Magyar Hírlap, 2016. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-02 / 1. szám

www.magyarhirup.hu EURÓPÁNAK NYUGODT, MAGYARORSZÁGNAK SIKERES ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNT AZ ÁLLAMFŐ • Áder János: Békés új évet, nagyvilág! LMA Régen álltunk úgy az új esztendő ka­pujában, hogy ennyire bizonytalan­nak érezzük az előttünk álló évet” - mondta köszöntőjében a köztársasági elnök. Áder János felidézte, hogy ta­valy ilyenkor senki nem számított az elhúzódó migrációs válságra, és Ma­gyarországnak is olyan kihívásokkal kell szembesülnie, amilyenekre évti­zedek óta nem volt példa. A szeretet, a megértés, a segítő szán­dék, a jóakarat és az alázat fontossá­gára hívta fel a figyelmet a köztár­sasági elnök újévi köszöntőjében, amelyet 2016 első pillanataiban sugá­roztak a televíziók. Áder János azt ja­vasolta, ezek legyenek az új év csele­kedeteinek vezérlő elvei. Legyen a mi iránytűnk a szeretet - fogalmazott az államfő, aki a nagyvilágnak békés, Európának nyugodt, Magyarország­nak sikeres, a magyaroknak pedig boldog új évet kívánt. Áder János szerint mindenkinek az lehet a legfőbb közös kívánsága, hogy legyen békés a világ, mert az előző év arra int, hogy „nincs nagyobb kincs annál, mintha biztonságban tudhat­juk országunkat, szeretteinket, csa­ládunkat”. „Régen álltunk úgy az új esztendő kapujában, hogy ennyire bizonytalannak érezzük az előttünk álló évet” - mondta, majd a világot 2015-ben megrázó terrortámadások­ra utalva arról beszélt, hogy minden­nél fontosabbá vált épségben tudni szeretteinket. „Mára eljutottunk oda, hogy amikor fiaink és lányaink ide­gen országban tanulnak vagy mun­kát vállalnak, nem az a legfontosabb, hogy megtalálják számításukat. Vagy amikor barátaink külföldi tájakat in­dulnak felkeresni, nem az a legfon­tosabb, hogy milyen élményekkel gazdagodnak. Egyetlen dolog fontos számunkra: hogy épségben viszont­lássuk őket” - jelentette ki az elnök. Áder János emlékeztetett arra, hogy tavaly ilyenkor senki nem szá­mított az elhúzódó migrációs vál­ságra, és Magyarországnak is olyan kihívásokkal kell szembesülnie, ami­lyenekre évtizedek óta nem volt pél­da. Hozzátette: arra sem lehetett gondolni, hogy Párizs egy hónapon belül kétszer is szimbolikus színhel­­­­lyé válik: „először az esztelen terroré, majd egy sikeres klímakonferenciát követően a teremtett világért való felelőssége”. Az államfő azt ajánlotta, hogy a karácsony, a szeretet ünnepe - „az együtt eltöltött békés órák, a meghitt családi beszélgetések, az éjszakába nyúló közös játékok a gyermekekkel, az örömteli találkozások rokonokkal, barátokkal” - legyen az „új év erőfor­rása” . Áder János ennek alátámasztá­sára Szent Pál apostol szeretetről szó­ló tanítását is idézte. A köztársasági elnök felhívta a fi­gyelmet arra, „csakis tőlünk függ, hogy újévi jókívánságainkat kiegé­­szítjük-e azzal, hogy megértéssel for­dulunk bajbajutott honfitársaink fe­lé, hogy segítő szándékkal fordulunk a rászorultakhoz, fogyatékkal élők­höz, hogy jóakarattal fordulunk út­kereső, az élet dolgaiban nehezen el­igazodó honfitársainkhoz, és hogy alázattal fordulunk természeti kör­nyezetünkhöz”. Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi akti­vista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR Változások a migrációs helyzetben 2015-ben Tavaly összesen 391384 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök - közölte honlapján az Országos Rendőr-főkapitányság. A tavaszi hónapokban napon­ta több száz, nyáron már több mint ezer migránst fogtak el. Augusztusban több napon át a kétezret, sőt a háromezret is meghaladta az illegális határátlépés miatti elfogások száma. Szeptember 15-én - a magyar-szerb határ lezárása előtti napon - 9380-an jöttek át a határon. A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycso­magot szeptember 4-én fogadta el a parlament. Önálló büntetőjogi tényállás lett a büntető törvénykönyvben a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. (KCS) Komplex informatikai fejlesztés az iskolákban Csaknem 12,5 milliárd forint támogatásból komplex informatikai fejlesztést valósít meg a köznevelési intézményekben az Új Széchenyi-terv keretében A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A kiemelt projekt célja, hogy a közoktatási in­tézményeket korszerű, a kor igényeit kielégítő informatikai eszközökkel lássák el. A projekt keretében tantermi eszközöket szereznek be vagy cserélnek korszerűbbre, biztosítják a tankönyvek és tananyagok elektronikus hozzáférését, és fejlesztik a digi­tális írástudást, elősegítve a digitális leszakadás megállítását. Március 31-ig minden, a projektben érintett intézménybe eljutnak az eszközcsomagok, és üzembe is helyezik az informatikai szaktantermek felszerelését biztosító eszközöket. (KCS) Felvetetné a kerettantervbe tankönyvét a Liga Megállapodtak a szociális partnerek a minimálbér-tárgyalások során a kormánnyal arról, hogy már januárban megkezdik a felkészülést a 2017-es költségvetés tárgya­lására és az adótörvények előkészítésére - mondta a Liga Szakszervezetek elnöke a távirati irodának adott évértékelő interjúban. Gaskó István beszélt arról is, hogy az ősszel befejeződött A munkáért! elnevezésű projekt, amely­ 1,6 milliárd forint európai uniós támogatásból, konzorciumi formában valósult meg a Liga vezetésével. A prog­ram három fő pillére az új munka törvénykönyve hatásvizsgálata, a kollektív szerző­dések elősegítése, valamint a szakképzés. Utóbbiban olyan tananyag készült, amely segíti a középfokú intézményekben végzett fiatalok eligazodását a munka világában. A Liga szeretné elérni, hogy a tankönyv az éves kerettanterv része legyen. (KCS) Lebonthatják a Délit, park lehet a helyén PINDROCH TAMÁS Nemsokára megszűnhet a budapes­ti Déli pályaudvar, lebonthatják - ér­tesültünk kormányközeli források­ból. Úgy tudjuk, a mostani építmény helyét a Délivel határos Vérmező park „folytatása” foglalhatja el. A vasúti sí­neket felszedik, a terület azon részén P+R parkolót létesítenének. Ez azért lenne praktikus, mert a Délit most több villamos- és buszjárat is érinti, s a 2-es metró végállomása is itt van, így a Budára érkező autósok, letéve kocsijukat, tömegközlekedéssel­ ér­hetik el majd innen a belvárost. A jelenlegi fejpályaudvar szerepét a kelenföldi veszi majd át. (A felada­tot abban a néhány hónapban is ki­tűnően ellátta, amikor a Délit a fal­omlás miatt le kellett zárni - a szerk.) Az utóbbi években Kelenföld szere­pe egyértelműen megnőtt, többek között azért, mert a „hetes” buszok Etele téri végállomása mellett a 4-es metrónak is itt van az utolsó megál­lója. Mindezek mellett az agglome­rációba induló Volán-járatok végál­lomása is itt található. Az is Kelenföld mellett szól, hogy a pályaudvar kör­nyékén parkolókat építettek, a pálya­udvar épületét is korszerűsíthetik, és további területrendezés is szerepel a tervekben. Megtudtuk azt is, három hónapon belül dönthet a kormány az új fővá­rosi, budai kórház megépítéséről. Ér­tesüléseink szerint bizonyosan nem egy meglévő kórházat újítanak fel vagy bővítenek. A zöldmezős beru­házás helyszíneként több budai terü­let adottságait is alaposan megvizs­gálták. Főleg a közlekedési dilemmák miatt tűnik nehéznek a döntés. 2016. JANUÁR 2., HÉTVÉGE BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Újév ÁLLÁSPONT Itt az új év. Majd még pár hétig elrontjuk a hivatalos papírokon a dátumot, és odaírjuk automatikusan: 2015.­­ Nem, nem! Az ördögbe, nem tizenöt, hanem tizenhat - hallatszik egy ideig, azután beleszokunk az új évbe, és to­vábbra is sikeresen elhessegetjük magunktól a gondolatot, hogy az idő mú­lik, és majd meg kell halni. Mert ez a mi legnagyobb találmányunk. Hogy el tudjuk hessegetni. Az ősember tízezer évekig bámult az égre, és ismerte az időt, de nem azt, amit ne ismerünk. Az ő ideje igazi örökkévalóság volt. Ugyanis el tudta he­lyezni önmagát a mindenségben. Mi azt mondjuk, nem ismerte a világot, a világegyetemet, annak működését, és tudatlanságában hiedelmekbe me­nekült. Igen. Ezt is lehet gondolni. De úgy is fordíthatjuk a dolgot, hogy a transzcendens a legmagasabb rendű tudás. Mert elrendezi a létezéseket és történéseket a maguk természetessége, fontossága, ereje és helye szerint. Az ősember egy sor dologban többet tudott minálunk, és már csak az a kér­dés, hogy az a „sor dolog” fontosságában megelőzte-e mindazt, amit az­óta tudunk. Megelőzi. Szerb Antal úra valahol: „Csak egy maradt meg, ami közös minden em­berben: a mese. A sárkányok és a tündérek mindnyájunkban egyformán bennünk élnek. Ha mélyebben magunkba nézünk, a sárkány ott bent sok­kal valóságosabb, mint a repülőgép. Ha a repülőgépek egyszerre mind el­pusztulnának, a következő nemzedéknek talán már nem is volna semmi képzete a repülőgépről. De sárkányok mindig lesznek, amíg emberek élnek a földön...” Így van ez valahogy. Mert a mi mindent tudásunk egyre kétségbeeset­tebb, egyre szánalmasabb kísérlete a túlélésnek, egyre silányabb és vaca­kabb és elrettentőbb pótszere az örökkévalóságnak. Mert hát lássuk be: a transzcendens nem menekülés, hanem bizakodás és igazi hit. A „mindent tudás” pedig pótcselekvés. Ez persze nem azt jelenti, hogy le kell nézni a tudományt. Csak annyit je­­­lent, amennyit talán Newton hagyott ránk: „Aki belekóstol a tudományba, ateista lesz. Aki fenékig üríti a tudomány kelyhét, a kehely alján meglelő Istent. ” Ezt kellene visszaidéznünk. Vagy ahogy kedves barátom szokta volt mondogatni, nem megújulnunk kellene, hanem visszarégiesülnünk, így lenne jó nekivágnunk ennek az új évnek. A visszarégiesülés szándékával. Mert megfojt bennünket a sok újdonság, a sok tudás, és leginkább a meg­számlálhatatlan szándék a kielégülésre és örömre. Amikor elhangzott az a sor, hogy „I can’t get no, satisfaction”, akkor szü­letett meg igazából a legújabb kor embere, és akkor már tényleg csak perce­ket kellett várni az ördögre. S a vele való szimpátiára... Fontos tudni: nincsen ebben semmi keserűség, semmi bosszúvágy, csak felismerés és kiábrándulás. S leginkább a kiábrándulás szülheti az újat, de az ..is ill.* már nem lehet ivás, csak a reg*, mert csak a réginek van igazán éneke és becsülete. Ma már minden régi, ami fontos. Fontos igazán. Régi a nemzet, régi a hit. Régi az Isten, és öreg. „Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sóhajtanak fel csonthalmok közöl. És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt városokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült. Nem hajszálanként, mint a boldog ember. Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg.” Ez a megőszült Isten maradt a mi reménységünk, még úgy is, hogy el­hagytuk, kiröhögtük, meggyaláztuk és megaláztuk Őt. De Vörösmarty minden éjjel feltámad, és húzatja a Vén cigánnyal a nó­tát, ami a miénk. Miénk minden régi nóta, csak nem halljuk meg. De muszáj hinnünk benne, hogy meghalljuk előbb utóbb. Talán majd az idén, 2016-ban. Amikor egészen közel kerülünk régi vilá­gunk végső pusztulásához, és a hiénák csahos vihogása kíséri a végromlás némaságát. Igen. Eddig mindig végső pusztulásokhoz kellett közel kerül­nünk, hogy ráébredjünk a lényegre. Jó lenne, ha megúszhatnánk, de úgy tűnik, nem fogjuk megúszni most sem. Mert József Attila is csak egyszer té­vedett . Akkor, amikor leírta ezt: „Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! ” Ez a legnagy­obb, legvégzetesebb tévedés. Mert nem „még”, hanem MÁR nem nagy az ember. Ebből a tévedésünkből hozzon vissza bennünket az új esztendő. És a nagy, szent kijózanodás. BAYER ZSOLT bayer.zsoltia magyarhirlap.hu

Next