Magyar Idők, 2016. május (2. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-02 / 102. szám

4 BELFÖLD Becsüli és segíti a kormány az anyákat A kormány saját eszközeivel tá­mogatja az édesanyákat és ismeri el azt az áldozatos munkát, amely­­lyel a gyermekek felnevelése jár - közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtit­kár anyák napja alkalmából. Az államtitkár közleményében em­lékeztetett arra, hogy „Magyar­­országon 1925 óta mondunk kö­szönetet ezen a szép családi ün­nepen azért a helytállásért, támo­gatásért, amit az édesanyák sze­retteikért, családtagjaikért tesz­nek minden áldott nap”. Kiemel­te: céljuk, hogy kormányzati esz­közökkel is enyhítsenek az édes­anyák mindennapos terhein, meg­adva a nőknek a választás szabad­ságát, hogy mennyi időt kívánnak otthon maradni gyermekeikkel, és mikor akarnak visszatérni a mun­ka világába. (MTI) Erdő Péter szerint Európa válaszút előtt áll A mai Európa lényegi kérdésé­nek nevezte a hit és a hitetlen­ség közötti választás szükséges­ségét Erdő Péter bíboros, eszter­­gom-budapesti érsek homíliájá­­ban a Szent Péter-bazilikában az Ábrahám Közösségnek bemuta­tott szentmisén. A bíboros beszé­dében úgy fogalmazott, „olyan időkben élünk, amelyekben min­denekelőtt a lényegre kell figyelni. A részletek finomítása a nyugodt, előrelátó, széles egyetértés által jellemzett koroknak fenntartott feladat”. Massimo Baron, a közös­ség sajtóreferense az MTI-nek el­mondta, Erdő Pétert az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa el­nökeként kérték fel a mise bemu­tatására. (MTI) A doktoranduszképzés átalakítására 832 millió forint pluszforrás jut Béremelések és fejlesztések az oktatás minden területén A köznevelési intézmények csak­nem 131 milliárd, a felsőoktatási intézmények több mint 44 milli­árd forint pluszforráshoz jutnak jövőre. A 2017-es költségvetés ter­vezetében szereplő többlettámo­gatásból jut egyebek mellett a pe­dagógusok béremelésére és tan­könyvfejlesztésre. A pluszforrás a felsőoktatásban dolgozók bér-, továbbá a doktoranduszhallga­­tók ösztöndíjemelésére is szolgál. Szalai Laura Nagyobb forrásra számíthatnak jövőre a köznevelési és a felsőoktatási intéz­mények egyaránt: a 2017-es közpon­ti költségvetés az ideihez képest több mint 175 milliárd forint többlettámo­gatást tartalmaz számukra. Az okta­tási államtitkárság lapunkat úgy tájé­koztatta: az átalakuló Klebelsberg In­tézményfenntartó Központ plusz 105,7 milliárd forintot kap 2017-ben. Ebből például 205 millió forint jut a pedagó­gusok oktató-nevelő munkáját közvet­lenül segítők támogatására. A köznevelési célú humán szolgál­tatásokra ugyancsak több jut jövőre, erre csaknem 190 milliárdot különí­tettek el az idei 166 milliárddal szem­ben. Az államtitkárság felhívta a fi­gyelmet, erre azért van szükség, hogy a kevesebb mint hét évvel nyugdíj előtt álló, pedagógus I. fokozatban lévő pe­dagógusok automatikusan, a minősí­tési eljárás alól mentesülve pedagógus II. fokozatba kerülhessenek. A jövő évi költségvetés alapján a hit- és erkölcs­tan oktatására és tankönyvtámoga­tásra plusz 1, 1 milliárd forintot, így összesen 4,8 milliárd forintot bizto­sítanak az idei 3,7 milliárd forint he­lyett. A Nemzeti Pedagógus Kar mű­ködtetésére 20 millió forint plusztá­mogatás jut. ,,s jövőre jelentős többletforrásra szá­míthat a felsőoktatás is. A kormány az oktatók, a kutatók és a tanárok bérren­dezésére 2,7 milliárd forintot szán. Az államtitkárság emlékeztetett: míg szá­mukra idén 15 százalékos béremelést biztosított a kabinet,, jövőre és 2018-ban újabb 5-5 százalékos bérfejlesztést hajt végre. A képzési támogatás - amely a felsőoktatási intézmények állami támo­gatásának fő elemét adja - többlete 2,3 milliárd forint lesz. Az államtitkárság felhívta a figyelmet: az állami ösztön­díjasok létszáma felmenő rendszerben 2017-re is tovább nő, miközben a „kifu­tó”, államilag támogatott hallgatók szá­ma elhanyagolható mértékűre csökken. Az állami ösztöndíj mértéke lényegesen magasabb, mint a régi képzési norma­tív támogatás, ezért a képzési támoga­tás végösszege nő 2017-ben. Összesen 4,5 milliárd forinttal nagyobb forrás áll majd rendelkezésre a Stipendium Hun­­garicum programra, amely a külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intéz­ményekben folytatandó tanulmányai­nak támogatását tűzte ki célul. Kiemelt forráshoz jut a doktoran­duszképzés is, amelynek átalakításá­ra 832 millió forint pluszforrást biz­tosít a kabinet. Emlékeztettek: az idén szeptember 1-jével hatályba lépő ren­delkezések szerint a doktori képzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja a 2016 első félévéhez képest megemelkedik. A költségvetés alapján a Pécsi Tudo­mányegyetem alapításának 650 éves ju­bileuma jövőre 365 millió forintot, míg a Modern városok program részeként az intézmény idegen nyelvű képzései­nek bővítése 12,3 milliárd forintot igé­nyel. A Testnevelési Egyetem új campusá­­nak kialakítására 17,5 milliárd jut, a Mo­holy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tu­dáspark kialakítása pedig 3,8 milliárd forint költséggel jár majd 2017-ben. Az állami intézményfenntartó 105 milliárddal többet kap Fotó Mirkó István Idén először ötven óra közösségi szolgálat szükséges az érettségihez Magyarból vizsgáznak elsőként A hét vége még a ballagásról szólt a végzős középiskolásoknak, ma viszont már nagy megméretés, az első érettségi vizsga vár rá­juk. A diákok először a magyar nyelv és irodalom, valamint a ma­gyar mint idegen nyelv írásbeli feladatokat oldják meg. Az idei érettségi­ időszakban változást jelent, hogy csak az kezdheti meg a vizsgákat, aki ötven óra közös­ségi szolgálatot teljesített. Szalai Megkezdődik az idei tanév május-jú­niusi érettségi időszaka: az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint mintegy 112 ezren adnak számot tu­dásukról. Május 2. és június 24. kö­zött a középiskolákban 1161 helyszí­nen zajlanak majd az érettségi vizs­gák. Az érettségizők közül csaknem 76 ezren teszik le ebben a vizsgaidőszak­ban a „rendes" érettségit, azaz szerez­hetnek érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül - a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - 36 ezren tesz­nek legalább egy tárgyból valamilyen fajta érettségit. A hivatal lapunk érdeklődésére kö­zölte, ebben a vizsgaidőszakban lép életbe az a szabály, amely kimond­ja: a középiskola elvégzését közvet­lenül követő érettségi­ időszakban a vizsgák megkezdésének feltétele öt­ven óra közösségi szolgálat teljesíté­sének igazolása. Vagyis az, aki utób­bit nem teljesíti a vizsgák kezdeté­ig, nem kezdheti meg az érettségit. Egyéb változás nem várható, a vizsga­­követelmények az idei május-júniusi érettségi időszakban nem változnak - tették hozzá. Ma a magyar nyelv és irodalom, va­lamint a magyar mint idegen nyelv vizs­gákat írják a diákok. A középszintű írás­beli 240 percig tart, ez idő alatt a vizs­gázóknak két feladatlapot kell kitölte­niük. A diákok először a szövegértési feladatokat oldják meg. A szöveg álta­lában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. Ha a diákok ezzel elkészültek, megkezdhetik a szövegal­kotási feladatlap kitöltését. Utóbbi ese­tében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási fel­adatból választ egyet. A magyar nyelv és irodalom tárgy emelt szintű írásbe­li vizsgája ugyancsak 240 perces. Az írásbeli egy nyelvi-irodalmi művelt­ségi feladatsorból és három különbö­ző szövegalkotási feladatból áll össze. Az OH tájékoztatása szerint az idén érettségire jelentkezők együttesen több mint 411 ezer vizsgát tesznek majd le. Ezekből összesen 368 600 a középszin­tű, és 43 ezer az emelt szintű megmé­retés. Felhívták a figyelmet, hogy az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest mintegy 700-zal, 1,6 százalék­kal nőtt. - Ez a növekedés is - az elő­ző években tapasztalható folyamatos emelkedés után - tükrözi a felsőokta­tás felvételi feltételeinek változásait, az ott elvárt magasabb követelményeket - írta a hivatal. Száztizenkétezer diák ad számot tudásáról májusban és júniusban Fotó: Bach Máté 2016. május 2., hétfő Ösztöndíjjal segítik a tanárjelölteket Magyar Idők A pedagógus-utánpótlás érdekében a kormány több mint 680 millió forin­tot biztosít a Klebelsberg képzési ösz­töndíjprogramra az idén. A 2013-ban indított program fő célja, hogy a hiány­szakos területeken megfelelő végzettsé­gű és gyakorlattal rendelkező szakem­berek helyezkedjenek el. A támogatási rendszer lényege, hogy a tanári pályát választó egyetemi és fő­iskolai hallgatók havi támogatást kap­nak, amíg hallgatói jogviszonyuk fenn­áll. A programban azok vehetnek részt, akik a pályázat benyújtásának időpont­jában egységes, osztatlan tanárképzés­ben felvételt nyertek, vagy már folytatják tanulmányaikat. A pályázónak vállal­nia kell, hogy tanárképzésben végzett­séget és szakképzettséget szerez, továb­bá hogy az oklevél megszerzését köve­tően a képzettségnek megfelelő főállású munkaviszonyt létesít, illetve tart fenn. A pályázat benyújtására valameny­­nyi, a hazai felsőoktatásban tanuló, Ma­gyarországon vagy hazánkkal szomszé­dos országban élő magyar anyanyelvű hallgató jogosult. A jelentkezések érté­kelésénél szerepet játszik a felvételi, il­letve tanulmányi eredmény, valamint a tanult szak, szakpár területi ellátott­sága az országban. A támogatás mér­téke havi 25 ezer forinttól 75 ezer fo­rintig terjed. A Klebelsberg Intézményfenntar­tó Központ lapunkat úgy tájékoztatta, a program indulásakor, a 2013-2014- es tanévben 393-an részesültek ösztön­díjban, míg mostanra összesen 1163 fő vesz részt a támogatási rendszerben.

Next