Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)
1792-10-19
0%2T2!g£9O 595 g.) Királyunknak , és Országunknak mostani szép, és hasznos szokásaikra, ’s rendtartásaikra. 4. ) A kesztyát, az az, ételét és italát, valamint megalkuszom , úgy pontban ki is adom, mint a’ Király, maga Katonájának a’ zsóldját. 5. ) Hogy ha pediglen Törvénytanúlók leiknek az Iffjak , ’s tetszik nékiek , körre*petálni fogok velek. 6 ) Hogy ha magokat qualifikálni akarják , tehát Nyelv - Mestert is tartani fogok nékiek. Fehérváry Ádám , Fiskális Prókátor avagy Szószólló, és hét nyelven beszéllő. “ Miskoltzról (Borsod Vármegyéből), Októbernek 13-dikán: „Mind a’ búzának, mind a’ más-féle életnek az árra, kezd nállunk fel menni.”A’ közelébb múltt Debretzeni Vásárról haza jött Embereink, következendő szörnyű történetet beszéltenek. Egy Debretzeni lakos Gazda-Ember, ki-ment vásár' alkalmatosságával, a’ leg nagyobbik Leányával egygyűlt a’ szöllös kertjébe, oly szándékkal, hogy éjtszakára se menyenek haza. Otthonn maradtak 3 szép Leányai, 14, és 18 sztendök közti lévök. Ezek , nagyobb bátorságnak okáért, elhitták a’ szomszédból egy Leány pajtássokat magokhoz hálni. Éjjel meggyúlad a’ ház, mellyben a’négy Leányok feküdtek volt. Sok Nép gyülepítve a’ tűz’ oltására, mellynek szerentsésen ele