Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)
1793-12-03 / 45. szám
Seregünknek bal szárnyát kormányozta, készen várta az Ellenséget. Elől vigyázott katonáink , eggy óráig állottak ellent az Ellenségnek ; de végre , kéntelenítettek visszavonni magokat az Ellenségnek nagy számú gyalogsága és lovassága előtt. — Hogy ez így fog történni, látta már azt is előre Hg Waldeck, és kívánta ezen történetet , hogy annál fogva keresztbe ágyúzhassa az Ellenséget. Úgy is lett, mert hogy a’ Vancenail felé szolgáló tsináltt utat, és az ott lévő szigetet elfoglalta egy rész Franciaság, ’s onnan ágyúzni kezdte Népünknek mind frontját (arculatját), mind bal oldalát* jobb oldala ellen pedig, rót sáros helyeken* a’ Francia Lovasok nyomultak , ekkor Hyk Waldeck megszólaltatta ágyúinkat* ’s olly derekassan dolgoztatott azokkal keresztbe, hogy 3 fran. ágyúk vettettek ki ágyaikból, sok ágyú - vontató lovak lelövettek, és Seregünk’ arczúlatja elől elnyomatott az Ellenség, melly annakutána az erdőig hajtatván Vitézeink által, sok ideig a’ töltések megett tartózkodott; —minekutánna pedig végre a’Sz. Lovasság is vissza nyomatott, ekkor az Aapriai szabad Seregbéli Huszárok, kiknek eggy Osztály Gránátérosság rendeltetett segíttségekre, űzni kezdették, ’s az erdőn túl lévő Ánglos kertbe űzték az Ellenséget, ámbár a’mellvárkok, a’ sár miatt nem dolgozgattak