Magyar Idők, 2016. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-02 / 1. szám
4 BELFÖLD Újjászülető gyermekjóléti rendszer (ja bay mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Átalakulnak és egyesülnek a családsegítő központok és a gyermekjóléti szolgáltatók, a szervezet a jövőben Család- és Gyermekjóléti Szolgálat néven működik. Az új rendszerben a családsegítő és a gyermekvédelmi szolgálatok összevonása mellett a szolgáltatói munkakör elválik a hatósági munkától. Járásonként egy helyre települ mindkettő, de egymástól függetlenül látják el a feladatot. A hatósági munka a járási központba kerül, és az lesz felelős az alá tartozó településekért. A gyermekvédelmi szolgálat feladata az összes olyan kapacitás kiszolgálása, amit a települések helyben nem tudnak biztosítani. Annak köszönhetően, hogy a kormány a családgondozó támogató funkciót helyben hagyja, a hatósági munkát pedig járási szintre emeli, már 197 gyermekjóléti központ lesz az eddigi 42 helyett. Ráadásul minden központ 2-2 milliós eszközfejlesztést kap. A finanszírozás is megváltozik. Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár lapunknak korábban kifejtette: az e célra szánt pénzeket újracsoportosítják, és nem egységes elosztás, hanem differenciált finanszírozás lesz. Vagyis azok a területek, ahol nagyobb a hátrányos helyzetűek aránya, több figyelmet és pénzt kapnak. A kormány célja az, hogy több figyelem jusson a hátrányos helyzetben élő vagy veszélyeztetett gyermekeknek. Az új rendszerben egy családgondozó legfeljebb 25 családdal foglalkozhat, és havonta háromszor meg kell őket látogatni. 2016. január 2., szombat A naponta háromszori ingyenétkezés sokaknak jelent nagy segítséget Az óvodához kötött családi pótlék számos előnnyel jár Gabay Dorka Az iskoláztatás után idén már az óvodáztatáshoz is köti a kormány a családi pótlékot. A jogszabályváltozás értelmében januártól megvonják a támogatást, ha a gyerek nem jár óvodába. Vagyis ha öt napnál többet hiányzik igazolatlanul, a jegyző felkeresi a szülőt, és szóban figyelmezteti. Amennyiben az igazolatlan hiányzások száma az adott tanévben felkúszik húsz órára, akkor megvonható a családi pótlék. Mivel több olyan család van, ahol kisebb testvér is van, az anya gyakran fél nap után hazaviszi az óvodás korú gyermeket, hogy együtt lehessenek; nem mindenkinek egyértelmű, mi számít igazolt vagy igazolatlan távollétnek. A köznevelési törvényben foglaltak szerint napi négy órát kell az óvodában tölteni ahhoz, hogy ne hiányzásnak számítson. A jövőben tehát a szülőknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy minden hiányzást igazoljanak az óvodánál. A szülő kérhet felmentést a védőnő és az óvodavezető javaslatára, ez esetben egyáltalán nem kell óvodába járnia a gyereknek, így nem vonják meg a családi pótlékot, ám szükséges a jegyző jóváhagyása. A kormány döntéséről Novák Katalin családügyért felelős államtitkár korábban lapunknak elmondta: a családi pótlék elsősorban a gyermek miatt jár, még ha a szülő kapja is meg. Ám a szülőket kell rávenni, hogy ismerjék fel, mi a legjobb a gyermeknek. A szeptemberben bevezetett kötelező óvodáztatás alól mindössze egy Százalék kért felmentést, ami azt mutatja, az új rendszer nincs a szülők ellenére. Ezzel azoknak a gyermekeknek segítenek, akik egyébként nem lennének iskolaérettek. Azokról van szó, akik régebben úgy kerültek be az iskolapadba, így ötévesen kellett megtanulniuk a viselkedési normákat. Novák Katalin aláhúzta: az ötéves kortól kötelező óvoda nem tűnt kielégítőnek, ezért hozták három évre a határt. A gyermekétkeztetés kiterjesztésével ezek a gyermekek naponta háromszor ingyen kapnak enni, ami sok családnak komoly segítséget jelent. A családi pótlék egy gyerek után 12 200, két gyermeket nevelő családnak 13 300 forint, három vagy több gyerek esetében 16 000 forint jut gyerekenként. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forintot kap a család. Fotó: Katona Vanda 40-60 ezres béremelkedés a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőknek Több fizetést vihetünk haza A béremelések éve az idei: a rendvédelmi dolgozóké 5, a felsőoktatásban dolgozóké 15 százalékkal emelkedik, míg a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők havi nettó 40-60 ezer forinttal vihetnek többet haza januártól. A minimálbér 105 ezerről 111 ezer forintra emelkedik, az átlagbérek pedig nettó 5,5 százalékkal nőnek. Magyar Idők Tavaly júliustól már 30 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók illetménye, akik a múlt évben elfogadott életpályamodellnek köszönhetően január 1-jétől újabb 5 százalékos béremelésben részesülnek. A életpályamodell nyomán 2019-ig 50 százalék lesz a béremelés mértéke, vagyis évente 5-5 százalékkal bővül a rendvédelmi dolgozók keresete. Mint Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyekért felelős helyettes államtitkára fogalmazott, a kormány meg kívánja becsülni a rendvédelmi dolgozók munkáját, különös tekintettel arra a helytállásra, amelyet a 2015-ös migránskrízis során mutattak. A 43 ezer ember béremelésére összesen 93 milliárd forintot fordítanak. Ebben a helyzetben a béremelésen túl ötezer rendőrnek és családtagjaiknak, mintegy 15 ezer embernek nyújtanak üdülési lehetőséget, illetve az idei 5 százalék után újabb 5 százalékkal nő a rendvédelemben dolgozó közalkalmazottak bére is. Az életpályamodell további eleme a lakhatási, otthonteremtési támogatás, illetve egy megtakarítási célú biztosítás bevezetése. Továbbá folyamatos előmeneteli lehetőséget biztosít a hivatásos állománynak az új szolgálati törvény, amelynek nyomán lehetővé válik a teljesítménybérezés is. Erre nyolcmilliárd forintot különítettek el, illetve a szerteágazó illetményrendszer helyébe egy mindöszsze öt elemből álló pótlék lépett. Ugyancsak új elem a becsületbíróság intézménye, amely elé azok kerülnek, akiknél felmerül a szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára bevezetik a tisztjelölti jogviszonyt. A kormány döntése értelmében három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő a felsőoktatásban, első lépésként januártól 15 százalékkal. Ezt 2017-ben és 2018-ban is újabb 5-5 százalékos béremelés követi, összességében tehát 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint, ezt teljes egészében a költségvetés állja. 2015. októberi adatok szerint mintegy 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint, ez 2016 januárjában 503 ezer forintra, 2017 januárjában 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot. Adjunktusok esetében a mostani 218 ezer forintos bér 251 ezerre, majd 2017-ben 264 ezerre, 2018-ban 277 ezerre nő. A tanársegédeknél a 174 900 forint 201 ezerre, 2017-ben 211 ezerre, majd 2018- ban 221 ezer forintra emelkedik. A felsőoktatási államtitkár elmondta, hogy a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén ötmilliárdot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés egy százaléka. Január 1-jétől bevonták a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez a csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának tájékoztatása szerint az eredményes kora gyermekkori intervencióhoz szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat elfogadásával párhuzamosan a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésénél a kormány a lehetőségekhez mérten minél nagyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők, szakemberek bérhelyzetének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosítására. Rétvári Bence hangsúlyozta, a felsőfokú végzettségűek mellett fontos, hogy az ágazatban dolgozó középfokú végzettségű munkavállalók helyzete is javuljon. Őket érinti a kormány tavaly november 18-i ülésén elfogadott azon döntése, hogy a 2015 júliusától bevezetett kiegészítő bérpótlék 2015 novembere után is jár határozatlan időre, de legalábbis a szociális életpálya bevezetéséig a szociális szférában, így a bölcsődében dolgozóknak is. Ismert: a pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált 2011-ben, és ennek részeként a béremelést is megvalósította. A tavalyi volt a harmadik év, amikor béremelésben részesültek a pedagógusok, az életpálya részeként újabb 3,5 százalékkal emelkedett az illetményük. A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint az idei költségvetésben benne van a következő emelés fedezete: 2016 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye. A béremelés 2017-ben is folytatódik majd. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tavalyi évhez hasonlóan idén szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedés várható, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a várt 2 százalékhoz közeli infláció mellett mintegy 3,5 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér. A szakértő szerint a bérnövekedésre kedvezően hathat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsulhat a béremelkedés üteme a következő években. Hasonló prognózist fogalmazott meg a GKI is. Előrejelzésük szerint idén a bérkiáramlás 4,5-5 százalékra, az áremelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza, így a reálkeresetek ismét 4 százalékkal nőnek. Január elsejétől több pénzt vihetnek haza az alacsonyabb keresetű dolgozók is: a minimálbér összege bruttó 105 ezerről 111 ezer forintra, a garantált bérminimum összege pedig bruttó 122 ezerről 129 ezer forintra emelkedett. Három lépcsőben növekszik a teljes oktatói-kutatói kör keresete Fotó: MTI