Magyar Idők, 2016. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-19 / 195. szám
www.magyaridok.hu Számos vidéki helyszínen is többnapos programot szerveztek erre a nyár végi időszakra Lehetőség a közös ünneplésre Hazánkban az államalapító Szent István napján, az egyik legrégebbi ünnepnapunkon tartjuk az új kenyér ünnepét is. Országszerte számos lehetőség közül választhatnak azok, akik közösségben, kulturális programokkal szentelnék meg augusztus 20-át, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepét. Magyar Idők A fővárosban már reggel elkezdődnek a hivatalos ünnepségek: fél kilenckor a Kossuth téren felvonják Magyarország lobogóját, majd Simicskó István honvédelmi miniszter köszöntője után honvédtiszteket avatnak és ünnepi beszédet mond Áder János köztársasági elnök. Kilenc órától sétálhatnak az érdeklődők a Lánchíd utcában berendezett Magyar ízek utcájában, és kóstolgathatják az ország terményeiből készített finomságokat - éjfélig érdemes ezt útba ejteni a korgó gyomrú ünneplőknek, de még másnap is lesz lehetőség a Kárpát-medence több táját is képviselő, magyar kézműves élelmiszerek garmadájának megízlelésére. Ingyenes nyílt napot tartanak az Országházban, az érdeklődők megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, valamint a Szent Koronát. 14.30-kor indul az aratómenet a Szent György térről, a Mesterségek ünnepe kézműves mesterei, valamint táncos és zenész résztvevői népviseletbe öltözve, aratókoszorúikkal és a szentelésre készített új kenyérrel vonulnak a Szent István-szoborhoz. Szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros 17 órától a Szent István-bazilika előtt, szentbeszédet mond Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek, majd a szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárul. A Clark Ádám téren gyerekprogramok, gasztronómiai különlegességek és könnyűzenei koncertek szórakoztatják az arra járókat 21 óráig, az ünnepi tűzijáték kezdetéig. A szervezők közleménye szerint a Duna mindkét oldalán a Lánchíd és Erzsébet híd közötti rakpartokon lehet a legtökéletesebben élvezni a tűzijátékot, amelynek látványdramaturgiája elsősorban az államalapításhoz és Szent István királyhoz kapcsolódik, a fináléban hangsúlyos teljes arany és ezüst blokkok a Szent Koronát és István király szentségét szimbolizálják.. A látványban megjelenik piros-fehér-zölddel a nemzeti lobogó, kék-sárga kombinációval az EU, illetve kékkel a Duna színe. A múzeumok és kiállítóhelyek is várják a látogatókat, érdemes egy-egy tárlatlátogatást is beiktatni a hétvégi időtöltések közé. A gyerekekkel útnak indulóknak a szentendrei skanzent érdemes célba venniük, ahol szombaton és vasárnap a paraszti gazdaság jószágaival, a hozzájuk kapcsolódó munkákkal, ismeretekkel, valamint bemutatókkal, játékos feladatokkal és állatos mesékkel találkozhatnak a látogatók. Számos vidéki helyszínen többnapos programot szerveztek erre a nyár végi időszakra. Debrecenben kilencnapos fesztivállal ünnepelnek, idén ötvenéves a virágkarnevál, amely az évtizedek alatt a város egyik védjegye lett. Az idei rendezvény augusztus 20-án teljesedik ki, amikor a legendákat, meséket, történeteket megjelenítő, több százezer szál élő és száraz virág felhasználásával készített, közel 5 méter magas, egyedülálló virágkompozíciók hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében végighaladnak Debrecen utcáin. Aki középkori látványosságokra vágyik, ellátogathat a hollókői várba, ahol reneszánsz zenével és királyi lakomával, harcosokkal, boszorkányságokkal és mutatványosokkal várják az érdeklődőket. Vidám programnak ígérkezik a 18. Nemzetközi Szilvalekvárfőző Verseny is, amelyen húsz csapat méri öszsze tudását pénteken és szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén, ahova Felvidékről, Kárpátaljáról, a Partiumból és Székelyföldről is érkeznek profi lekvárfőzők. Fúvószenekari találkozóval, kézműves sörfesztivállal és látványos showelemekkel tarkított tűzijátékkal ünnepelnek Szegeden. Már tegnap megkezdődött a RakpartFeszt kézműves sörünnep, amelyen harminc főzde több mint 150-féle sörét kóstolhatják meg az odalátogatók, a magyar mellett többek között cseh, belga, ír és spanyol írek közül válogathatnak. A belvárosban fúvószenekarok lépnek fel a Szeged- Art hangversenyein. A szombat estét itt is különleges tűzijátékkal koronázzák meg: tűzijáték-musicallel készülnek, ami azt jelenti, hogy a zene hangulatát, lendületét és ütemét figyelembe véve robbannak majd a rakéták, emellett a negyedórás show része lesz a Belvárosi hídról leömlő görögtűz és egy tűzijátékból kirajzolódó Szeged felirat a Tisza fölött - olvasható az MTI híradásában. Tokajban a történelmi Magyarország férfi- és női viseleteiből nyílik gyűjteményi kiállítás a Világörökségi Bormúzeumban, az ünnep előestéjén pedig a Zempléni fesztivál részeként nagyszabású operaelőadást rendeznek a Fesztiválkatlanban, Gioachino Rossini kétfelvonásos operáját, A sevillai borbélyt a Magyar Állami Operaház szólistáival láthatja a közönség Káél Csaba rendezésében. A pécsi ünnepen kenyérszenteléssel, jótékonysági akcióval és 20 órától a Csaba királyfi című székely nemzeti rockopera előadásával várják a közönséget. Kajtár Edvárd, a pécsi székesegyház plébánosa szenteli meg az összmagyar lisztből sütött nagy kenyeret a Sétatéren. Pécsről indult 2011- ben a Magyarok kenyere kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezetek között oszszák szét. Közel száz ingyenes családi programot kínál az ötödik alkalommal jelentkező Szamárfül fesztivál. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben ma kezdődő gyermekfesztiválon felavatják a város legmagasabb - öt és fél méteres - csúszdáját is, és koncertekkel, báb- és csecsemőszínházi előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, kreatív játszótérrel, interaktív mesejátékokkal, robotépítéssel és katalán utcai játékokkal várják a kikapcsolódni vágyókat. Az 1989-es rendszerváltás óta minden évben Szent István napján elindul a könyörgő körmenet Fotó: Havran Zoltán Mesterek játékai. Nemzetközi fesztivállal ünnepli 30. születésnapját a tegnap kezdődött Mesterségek Ünnepe, amelyen vasárnapig nyolcszáz kézműves mutatkozik be a budai Várban. A rendezvény díszvendége Üzbegisztán, de a magyar mesterek mellett Kínából, Jakutföldről, Törökországból, Spanyolországból, Moldáviából, Kirgizisztánból, Kazahsztánból, Tádzsikisztánból és Türkmenisztánból érkező kézműveseket is megismerhetnek az érdeklődők. A rendezvény idei kiemelt témája a játék: a kirakodóvásárban utcai játékokkal, hagyományőrző pásztor- és csikósjátékokkal, hangszerbemutatókkal, tánccal, bábosok és utcaszínházak produkcióival várják az érdeklődőket. Játékkészítő mesterek mutatják be a népi játékok tárgyi kultúráját, és a néptáncműsorok koreográfiáiban is hangsúlyos szerepet kapnak a népi játékok. Közel száz játékműhely és játszóház várja a látogatókat. (M1) Fotó: Mirkó István ) KULTÚRA 17 Hetven éve adták át a Szabadság hidat Magyar Idők A Fővám tér és a Sáros (Gellért) fürdő közötti híd építését, a Rudas fürdő és az Eskü tér közti (azaz az Erzsébet) híddal együtt az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A nemzetközi tervpályázaton a Fővám téri hídra Feketeházy János által készített terv lett a nyertes. A híd építése 1894. szeptember 1-jén kezdődött el. Az első kizárólag hazai erőkkel létrehozott, harmadik budapesti Duna-híd kiviteli terveit Gállik István, Beke József és Járkinyi Jenő, a kapuzatok esztétikai kialakítását Nagy Virgil építész készítette el. A híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. október 4-én a névadó Ferenc József jelenlétében került sor. A németek Budapest ostroma alatt, 1945. január 16-án felrobbantották a hidat. Március 15-én pontonhíddal kiegészítve ideiglenesen forgalomba helyezték, de a fahidat 1946. január 10-én elvitte a jégzajlás, a főváros nyolc napig, a Kossuth híd átadásáig ismét híd nélkül maradt. Az újjáépítést Sávoly Pál tervei alapján Széchy Károly és Haviár Győző vezette, a szerkezetet a MÁVAG gyártotta és szerelte a többi híd roncsaiból kiemelt acélelemek felhasználásával. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak a háború után első állandó hídként, ekkor kapta a Szabadság híd nevet. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. GRANASZTÓI GYÖRGY történész, egyetemi tanár életének 79. évében elhunyt. Temetése 2016. augusztus 25-én 16:00 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A búcsúztatás nem sajtónyilvános. A gyászoló család ,