Magyar Hírlap, 2015. november (48. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
www.magyarhirlap.hu Többlettámogatást kaphat a Modern Városok Program Újabb ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők - részben a migrációs válsággal összefüggésben - módosíthatják az idei költségvetést, hatvanmilliárd forinttal megemelve a rendkívüli kormányzati intézkedések keretét. Huszonötmilliárdos többlettámogatást kaphat a Modern Városok Program is. Ma az ülés 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal és azonnali kérdésekkel folytatódik. Kedden a képviselők határozatot hozhatnak az európai menekültkvótáról, a magyar szórvány napjává nyilváníthatják november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját, és módosíthatják a magáncsődről és a termékdíjról szóló jogszabályokat. (KCS) FOTÓ: VARGA IMRE ORBÁN VIKTOR: A FUNDAMENTUM A KERESZTÉNYEK SZÁMÁRA KÉTEZER ÉVE UGYANAZ ileszkedjen az örökséghez, ami korszerű KCS A régi épületet, vagyis a „hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújítani - mondta Orbán Viktor a felújított és bővített kunszentmiklósi református gimnázium átadásán. A kormányfő hangsúlyozta, az egyház működésére a 21. századi magyarságnak és a „zilált” Európának is nagy szüksége van. Több évtized kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarendszer - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kunszentmiklóson a református templomban, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújítása és új épület szárnyának átadása alkalmából tartott avatóünnepségen a távirati iroda tudósítása szerint. A kormányfő elmondta, 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, ez a szám 2014-re 195 ezerre nőtt. Orbán Viktor emlékeztetett arra, az egyházi iskolarendszer „az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai oktatási intézményekig megannyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”. A miniszterelnök szerint amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra s azon belül a magyar nyelv őrzésében és ápolásában, arra a 21. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zilált Európáról nem is beszélve - fűzte hozzá. Az iskola felújításával kapcsolatban megjegyezte, a régi épületet, vagyis a „hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújítani. Mint mondta, az új épülethez az építőanyagon túl olyan terv kellett, amely egyszerre hozza mindazt, amit a modern technika lehetővé tesz, és mégis illeszkedik ahhoz, ami már megvan. Orbán Viktor leszögezte: a fundamentum minden magát kereszténynek nevező közösség számára kétezer év óta ugyanaz. „Nem egy elv, nem egy gondolatrendszer, nem egy ideológia, hanem egy személy s a vele való kapcsolat.” A kormányfő szerint a 21. század elején a magyaroknak az a lecke van feladva, hogy képesek vagyunk e mindazt, amit ezer év magyar történelme, kultúrája, tudása és bölcsessége ránk hagyott, úgy megőrizni, hogy abból jövőt lehessen építeni. Felidézte, hogy a magyar történelem során „sokszor kellett mások helyett, meg nem értve, egyedüliként helytállni”. Olyanokért is ki kellett állnunk, „akik talán nem is tudták, nem is hitték, hogy erre a helytállásra szükség van”. Az egyházi iskola őriz és újít - hangoztatta a kormányfő. Beszédét a Soli Deo gloria egyedül az Istené a dicsőség jelmondattal fejezte be. ■ „Sokszor kellett meg nem értve egyedüliként helytállni” FOTÓ: MTI/ÚJVÁRI SÁNDOR HÉTÉRTÉKELŐ A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKNAK IS ÜZENHETETT COLLEEH BELL HEGYKÖVET Újraéledő amerikai nyomásgyakorlás KACSÓH DÁNIEL Az újabb amerikai kritikák célja leginkább az, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar-orosz viszony miatt, továbbá az, hogy hazánk támogassa a szabad kereskedelmi egyezmények rendszerét - értelmezte Colleen Bell nagykövet múlt heti beszédét Kiszelly Zoltán politológus. Fenn kell tartani a nyomást hazánkon, de mivel az ellenzék gyenge, ezért azt nem érdemes támogatni - magyarázta Kiszelly Zoltán politológus, miért vette elő Colleen Bell amerikai nagykövet a Magyarországgal kapcsolatos kritikákat. Ismert, a diplomata a múlt héten a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában, számos dicsérő megállapítás mellett lényegében elmarasztalta az Orbán-kormány politikáját. Kiszelly új elemként jelölte meg Paks II említését, amiből arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok továbbra is aggódik a magyar-orosz viszony esetleges erősödése, túlzottan barátivá válása miatt. Ez azért fontos, mert eközben Washingtonnak szüksége van a kanadai-európai szabad kereskedelmi egyezmény, azaz a CETA hazánk általi ratifikációjára. Márpedig a ritkábban emlegetett, úgymond, „radar alatt tartott” paktum az előszobája a rendkívül vitatott TTIP-nek, vagyis az Egyesült Államokkal kötendő hasonló egyezménynek. A migráció támogatása pedig szintén az Európával kapcsolatos, hosszú távú amerikai gazdasági tervekbe illeszkedik, erre ezért térhetett ki a nagykövet, „javasolva” a magyar kormánypolitika megváltoztatását. Ebből a részből egyébként a Soros György üzletembertől ismert érveket lehetett kihallani. Kiszelly hozzáfűzte, a nekünk szóló intésekkel Colleen Bell a környező országoknak is üzent. Ami a magyar baloldalt illeti: az MSZP kongresszusra készül, ilyenkor megsűrűsödnek a politikusi nyilatkozatok és a belső konfliktusokról szóló híradások, ugyanis az érintetteknek a munka látszatát kell kelteniük. Ám a szocialisták igazából továbbra sem csinálnak semmi érdemit, ezzel magyarázható az is, hogy amikor Gyurcsány Ferenc aktivizálja magát, azonnal magára tudja irányítani a figyelmet. A támogatói kör pedig közlekedőedények módjára változik, tehát ezek a pártok csak egymástól tudnak szavazókat átcsábítani - mutatott rá a szakértő. Arról, hogy ismét felvetődött az előválasztás ötlete az ellenzéki térfélen, azt mondta, a tankönyv szerint ez hatásos módszer lehetne, ha mindenki elfogadná az eredményeket, ám erre a tapasztalatok szerint a balos pártok, illetve vezetőik nem képesek. Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti megnyilvánulásai kapcsán a politológus azt mondta, egyre többekhez jut el Nyugat-Európában is a kormányfő álláspontja a migrációs válsággal kapcsolatban. A pénteki, Az idők jelei című vitairat bemutatóján elmondott Orbán-beszéd pedig egyfajta kibontása volt annak a konzervatív világnézetnek, amelyre alapozva a miniszterelnök uniós szinten is ellenzi a bevándorlási áradatot. Egyfajta programadó szónoklat is volt ez - jegyezte meg Kiszelly, aki szerint Orbán ezzel szélső pozíciót foglalt el Európában, míg a másik szélsőség az, amit Angela Merkel tesz ezen a téren. Csakhogy a német kancellár középen szeret lenni, ezért „passzolja” le a korlátlan migráció támogatójának szerepét egyre inkább Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek. 2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Új erővel ÁLLÁSPONT Ausztria külügyminisztere jövőre lesz harmincéves és nem akar belebukni a migrációs válságba. Sebastian Kurz mindössze huszonhét évesen lett külügyminiszter, kölyökképű, szimpatikus és dinamikus, de ezzel együtt is az uniós diplomácia komfortzónájában mozgó politikusnak indult. A migrációs válság évében azonban Kurz elkezdte megtalálni a hangját, az Osztrák Néppárt egyik legkarakteresebb személyiségévé vált, aki végre hajlandó nevén nevezni a dolgokat. Az ifjú külügyminiszter vagy Orbán Viktor beszédeit olvasgatva, vagy saját józan eszétől vezérelve egyértelműen rájött, hogy kialakult egy olyan nézet, miszerint a „régi” pártok és vezetőik vészesen elszakadtak választóiktól, a többség véleményével szemben cselekszenek és képtelenek megoldani a migrációs válságot. Kurz nem akar ebbe a régi gárdába tartozni, nem akarja lejáratni magát, nem áll be a sorba. Júniusban a Der Standardnak adott interjúban szinte tabut döntött, amikor kimondta: az osztrákok szívesen fogadnának be menekült családokat, lehetőleg keresztényeket, de ehhez képest a bevándorlók döntő többsége fiatal, fekete, muszlim férfi, ez pedig sokakból ellenkezést vált ki. Üresen kongó panelek helyett a tiszta beszédet választotta, ősszel pedig, a német határellenőrzés bevezetésekor egy tévévitában karakánul védte az álláspontját, amely egyértelműen nem esett egybe a szociáldemokrata kancelláréval. Kurz a hét végén, a Kleine Zeitungnak is határozott véleményt fogalmazott meg, például azt, hogy Európának fel kell hagynia a migránsokat üdvözlő politikájával, hiszen már egészen egyszerűen túl sokan vannak. A külügyminiszter szerint az unió külső határait kell védeni, és ha ez nem történik meg, egyre több ország fog saját hatáskörében cselekedni. Például Ausztria is, szerinte ugyanis, ha Németország lezárja a határát, akkor Ausztriának a saját érdekében azonnal követnie kell. Kurz szerint Ausztria vészesen le van terhelve a migráció miatt, és így van ezzel Németország és Svédország is. Nem téved. Margot Wallström svéd külügyminiszter egy múlt heti interjúban arról beszélt, hogy Svédország nem képes évente százkilencvenezer migránst fogadni, az ellátási rendszere hamarosan összeroppan. A 9,8 milliós skandináv országot nem csak a mostani népvándorlás terheli le, a már régóta ott élő bevándorlók integrációja is nagyon messze van attól, amit sikeresnek lehetne nevezni. A Breitbart London portálnak múlt hónapban svéd rendőrségi források beszéltek arról, hogy Malmőben már nem tudják kettesével küldeni a járőröket saját testi épségük érdekében, és még a tűzoltóhoz is rendőri kíséretet kell adni, de vannak olyan részei a városnak, ahova eleve be sem meri tenni a lábát a hatóság. Torsten Eloffson főfelügyelő kimondta: az erőszakos bűncselek elkövetői között felülreprezentáltak a külföldiek. Közben ultimátum ide vagy oda, a német kormánykoalícióban nem sikerült tegnap sem dűlőre jutni a migrációs válság kezeléséről. Az Angela Merkel pártjával szövetséges bajor CSU egyik politikusa, Hans-Peter Uhl megfenyegette a kancellárt, szerinte ugyanis ha Merkel nem zárja le a határt, akkor nem marad kormányfő, szerinte a határt le kell zárni, Merkellel vagy nélküle. Visszatérve Ausztriára: Sebastian Kurz a múlt héten a Neue Zürcher Zeitungnak adott terjedelmes interjúban arról is beszélt, hogy elsősorban az unió külső határán lenne értelme kerítést építeni, azok hatékonyságát ugyanis kár tagadni. A miniszter szerint a magyar határkerítést azért építették, mert Európa nem tett semmit. Kulcsmondat ez, hiszen benne van az a fontos felismerés, hogy továbbra sincs valóban hatékony és áttörést jelentő európai válasz a migrációs válságra. Egyes politikusok számára, mint például Zoran Milanovic horvát kormányfő, ez kiváló ürügyet jelent arra, hogy elterelje a figyelmet saját kudarcáról, másokat viszont arra sarkall, hogy kezükbe vegyék az irányítást, és lépjenek, amíg nem késő. A nemzetállami vezetők nem tehetik örökké félre a tömeges migráció jelentette biztonsági kockázatot, ha népszerűségükből sem szeretnének még többet veszíteni, ezért lépniük kell. így válik a kerítés szitokszóból hirtelen praktikus megoldássá tőlünk nyugatabbra is. ŐRY MARIANN org.mariannul magyarhirlap.hu