Magyar Holnap, 1980. március-december (34. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1-3. szám
1980 Január-Február-Március hó MAGYAR HOLNAP FIGYELEM: A magyar Felszabadítási Kötvény kibocsájtására a magyar emigráció központi gazdasági alapjának megteremtése miatt került sor. A Magyar Szabadságharcos Parlament és a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség vezetősége két új bankfolyószámlát nyitott a Yorkville Savings Bankban. (Account Numbers: 42124 és 42125) (Cím: 85th Street and Second Avenue corner, New York, N.Y. 10028). Az egyik folyószámlán a tőkealapra küldött adományokat helyezi el a vezetőség, azzal a kikötéssel, hogy ennek az összegnek csak a jövedelme használható magyar nemzetpolitikai célokra. A másik folyószámlára küldött összegek adminisztratív költségvetési célokat szolgálnak. A Felszabadulási Alapra küldendő összegek az adóból levonhatók ttt » n a bitt-a-tt-a-g nitt:na-tt-'win-i A TÚSZOK KORÁT ÉLJÜK... E sorok írásakor a teheráni amerikai túszok fogvatartásának 125. napján megtörtént az első lépés a foglyok szabadon bocsátása felé. Hosszúhosszú keserves próbálkozás után úgy látszik sikerült meggyőzni az új iráni elnököt Báni Sadr-t, hogy Irán halálos veszélybe kerülhet, amennyiben nem sikerül rövid időn belül rendezni ezt az ügyet. Az új elnök az iráni eszelősök között mérsékelt embernek számít, akit imponáló fölénnyel választottak elnökké. A szenilis őrült “szent ember" Khomeini kórházba kerülésével mintha veszített volna hatalmából Báni Sadr javára, aki most úgy látszik megerősítette pozícióját, hogy az ajatllah hozzájárult az új elnök kérésének teljesítéséhez, hogy kivegyék a túszokat a marxista guerillák az úgynevezett diákok kezéből. Ezt jelentették be ma, és holnapra várják a foglyok átadását, a Forradalmi Tanács embereinek. Mi kezdettől fogva azt írtuk ezzel az üggyel kapcsolatban, hogy Carter elnök “kivárását" nem tekintjük a legjobb megoldásnak, és biztosra vesszük, hogy most sem az segített, hanem sokkal inkább az, hogy Carter (a kulisszák mögött) olyan engedményeket tett ebben az ügyben, amelynek sokáig isszuk majd a levét. Valamilyen áron tehát a foglyok valószínűleg rövid időn belül elhagyhatják majd Iránt, ami elsősorban Carter elnököt segíti majd választási harcában. A túszok talán-talán kiheverik majd testi sérelmeiket, de a lelkieket valószínűleg soha. Mint ahogy azt a presztizsveszteséget sem lehet majd “visszacsinálni”, amelyet Amerika ebben az ügyben szenvedett. Hibát hibára halmoztak az utóbbi amerikai adminisztrációk, amelyeknek folytán a helyzet idáig jutott. Azon már kár is elmélkedni, hogy mit hogyan kellett volna csinálni, hanem most már azt kell szem előtt tartani, hogy hogyan jöhetünk ki ebből a kátyúból a legkisebb presztizsveszteséggel. Szeretnénk remélni, hogy Amerika nem járul hozzá a Sah kiadatásához, mert akkor nem a jelenlegi iráni vezetők lennének a Sah gyilkosai, hanem Amerika. Különben is, ha a Sahot elítélnék politikai vonalvezetése miatt, akkor a jellenleg uralkodó állam vagy kormányfők kilencven százalékát ugyanúgy elítélhetnék. Miért csak a Sah elítélése a fontos? Miért nem vizsgálják ki öttagú ENSZ bizottságok például Brezsnyev elvtárs vagy esetleg maga Khomeini gyilkosságait is egyidőben? A szovjet hadsereg ma ott áll Irán határán, néhány száz mérföldre az olajmezőktől. Ha a szovjet lerohanja Iránt Amerika katasztrofális helyzetbe kerül, mert konvencionális eszközökkel nem lesz képes megállítani a szovjet inváziót. Az pedig azt jelenti, hogy Amerika reménytelen helyzetbe kerül és nem lesz képes megállítani az elindult folyamatosan előre gördülő orosz gőzhengert, betölteni. Ha valami váratlan dolog nem történik akkor a foglyok kiszabadulnak a “diák** gonosztevők karmaiból. E sorok írója tart attól, hogy lesznek még nehézségek a túszok átadása körül és a “diákok** az utolsó pillanatban majd meggondolják magukat vagy az eszelős imám tesz valamilyen kijelentést, amit a rabtartók majd úgy értelmeznek, ahogy nekik kedvez. Mindenesetre az elfoglalt amerikai követség előtt ma is tízezrek tüntettek, azt követelve, hogy a túszokat csak akkor adják át, ha már a Sahot Iránba szállították. Jó lenne, ha az optimistáknak lenne igazuk és a túszok rövid időn belül mégis hazakerülnének családjukhoz, és mindanynyiunk számára vége lenne ennek a borzalmas rémálomnak. Báni Sadr 1980 március 8.-án tehát vizsgázik. Hogy kiállja-e a próbát nem tudhatjuk. Olvasóink e sorok olvasásakor már tudni fogják a választ erre a sorsdöntő kérdésre. E sorok írója és rajta kívül minden tisztességes ember az isteni gondviselésben bízhat... És az ugye sokkal hatalmasabb minden gonosz emberi hatalomnál. Mindenesetre Iránnak legalább olyan szüksége van Amerikára, mint fordítva. És azt is szeretnénk remélni, hogy ezután az Egyesült Államok soha többé nem kerül ilyen pokoli helyzetbe mint az iráni krízis... New Hampshire után.. Ahogy az várható volt New Hampshire-ben az esélyesek győztek, a demokratáknál Carter elnök, a republikánusoknál Reagan volt kaliforniai kormányzó. Ha folytatódik az a sorozat, amely szerint 1952 óta minden esetben az lett az Egyesült Államok elnöke, aki New Hampshire-ben győzött, akkor vagy Carter vagy Reagan lesz az akit beiktatnak az elnöki hivatalba 1981 január 20.-án. A választásokig november első keddjéig sok minden történhetik, de nem valószínű, hogy kettőjükön kívül más is szóba kerülhet erre a pozícióra, még a mass-i nagyarányú Kennedy győzelem ellenére sem, mert az elnök már Vermont-ban is legyőzte 3:1-re Kennedyt ugyanaznap. Délen és középen pedig Kennedynek semmi esélye nincs. Mint ahogy Reagannak sem lesz méltó ellenfele Bush azokban a körzetekben. Ford volt elnök sem tudja megállítani Reagant a konvencióig, még akkor sem, ha most is “ellopná" New York államot, mint 1976-ban. A bukott elnökjelöltek közül egyedül csak Nixon volt képes “visszajönni". És hol van Ford Nixontól? A harc kemény lesz a két elnökjelölt között és az lesz a győztes közöttük, aki a konzervatív hallgatag többségre épít. TERJESSZE LAPUNKAT! Vezércikk .. . folytatása első oldalról tadtak is, minden igaz magyar, hogy együttesen legyőzhessük a világ legsötétebb hatalmát az istentelen bolsevizmust. Nem mindenkit hívunk a csatába, a harcvonalba, hiszen csendes támogatók is kellenek. A harcot megvívjuk mi volt szabadságharcosok, a becsületes emigrációnak csak erkölcsi és anyagi támogatását kérjük, mert csak így közösen érhetjük el szent célunkat, Nagymagyarország szabadságának maradéktalan visszaállítását. De ne késlekedjünk, hanem cselekedjünk most, azonnal! Első feladatunk kivenni a magyar emigráció soraiból a hazai szovjet cselédrendszer ügynökeit, akik titokban vagy nyíltan a népgyilkos rendszer nótáját fújják. Közösítsük ki magunk közül a szirénhangú hamis prófétákat, akik mindig találnak mentséget a Kádár kurzus gyalázatos népirtására. Bojkottáljuk azokat, akik a kurzus kalózlobogója alatt “márciusi ünnepségeket" tartanak itt, hogy a rendszer urainak kívánságára megosszák, szétrombolják a még pár éve is sziklaszilárd magyar emigrációs tömböt. Tegyük lehetetlenné a hazaárulókat! Tekintsük ezt első, legfontosabb feladatunknak, mert ha ezzel elkészülünk az erőt ad a további harchoz. “Cselekedeteikről ismeritek meg őket" mondotta Jézus urunk, amikor az igazakról beszélt. Menjünk mi is mindannyian igaz magyarok azokkal, akik már bebizonyították, hogy méltók a bizalomra. Menjünk együtt, hiszen miénk a március, és miénk Október 23.-a is a világtörténelem legragyogóbb magyar csillaga. És, ha együtt megyünk, akkor győzni fogunk! Hóka Ernő 3. oldal A SZABADSÁGHARCOS (NEMZETŐR) VILÁGSZÖVETSÉG az 1956-os október-novemberi forradalom és szabadságharc 24. és 25. éves évfordulójának méltó megünneplésére egy nagybizottságot szervez. Kérjük azokat, akik be akarnak kapcsolódni a munkába jelentkezzenek levélban a szövetség címén: P.O.BOX: 249 Gracie Station, New York, N.Y. 10028. AZ ETNIK SZAVAZÓK PÁRTOKON FÖLÜLI SZÖVETSÉGE már megkezdte munkáját az ezévi amerikai választásokkal kapcsolatban. Amint tudjuk az elmúlt két választáson (‘72 és *76) ez a Szövetség kitűnő munkát végzett. Itt csak azt említenénk meg, hogy 1976-ban sikerült kibuktatnia Ford elnököt (szerencsétlen kijelentései) miatt. A lényeg azonban Kissingeren és Sonnenfeldten volt, akik arra biztatták a Szovjetuniót, hogy kebelezze be a rabnépeket (Sonnenfeldt doktrína) A Szövetség ez idén is fontos szerepet fog