Magyar Hírlap, 2019. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-01 / 27. szám

Belföld Pozitív hatások Többet mozognak a magyar gyerekek A különböző jogszabályi változtatásoknak és a szakmai összefogásnak köszönhetően megtor­pant a magyar gyerekek körében a túlsúlyosok arányának növekedése - közölte tegnap Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár. Szerinte a mindennapi testnevelés bevezetésével, a közétkezte­tést érintő menzareformmal sok olyan dolgon lehetett változtatni, aminek pozitív hatása már ér­zékelhető. A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás (TÉT) Platform konferenciáján az államtitkár ki­fejtette, a mérések szerint a magyar gyerekek többet mozognak európai társaiknál, a 2010-es és 2016-os adatokat összehasonlítva az látszik, hogy megtorpant a gyerekkori elhízás mértéke Ma­gyarországon. Hozzátette, az állami felelősség mutatkozott meg a közétkeztetés reformjában az­zal, hogy rendeleti szinten szabályozták az ételekben a só és cukor mennyiségét. (JZs) 3 2019. február 1., péntek Költségvetési csalás Benyújtják a vádiratot Czeglédy-ügyben Február 4-én, hétfőn nyújthatja be a vádiratot a Szegedi Törvényszéknek a Czeglédy Csaba és társai ügyében indult büntetőeljárásban a Csongrád Megyei Főügyészség - értesültünk. A Human Operator Zrt. igazgatósági elnökét, az MSZP és a DK ügyvédjét bűnszervezetben, üzletszerűen el­követett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolhatják meg mint felbujtót, és emellett gazdasági csalást is a terhére rónak. Czeglédy mellett további huszonegy személlyel, köztük több iskolaszövetkezeti vezetővel, valamint a munkaerő-közvetítő cég több dol­gozójával szemben emelnek vádat. Czeglédyt 2017 júniusában vették őrizetbe, majd helyezték elő­zetes letartóztatásba. A kényszerintézkedést tavaly decemberben enyhítették bűnügyi felügyelet­re, amely az új büntetőeljárási törvényben a házi őrizetnek felel meg. (BK) A vád szerint a terheltek 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a honvédelmi tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől Bűnösnek mondta ki a bíróság a tábornokokat Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a vádlottak többségét a Deb­receni Törvényszék katonai tanácsa az úgynevezett tábornokper megis­mételt elsőfokú eljárásában. A 2013-as határozat után tegnap másodszor hirdetettek elsőfokú ítéletet a tábornokok vesztegetési perében. Az ügyészség évekkel ez­előtt tizenhét katonai vezető, illetve honvédségi alkalmazott ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló in­tézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen el­követett vesztegetés és más bűncse­lekmények miatt. Az ügyészség az­zal vádolja a terhelteket, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszáz­­millió forintot kértek, illetve kap­tak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől. A vádirat szerint három dandár­­tábornok - L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizen­hatodrendű vádlott - megegyezett abban, hogy a Honvédelmi Minisz­térium (HM) általuk vezetett rész­legének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca ál­tal kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmad­rendű vádlott, N. Dénes közremű­ködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott. Első fokon a Kaposvári Törvény­szék katonai tanácsa 2013 február­jában tizenöt vádlottat felmentett, míg két másik terhelt ügyét elkü­lönítette. A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában azonban hatályon kí­vül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az MTI tudósítása szerint a Deb­receni Törvényszék katonai ta­nácsa tegnap L. István Attila dan­dártábornokot három év, O. János dandártábornokot pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt hu­szonhétmillió, illetve ötvenmil­lió forint vagyonelkobzást. További tizenegy vádlott két-két év, három évre felfüggesztett börtönt kapott, míg négy terheltet - köztük Fapált - felmentették a vádak alól. Nagy László hadbíró indoklásá­ban hosszasan ecsetelte O. János tizenhatod rendű vádlott beisme­rő vallomását, amelyet az egész ügy „alfájának és ómegájának” nevezett. A védelem a vallomás teljes kizá­rását kezdeményezte az eljárásból, miután a nyomozati szakaszban az ügyészség „jogellenes figyelmez­tetésként” a tábornoknak büntet­lenséget ígért. Miután azonban az ügyészség korrigálta a hibát, a bíró­ság figyelembe vehette a vallomást. Nagy László kitért arra az esetre, amikor - a tizenhatod rendű vád­lott szavai szerint - a harmadrendű vádlott viszkisdobozban adta át a visszaosztott pénzt az államtitkár­nak. A bíró közölte: a bíróság a bi­zonyítékokat nem tartotta elegen­dőnek a bűnösség megállapításához. A bíró emellett elmondta azt is hogy a magas beosztású katonák cse­lekedete miatt csorbát szenvedett a honvédség iráni bizalom, ezért minden vádlott esetében elrendelte a lefokozást. Az ügyész az ítélethir­detés után három nap gondolkodá­si időt kért. Több vádlott tudomásul vette az ítéletet, mások enyhítésért és felmentésért fellebbeztek. A legtöbb vádlott megúszta felfüggesztett börtönnel, de volt, akit letöltendő szabadságvesztésre ítéltek a megismételt elsőfokú eljárásban Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Álláspont Egy jelentés margójára Nagy Ottó főszerkesztő-helyettes Château de la Muette, valószínűleg nem sokat mond a kedves olvasónak ez a név. Pedig ebben az impozáns pá­rizsi épületben található a Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet (OECD) - amelynek Magyar­­ország 1996 óta a tagja - székhelye. És biztosan sokkal jobb és kedvesebb emlékek fűződnek hozzá, mint a nem is olyan messzire található Trianon-palotához. Az OECD-nek az a célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális poli­tika kialakításában és értékelésében. Ez egyébként iga­zi felüdülés a többi globális szervezet magatartásához és terveihez viszonyítva, lásd például az ENSZ migrá­ciós csomagját vagy a Nemzetközi Valutaalap goromba, mindig megszorításokkal járó, országpusztító kölcsö­­neit. Hogy az OECD mennyire komolyan veszi céljait, jól bizonyítja, hogy 1948-ban alakult jogelődjét bíz­ták meg a háború utáni Európa talpra állításával, azaz a Marshall-terv kivitelezésével. A kivitelezés pedig sike­rült, Európa nyugati fele talpra állt és megerősödött, és igazán nem rajtunk múlt, hogy ebből a sikerből mi nem részesedhettünk. Az is a szerencsés történések közé tartozik, hogy a jogelődnél dolgozó szakembereknek hála annyi tudás és szakértelem halmozódott fel, hogy a politikusok, akik között Robert Schumanok és Kon­rad Adenauerek is voltak, úgy döntöttek, ezt a kincset nem szabad veszni hagyni, és így 1961-ben megalakul­hatott az OECD. A szervezet tegnap jelentést tett közzé Magyaror­szágról, amelynek tartalma sokak szemét csípni fogja, mert sok jót mond a magyar gazdaságról. Mintegy ob­jektíven, tehetnénk hozzá. De inkább tegyük hozzá azt, hogy az OECD azon kevés szervezet és nemzetközi tes­tület közé tartozik, amely múlt év őszi becslésében a magyar gazdaság erősödését 4,6 százalékra tette. Nem volt tehát kishitű hazánkkal kapcsolatban - becslése megegyezett a Pénzügyminisztériuméval. A szervezet igazgatója, Álvaro Pereira tegnap az idei előrejelzése­ket ismertetve közölte, erre az évre 3,9, jövőre 3,3 szá­zalékos növekedést várnak, amely számok megint csak egybeesnek a hazai várakozásokkal. A GDP-adatoknál idézve jegyezzük meg, hogy volt már ilyen szinten a gazdaságunk, Medgyessy idejében. Ami annak volt köszönhető, hogy a szocialisták 2002- ben több száz milliárdos kasszát örököltek az első Or­­bán-kormánytól, majd tetemes hiteleket vettek fel, s akkoriban az uniós gazdaság is dübörgött, magával húzva bennünket is. Ma nincs kölcsönünk, nem csa­holnak itt az IMF kamatkutyái, és nem száguld az uni­ós gazdaság sem, sőt fele annyira sem teljesít, mint a magyar. És van még egy érdekes dolog, az, hogy a hé­ten a német szövetségi kormány jelentősen lerontot­ta a német gazdaság növekedésére adott előrejelzését: az Európai Unió legnagyobb gazdasága a korábban várt 1,8 százalék helyett egy százalékkal bővülhet 2019- ben. Emellé tegyük oda az OECD 3,9 százalékos magyar becslését, és akármekkora is a gazdaságunk kitettsége, nyugodtan használjuk a négyszeres szorzót. A szervezet jelentésében kitér arra is, hogy hazánk az egyik legjobban teljesítő az OECD-országok kö­zött, a 2016-os és 2017-es beruházási adatok óriási bő­vülést tükröznek, itt a legalacsonyabb a társasági adó, ami vonzó a külföldi befektetőknek - de ne folytassuk, mert tudjuk, kellően szerénynek kell lennünk. Azon­ban Macron árnyékából ilyeneket mondani, minimum bátorság, azt mutatja, hogy tud ez az ország. Talán egy­szer mindenféle harcaink között majd eljutunk oda is, hogy nemcsak elkezdenek figyelni bennünket, hanem figyelnek majd ránk. A magyar modell ugyanis, hiszen ezt egyre több jel bizonyítja, működik.

Next