Magyar Hírlap, 2020. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-01 / 127. szám
Belföld Kiemelkedő segítség Újabb könnyítések, egyszerűsítések a bővülő családtámogatási rendszerben Egyszerűsödnek a családi otthonteremtési kedvezmény, a babaváró támogatás és a jelzáloghitel-elengedés igénylésének feltételei, bővül az igénylők köre - közölte Novák Katalin családügyi államtitkár. Kifejtette: a babaváró támogatás igénylésekor a mozaikcsaládoknál nem lesz feltétel az első házasság, a diplomás gyed időszaka is beleszámít a tb-jogviszony időtartamába, a külföldről hazatérőktől pedig a minimálisan elvárt hazai tb-jogviszony-igazolás időtartama 180-ról 90 napra csökken. Özvegyülés esetén akkor sem szűnik meg a kamattámogatás, ha a házaspárnak öt éven belül nem született gyermeke. Ikergyermekek születésekor a támogatás törlesztésének szüneteltetése az egyik gyermekre igénybe vett három év után a másik gyermekre is kérhető további két év. A jelzáloghitelek csökkentését olyan esetekben is igényelhetik a családok, amikor az ingatlan csak az egyik szülő nevén van. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért - a washingtoni Tax Foundation elemzését ismertetve - leszögezte, „a magyar családi adókedvezmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően segíti a családokat”. (VT) 3 2020. június 2., kedd Vélemények a jövőről Hamarosan indul a nemzeti konzultáció kérdőíveinek gyártása és postázása „Megkérdezzük az embereket a saját jövőjükről” - összegzett Hollik István a Fidesz közösségi oldalán, arra reagálva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken bejelentette az új nemzeti konzultáció indítását. A kormánypárt kommunikációs igazgatója rámutatott: a nemzeti konzultáció jól bevált eszköz, amivel a magyar emberek dönthetnek az életüket befolyásoló kérdésekben. A baloldal - amely 2009-ben megszorításokkal sújtotta az embereket - már meg is támadta a nemzeti konzultációt. Hollik kijelentette: a baloldallal szemben a kormány úgy akarja a járvány okozta gazdasági válsághelyzetet leküzdeni, hogy segítenek az embereken, és megkérdezik őket. A kérdőív kitöltésével például olyan kérdésekben nyilváníthatnak véleményt, mint a koronavírus elleni védekezés, a gazdaság újraindításával kapcsolatos intézkedések vagy George Soros legújabb, európai örök kötvényről szóló terve. A Kormányzati Tájékoztatási Központ tegnapi tájékoztatása szerint már véglegesítették a konzultációs kérdőívet, a következő napokban témakörönként fogják bemutatni a kérdéseket, és az ívek gyártása, postázása is hamarosan indul. (NG) Hétértékelő A 2010-es kormányalakítás tizedik évfordulóján is magas a Fidesz-KDNP támogatottsága, míg a baloldal legerősebb pártja is csupán tíz százalékot vonz Követi az MSZP-t a lejtőn a Jobbik Bán Károly A belső ellentétek a szocialisták után a baloldalivá vált Jobbikot is szétfeszítik - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politikai elemző. Veszélyesnek nevezte az unió válságkezelési terveit, mert az az európai közösség eladósodásához vezethet. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság alapjaiban rendezheti át Európa erőviszonyait, tovább erősödhet Közép-Európa, így Magyarország szerepe - mondta lapunknak a múlt hét történései kapcsán Deák Dániel politológus. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kifejtette, az európai gazdaság motorjának számító középeurópai térség sikeresen védekezett a járvánnyal szemben, ráadásul a stabil alapoknak köszönhetően nem is várható olyan nagy gazdasági visszaesés, mint több nyugat- és dél-európai országban. Ez már a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves adataiból is kiolvasható, hiszen míg például Franciaországban csaknem hatszázalékos visszaesés volt, addig a magyar gazdaság két százalékkal tudott növekedni. Ezért is igazságtalan az Európai Unió javaslata a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozandó támogatási rendszer kapcsán, hiszen a felelőtlenül gazdálkodó és a járvány nélkül is recesszióba süllyedő országokat a sikeresen védekező és fegyelmezett gazdaságpolitikát folytató országoknak kellene kisegíteniük - mutatott rá az elemző. Szerinte ha az Európai Unió eladósodik, tovább csökkenhet az öreg kontinens politikai és gazdasági mozgástere. Emiatt Magyarországnak át kell gondolnia, miként válaszol a brüsszeli javaslatokra, milyen módon reagál a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokra. Fontos az újabb nemzeti konzultáció, amelynek keretében a magyarok Soros György legújabb veszélyes javaslatáról is elmondhatják a véleményüket - vélte Deák Dániel. A magyar kormány számára így garantálható lesz, hogy olyan döntéseket fog meghozni sorskérdésekben, amelyekkel a magyarok egyetértenek - folytatta a politológus. Hozzátette: a nemzeti kormány sikereinek ez az egyik kulcsa, hiszen míg a balliberális oldal kormányzása idején az IMF és Brüszszel diktátumainak eleget téve az emberek akaratával szembehelyezkedő döntéseket hoztak, addig 2010 óta az emberekkel történő kormányzás folyik. Ennek köszönhetően a 2010-es kormányalakítás tizedik évfordulójánál európai szinten is kiemelkedően magas a kormánypártok támogatottsága, míg a baloldali pártok közül a legerősebb is csupán tíz százalék körüli támogatottsággal bír. A baloldal népszerűtlenségét Deák azzal magyarázta, hogy még a járvány idején sem voltak hajlandók félretenni kicsinyes politikai érdekeiket, ráadásul az általuk vezetett önkormányzatok megszorítások tucatjait hajtották végre, miközben a haveroknak tízmilliós szerződéseket osztogattak. Például Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármester a súlyos bűncselekménnyel vádolt Czeglédy Csaba cégével szerződött. A megszorítások mellett hibát hibára halmoztak a járványkezelés során, elég Karácsony Gergelyre gondolni, akinek döntései miatt a BKV-járatok a járvány kellős közepén zsúfolttá váltak, nem tette ingyenessé a parkolást, illetve a fővárosi idősotthonokban tömegessé vált a fertőzés - sorolta az elemző. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alacsony népszerűség mellett belső konfliktusok feszítik szét az ellenzéki pártokat, emiatt a Jobbikot újabb meghatározó tagok hagyták el. Miután a konszenzusteremtésre képtelen Jakab Péter nyíltan nekiment belső ellenfeleinek, a Jobbik az MSZP-hez hasonlóan eljelentéktelenedett, az ellenzék vezető ereje így végérvényesen a Demokratikus Koalíció és a Momentum lett. • Álláspont A magyar érdek Őry Mariann főmunkatárs Öt évvel a migrációs válság kezdete után ismét sorskérdésekkel szembesül Európa. A koronavírus-járvány kezelése és a talpra állás olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a válaszaink évtizedekre meghatározzák majd Európa jövőjét. Az Európai Bizottság múlt héten bemutatott, hétszázötvenmilliárd eurós újjáépítési alapját több irányból is elutasítás vagy legalábbis „ösztönös berzenkedés” fogadta, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott a rádióban. A berzenkedés érthető, hiszen az egy évtizede munkaalapú társadalmat építő Magyarország szempontjából az eladósodás perspektívája, ha közös is, nem túl vonzó. „Az unokáink feje fölött is ott lebeg majd az a lehetőség, hogy ha nem a magyarok, hanem valaki más nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor majd nekik kell helyettük” - hogy ismét a miniszterelnököt idézzük. Pláne nem vonzó az az elosztási terv, hogy „a szegények pénzéből finanszírozzuk a gazdagokat”. Azt már Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentésének napján megjósolta az európai sajtó, hogy a tagállamok között bőven lesznek viták. Ezekben a vitákban pedig a magyar kormánynak nincsen más dolga, mint megtartania a fókuszban a magyar érdeket. Ahogy máskor is, a visegrádi együttműködés most is segítségünkre van, hiszen négyen együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön. Ahogy a migráció kezeléséről folytatott kőkemény vitákban, úgy most is megvannak a nemzeti érdek képviseletének ellendrukkerei - nem meglepő módon ugyanazok. Ha a Brüsszelben hangoskodó balliberális politikusokon múlna, Magyarország tapsolna minden uniós ötlethez, függetlenül attól, hogy az jó-e a magyaroknak vagy sem. Pedig az uniós terveket nem egy kristálygömbből olvassák ki, hanem a végeredményt nagyban alakítják a tagállamok közti erőviszonyok. Nem kevésbé fontos a nemzeti érdek mentén való politizálás akkor, amikor a nagyhatalmak feszülnek egymásnak. Orbán Viktor és Szijjártó Péter is számtalanszor elmondta az elmúlt években, hogy Közép- Európa és benne Magyarország érdeke az, hogy ne legyen feszültség a Kelet és a Nyugat között. Ha ugyanis a fejünk felett ők egymásnak esnek, az számunkra semmi jót nem jelent. Igaz ez akkor is, amikor az európai országok keresik a helyüket a kínai-amerikai vitában. A koronavírusjárvány kapcsán az amerikai vezetés újra ráfordult Kína fenyegetésére, de a feszültség nem új, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tavaly februári látogatásakor is előkerült. Szijjártó Péter akkor leszögezte, Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy országunk megbízható szövetséges a NATO-ban. „Végre itt lenne az ideje, hogy a nagy európai országok is maguk mögött hagyják a képmutatást a Kínával való kapcsolatok tekintetében. Sok tízmilliárd dollárnyi beruházást és sok tízmilliárd dollárnyi kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le ők is a kínaiakkal” - mutatott rá a külügyminiszter, miután a múlt héten részt vett az uniós miniszterek videókonferenciáján. Szijjártó többször is emlékeztette rá uniós és NATO-beli partnereit, hogy „egész Európa Kínában áll sorban az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökért”, még azok az országok is, amelyek fontosnak érzik, hogy aggódjanak a kínai demokráciáért. Meglehetősen visszás helyzet. A helyes irány ebben az esetben is - gondoljunk csak az egy napra sem leálló kínai-magyar légihídra - a magyar érdek, az önálló külpolitika, a mozgásterünk növelése. Egyesek persze mindenre csak bólogatnának, de Magyarország célja nem az, hogy merjen kicsi lenni.