Magyar Idők, 2016. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-02 / 1. szám

4 BELFÖLD Újjászülető gyermekjóléti rendszer (ja bay mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Átalakulnak és egyesülnek a családse­gítő központok és a gyermekjóléti szol­gáltatók, a szervezet a jövőben Csa­lád- és Gyermekjóléti Szolgálat néven működik. Az új rendszerben a család­­segítő és a gyermekvédelmi szolgála­tok összevonása mellett a szolgálta­tói munkakör elválik a hatósági mun­kától. Járásonként egy helyre települ mindkettő, de egymástól függetlenül látják el a feladatot. A hatósági mun­ka a járási központba kerül, és az lesz felelős az alá tartozó településekért. A gyermekvédelmi szolgálat felada­ta az összes olyan kapacitás kiszolgá­lása, amit a települések helyben nem tudnak biztosítani. Annak köszönhe­tően, hogy a kormány a családgondo­zó támogató funkciót helyben hagyja, a hatósági munkát pedig járási szint­re emeli, már 197 gyermekjóléti köz­pont lesz az eddigi 42 helyett. Ráadá­sul minden központ 2-2 milliós esz­közfejlesztést kap. A finanszírozás is megváltozik. Czi­­bere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár lapunknak korábban kifej­tette: az e célra szánt pénzeket újracso­portosítják, és nem egységes elosztás, hanem differenciált finanszírozás lesz. Vagyis azok a területek, ahol nagyobb a hátrányos helyzetűek aránya, több figyelmet és pénzt kapnak. A kormány célja az, hogy több figyelem jusson a hátrányos helyzetben élő vagy veszé­lyeztetett gyermekeknek. Az új rend­szerben egy családgondozó legfeljebb 25 családdal foglalkozhat, és havon­ta háromszor meg kell őket látogatni. 2016. január 2., szombat A naponta háromszori ingyenétkezés sokaknak jelent nagy segítséget Az óvodához kötött családi pótlék számos előnnyel jár Gabay Dorka Az iskoláztatás után idén már az óvo­dáztatáshoz is köti a kormány a csalá­di pótlékot. A jogszabályváltozás értel­mében januártól megvonják a támoga­tást, ha a gyerek nem jár óvodába. Vagy­is ha öt napnál többet hiányzik igazo­latlanul, a jegyző felkeresi a szülőt, és szóban figyelmezteti. Amennyiben az igazolatlan hiányzások száma az adott tanévben felkúszik húsz órára, akkor megvonható a családi pótlék. Mivel több olyan család van, ahol kisebb testvér is van, az anya gyak­ran fél nap után hazaviszi az óvodás korú gyermeket, hogy együtt lehesse­nek; nem mindenkinek egyértelmű, mi számít igazolt vagy igazolatlan távollét­nek. A köznevelési törvényben foglal­tak szerint napi négy órát kell az óvo­dában tölteni ahhoz, hogy ne hiányzás­nak számítson. A jövőben tehát a szü­lőknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy minden hiányzást igazoljanak az óvodánál. A szülő kérhet felmentést a védőnő és az óvodavezető javaslatára, ez esetben egyáltalán nem kell óvodá­ba járnia a gyereknek, így nem vonják meg a családi pótlékot, ám szükséges a jegyző jóváhagyása. A kormány döntéséről Novák Kata­lin családügyért felelős államtitkár ko­rábban lapunknak elmondta: a csalá­di pótlék elsősorban a gyermek miatt jár, még ha a szülő kapja is meg. Ám a szülőket kell rávenni, hogy ismerjék fel, mi a legjobb a gyermeknek. A szeptem­berben bevezetett kötelező óvodázta­tás alól mindössze egy Százalék kért fel­mentést, ami azt mutatja, az új rendszer nincs a szülők ellenére. Ezzel azoknak a gyermekeknek segítenek, akik egyéb­ként nem lennének iskolaérettek. Azok­ról van szó, akik régebben úgy kerültek be az iskolapadba, így ötévesen kellett megtanulniuk a viselkedési normákat. Novák Katalin aláhúzta: az ötéves kor­tól kötelező óvoda nem tűnt kielégítő­nek, ezért hozták három évre a határt. A gyermekétkeztetés kiterjesztésé­vel ezek a gyermekek naponta három­szor ingyen kapnak enni, ami sok csa­ládnak komoly segítséget jelent. A családi pótlék egy gyerek után 12 200, két gyermeket nevelő családnak 13 300 forint, három vagy több gyerek esetében 16 000 forint jut gyerekenként. Tartó­san beteg vagy súlyosan fogyatékos gyer­mek után 23 300 forintot kap a család. Fotó: Katona Vanda 40-60 ezres béremelkedés a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőknek Több fizetést vihetünk haza A béremelések éve az idei: a rendvédelmi dolgozóké 5, a felsőokta­tásban dolgozóké 15 százalékkal emelkedik, míg a felsőfokú vég­zettségű bölcsődei kisgyermeknevelők havi nettó 40-60 ezer forint­tal vihetnek többet haza januártól. A minimálbér 105 ezerről 111 ezer forintra emelkedik, az átlagbérek pedig nettó 5,5 százalékkal nőnek. Magyar Idők Tavaly júliustól már 30 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók illetménye, akik a múlt évben elfoga­dott életpályamodellnek köszönhetően január 1-jétől újabb 5 százalékos­ bér­emelésben részesülnek. A életpályamo­­dell nyomán 2019-ig 50 százalék lesz a béremelés mértéke, vagyis évente 5-5 százalékkal bővül a rendvédelmi dol­gozók keresete. Mint Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyekért felelős helyettes államtitkára fogalma­zott, a kormány meg kívánja becsülni a rendvédelmi dolgozók munkáját, külö­nös tekintettel arra a helytállásra, ame­lyet a 2015-ös migránskrízis során mu­tattak. A 43 ezer ember béremelésére összesen 93 milliárd forintot fordíta­nak. Ebben a helyzetben a béremelésen túl ötezer rendőrnek és családtagjaik­nak, mintegy 15 ezer embernek nyújta­nak üdülési lehetőséget, illetve az idei 5 százalék után újabb 5 százalékkal nő a rendvédelemben dolgozó közalkalma­zottak bére is. Az életpályamodell to­vábbi eleme a lakhatási, otthonterem­tési támogatás, illetve egy megtakarí­tási célú biztosítás bevezetése. Továbbá folyamatos előmeneteli le­hetőséget biztosít a hivatásos állomány­nak az új szolgálati törvény, amelynek nyomán lehetővé válik a teljesítmény­bérezés is. Erre nyolcmilliárd forintot különítettek el, illetve a szerteágazó il­letményrendszer helyébe egy mindösz­sze öt elemből álló pótlék lépett. Ugyan­csak új elem a becsületbíróság intézmé­nye, amely elé azok kerülnek, akiknél felmerül a szolgálati jogviszony meg­szüntetése, illetve a Nemzeti Közszol­gálati Egyetem hallgatói számára beve­zetik a tisztjelölti jogviszonyt. A kormány döntése értelmében há­rom lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő a felsőoktatásban, első lé­pésként januártól 15 százalékkal. Ezt 2017-ben és 2018-ban is újabb 5-5 szá­zalékos béremelés követi, összességében tehát 27 százalékos növekedésre számít­hatnak a felsőoktatásban dolgozó okta­­tók-kutatók. Palkovics László felsőokta­tási államtitkár tájékoztatása szerint a bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint, ezt teljes egé­szében a költségvetés állja. 2015. októ­beri adatok szerint mintegy 15 ezer ok­tatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint, ez 2016 januárjában 503 ezer forintra, 2017 ja­nuárjában 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot. Ad­junktusok esetében a mostani 218 ezer forintos bér 251 ezerre, majd 2017-ben 264 ezerre, 2018-ban 277 ezerre nő. A tanársegédeknél a 174 900 forint 201 ezerre, 2017-ben 211 ezerre, majd 2018- ban 221 ezer forintra emelkedik. A fel­sőoktatási államtitkár elmondta, hogy a nem oktatói kör számára 150 ezer fo­rintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén ötmil­­liárdot jelent, ami a felsőoktatási költ­ségvetés egy százaléka. Január 1-jétől bevonták a felsőfo­kú végzettségű bölcsődei kisgyermek­nevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez a csaknem 900 érintett­nek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelke­dést jelent. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának tájékoztatása szerint az eredményes kora gyermekkori in­tervencióhoz szükséges intézkedések­ről szóló kormányhatározat elfogadá­sával párhuzamosan a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésénél a kormány a lehetőségekhez mérten minél nagyobb figyelmet kíván for­dítani az ágazatban dolgozó kisgyer­meknevelők, szakemberek bérhelyze­tének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosításá­ra. Rétvári Bence hangsúlyozta, a fel­sőfokú végzettségűek mellett fontos, hogy az ágazatban dolgozó középfokú végzettségű munkavállalók helyzete is javuljon. Őket érinti a kormány tavaly november 18-i ülésén elfogadott azon döntése, hogy a 2015 júliusától beve­zetett kiegészítő bérpótlék 2015 no­vembere után is jár határozatlan idő­re, de legalábbis a szociális életpálya bevezetéséig a szociális szférában, így a bölcsődében dolgozóknak is. Ismert: a pedagógusok voltak az el­sők, akiknek a kormány életpályát kínált 2011-ben, és ennek részeként a béreme­lést is megvalósította. A tavalyi volt a harmadik év, amikor béremelésben ré­szesültek a pedagógusok, az életpálya részeként újabb 3,5 százalékkal emel­kedett az illetményük. A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint az idei költségvetésben benne van a követ­kező emelés fedezete: 2016 szeptembe­rétől átlagosan legalább 3,4 százalék­kal nő majd a pedagógusok alapillet­ménye. A béremelés 2017-ben is foly­tatódik majd. Suppan Gergely, a Takarékbank elem­zője szerint a tavalyi évhez hasonlóan idén szintén 4 százalékos bruttó bérnö­vekedés várható, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnöveke­dést eredményezhet, így a várt 2 szá­zalékhoz közeli infláció mellett mint­egy 3,5 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér. A szakértő szerint a bérnöve­kedésre kedvezően hathat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsulhat a bér­­emelkedés üteme a következő években. Hasonló prognózist fogalmazott meg a GKI is. Előrejelzésük szerint idén a bérkiáramlás 4,5-5 százalékra, az ár­emelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése rész­ben ellensúlyozza, így a reálkeresetek ismét 4 százalékkal nőnek. Január elsejétől több pénzt vihetnek haza az alacsonyabb keresetű dolgozók is: a minimálbér összege bruttó 105 ezer­ről 111 ezer forintra, a garantált bérmi­nimum összege pedig bruttó 122 ezer­ről 129 ezer forintra emelkedett. Három lépcsőben növekszik a teljes oktatói-kutatói kör keresete Fotó: MTI

Next