató popart kiállítását. A Ludwig goes pop + The East Side Story már a címében is utal erre a perspektívára, és mint a tegnapi sajtóbejáráson az intézmény igazgatója, Fabényi Júlia elmondta, soha sehol nem szerepeltek még ilyen hangsúllyal a kelet-közép-európai pop-art művek. Régiónkban sokáig lebecsülték ezt az irányzatot - tette hozzá -, de a kilencvenes évektől megtörtént a kelet-közép-európai alkotók legitimációja. A főképp a Ludwig Alapítvány, valamint számos régióbeli közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat vezető kurátora, Tímár Katalin - társai Popovics Viktória és Bradák Soma voltak - az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy míg egy-egy nyugati pop-art művész jól beazonosítható a szinte mindig állandó stílusa miatt, a kelet-közép-európaiak életművének egy adott szakaszában akár többféle irányzat is megjelenik, és gyakoriak az átmenetek. Épp ezért látszik izgalmasabbnak az utóbbi univerzum. Lichtenstein pötty mániája és Warhol unásig látott szitanyomatai között jóval érzékenyebbnek tűnnek az eddig kevesek által ismert magyar, lengyel, szlovák, szerb, horvát, szlovén vagy bolgár alkotók művei, így például Konkoly Gyula, Keserű Ilona, Lakner László, Pinczehelyi Sándor vagy épp Natalia II, Boris Bucan, Dusan Otasevic, Jana Zelibska kollázsai, festményei, installációi, fényképei és fotómanipulációi. Érdekes az is, hogy miképp térnek el a nyugati áramlatoktól, milyen módokon jelennek meg a helyi sajátosságok. Mint abban, ahogy a hatvanas évektől egyre inkább szexualizált és tárgyiasított nőiséget, női szerepeket feldolgozzák - például Natalia LL az érzéki banánevésről készült fotóin, beemelve a déligyümölcs vasfüggöny mögötti különlegességét is. A január 3-ig látható kiállítást előadások kísérik, többek között a titkosszolgálatok és a szubkultúrák viszonyát, a hatvanas évek tárgykultúráját is megismerhetik az érdeklődők, de múzeumpedagógiai foglalkozások és neves művészek, szakemberek tárlatvezetései is várják a látogatókat. ■ Roy Lichtenstein képregényvilága. Érezhető a különbség a nyugati és a kelet-közép-európai pop-art között FOTÓ: VARGA IMRE KORMÁNY-ELŐTERJESZTÉS KÉSZÜLT A CSOKONAI NEMZETI SZÍNHÁZ FELÚJÍTÁSÁRÓL Százötven éves a debreceni teátrum MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Különleges ajándékot kapott a százötven éves debreceni Csokonai Színház: a jelenlegi társulat huszonhat tagjának portréjával bélyeget adott ki a Magyar Posta, amiért Ráckevei Anna színházigazgató mondott köszönetet a Színház az egész világ, Kultúra és előadóművészet a világ bélyegein című tárlat szerda esti megnyitóján. Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója elmondta: a bélyeg része az egyetemes és a nemzeti kultúrának. A debreceni színházi ünnep alkalmából, több mint száz országnak az előadóművészethez kötődő bélyegeit mutatják be. Külön tablót kapott Shakespeare életműve, de megjelennek a bélyegeken a színjátszás, a drámairodalom nagyjai Csokonai Vitéz Mihálytól kezdve Katona Józsefen át Bertold Brechtig, s olyan nagynevű színészek portréi is láthatók a bélyegtablókon, mint Greta Garbo, Marilyn Monroe, Charlie Chaplin, Latabár Kálmán, Kiss Manyi és Karády Katalin. A kiállítás a színjátszás nevezetes helyszínei, híres színházai és operaházai közül is bemutat néhányat. A színház első emeletén pedig megnyitották Nagy Sándor Zoltán grafikusművész kiállítását. A Magyar Faust című tárlat Orbán János Dénes művéhez, a neves debreceni profeszszor, Hatvani István alakja köré épülő A magyar Faust díszelőadásához kapcsolódva érkezett a teátrumba. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a műfajok összefonódásának szép példájaként értékelte a bemutatót és a kiállítást. Felidézte, hogy Nagy Sándor Zoltán grafikusművészt egyetemista kora óta foglalkoztatja a Faust-legenda, elsősorban annak rejtélyessége és összetettsége ragadta meg, amelyben Hatvanit a „titkok” vagy a varázslatos tudás birtoklására irányuló vágy mellett állandó elégedetlenség, hiányérzet is jellemzi. Hoppál Péter kulturális államtitkár pedig bejelentette: kormány-előterjesztés készült a debreceni Csokonai Színház százötven éves épülete teljes körű rekonstrukciójának elkezdésére. A teátrum épülete 1865. október 7-én Katona József Bánk Bán című drámájának bemutatójával nyílt meg. A másfél évszázaddal későbbi, szerdai díszelőadáson Orbán János Dénes A magyar Faust című drámáját láthatta a közönség. ■ 2015. OKTÓBER 9., FENTEK KULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 Fabényi Júlia lett a biennále magyar biztosa A Ludwig Múzeum igazgatóját, Fabényi Júliát nevezte ki a Velencei Biennále nemzeti biztosának az emberi erőforrások minisztere - közölte tegnap a kulturális államtitkárság. A poszt azután üresedett meg, hogy a korábbi vezető, Balatoni Monika néhány hete lemondott. Az 1895 óta megrendezett Velencei Biennále a mindenkori kortárs képzőművészet és építészet egyik legjelentősebb nemzetközi szemléje, a magyar iroda ez év elején került át a Műcsarnoktól a Ludwig Múzeumhoz. (MH) SZVETLÁNA ALEKSZIJEVICS MŰFAJTEREMTŐ MUNKÁSSÁGA Irodalmi Nobel-díjat kap a posztszovjet térség hű krónikása MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szvetlána Alekszijevics fehérorosz ellenzéki írónak ítélte oda az idén az irodalmi Nobel díjat a Svéd Akadémia, amely tegnap Stockholmban jelentette be döntését. A testület indoklása szerint a díjat a hatvanhét éves szerzőnek „polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”. Szvetlana Alkeszijevics Ukrajnában született 1948. május 31 én ukrán anyától és fehérorosz apától. A Szovjetuniót „alulnézetből”, a hétköznapi ember szemszögéből bemutató regényeivel vált ismertté - olvasható a távirati iroda összefoglalójában. Az 1979-1989-es afganisztáni háborút feldolgozó - magyarul Fiúk cinkkoporsóban címmel megjelent - kötetéhez például több mint ötszáz mélyinterjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozóival. Interjúk alapján készült a másik, magyarul is megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog is, amelyet azokról a nőkről írt, akik a Vörös Hadseregben harcoltak. Alekszijevics újságíróként és tanítóként dolgozott Minszkben. A háború nem asszonyi dolog volt az első könyve, 1983- ban készült el, de csak 1985-ben, a Gorbacsov-féle peresztrojka kezdetén jelenhetett meg. A kötet miatt, amely kétmillió példányban kelt el, időközben perbe fogták az 1941-1945-ös háború emléke megsértésének vádjával, és elbocsátották állásából. A rendszerváltás után a fehéroroszországi diktatúra kialakulásával megint ellenzékivé vált, tíz évig nem is lakhatott hazájában, könyveit betiltották. Minszkbe 2011-ben költözhetett vissza, de munkái továbbra is indexen maradtak. Szvetlana Alekszijevicsről úgy tartják, hogy nagyszerűen és alázattal írja le az oroszok, fehéroroszok és ukránok életkörülményeit és szenvedéseit. Magyarul novemberben jelenik meg új könyve Elhordott múltjaink címmel az Európa Könyvkiadó gondozásában. M. Nagy Miklós, a kiadó vezetője a távirati irodának azt mondta: ez a kötet azt kutatja, hogy milyen pozitív vagy negatív ösztönöket épített az emberben a kommunizmus, a szabadság elementáris hiánya. Kiemelte, hogy Alekszijevics műfajteremtő író, noha a világirodalomban nem ismeretlen a dokumentarizmus. Ő azonban senkihez sem hasonlítható módon interjúk sokaságából választja ki a korra legjellemzőbbeket, létrehozva ezzel a „polifonikus regényvallomás” műfaját. A „kommunizmus világának régészeként” emlegetett szerző egy helyütt azt nyilatkozta, hogy a rendszerváltás óta eltelt évek mérlege néhány győztes és rengeteg vesztes ember. „Azt hittük, hogy a Szovjetunió bukása örökre eltemeti a kommunizmust, de kiderült, hogy ez a betegség krónikus” - vallja. Elismerései között van a Lipcsei Könyvvásár díja a Herder-díj, a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíja. Könyvei tizenkilenc országban jelentek meg, írt három színdarabot és huszonegy dokumentumfilm-forgatókönyvet is. ■ Szvetlána Alekszijevics alázattal mutatja be a szenvedéseket FOTÓ: REUTERS ZSOLNAY-ÖRÖKSÉGKEZELŐ Vonzóbbá tennék Pécset Az országos és nemzetközi figyelem középpontjába állítaná Pécs városát a megyeszékhely kulturális, közművelődési intézményeinek döntő többségét integráló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) új ügyvezetője. Vincze Balázs tegnap a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint azt mondta: a munkatársaival együtt azon fog dolgozni, hogy erősítse Pécs, valamint a ZSÖK hazai és külföldi jelenlétét. (MH) SZEGED Közösségi központ nyílt Átadták az Ágota Alapítvány közösségi és kulturális központját tegnap Szegeden, ahol több ezer rászorulónak, nyugdíjasnak és fiatalnak kínálnak rendszeres kulturális, szabadidős és támogató programokat - mondta Kothencz János, a karitatív szervezet alapítója az MTI- nek. A tarjáni lakótelepen található, hatszáz négyzetméteres épületben tizenhétezer kötetes könyvtárat alakítanak ki, és ott kap helyet az Ágota Alapítvány szakmai-pedagógiai programja is. (MH)