Magyar Hírlap, 2017. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-01 / 27. szám
www.magyarhirap.hu RÉTVÁRI: AZ EGÉSZSÉGÜGY NEMZETI ÜGY, ERKÖLCSTELEN ÜZLETI TÁRGYKÉNT KEZELNI Támogatással csökkentik az orvoshiányt JOBBÁGYI ZSÓFIA Ötvenhárom százalékkal emelkedett a teljes háziorvosi finanszírozás 2010 óta, az idén bővítik a praxisprogram keretszámait és a praxisvásárlást segítő pályázatok keretösszegét is. Úgy kéri számon a kormányon az orvoshiányt, hogy maga is motorja és haszonélvezője volt az orvosok kivándorlásának - reagált írásban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos Lukács László György kérdésére, amely így szólt: „Az ibafai papnak fapipája van, de háziorvosa 2004 óta nincs?” Az államtitkár jelezte, a képviselő „nem rendelkezik elég erkölcsi alappal ahhoz, hogy az egészségügyi humánerőforrás ügyes-bajos kérdéseiről elmélkedjen”. Amint arról korábban lapunk is beszámolt, az ellenzéki politikus résztulajdonos volt egy orvosokat külföldre közvetítő cégben, amelyről 2012-ben egy külföldi lapnak úgy nyilatkozott, eddig hatvankét szakembert sikerült írországban elhelyezni. Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, az egészségügy nemzeti ügy, „erkölcstelen üzleti tárgyként kezelni”, a jobbikosok pedig „jól akarnak élni az egészségügyből, akár annak árán is, hogy nem marad, aki az embereket meggyógyítja Ibafán”. A dokumentum szerint ma jóval több jut alapellátásra, mint a kormányváltás idején, a betöltetlen háziorvosi praxis pedig félrevezető, hiszen ezekben a körzetekben nem a betegfogadás, hanem az ott dolgozó háziorvos személyéhez kapcsolódó praxisjog hiányzik, amely magát az ellátást nem érinti, csupán „a feladatellátás megszervezésének módját befolyásolja”. A hiányok betöltését a kormány támogatásokkal segíti: letelepedési pályázatra és praxisvásárlásra tavaly hétszázötvenmillió forintos keretet nyújtottak, így pedig körzetek megszerzésére akár négy-, letelepedési pályázaton pedig tízmillió forintot is el lehetett nyerni. Az öszszesítés szerint praxisjog vásárlását 2015-ben negyvennyolc, 2016 ban hetvenhét orvosnak támogatták, a letelepedési pályázatokra pedig tavalyelőtt harminchárman, tavaly harmincöten adták be jelentkezésüket. A keretösszeget idén tovább emelik félmilliárd forinttal, így egymilliárd- kétszázötvenmillió forint áll majd rendelkezésre. Ehhez kapcsolódik az úgynevezett Praxisprogram is, amelyben háziorvosi szakvizsgával még nem rendelkező rezidensek, illetve klinikai szakképesítéssel már bíró orvosok vehetnek részt, amennyiben kellő minősítést és gyakorlatot szereztek a szakképzésben. A program részeként a licencvizsga megszerzése után folyamatos felügyelet és továbbképzés mellett a résztvevők gyógyíthatnak adott praxisban. A keretszámokat tavaly húsz százalékkal megemelték, idén pedig újabb tíz százalékkal bővítik, azaz száztizennyolc fiatal orvos kezdheti meg háziorvosi szakképzését. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy 2010 óta az éves teljes háziorvosi finanszírozás összességében ötvenhárom százalékkal emelkedett, annak megerősítése ebben az évben is folytatódik. ■ Egyre több jut alapellátásra (képünk illusztráció) FOTÓ: VARGA IMRE Több száz rab folyamodott kártérítésért BR Egy hónap alatt összesen kétszázharminc fogvatartott folyamodott kártérítésért a börtönökben tapasztalható zsúfoltság miatt - tudta meg lapunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP). A vonatkozó jogszabály szerint idén január 1 -jétől jelenthetnek be kártalanítási igényt a büntetés-végrehajtási intézetekben fennálló zsúfolt elhelyezési körülmények miatt a magyarországi fogvatartottak. A kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2015- ös ítélete alapján alkotta meg a hazai kártalanítási eljárás jogintézményét. A törvény szerint kártalanítás jár a fogvatartás során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. Egy napra eső összege legalább ezerkétszáz, legfeljebb ezerhatszáz forint lehet. A BVOP tájékoztatása szerint a törvény hatályba lépése óta kétszázharminc fogvatartott jelentett be kártérítési igényt. Orosz Zoltán, a BVOP szóvivője lapunknak elmondta, a kérelmek elbírálását a büntetés-végrehajtási bírók végzik, de még egyik ügyben sem született döntés. Amint azt már megírtuk, a kormány kilenc új börtön felépítésével akarja orvosolni a helyzetet. Tóth Tamás, a BVOP parancsnoka tavaly a lapunknak adott interjúban azt mondta, a bv-intézetek telítettsége százharminc százalék körül mozog, a fogvatartottak száma tizennyolcezer. Hozzátette, hogy az új intézményekben hatezer férőhellyel számolnak, a börtönök a tervek szerint 2018 tavaszára épülhetnek fel. ■ ETIKAI VIZSGÁLAT A VÁMOSMIKOLI ELNÖK ELLEN Romlik a Pest megyei Jobbik BK A váci választókerületben négy alapszervezet kivételével az összes aláírta azt a petíciót, amelyben kifejezték, nem értenek egyet a Jobbik balra tolódó politikájával - mondta lapunknak a párt vámosmikolai elnöke. A Jobbik évadnyitóján nem csak a gárdisták tiltakoztak a Jobbik balra kacsingató politikája ellen, a rendezvénycsarnokban is átadtak egy petíciót Vona Gábor elnöknek, amelyben azt írták, nem támogatják a Jobbik „balra tolódó néppártosodását”. A petíción huszonöt alapszervezet neve szerepelt, bár Szabó Gábor pártigazgató szerint csak húszé, mert Hévízgyörkön nincs is jobbikos szervezet, a bernecebarátiak, a recskiek, a kartaliak és a szigetmonostoriak pedig jelezték, hogy bár a nevük rajta volt a listán, ám nem támogatják a petíciót. A Pest megyei lavinát előbb a vecsési, majd a vámosmikolai alapszervezet tiltakozása indította el. „Pártszerű keretek közt szerettem volna tartani egyet nem értésünket, ezért először e-mailben juttattam azt el Vona Gábor pártelnöknek - nyilatkozta lapunknak Varga Attila vámosmikolai elnök. - Miután erre semmitmondó választ kaptam Vonától, a neki írt levelet nyílttá tettem. Ezt követően a párt váci választókerületi elnöke összehívta a helyi elnököket, ezen a megbeszélésen kiderült, hogy a váciak és a sződligetiek kivételével a többi alapszervezet tagsága osztotta a nyit levélben megfogalmazottakat.” Varga Attila hozzátette, a nagymarosi, a sződi, a kosdi és a váci alapszervezeten kívül valamennyi aláírta a petíciót. Bernecebaráti neve mellett állt egyedül a petíción az a megjegyzés, hogy az elnök csak a maga nevében tiltakozott a Jobbik irányvonala ellen, mert nem tudta a tagság véleményét kikérni. „A recskieket és a kartaliakat nem ismerem, ám a szigetmonostoriak épp úgy támogatták a petíciót, ahogyan mi is, nem tudom tehát, miről beszélt a pártigazgató” - jegyezte meg Varga. Ami a jövőt illeti, kijelentette, „olyan hajóban nem szeretnék sokáig evezni, amelynek az útiránya ellen berzenkedem”. Már az évadnyitó előtt figyelmeztetést kapott a területi pártvezetéstől, ha kinn marad a „szakadár gárdisták” körében, s nem vesz részt a rendezvényen, etikai eljárást indítanak ellene. „Nem mentem be” - tette hozzá Varga Attila. ■ 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA DOLTUUI MAGYAR HÍRLP3 a Félreértelmezők ÁLLÁSPONT „A magyarok negyede funkcionális analfabéta” - hirdeti a Tanítanék Mozgalom egyik „Tudta?”-plakátja. A „merjünk kicsik és buták lenni” antiországimázs eme újabb gyöngyszemét látva felvetődik a kérdés, vajon a vasárnapi tüntetés kockás inges szervezői ezt az arányt a szimpatizánsaikra is igaznak gondolják-e. Ezzel kapcsolatban a változó érettségivizsga-szabályok elleni tiltakozás aláíróinak megjegyzései közül idézünk néhányat. Szó szerint: „Amikor 14 éves jelentkeztem ebbe a közgazdasági szakközépiskolába, meg egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy ez az ami érdekel és akkor meg szó sem volt arra, hogy közgazdaságból érettségiznünk kell majd. Csak a gimnázium alatt jöttem rá, hogy mi az ami érdekel és ahoz Biológiából kéne érettségiznem. Mivel kéttanitás nyelvű osztályba járok alapból 7 tantárgyból kell majd érettségiznem, ami már így is rengeteg! Ha szeretném, hogy felvegyenek az általam választott egyetemre 8(a) tantárgyból kene érettségiznem, amiből ráadásul teljesen felesleges számomra! ” „Nem tartom igazságosnak, hogy a diákok nem tudták meg időbe, hogy mi is fog rájuk várni! ” „Nyelvtanítási gyakorlatom alapján is teljesen egyetértek a beadványban foglalt kérelemmel. Joggal kérik a diákok az esélyegyenlőséget. Biztos vagyok benne, hogy ha megkapják, majd mégis szolgálják. Az állam nem veszít semmit, ha megadja, Emberség kérdése! De ha ilyen nincs Önökben, és csak azért is nem adnák meg nekik, a továbbiakban ne is számítsanak rájuk szavazáskor sem. ” „Nem fél, hogy az ezelőtti években a diákoktól a nyelvi érettségin alacsonyabb volt az elvárás, mint majd tőlünk. Akkor nekik is nyelvből újra kéne érettségizniük. Ne nehezítség még ezt is nekünk. Legyenek korrektek.!” „Teljesen egyetértek a felsoroltakal. Igazságtalanak érzem amit velünk tesznek.” „Már így is túlságosan beleavatkozik az állam az emberek magánszférájába. ” Nem kell funkcionális analfabétának lenni ahhoz, hogy a legutóbbi megállapítást ebben a szövegkörnyezetben ne tudjuk értelmezni, hiszen mióta magánügyek az érettségivizsga-szabályok? Amelyek változásáról egyébként évek óta hallani lehetett. Mind a tanárok, mind a diákok tisztában voltak például azzal, hogy ezt a tanévet a szakgimnáziumok végzősei már szakmai érettségivel zárják. Igaz, a pontos tantárgyi követelmények csak decemberben váltak ismertté, ami kétségtelenül megnehezíti az érettségizők és felkészítőik dolgát, ám ha valaki kitanul egy szakmát, akkor, ugye, nem érheti váratlanul, ha annak alapjaira rákérdeznek. Jogos felvetés persze, hogy egy tizennégy éves gyermek még nem biztos a pályaválasztásban, és könnyen előfordulhat, hogy tanulmányai során meggondolja magát. Ebben az esetben viszont talán ésszerűbb lenne iskolát váltania, nem pedig további éveket eltölteni egy számára fölösleges képzésben, amelynek végén a cechet fizető fenntartó - az állam - igenis elvárhatja, hogy a diák számot adjon megszerzett szakmai tudásáról is, főként úgy, hogy a normál gimnáziumnál drágább képzési formáról van szó. Másrészt a magasabb érettségivizsga-követelmények miatti háborgás helyett nem ártana eltöprengeni azon, hogy a továbbtanuló fiatalok terhelése a felsőoktatásban sem lesz kisebb, s azt bírniuk kell, a diplomások száma ugyanis attól nem fog emelkedni, ha olyanok kerülnek be az egyetemekre, akik ott képtelenek lesznek befejezni tanulmányaikat. Visszatérve a funkcionális analfabétákhoz: a népességen belüli negyedrésznyi arányukról már 2010-ben is beszéltek a szakemberek, tehát bődületes demagógia úgy beállítani, mintha a polgári kormány 2013-tól hatályos köznevelési törvénye butította volna le a társadalmat, sőt, ahhoz is speciális kockás inges szövegértelmezés kell, hogy valaki elhiggye, az új törvény érdemi hatással lehetett a 2015-ben íratott PISA-teszt nemrég nyilvánosságra hozott eredményeire, hiszen tizenöt éves diákok képességeit mérték fel, akik addig összesen két esztendőt töltöttek az új köznevelési keretek között. Mindez nem jelenti azt, hogy ne kellene lépéseket tenni annak érdekében, hogy több, a hétköznapokban jobban hasznosítható ismeretet és készséget szerezzenek a gyerekek az iskolában, és főként ne kellene az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet - és sokkal több pénzt - fordítani a hátrányos helyzetű régiókra és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Ám az alaptanterv átdolgozása folyamatban van, a következő évek európai uniós támogatású projektjeinek egy jelentős része pedig a hátránykompenzációra irányul majd. A funkcionális analfabéták, illetve gyermekeik számára a legnagyobb veszélyt azok a hivatásos szöveg-félreértelmezők jelentik, akik azt sugallják, hogy a jelenlegi - álláspontjuk szerint elhibázott - oktatási rendszerben a tanulás csak hiábavaló erőfeszítést jelent. "