Magyar Honvéd, 1992. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1992-08-14 / 33-34. szám

Őrült meleg van. Minimum negyven fok. Árnyékban persze. A ta­­szári katonai repülőtér betonja óriási kályhaként sugározza, ontja ma­gából a meleget. Még szerencse, hogy a maszek vendéglátósok hűtött kólával, narancslével és ásványvízzel kínálják - igaz meglehetős, bor­sos áron - a már-már „tikkadt szöcskenyájként” a kék eget kémlelő százezres vendégsereget. Ennek ellenére népünnepélyszerű a hangulat. És van mit látni mindabból, ami a világ katonai repüléséhez tartozik: F- 16, F-15, MiG-21, Mig-23, Szu-22, Alpha Jet, Hawk, Harrier, Mirage 2000, Tornado harci repülőgépeket, Hercules és Domier szállítórepülő­gépeket, légiutántöltő repülőgépet, Mi-24D és Gazelle harci helikopte­reket. Augusztus nyolcadikén és kilencedikén, immár másodszor rendezte meg a Corvin Alapítvány - honvédségi segítséggel - a nemzetközi re­pülőnapot, Randevú a nyitott égbolton címmel. Találó ez a cím, hiszen tizenegy európai, valamint Európán kívüli ország katonai és sportrepü­lői adtak találkozót egymásnak Közép-Európában - ahogy azt dr. Für Lajos honvédelmi miniszter lapunknak adott interjúban is elmondta valószínűleg először a repülés történetében. ELŐZMÉNYEK ÉS... MAGYAROK HAWKON Ilyen még nem volt. A Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred repülőterén, a Brit Királyi Légierő öt Hawk-100-as típusú, nemzeti szí­nekre festett gépe landol. A kecskeméti repülőtérre érkező gyakorló re­pülőgépek Valleyből, a Royal Air Force központi kiképző bázisáról in­dultak. Egyébként Taszáron mutatják be majd tudásukat. Ám Kecske­métre más célból érkeztek: több mint gesztus értékű, hogy magyar har­ci pilóták is kipróbálhatják a Hawkot. Több mint fél óra repülés után kérdezem a MiG-ekhez szokott magyar pilótákat, milyen érzés volt a Hawkot vezetni? - Érdekes - foglalja össze tömören Istók Tamás őrnagy, aki Pápán szolgál. - A Hawk természetesen más, mint egy Mig-21-es, és sokkal kényelmesebb, mint a mi gyakorló gépeink. Ebből a gépből a hátsó ülésbe kötve is ki lehet látni, mivel a kabint úgy alakították ki, hogy szintkülönbség van a két ülés között. Szokatlanul kis erő kell a botkor­mányhoz. Egy MiG után olyan érzés repülni vele, mintha szervókormá­­nyos autóba ülnénk át egy Zsiguliból. Kellemes, hogy meglepően csen­des a kabin, hiszen a szívócső nem a pilótafülke alatt van, hanem jóval hátrébb kezdődik. - Nehezen hiszem, hogy hétköznapi halandókat megajándékoz­nának ilyen nagyszerű lehetőséggel - mondom Malcolm Geynor alez­redesnek, az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége katonai és légügyi attaséjának. - Főleg a tapasztalatcsere volt a célunk. Szeretnénk megismerni a magyar kiképzési rendszert, és átadni a mi tapasztalatainkat a magyar repülőgép-vezetőknek. Persze némi reklám is vezetett bennünket. Azt hiszem egy ilyen repülőgépet nem nehéz megszerettetni, hiszen rendkí­vül jó gyakorlógép. Gazdaságos üzemű, s a mérnökök kedvence is, hi­szen egyszerű, ám megbízható, s remek repülési tulajdonságokkal ren­delkezik. Az igazi különlegességet a Hawkok a repülőnapon nyújtották. Az öt gép kötelékben emelkedett a magasba Taszárról, s innen magyarok ke­zei alatt repült el Pápára, hogy az ott szolgálatban lévőknek is megmu­tassa, mit tud. A vezérgépben Kost­czky Attila ezredes, a MH Légvé­delmi Parancsnokság repülőfőnöke ült. - Eredetileg arra készültünk, hogy egyénileg fogunk repülni. Végül Pápa fölött ötös kötelékben egy nagyon egyszerű műrepülést mutattunk be. Külön nehézséget jelentett, hogy először vezettük a Hawkot. Ha szabad ezt mondanom, teljesen otthon voltunk a gépben. Ennyire jó a Hawk... NEMZET ÉS HADSEREG Randevú a nyitott égbolton 14

Next