Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-09 / 237. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU NAGYSZABÁSÚ POP-ART KIÁLLÍTÁS NYÍLT A BUDAPESTI LUDWIG MÚZEUMBAN, FÓKUSZÁBAN AZ IRÁNYZAT KELET-KÖZÉP-EURÓPA MŰVÉSZEIVEL A hétköznapi életünk diszkrét bája ZSIRAY-RUMMER ZOLTÁN Ludwig goes pop + The East Side Story címmel nyitt nagyszabású ki­állítás a pop-art művészetről a bu­dapesti Ludwig Múzeumban. A több mint kétszáz alkotás nem csak a nyu­gat-európai és amerikai, hanem a kelet közép-európai művészeket is bemutatja - utóbbi, főképp a válto­zatossága és témagazdagsága miatt jóval izgalmasabbnak tűnik például Roy Lichtenstein pöttyeinél vagy Andy Warhol színes nyomatainál. Hogy mi is valójában a pop-art, talán a legjobban Hegyi Lóránd művészet­­történész írta le az Utak az avantgárd­ból című, 1989-es kötetében, amelyet az Artpool.hu portál idéz. E szerint az irányzat fel kívánta lazítani a művészet és az élet, az esztétikum és a banalitás, valamint a művész és nem művész közötti határvonalat, a hagyományos esztétikai értékeket, miközben a fo­gyasztói társadalom tárgyfetisizmu­­sát, pénzközpontúságát, uniformizá­ló hatását kritizálta, legalább indirekt módon. A legfőbb eszköze az irónia és az, hogy a szélesebb közönségnek idegen absztrakt alkotások után olyan figuratív stílust hozott, amely hét­köznapi utalásai - például használa­ti tárgyak, sztárok ábrázolása - révén ismerős, látszólag könnyen értelmez­hető volt. Az ötvenes években Euró­pában, főképp Nagy-Britanniában kialakult irányzat a hatvanas évek­re meghódította az Egyesült Államo­kat, és a vasfüggöny mögötti Kelet - Közép-Európában is megjelent. Ez utóbbit fókuszba állítva rendezte meg hosszas előkészület után a budapesti Ludwig Múzeum a nagyszabású, több mint kétszáz művet bemutató pop­­art kiállítását. A Ludwig goes pop + The East Side Story már a címében is utal erre a perspektívára, és mint a tegnapi saj­tóbejáráson az intézmény igazgató­ja, Fabényi Júlia elmondta, soha sehol nem szerepeltek még ilyen hangsúl­­­­lyal a kelet-közép-európai pop-art művek. Régiónkban sokáig lebecsül­ték ezt az irányzatot - tette hozzá -, de a kilencvenes évektől megtörtént a kelet-közép-európai alkotók legi­timációja. A főképp a Ludwig Alapít­vány, valamint számos régióbeli köz­­gyűjtemény anyagából összeállított tárlat vezető kurátora, Tímár Katalin - társai Popovics Viktória és Bradák Soma voltak - az eseményen arra hív­ta fel a figyelmet, hogy míg egy-egy nyugati pop-art művész jól beazono­sítható a szinte mindig állandó stílusa miatt, a kelet-közép-európaiak élet­művének egy adott szakaszában akár többféle irányzat is megjelenik, és gyakoriak az átmenetek. Épp ezért látszik izgalmasabbnak az utóbbi univerzum. Lichtenstein pötty mániája és Warhol unásig lá­tott szitanyomatai között jóval érzé­kenyebbnek tűnnek az eddig kevesek által ismert magyar, lengyel, szlovák, szerb, horvát, szlovén vagy bolgár al­kotók művei, így például Konkoly Gyula, Keserű Ilona, Lakner László, Pinczehelyi Sándor vagy épp Natalia II, Boris Bucan, Dusan Otasevic, Jana Zelibska kollázsai, festményei, instal­lációi, fényképei és fotómanipulációi. Érdekes az is, hogy miképp térnek el a nyugati áramlatoktól, milyen módo­kon jelennek meg a helyi sajátosságok. Mint abban, ahogy a hatvanas évektől egyre inkább szexualizált és tárgyia­­sított nőiséget, női szerepeket feldol­gozzák - például Natalia LL az érzéki banánevésről készült fotóin, beemel­ve a déligyümölcs vasfüggöny mögötti különlegességét is. A január 3-ig látható kiállítást elő­adások kísérik, többek között a titkos­­szolgálatok és a szubkultúrák viszo­nyát, a hatvanas évek tárgykultúráját is megismerhetik az érdeklődők, de múzeumpedagógiai foglalkozások és neves művészek, szakemberek tárlat­­vezetései is várják a látogatókat. ■ Roy Lichtenstein képregényvilága. Érezhető a különbség a nyugati és a kelet-közép-európai pop-art között FOTÓ: VARGA IMRE KORMÁNY-ELŐTERJESZTÉS KÉSZÜLT A CSOKONAI NEMZETI SZÍNHÁZ FELÚJÍTÁSÁRÓL Százötven éves a debreceni teátrum MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Különleges ajándékot kapott a száz­ötven éves debreceni Csokonai Szín­ház: a jelenlegi társulat huszonhat tagjának portréjával bélyeget adott ki a Magyar Posta, amiért Ráckevei An­na színházigazgató mondott köszö­netet a Színház az egész világ, Kultú­ra és előadóművészet a világ bélyegein című tárlat szerda esti megnyitóján. Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója elmondta: a bélyeg része az egyetemes és a nemzeti kultúrá­nak. A debreceni színházi ünnep al­kalmából, több mint száz országnak az előadóművészethez kötődő bé­lyegeit mutatják be. Külön tablót ka­pott Shakespeare életműve, de meg­jelennek a bélyegeken a színjátszás, a drámairodalom nagyjai Csokonai Vi­téz Mihálytól kezdve Katona Józsefen át Bertold Brechtig, s olyan nagynevű színészek portréi is láthatók a bélyeg­tablókon, mint Greta Garbo, Marilyn Monroe, Charlie Chaplin, Latabár Kál­mán, Kiss Manyi és Karády Katalin. A kiállítás a színjátszás nevezetes hely­színei, híres színházai és operaházai közül is bemutat néhányat. A színház első emeletén pedig meg­nyitották Nagy Sándor Zoltán grafi­kusművész kiállítását. A Magyar Faust című tárlat Orbán János Dénes mű­véhez, a neves debreceni profesz­­szor, Hatvani István alakja köré épülő A magyar Faust díszelőadásához kap­csolódva érkezett a teátrumba. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadé­mia elnöke a műfajok összefonódásá­nak szép példájaként értékelte a be­mutatót és a kiállítást. Felidézte, hogy Nagy Sándor Zoltán grafikusművészt egyetemista kora óta foglalkoztat­ja a Faust-legenda, elsősorban annak rejtélyessége és összetettsége ragad­ta meg, amelyben Hatvanit a „titkok” vagy a varázslatos tudás birtoklására irányuló vágy mellett állandó elége­detlenség, hiányérzet is jellemzi. Hoppál Péter kulturális államtit­kár pedig bejelentette: kormány-elő­terjesztés készült a debreceni Csoko­nai Színház százötven éves épülete teljes körű rekonstrukciójának elkez­désére. A teátrum épülete 1865. októ­ber 7-én Katona József Bánk Bán című drámájának bemutatójával nyílt meg. A másfél évszázaddal későbbi, szer­dai díszelőadáson Orbán János Dénes A magyar Faust című drámáját láthat­ta a közönség. ■ 2015. OKTÓBER 9., FENTEK KULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 Fabényi Júlia lett a biennále magyar biztosa A Ludwig Múzeum igazgatóját, Fabényi Júliát nevezte ki a Velencei Biennále nem­zeti biztosának az emberi erőforrások minisztere - közölte tegnap a kulturális ál­lamtitkárság. A poszt azután üresedett meg, hogy a korábbi vezető, Balatoni Monika néhány hete lemondott. Az 1895 óta megrendezett Velencei Biennále a mindenko­ri kortárs képzőművészet és építészet egyik legjelentősebb nemzetközi szemléje, a magyar iroda ez év elején került át a Műcsarnoktól a Ludwig Múzeumhoz. (MH) SZVETLÁNA ALEKSZIJEVICS MŰFAJTEREMTŐ MUNKÁSSÁGA Irodalmi Nobel-díjat kap a posztszovjet térség hű krónikása MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szvetlána Alekszijevics fehérorosz ellenzéki írónak ítélte oda az idén az irodalmi Nobel díjat a Svéd Akadé­mia, amely tegnap Stockholmban je­lentette be döntését. A testület in­doklása szerint a díjat a hatvanhét éves szerzőnek „polifonikus írásai­ért ítélték oda, amelyek a szenvedés­nek és a bátorságnak állítanak emlé­ket korunkban”. Szvetlana Alkeszijevics Ukrajnában született 1948. május 31 én ukrán anyától és fehérorosz apától. A Szov­jetuniót „alulnézetből”, a hétközna­pi ember szemszögéből bemutató re­gényeivel vált ismertté - olvasható a távirati iroda összefoglalójában. Az 1979-1989-es afganisztáni háborút feldolgozó - magyarul Fiúk cinkko­porsóban címmel megjelent - köteté­hez például több mint ötszáz mélyin­terjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozói­val. Interjúk alapján készült a másik, magyarul is megjelent kötete, A há­ború nem asszonyi dolog is, amelyet azokról a nőkről írt, akik a Vörös Had­seregben harcoltak. Alekszijevics új­ságíróként és tanítóként dolgozott Minszkben. A háború nem asszo­nyi dolog volt az első könyve, 1983- ban készült el, de csak 1985-ben, a Gorbacsov-féle peresztrojka kezdetén jelenhetett meg. A kötet miatt, amely kétmillió példányban kelt el, időköz­ben perbe fogták az 1941-1945-ös há­ború emléke megsértésének vádjával, és elbocsátották állásából. A rendszerváltás után a fehér­oroszországi diktatúra kialakulásá­val megint ellenzékivé vált, tíz évig nem is lakhatott hazájában, könyveit betiltották. Minszkbe 2011-ben köl­tözhetett vissza, de munkái tovább­ra is indexen maradtak. Szvetlana Alekszijevicsről úgy tartják, hogy nagyszerűen és alázattal írja le az oro­szok, fehéroroszok és ukránok életkö­rülményeit és szenvedéseit. Magyarul novemberben jelenik meg új köny­ve Elhordott múltjaink címmel az Európa Könyvkiadó gondozásában. M. Nagy Miklós, a kiadó vezetője a táv­irati irodának azt mondta: ez a kötet azt kutatja, hogy milyen pozitív vagy negatív ösztönöket épített az ember­ben a kommunizmus, a szabadság elementáris hiánya. Kiemelte, hogy Alekszijevics műfajteremtő író, noha a világirodalomban nem ismeretlen a dokumentarizmus. Ő azonban senki­hez sem hasonlítható módon interjúk sokaságából választja ki a korra legjel­lemzőbbeket, létrehozva ezzel a „po­lifonikus regényvallomás” műfaját. A „kommunizmus világának régésze­ként” emlegetett szerző egy helyütt azt nyilatkozta, hogy a rendszerváltás óta eltelt évek mérlege néhány győztes és rengeteg vesztes ember. „Azt hit­tük, hogy a Szovjetunió bukása örökre eltemeti a kommunizmust, de kide­rült, hogy ez a betegség krónikus” - vallja. Elismerései között van a Lipcsei Könyvvásár díja a Herder-díj, a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíja. Könyvei ti­zenkilenc országban jelentek meg, írt három színdarabot és huszonegy do­kumentumfilm-forgatókönyvet is. ■ Szvetlána Alekszijevics alázattal mutatja be a szenvedéseket FOTÓ: REUTERS ZSOLNAY-ÖRÖKSÉGKEZELŐ Vonzóbbá tennék Pécset Az országos és nemzetközi figyelem kö­zéppontjába állítaná Pécs városát a me­gyeszékhely kulturális, közművelődési intézményeinek döntő többségét integ­ráló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) új ügyvezetője. Vincze Balázs tegnap a baranyai megyeszékhelyen tar­tott sajtótájékoztatóján az MTI tudósítá­sa szerint azt mondta: a munkatársaival együtt azon fog dolgozni, hogy erősítse Pécs, valamint a ZSÖK hazai és külföldi jelenlétét. (MH) SZEGED Közösségi központ nyílt Átadták az Ágota Alapítvány közösségi és kulturális központját tegnap Szege­den, ahol több ezer rászorulónak, nyug­díjasnak és fiatalnak kínálnak rendsze­res kulturális, szabadidős és támogató programokat - mondta Kothencz János, a karitatív szervezet alapítója az MTI- nek. A tarjáni lakótelepen található, hat­száz négyzetméteres épületben tizen­hétezer kötetes könyvtárat alakítanak ki, és ott kap helyet az Ágota Alapítvány szakmai-pedagógiai programja is. (MH)

Next