Magyar Hírlap, 2016. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-01 / 127. szám
WWW.MMTUNIRUV.HU ORBÁN VIKTOR: DUNAÚJVÁROST MODERN IPARI TELEPÜLÉSSÉ KELL FEJLESZTENI Az elektromos áram lesz a város alapja A MEGÁLLAPODÁS LÉNYEGES PONTJAI • A város buszait elektromos járművekre cserélik • Négymilliárdból felújítják a környék úthálózatát • Az orvosi rendelőt egy milliárdból alakítják át • Felújítják az élményfürdőt és az uszodát • A volt vidámparkban kalandparkot hoznak létre PINDROCH TAMÁS Dunaújváros a Fidesz KDNP számára becsületbeli ügy, itt is van jövő, modern ipari várossá kell alakítani a települést - így összegezhető Orbán Viktor miniszterelnök dunaújvárosi látogatásának üzenete. A Modern városok program keretében a kormányfő többmilliárdos fejlesztésekről állapodott meg Csorna Gábor (Fidesz-KDNP) polgármesterrel. Orbán Viktor tegnap Dunaújvárosban arról beszélt, hogy a település és a többi volt iparváros sikeressé tétele becsületbeli ügy, mert a helyzetük sokkal nehezebb volt, mint a többi nagyvárosé. Összefogással, a megfelelő vezetők megválasztásával kellett bizonyítani, hogy itt is van jövő. A miniszterelnök elmondta, a városban hat és fél százalék alá esett a munkanélküliség, és meggyőződése, hogy a ciklus végére hat százalék alá megy a ráta. Megjegyezte, Tatabányán négy százalék a munkanálküliség, tehát az ilyen településeken igenis van lehetőség modern munkahelyek létrehozására. Kiemelte, a cél Dunaújvárost modern ipari várossá tenni. Szerinte a digitalizáció át fogja formálni a termelőtevékenységeket, új ipari forradalom zajlik. Ebbe a folyamatba be kell kapcsolódnia Dunaújvárosnak is, mert különben megáll a fejlődése és elveszíti mostani piacait. Arról is szólt Orbán, olyan speciális helyzetben van az ország, hogy bizonyos nagyságrendű fejlesztéseket a kormány nélkül nem lehet kivitelezni a városokban, ezért azt javasolta, hogy a kormány támogatását keressék a városok. „Ez nem pártpolitikai kérdés” - jegyezte meg. A kormányfő kiemelte, Paks II. fejlesztésében közvetlenül érdekelt Dunaújváros, mert itt is villamosáramalapú várost kell kialakítani. A Dunaújvárosi Főiskolán kiépítik az elektromobilitás kutatási és képzési irányát, az intézményben ilyen szakot is létrehoznak. Pénteken fogadja el a kormány a nemzeti buszstratégiát, ennek keretében a város buszait elektromos járművekre cserélik. A fejlesztések között említette az áruforgalmi csomópont létrehozását, amelyhez ötszáz hektáros területet biztosít a kabinet a település közelében. A miniszterelnök szerint Dunaújvárosban hamarosan a munkaerőhiány lesz a fő gond, ezért fontos a térség összekapcsolása a várossal. A megfelelő úthálózathoz négymilliárd forintból felújítják a Nagyvenyim, Sárbogárd, Mezőfalva felé, később a Cece, Németkér és Paks irányába tartó utakat. Az egykori orvosi rendelő épületét egymilliárdos költségből alakítják át, vagy állami intézmények kaphatnak helyet benne, vagy egy teljesen új létesítmény költözhet ide. Az állam megvásárolja egy banktól a zárva tartó élményfürdőt, és hárommilliárdból felújíttatja a szomszédos Fabó Éva Uszodával együtt. A Szalki-szigeten a vízminőség javítása érdekében kilencszázmilliót, a víziközmű-felújítási programban szereplő új csápos kút létrehozására 1,2 milliárd forintot adnak. A Béke téri buszpályaudvart kiköltöztetik a vasútállomásra, így egy modern közlekedési csomópont létesül hárommilliárd forintból. A városi arborétum rehabilitációjára és egy látogatóközpont építésére százmilliót, a volt vidámpark területén kalandpark és szabadidőközpont létrehozására háromszáznyolcvanmillió forintot nyújt a kormány. Mivel a városban nincs szálloda, ezért a múzeum Mondbach-kúriába költöztetését követően, annak helyén csaknem hárommilliárd forintból létesítenek egyet. A Dunaújvárosi Kézilabda-akadémia sportcsarnokát kétmilliárdból építik meg, a radari sporttelepet hétszázmillióból újítják fel. Az M8-as autópálya megvalósítására nincs meg még a fedezet, viszont Dunaújvárost Kecskeméttel négysávos úttal kell összekötni. Erre az unió nem biztosít fedezetet, a hazai források pedig legkorábban a 2018-as költségvetésben jelenhetnek meg. Orbán Viktor arra kérte a városiakat, hogy a június 5-i időközi önkormányzati képviselő - választáson a Fidesz KDNP-s jelöltet támogassák, és a kvótareferendumon utasítsák el a kényszerbetelepítést. ■ „Becsületbeli ügyek.” Orbán Viktor és Cserna Gábor FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD Közpénzmentes út Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tegnap közölte, Orbán Viktor kormányfő a washingtoni nukleáris csúcstalálkozó előtti napokban magánprogramot bonyolított le családjával a városban, s annak minden költségét saját maga fizette. Hozzátette, erről annak idején tájékoztatást adtak. „Szándékos hazugság tehát, hogy a családtagok kiutazása közpénzből történt volna” - fogalmazott. Szintén hazugságnak minősítette, hogy a sajtóiroda nem adott tájékoztatást a hivatalos programokról, hiszen azok ellenőrizhetők a hírarchívumokban.« VONA GÁBORNAK MÁR LE KELLETT VOLNA VÁLTANIA KOVÁCS BÉLÁT A FIDESZ SZERINT Novák Előd egyenruhát öltene BK Váratlan bejelentést tett tegnap a Jobbik alelnöki posztjáért szinte a végsőkig harcoló Novák Előd: katonának áll. A köztelevízióban tudatta az ellenzéki párt elnökségéből kiszoruló parlamenti képviselő, hogy négyhetes alapkiképzésen vesz részt, majd a déli határ védelmét erősítené katonaként. Novák a riportban arról is beszélt, nem csügged a történtek miatt, nem alapít új pártot, mert továbbra is „gyermekének érzi a Jobbikot”. Novákot a Jobbik kongresszusa azért nem választotta meg alelnöknek - bár a megválasztásához szükséges számú alapszervezeti ajánlást megszerezte -, mert Vona Gábor pártelnök már korábban bejelentette, nem kíván vele együtt dolgozni az elnökségben, ha jelölik is, élni fog az alapszabályban meghatározott vétójogával. Már régen „le kellett volna váltania” Vona Gábornak Kovács Bélát, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselőjét - mondta egy másik jobbikos politikus kapcsán tegnap Németh Szilárd. A Fidesz alelnöke szerint a kémügybe keveredett „KGBéla” nem magányosan, hanem hálózatnak dolgozva, idegen hatalom érdekében munkálkodott a Jobbik színeiben. „A Jobbiknak ezek szerint az elvek nem számítanak, hanem kizárólag a pénz és a hatalom” - tette hozzá. 2016. JÚNIUS 1., SZERDA BELFÖLD MMVM HÍRLAP Patara ÁLLÁSPONT „L. Simon László olyan nyitóbeszédet mondott, hogy több diplomata is lemondta részvételét a Tatai Patara török kori fesztiválon” - üvölt a cím a magát liberálisnak nevező (az is, olyan igazi, mai liberális!), Soros kegyéből élő 444.hu portálon. No, ilyenkor csak belenéz az ember a hírbe, vajon mit is mondhatott L. Simon, mi szörnyűséget, hogy ilyesféle diplomáciai bonyodalom kerekedett belőle? Elolvasván az anyagot s a hozzá kapcsolt kiegészítőket, mindjárt kiviláglik, hogy L. Simon valóban szörnyű dolgot művelt. Elmondta az igazságot. Vegyük is sorra hamarjában! A Herczeg Márk nevű csíra összefoglalásában tálaltak szerint L. Simon nem átallott ilyeneket kijelenteni: „Sokszor hallani azt a propagandát, hogy az a bizonyos 150 év baráti-rokoni együttélés volt, új szavakat tanultunk, új eszközök használatát sajátítottuk el, új pénzügyi-gazdálkodási kultúrával ismerkedtünk meg. Ez ugyan mind igaz, hiszen az étkezésünk, a mezőgazdaságunk, a kultúránk gyarapodott ezekben az időkben, de ez mégiscsak rabság volt. Megszállás volt. Vallási háború volt, amelyről nem szabad elfeledkeznünk”. S ez még hagyján, de ezt is képes volt elmondani: „Idrisz baba olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását, a semmivel való egyenlővé tételét hirdette, és aki vallási alapon akarta fölszámolni a kereszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát ”. Sőt: „Nekünk feladatunk, kötelességünk, szent küldetésünk a magyarság európai keresztény örökségének ápolása, sőt továbbörökítése gyermekeinknek, unokáinknak. Mert ez a megmaradás záloga, ez garantálhatja, hogy sok száz év múlva is magyarok fognak itt élni. (...) Ugyanennek a gondolatnak a jegyében küzdött Pálffy Miklós is, aki pontosan tudta, hogy a keresztény magyarság zászlajával kell legyőzni az Oszmán Birodalom katonáit, mert ha ezt nem teszi meg, akkor végleg asszimilálják a magyarokat, és ezzel elérik a nyelv, a kultúra és a vallás cseréjét, az identitásunk elvesztését”. Szóval, L. Simon nem átallott ilyeneket mondani. Holott valóban, nagy a propaganda manapság, amely szerint tulajdonképpen remek kis buli volt nekünk a török hódoltság (és a vele járó, állandósult Habsburg hadi felvonulás), mert milyen sokszínű lett ezáltal a kultúránk, mi minden szépet hagyott ránk a Porta! Legutóbb egy komplett hülye francia újságírónő fejtegette ezt nekem, példaként emlegetve a pécsi dzsámit meg a fürdőket. Akkor lássuk közelebbről ezt a páratlanul jó hatású, százötven éves „együttélést”. A török betörések miatt a történelmi Magyarország déli területein a településszerkezet hetven-kilencven százaléka pusztult el. Ez a folyamat már a 14. század derekától kezdve elindult. A középkori Magyarország népessége körülbelül 3,3 millió volt, ez a lélekszám a 16. század végére mintegy kétszázezer fővel nőtt, majd egy évszázaddal később nagyjából négymillióra emelkedett. Micsoda? A hódoltság alatt nőtt az ország lélekszáma? Igen, de hogyan! Tegyünk gyorsan egy európai kitekintést: a 16. században Európa-szerte jelentős népességrobbanás megy végbe, a közép-európai térségben a lakosság lélekszáma százhúsz-százharminc százalékkal nő. Ám ameddig ezeken a területeken, valamint a német nyelvterületen ez a növekedés „saját erőből” megy végbe, addig a hódoltsági Magyarországon a szomszédokhoz képest eleve elmaradt növekedés nagyjából hatvan százalékban bevándorlásból származott. Vagyis miközben a vizsgált két évszázadban Magyarország lélekszáma valójában szinte semmit sem gyarapodott, az ország etnikai összetétele jelentősen megváltozott a magyarság rovására. A csekély népességgyarapodást elvitték a háborúskodások, a hiányt spontán betelepülés vagy szándékolt - gyakran erőszakos - betelepítés pótolta. Vagyis a települések és településszerkezet pusztulásával párhuzamosan radikálisan csökkent a magyarok lélekszáma, ugyanis a magyarság a sík vidéken, folyóvölgyekben szállt meg, s éppen ezek a területek váltak hadszíntérré, továbbá a végvárakban is elsősorban magyar népelem szolgált, jelentős vérveszteséget elszenvedve. Mindezekkel párhuzamosan szinte teljesen elpusztultak a magyarországi udvarházak, kastélyok, továbbá a kolostorok, amelyek a korabeli kulturális és szellemi élet központjai, motorjai voltak. így kerültünk ki a hódoltságból, cserébe a törökök itt hagytak pár fürdőt, meg Gül Baba türbéjét. Erről beszélt L. Simon, de hát erről beszélt Gárdonyi is, úgyhogy ha ez sérti a török nagykövetet, akkor talán tiltsuk be az Egri csillagokat is. „(...) több diplomáciai képviselet is lemondta részvételét” - szól a csírák beszámolója, majd megtudjuk, hogy „többek között” nem jött el a török nagykövet. Azért érdekelne, kik lehettek azok a „többek”, akik a törökön kívül megsértődtek, és főleg az érdekelne, hogy ők miért. Amúgy pedig: teljesen mindegy. A 444-féle csírák és egyéb „európai” körök ma a törökök hátsójának tisztításában látják éppen a szebb jövőt. Ettől még Pálffy, Dobó, Szondi, Zrínyi azért harcol, amiről L. Simon beszélt. L. Simon beszédét nevezik önbecsülésnek. Tudják, Obama sem azért ment Hirosimába, hogy bocsánatot kérjen. Pedig neki lett volna miért. BAYER ZSOLT Kayer.zsoltramagyarhirlap. hu