Magyar Hírlap, 2019. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-02 / 1. szám
Belföld 3 Lázin Miklós András Csak rajtunk múlik, mire mondunk nemet és mire igent - hangoztatta újévi köszöntőjében Áder János. A köztársasági elnök kitért arra is: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb. Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erők akadályoznák - mondta tegnap újévi köszöntőjében Áder János. A köztársasági elnök aláhúzta, külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk a másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására. Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra. A köztársasági elnök szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket, az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre. Beszélt arról is, környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz. Mint ahogy mondhatunk igeneket is - emelte ki az államfő, példaként említve, hogy mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni. Otthonaink békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent - sorolta. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására. És mondhatunk igent egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a tisztább környezetre is - húzta alá. Áder felidézte, a csángó magyarok - ősi szokás szerint - az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak, és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják, az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb. Szent Ágostont idézve az államfő arról beszélt, szeressük embertársunkat vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen. Áder János beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára. Áder János: Mondhatunk igent érdekeink képviseletére, hagyományaink ápolására, egy erős Európára és egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra Az összetartás erejéről beszélt az államfő Áder János ismét Weisz Fannival közösen mondta el újévi köszöntőjét Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt 2019. január 2., szerda Dömötör Csaba: Csökkennek a vállalkozások terhei, tovább nőnek a bérek, több jut az otthonteremtés támogatására Gyarapodó és biztonságos ország a cél LMA A kormány alapvető prioritásai 2019-ben is változatlanok - a cél egy erősödő, gyarapodó ország, amely képes fenntartani a biztonságát - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján. Dömötör Csaba kiemelte, Magyarország erősödő gazdasággal vág neki az új évnek, az öt százalék körüli növekedés fontos területeken tesz lehetővé pozitív intézkedéseket. Utalt rá, a családtámogatások további emelésével a kétgyermekesek adókedvezménye havi negyvenezer forintra nő, és a decemberben kibővült otthonteremtési program által többen tudják majd igénybe venni az államilag támogatott kedvezményes otthonteremtési hiteleket. A minimálbér száznegyvenkilencezer és a szakmunkás minimálbér százkilencvenötezer forintra növelése a munkaadók és a munkavállalók megegyezésén alapul, a nyolcszázalékos növekedést 2020-ban is ugyanekkora emelés követi. Beszélt arról is, a kabinet a munkaadói adók további csökkentésével is segíti vállalkozásokat abban, hogy növelhessék a béreket. Apad a kisvállalkozások adója is, bővül az alanyi áfamentesek köre is. Havi százezer forintot kaphatnak azok, akik súlyos fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermeküket otthon ápolják, januártól pedig tizenöt százalékkal nő az otthonápolási díj, ami 2022-ig összesen harminc százalékkal emelkedik majd. Kifejtette, 2,7 százalékkal nőnek a nyugdíjak, folytatódik az ápolók béremelése az év folyamán, és húszezer forintig minden online utalás mentesül a tranzakciós illeték alól. Kérdésre válaszolva megerősítette, a munka törvénykönyve módosításának az a célja, hogy aki szeretne dolgozni önkéntes alapon azért, hogy többet keressen, az ezt meg tudja tenni. Álláspont Az identitás éve Őry Mariann rovatvezető Az internet nem felejt - tanulta meg legkésőbb szilveszterkor Emmanuel Macron. A francia elnök 2017 utolsó napján azt jósolta - vagy ígérte? - a Twitter közösségi oldalon, hogy 2018 a nemzeti egység éve lesz Franciaországban. Bejegyzését a napokban fedezték fel újra az internetezők, és persze nem kímélték Macront: többek szerint rendkívül nevetségesek az elnök szavai a most lezárult év eseményeinek fényében, hiszen nemzeti egység legfeljebb az ő és kormánya elutasítottságában van. Nemcsak Macron tweetjének keserves az utóélete, hanem azoknak a páréves magazincímlapoknak is, amelyek Európa új uraként köszöntötték a francia államfőt. Európa ura - bármilyen értelemben is - persze nehezen lehet olyasvalaki, aki saját népe támogatását se bírja, de Macron valóban nincs híján ambícióknak és magabiztosságnak, hiszen lelkesen vázolta vízióját a német parlamentben, miközben Franciaországban javában tartottak a sárgamellényesek tüntetései. A megmozdulások ugyan mostanra kezdenek gyengülni, a hozzájuk fűzött remények pedig porladni, Franciaországban semmi sem oldódott meg. Ahogyan azt Alain de Benoist francia újjobboldali filozófus nyilatkozta nemrég lapunknak: „vannak, akik kulturális bizonytalanságban élnek, elsősorban a bevándorlás okozta változások miatt, és vannak, akik szociális bizonytalanságban élnek, mert hiába van munkájuk, nem tudnak megélni belőle”. Ez pedig veszélyes helyzet, amit nem lehet egy két megkésett ígérettel megoldani. Macronnak tehát van miért aggodalmasan tekintenie az új évre. Az európai parlamenti választásokon ő maga is megfogalmazta, hogy a szorosabb integráció híveinek táborát vezeti, míg a nemzeti szuverenista oldalt Orbán Viktor és Matteo Salvini, akiket előbbiek éppen ezért patás ördögnek akarnak beállítani.Ennek a kétségbeesést sugárzó vádaskodásnak is van oka: ami a közvéleményt illeti, nem az európai egyesült államoknak áll most a zászló. Macron egyelőre egy be nem váltott ígéret, tehetséges politikai termék, aki államférfinak kevés, szerepe leginkább annyi volt 2017-ben, hogy megállítsa a jobboldalt. Új harcostársa, a liberális Guy Verhofstadt pedig aligha a siker záloga, hiszen ha a magyar ellenzék saját védőszentjeként tiszteli is, az európai emberek túlnyomó többsége nem kíváncsi a véleményére. Macron másik szövetségese, Angela Merkel se élete formáját hozta az elmúlt évben, a kudarcok sorozata, valamint saját visszavonulásának lassú előkészítése pedig 2019-re is rányomja a bélyegét. A német kancellárra és immár szövetségese által vezetett pártjára komoly erőpróbák várnak idén, tartományi és európai választáson is bizonyítania kell kereszténydemokratáknak. Csakhogy miközben a szociáldemokrata-jobbközép nagykoalíció pártjainak támogatottsága meredeken zuhan, addig már minden tartományban számolni kell a bevándorlásellenes, jobboldali AfD- vel, valamint az urbánus értelmiség szavazataira hajtó Zöldekkel. Az európai parlamenti választás nem szokta különösebben megmozgatni az európai választókat, idén azonban változhat a tendencia, hiszen mindenhonnan azt halljuk, milyen nagy a tét. A liberálisok korábban mindig hiányolták az EP-választást meghatározó nagy európai témát, de aligha örülnek annak, hogy a migráció mára ilyen témává vált. Májusban az európai emberek ítéletet mondanak a bevándorlási válságra adott európai válaszokról, döntenek központosítás és szuverenitás között is. Sorsdöntő választásról beszélni drámai, de már nem túlzás. Az európai identitásért vívott háború egyik csatáját a szavazófülkékben vívják majd.