Magyar Idők, 2016. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-19 / 66. szám
www.magyaridok.hu Orbán Viktor közölte, a magyar diplomácia elérte célját az egyezséggel Villámgyors végrehajtás követi Törökország és az unió alkuját Egyezségre jutottak tegnap Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetői, így létrejött a régen várt migrációs megállapodás. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az egyezménnyel a magyar diplomácia elérte a célját, hiszen a menekültek befogadása a jövőben csakis önkéntes alapon történhet. „A legnagyobb veszélyt kibekkeltük” - fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, Magyarország a visegrádi országokkal mindvégig a leghatározottabb módon ellenezte a menekültek kötelező befogadását. Judi Tamara Uniós és török részről is történelmi jelentőségűnek nevezték a tegnap késő délután elfogadott migrációs megállapodást, amely alapján megkezdődhet az illegálisan Európába érkező migránsok visszaszállítása Törökországba. A helyzet súlyát jól jelzi, hogy már vasárnap életbe lép a szabály, amely értelmében minden olyan menedékkérő, aki illegálisan lépi át a török-görög határt, visszakerül Törökországba, Európa pedig minden egyes, a törökök által visszafogadott szírért cserébe áttelepít egy ott tartózkodó Szíriai menekültet. A cél egyértelműen az, hogy a Nyugat- Európába vágyó menedékkérőknek ne érje meg igénybe venni az embercsempész-hálózatokat és illegálisan bejutni a schengeni térségbe, hiszen amennyiben nem jogosultak nemzetközi védelemre, rövid időn belül visszaszállítják őket Törökországba. A találkozón keretszámot is meghatároztak, és kezdetben 72 ezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. A kötelező betelepítés bukására utalva Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta a csúcstalálkozó után, hogy a magyar diplomácia elérte a céljait Brüsszelben. A kormányfő arra is kitért, hogy az elmúlt félév legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon már a törökökkel való megegyezést megelőzően visszaállították a határellenőrzést. Lapunk birtokába jutott információk szerint a tegnapi döntéstől függetlenül az Európai Bizottság már dolgozik egy Dublin III jellegű, kötelező betelepítésen alapuló menekültügyi rendszer létrehozásán. Úgy tudjuk, a bizottság tagjai tárgyaltak egy új mechanizmus létrehozásáról, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy ne befolyásolják a mostani döntést. A tegnapi megállapodással kapcsolatban Angela Merkel leszögezte: a dokumentum képessé teheti az Európai Uniót a migrációs válság kezelésére, és csapás mérhető az embercsempészek üzleti modelljére. „Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás” - hangoztatta Merkel, hozzátéve, hogy így is hatalmas logisztikai kihívások jellemzik az egyezség végrehajtását. A német kancellár az Idomeninél feltorlódott tízezrekre is kitért, és megkérte őket, hogy hagyják el a tábort, helyette keressenek egy normális befogadóállomást, ahol regisztrálni tudnak. A megállapodás egyik sarkalatos kérdése annak jogszerűsége volt, ugyanis kritikusok szerint a menekültek tömeges áthelyezése sem a nemzetközi, sem pedig az uniós joggal nem fér össze. Donald Tusk a tegnapi ülést követően eloszlatta a bírálatokat és kijelentette, hogy a létrejött migrációs egyezmény teljes mértékben összhangban van a jogi kötelezettségekkel. „Először is azt kellett biztosítanunk, hogy minden Európába érkező migráns eseti elbírálást élvez, tehát a megállapodás a nemzetközi és uniós joggal is összhangban van. Ehhez hozzátartozik a visszaküldés és kitoloncolás tilalmának tiszteletben tartása, illetve a tömeges kitoloncolás tilalma” - nyilatkozta az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus azt is hangsúlyozta, hogy Brüsszel eleget tett korábbi ígéretének, és mérettől függetlenül valamennyi tagállam beleegyezésével született egyezség. Itt fontos kiemelni a megosztott Ciprus helyzetét, amely sokáig vétóval fenyegetett a török követelések teljesítése esetén. Tusk szerint a ciprusi aggályokat sikerült eloszlatni, Törökországgal pedig a következő hónapokban a csatlakozási tárgyalások újabb fejezete nyílhat meg. Mivel a vasárnapi időpont rendkívül közeli, a görög hatóságoknak az eddiginél is több segítségre van szükségük. A The New York Times helyszíni tudósítója szerint a görög menekülttáborokban katasztrófafilmbe illő jelenetek zajlanak, az emberek sárban kényszerülnek aludni, nincs elég mobilvécé, a hideg miatt pedig tábortüzek tartják melegen a várakozó menedékkérőket. A válság mielőbbi kezelése és az egyezmény gyors végrehajtása érdekében az Európai Unió uniós koordinátori pozíciót hoz létre, illetve négyezer embert küld a helyszínre. Ezt Jean-Claude Juncker bizottsági elnök jelentette be az ülést követően. Mint mondta, a négyezer szakembert az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az uniós határvédelmi ügynökség, a görög hatóságok, valamint az EU tagállamai fogják rendelkezésre bocsátani. Az egyezmény sikeres végrehajtásának a kulcsa Törökország hatékony fellépése a menekültek feltartóztatásában. Ezzel Ahmet Davutoglu török kormányfő is tisztában van, és a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóján ígéretet tett a hatékony segítségnyújtásra. Szerinte „nagyon fair és kedvező” lépéseket tettek annak érdekében, hogy ösztönözzék a legális módon történő migrációt. Ankara és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Davutoglu kijelentette, hogy az együttműködést közös meglátások és stratégiai jelleg jellemzi, így az nem merül ki a válságkezelésben. Angela Merkel kedélyes sugdolózása a brit kormányfővel és a francia elnökkel Fotó Reuters AKCIÓBAN A PARTI ŐRSÉG Közel háromezer, a görögországi Leszbosz szigetére igyekvő migránst tartóztatott fel tegnap a török parti őrség - számoltak be török tisztségviselők Ankarában. Musztafa Nazmi, a törökországi Dikili körzet kormányzója a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, kizárólag saját körzetében mintegy háromszáz migránst állítottak elő, amikor megpróbáltak az Égei-tengeren keresztül Görögországba jutni. A török hatóságok a parti őrség hajóit és helikoptereket is bevetettek egy nagyszabású műveletben, amely során szárazföldi szállásokon és a tengeren is fogtak el migránsokat. Többségük szíriai vagy afganisztáni. (MTI) KÜLFÖLD 9 Gyújtó hangú beszédben ostorozta az öreg kontinenst az államfő Gallipoli évfordulóján Erdogan szerint aknamezőn táncol Európa Bakodi Péter Európa aknamezőn táncol azzal, hogy közvetve vagy közvetlenül terrorszervezeteket támogat, mondta tegnap Recep Tayyip Erdogan török államfő, a gallipoli csata 101. évfordulóján tartott megemlékezésen, utalva az Európai Unió nyugati tagállamainak engedékeny politikájára a függetlenségpárti kurd csoportokkal szemben. Erdogan felháborítónak nevezte, hogy a belga hatóságok engedélyezték az Ankarával több évtizede véres konfliktusban álló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimbólumainak megjelenítését azon a tüntetésen, amelyet a tegnapi EU-török csúcs előtt tartottak Brüsszelben az elmúlt fél évben fellángoló harcok során a török fegyveres erők által elkövetett atrocitások ellen tiltakozó helyi kurdok. A bombamerénylet, amely több tucat ember életét követelte Ankarában, a belga fővárosban, vagy akár Európa bármely nagyvárosában is megtörténhetett volna, hangsúlyozta a török elnök. Erdogan úgy véli, hogy az európai országok sem nem becsületesek, sem nem őszinték, és mindemellett ellentmondásosan cselekszenek. A kritika vélhetően annak szól, hogy korábban több tagállam is elítélte a török hadsereg jelentős polgári áldozatokat követelő műveleteit, és arányos fellépésre szólította fel Ankarát. Ezek szerint az a tény, hogy az EU hivatalosan is terrorszervezetként tartja számon a PKK-t, Erdogan szerint nem összeegyeztethető azzal, hogy a civil lakosság védelmét szorgalmazzák a terrorizmusellenes harc során. A török államfő mindemellett kitért az Európát sújtó bevándorlási válságra is, éles hangon kikelve az EU tagállamai ellen. Jobb lenne, ha saját magukban keresnék a hibát azok, akik képtelenek egy marék menekült számára helyet találni, és szégyenteljes körülmények között tartják az ártatlanokat Európa közepén, miközben Törökország hárommillió migránst lát vendégül, fogalmazott az elnök. A beszédnek otthont adó helyszín rendkívüli fontossággal bír a törökök számára, hiszen itt sikerült feltartóztatniuk a Konstantinápoly felé törő antanthatalmak offenzíváját az akkor még csak ezredesi rangban harcoló Musztafa Kemál, a későbbi Atatürk segítségével. Fotó: Reuters