Magyar Hírlap, 2016. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-02 / 1. szám
www.magyarhirup.hu EURÓPÁNAK NYUGODT, MAGYARORSZÁGNAK SIKERES ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNT AZ ÁLLAMFŐ • Áder János: Békés új évet, nagyvilág! LMA Régen álltunk úgy az új esztendő kapujában, hogy ennyire bizonytalannak érezzük az előttünk álló évet” - mondta köszöntőjében a köztársasági elnök. Áder János felidézte, hogy tavaly ilyenkor senki nem számított az elhúzódó migrációs válságra, és Magyarországnak is olyan kihívásokkal kell szembesülnie, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa. A szeretet, a megértés, a segítő szándék, a jóakarat és az alázat fontosságára hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök újévi köszöntőjében, amelyet 2016 első pillanataiban sugároztak a televíziók. Áder János azt javasolta, ezek legyenek az új év cselekedeteinek vezérlő elvei. Legyen a mi iránytűnk a szeretet - fogalmazott az államfő, aki a nagyvilágnak békés, Európának nyugodt, Magyarországnak sikeres, a magyaroknak pedig boldog új évet kívánt. Áder János szerint mindenkinek az lehet a legfőbb közös kívánsága, hogy legyen békés a világ, mert az előző év arra int, hogy „nincs nagyobb kincs annál, mintha biztonságban tudhatjuk országunkat, szeretteinket, családunkat”. „Régen álltunk úgy az új esztendő kapujában, hogy ennyire bizonytalannak érezzük az előttünk álló évet” - mondta, majd a világot 2015-ben megrázó terrortámadásokra utalva arról beszélt, hogy mindennél fontosabbá vált épségben tudni szeretteinket. „Mára eljutottunk oda, hogy amikor fiaink és lányaink idegen országban tanulnak vagy munkát vállalnak, nem az a legfontosabb, hogy megtalálják számításukat. Vagy amikor barátaink külföldi tájakat indulnak felkeresni, nem az a legfontosabb, hogy milyen élményekkel gazdagodnak. Egyetlen dolog fontos számunkra: hogy épségben viszontlássuk őket” - jelentette ki az elnök. Áder János emlékeztetett arra, hogy tavaly ilyenkor senki nem számított az elhúzódó migrációs válságra, és Magyarországnak is olyan kihívásokkal kell szembesülnie, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa. Hozzátette: arra sem lehetett gondolni, hogy Párizs egy hónapon belül kétszer is szimbolikus színhellyé válik: „először az esztelen terroré, majd egy sikeres klímakonferenciát követően a teremtett világért való felelőssége”. Az államfő azt ajánlotta, hogy a karácsony, a szeretet ünnepe - „az együtt eltöltött békés órák, a meghitt családi beszélgetések, az éjszakába nyúló közös játékok a gyermekekkel, az örömteli találkozások rokonokkal, barátokkal” - legyen az „új év erőforrása” . Áder János ennek alátámasztására Szent Pál apostol szeretetről szóló tanítását is idézte. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, „csakis tőlünk függ, hogy újévi jókívánságainkat kiegészítjük-e azzal, hogy megértéssel fordulunk bajbajutott honfitársaink felé, hogy segítő szándékkal fordulunk a rászorultakhoz, fogyatékkal élőkhöz, hogy jóakarattal fordulunk útkereső, az élet dolgaiban nehezen eligazodó honfitársainkhoz, és hogy alázattal fordulunk természeti környezetünkhöz”. Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR Változások a migrációs helyzetben 2015-ben Tavaly összesen 391384 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök - közölte honlapján az Országos Rendőr-főkapitányság. A tavaszi hónapokban naponta több száz, nyáron már több mint ezer migránst fogtak el. Augusztusban több napon át a kétezret, sőt a háromezret is meghaladta az illegális határátlépés miatti elfogások száma. Szeptember 15-én - a magyar-szerb határ lezárása előtti napon - 9380-an jöttek át a határon. A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament. Önálló büntetőjogi tényállás lett a büntető törvénykönyvben a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. (KCS) Komplex informatikai fejlesztés az iskolákban Csaknem 12,5 milliárd forint támogatásból komplex informatikai fejlesztést valósít meg a köznevelési intézményekben az Új Széchenyi-terv keretében A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A kiemelt projekt célja, hogy a közoktatási intézményeket korszerű, a kor igényeit kielégítő informatikai eszközökkel lássák el. A projekt keretében tantermi eszközöket szereznek be vagy cserélnek korszerűbbre, biztosítják a tankönyvek és tananyagok elektronikus hozzáférését, és fejlesztik a digitális írástudást, elősegítve a digitális leszakadás megállítását. Március 31-ig minden, a projektben érintett intézménybe eljutnak az eszközcsomagok, és üzembe is helyezik az informatikai szaktantermek felszerelését biztosító eszközöket. (KCS) Felvetetné a kerettantervbe tankönyvét a Liga Megállapodtak a szociális partnerek a minimálbér-tárgyalások során a kormánnyal arról, hogy már januárban megkezdik a felkészülést a 2017-es költségvetés tárgyalására és az adótörvények előkészítésére - mondta a Liga Szakszervezetek elnöke a távirati irodának adott évértékelő interjúban. Gaskó István beszélt arról is, hogy az ősszel befejeződött A munkáért! elnevezésű projekt, amely 1,6 milliárd forint európai uniós támogatásból, konzorciumi formában valósult meg a Liga vezetésével. A program három fő pillére az új munka törvénykönyve hatásvizsgálata, a kollektív szerződések elősegítése, valamint a szakképzés. Utóbbiban olyan tananyag készült, amely segíti a középfokú intézményekben végzett fiatalok eligazodását a munka világában. A Liga szeretné elérni, hogy a tankönyv az éves kerettanterv része legyen. (KCS) Lebonthatják a Délit, park lehet a helyén PINDROCH TAMÁS Nemsokára megszűnhet a budapesti Déli pályaudvar, lebonthatják - értesültünk kormányközeli forrásokból. Úgy tudjuk, a mostani építmény helyét a Délivel határos Vérmező park „folytatása” foglalhatja el. A vasúti síneket felszedik, a terület azon részén P+R parkolót létesítenének. Ez azért lenne praktikus, mert a Délit most több villamos- és buszjárat is érinti, s a 2-es metró végállomása is itt van, így a Budára érkező autósok, letéve kocsijukat, tömegközlekedéssel érhetik el majd innen a belvárost. A jelenlegi fejpályaudvar szerepét a kelenföldi veszi majd át. (A feladatot abban a néhány hónapban is kitűnően ellátta, amikor a Délit a falomlás miatt le kellett zárni - a szerk.) Az utóbbi években Kelenföld szerepe egyértelműen megnőtt, többek között azért, mert a „hetes” buszok Etele téri végállomása mellett a 4-es metrónak is itt van az utolsó megállója. Mindezek mellett az agglomerációba induló Volán-járatok végállomása is itt található. Az is Kelenföld mellett szól, hogy a pályaudvar környékén parkolókat építettek, a pályaudvar épületét is korszerűsíthetik, és további területrendezés is szerepel a tervekben. Megtudtuk azt is, három hónapon belül dönthet a kormány az új fővárosi, budai kórház megépítéséről. Értesüléseink szerint bizonyosan nem egy meglévő kórházat újítanak fel vagy bővítenek. A zöldmezős beruházás helyszíneként több budai terület adottságait is alaposan megvizsgálták. Főleg a közlekedési dilemmák miatt tűnik nehéznek a döntés. 2016. JANUÁR 2., HÉTVÉGE BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Újév ÁLLÁSPONT Itt az új év. Majd még pár hétig elrontjuk a hivatalos papírokon a dátumot, és odaírjuk automatikusan: 2015. Nem, nem! Az ördögbe, nem tizenöt, hanem tizenhat - hallatszik egy ideig, azután beleszokunk az új évbe, és továbbra is sikeresen elhessegetjük magunktól a gondolatot, hogy az idő múlik, és majd meg kell halni. Mert ez a mi legnagyobb találmányunk. Hogy el tudjuk hessegetni. Az ősember tízezer évekig bámult az égre, és ismerte az időt, de nem azt, amit ne ismerünk. Az ő ideje igazi örökkévalóság volt. Ugyanis el tudta helyezni önmagát a mindenségben. Mi azt mondjuk, nem ismerte a világot, a világegyetemet, annak működését, és tudatlanságában hiedelmekbe menekült. Igen. Ezt is lehet gondolni. De úgy is fordíthatjuk a dolgot, hogy a transzcendens a legmagasabb rendű tudás. Mert elrendezi a létezéseket és történéseket a maguk természetessége, fontossága, ereje és helye szerint. Az ősember egy sor dologban többet tudott minálunk, és már csak az a kérdés, hogy az a „sor dolog” fontosságában megelőzte-e mindazt, amit azóta tudunk. Megelőzi. Szerb Antal úra valahol: „Csak egy maradt meg, ami közös minden emberben: a mese. A sárkányok és a tündérek mindnyájunkban egyformán bennünk élnek. Ha mélyebben magunkba nézünk, a sárkány ott bent sokkal valóságosabb, mint a repülőgép. Ha a repülőgépek egyszerre mind elpusztulnának, a következő nemzedéknek talán már nem is volna semmi képzete a repülőgépről. De sárkányok mindig lesznek, amíg emberek élnek a földön...” Így van ez valahogy. Mert a mi mindent tudásunk egyre kétségbeesettebb, egyre szánalmasabb kísérlete a túlélésnek, egyre silányabb és vacakabb és elrettentőbb pótszere az örökkévalóságnak. Mert hát lássuk be: a transzcendens nem menekülés, hanem bizakodás és igazi hit. A „mindent tudás” pedig pótcselekvés. Ez persze nem azt jelenti, hogy le kell nézni a tudományt. Csak annyit jelent, amennyit talán Newton hagyott ránk: „Aki belekóstol a tudományba, ateista lesz. Aki fenékig üríti a tudomány kelyhét, a kehely alján meglelő Istent. ” Ezt kellene visszaidéznünk. Vagy ahogy kedves barátom szokta volt mondogatni, nem megújulnunk kellene, hanem visszarégiesülnünk, így lenne jó nekivágnunk ennek az új évnek. A visszarégiesülés szándékával. Mert megfojt bennünket a sok újdonság, a sok tudás, és leginkább a megszámlálhatatlan szándék a kielégülésre és örömre. Amikor elhangzott az a sor, hogy „I can’t get no, satisfaction”, akkor született meg igazából a legújabb kor embere, és akkor már tényleg csak perceket kellett várni az ördögre. S a vele való szimpátiára... Fontos tudni: nincsen ebben semmi keserűség, semmi bosszúvágy, csak felismerés és kiábrándulás. S leginkább a kiábrándulás szülheti az újat, de az ..is ill.* már nem lehet ivás, csak a reg*, mert csak a réginek van igazán éneke és becsülete. Ma már minden régi, ami fontos. Fontos igazán. Régi a nemzet, régi a hit. Régi az Isten, és öreg. „Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sóhajtanak fel csonthalmok közöl. És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt városokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült. Nem hajszálanként, mint a boldog ember. Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg.” Ez a megőszült Isten maradt a mi reménységünk, még úgy is, hogy elhagytuk, kiröhögtük, meggyaláztuk és megaláztuk Őt. De Vörösmarty minden éjjel feltámad, és húzatja a Vén cigánnyal a nótát, ami a miénk. Miénk minden régi nóta, csak nem halljuk meg. De muszáj hinnünk benne, hogy meghalljuk előbb utóbb. Talán majd az idén, 2016-ban. Amikor egészen közel kerülünk régi világunk végső pusztulásához, és a hiénák csahos vihogása kíséri a végromlás némaságát. Igen. Eddig mindig végső pusztulásokhoz kellett közel kerülnünk, hogy ráébredjünk a lényegre. Jó lenne, ha megúszhatnánk, de úgy tűnik, nem fogjuk megúszni most sem. Mert József Attila is csak egyszer tévedett . Akkor, amikor leírta ezt: „Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! ” Ez a legnagyobb, legvégzetesebb tévedés. Mert nem „még”, hanem MÁR nem nagy az ember. Ebből a tévedésünkből hozzon vissza bennünket az új esztendő. És a nagy, szent kijózanodás. BAYER ZSOLT bayer.zsoltia magyarhirlap.hu