Magyar Hírlap, 2019. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-01 / 27. szám
Belföld Pozitív hatások Többet mozognak a magyar gyerekek A különböző jogszabályi változtatásoknak és a szakmai összefogásnak köszönhetően megtorpant a magyar gyerekek körében a túlsúlyosok arányának növekedése - közölte tegnap Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár. Szerinte a mindennapi testnevelés bevezetésével, a közétkeztetést érintő menzareformmal sok olyan dolgon lehetett változtatni, aminek pozitív hatása már érzékelhető. A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás (TÉT) Platform konferenciáján az államtitkár kifejtette, a mérések szerint a magyar gyerekek többet mozognak európai társaiknál, a 2010-es és 2016-os adatokat összehasonlítva az látszik, hogy megtorpant a gyerekkori elhízás mértéke Magyarországon. Hozzátette, az állami felelősség mutatkozott meg a közétkeztetés reformjában azzal, hogy rendeleti szinten szabályozták az ételekben a só és cukor mennyiségét. (JZs) 3 2019. február 1., péntek Költségvetési csalás Benyújtják a vádiratot Czeglédy-ügyben Február 4-én, hétfőn nyújthatja be a vádiratot a Szegedi Törvényszéknek a Czeglédy Csaba és társai ügyében indult büntetőeljárásban a Csongrád Megyei Főügyészség - értesültünk. A Human Operator Zrt. igazgatósági elnökét, az MSZP és a DK ügyvédjét bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolhatják meg mint felbujtót, és emellett gazdasági csalást is a terhére rónak. Czeglédy mellett további huszonegy személlyel, köztük több iskolaszövetkezeti vezetővel, valamint a munkaerő-közvetítő cég több dolgozójával szemben emelnek vádat. Czeglédyt 2017 júniusában vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. A kényszerintézkedést tavaly decemberben enyhítették bűnügyi felügyeletre, amely az új büntetőeljárási törvényben a házi őrizetnek felel meg. (BK) A vád szerint a terheltek 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a honvédelmi tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől Bűnösnek mondta ki a bíróság a tábornokokat Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a vádlottak többségét a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa az úgynevezett tábornokper megismételt elsőfokú eljárásában. A 2013-as határozat után tegnap másodszor hirdetettek elsőfokú ítéletet a tábornokok vesztegetési perében. Az ügyészség évekkel ezelőtt tizenhét katonai vezető, illetve honvédségi alkalmazott ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség azzal vádolja a terhelteket, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől. A vádirat szerint három dandártábornok - L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott - megegyezett abban, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott. Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013 februárjában tizenöt vádlottat felmentett, míg két másik terhelt ügyét elkülönítette. A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában azonban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az MTI tudósítása szerint a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa tegnap L. István Attila dandártábornokot három év, O. János dandártábornokot pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt huszonhétmillió, illetve ötvenmillió forint vagyonelkobzást. További tizenegy vádlott két-két év, három évre felfüggesztett börtönt kapott, míg négy terheltet - köztük Fapált - felmentették a vádak alól. Nagy László hadbíró indoklásában hosszasan ecsetelte O. János tizenhatod rendű vádlott beismerő vallomását, amelyet az egész ügy „alfájának és ómegájának” nevezett. A védelem a vallomás teljes kizárását kezdeményezte az eljárásból, miután a nyomozati szakaszban az ügyészség „jogellenes figyelmeztetésként” a tábornoknak büntetlenséget ígért. Miután azonban az ügyészség korrigálta a hibát, a bíróság figyelembe vehette a vallomást. Nagy László kitért arra az esetre, amikor - a tizenhatod rendű vádlott szavai szerint - a harmadrendű vádlott viszkisdobozban adta át a visszaosztott pénzt az államtitkárnak. A bíró közölte: a bíróság a bizonyítékokat nem tartotta elegendőnek a bűnösség megállapításához. A bíró emellett elmondta azt is hogy a magas beosztású katonák cselekedete miatt csorbát szenvedett a honvédség iráni bizalom, ezért minden vádlott esetében elrendelte a lefokozást. Az ügyész az ítélethirdetés után három nap gondolkodási időt kért. Több vádlott tudomásul vette az ítéletet, mások enyhítésért és felmentésért fellebbeztek. A legtöbb vádlott megúszta felfüggesztett börtönnel, de volt, akit letöltendő szabadságvesztésre ítéltek a megismételt elsőfokú eljárásban Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Álláspont Egy jelentés margójára Nagy Ottó főszerkesztő-helyettes Château de la Muette, valószínűleg nem sokat mond a kedves olvasónak ez a név. Pedig ebben az impozáns párizsi épületben található a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - amelynek Magyarország 1996 óta a tagja - székhelye. És biztosan sokkal jobb és kedvesebb emlékek fűződnek hozzá, mint a nem is olyan messzire található Trianon-palotához. Az OECD-nek az a célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. Ez egyébként igazi felüdülés a többi globális szervezet magatartásához és terveihez viszonyítva, lásd például az ENSZ migrációs csomagját vagy a Nemzetközi Valutaalap goromba, mindig megszorításokkal járó, országpusztító kölcsöneit. Hogy az OECD mennyire komolyan veszi céljait, jól bizonyítja, hogy 1948-ban alakult jogelődjét bízták meg a háború utáni Európa talpra állításával, azaz a Marshall-terv kivitelezésével. A kivitelezés pedig sikerült, Európa nyugati fele talpra állt és megerősödött, és igazán nem rajtunk múlt, hogy ebből a sikerből mi nem részesedhettünk. Az is a szerencsés történések közé tartozik, hogy a jogelődnél dolgozó szakembereknek hála annyi tudás és szakértelem halmozódott fel, hogy a politikusok, akik között Robert Schumanok és Konrad Adenauerek is voltak, úgy döntöttek, ezt a kincset nem szabad veszni hagyni, és így 1961-ben megalakulhatott az OECD. A szervezet tegnap jelentést tett közzé Magyarországról, amelynek tartalma sokak szemét csípni fogja, mert sok jót mond a magyar gazdaságról. Mintegy objektíven, tehetnénk hozzá. De inkább tegyük hozzá azt, hogy az OECD azon kevés szervezet és nemzetközi testület közé tartozik, amely múlt év őszi becslésében a magyar gazdaság erősödését 4,6 százalékra tette. Nem volt tehát kishitű hazánkkal kapcsolatban - becslése megegyezett a Pénzügyminisztériuméval. A szervezet igazgatója, Álvaro Pereira tegnap az idei előrejelzéseket ismertetve közölte, erre az évre 3,9, jövőre 3,3 százalékos növekedést várnak, amely számok megint csak egybeesnek a hazai várakozásokkal. A GDP-adatoknál idézve jegyezzük meg, hogy volt már ilyen szinten a gazdaságunk, Medgyessy idejében. Ami annak volt köszönhető, hogy a szocialisták 2002- ben több száz milliárdos kasszát örököltek az első Orbán-kormánytól, majd tetemes hiteleket vettek fel, s akkoriban az uniós gazdaság is dübörgött, magával húzva bennünket is. Ma nincs kölcsönünk, nem csaholnak itt az IMF kamatkutyái, és nem száguld az uniós gazdaság sem, sőt fele annyira sem teljesít, mint a magyar. És van még egy érdekes dolog, az, hogy a héten a német szövetségi kormány jelentősen lerontotta a német gazdaság növekedésére adott előrejelzését: az Európai Unió legnagyobb gazdasága a korábban várt 1,8 százalék helyett egy százalékkal bővülhet 2019- ben. Emellé tegyük oda az OECD 3,9 százalékos magyar becslését, és akármekkora is a gazdaságunk kitettsége, nyugodtan használjuk a négyszeres szorzót. A szervezet jelentésében kitér arra is, hogy hazánk az egyik legjobban teljesítő az OECD-országok között, a 2016-os és 2017-es beruházási adatok óriási bővülést tükröznek, itt a legalacsonyabb a társasági adó, ami vonzó a külföldi befektetőknek - de ne folytassuk, mert tudjuk, kellően szerénynek kell lennünk. Azonban Macron árnyékából ilyeneket mondani, minimum bátorság, azt mutatja, hogy tud ez az ország. Talán egyszer mindenféle harcaink között majd eljutunk oda is, hogy nemcsak elkezdenek figyelni bennünket, hanem figyelnek majd ránk. A magyar modell ugyanis, hiszen ezt egyre több jel bizonyítja, működik.