Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

^ 4 BELFÖLD Hamis útlevelek és feltöltőkártyás mobilok voltak a Magyarországon átutazó támadóknál Szíriai képzést kaptak a terroristák Két-három fős csoportokban ér­keztek Magyarországra a szíriai Rakkában kiképzett párizsi tömeg­gyilkosok. Tizennégy terrorista már biztos, hogy járt hazánkban. Magyar Idők -mmmmmm­mm­mm A tavaly november 13-i párizsi merény­letek elkövetői mellett a 2016. márci­us 22-én a brüsszeli reptéren robbantó terroristák egyike is bizonyosan meg­fordult Magyarországon - jelentette be tegnap Majoros Csaba, a Terror­elhárítási Központ (TEK) Felderítési Igazgatóságának alezredese. Úgy tudjuk, Salah Abdeslam, a ter­rorcselekmények logisztikai lebonyo­lítója 2015 szeptemberében - ekkor volt másodszor Magyarországon - a Keleti pályaudvarnál két férfit vett fel és fuvarozott Belgiumba egy Merce­des típusú autóval. A két terrorista Kayal Soufiane és Bouzid Samir névre kiállított, hamis belga okmányokat használt. A későb­biekben kiderült, hogy a valódi nevük Mohamed Belkaid, illetve Najim La­­achraoui. Előbbi algériai, utóbbi szír származású francia állampolgár. Najim Laachraoui a brüsszeli Zaventem repü­lőtéren elkövetett öngyilkos merény­letben vesztette életét, míg Mohamed Belkaid Salah Abdeslam 2016 márci­usi elfogásakor halt meg. Emlékezetes, hogy lapunk a napok­ban közölte: Salah Abdeslam három­szor is járt Magyarországon a terror­­cselekményeket megelőző időszak­ban. A rendvédelmi szervek megálla­pították, hogy Abdeslam harmadik út­ján, 2015 szeptemberében egy Rákó­czi úti hotelben szállt meg, ahol meg­találták a belga tartózkodási engedé­lyének fénymásolatát is. Kiderült to­vábbá, hogy egy Audi A6-ossal ő vitte el Magyarországról azt a három fér­fit, akik a párizsi Bataclan színházban válogatás nélkül lőtték az embereket. A 29 éves, algériai származású Omar Mostefai, a 28 éves, ugyancsak algé­riai származású Samy Amimour, va­lamint a 23 éves, marokkói szárma­zású Foued Mohamed­ Aggad hamis szír útlevéllel érkezett a szerb-magyar határon át Budapestre. A három fér­fi hét napig egy zuglói hotelben húzta meg magát, szobájukat gyakorlatilag el sem hagyták. Abdeslammal történő találkozójuk előtt ezer eurót vettek fel a Keleti pályaudvarnál egy közismert pénzátutalási rendszeren keresztül. A párizsi terrortámadások logisz­tikai kivitelezője első ízben 2015. au­gusztus 30-án járt hazánkban. Ekkor Kiskőrösről egy BMW-vel két további terroristát, Bilal Hadfit és Chakib Ak­rouhot fuvarozta el, akik egy erdős te­rületen egy előre meghatározott GPS- koordinátán több napon át vártak rá. Bilal Hadfi a Stade de France stadion­nál követett el öngyilkos merényletet, míg Chakib Akrouh a párizsi kávézók helységeire nyitott tüzet. Akrouh no­vember 18-án egy rendőri rajtaütés so­rán robbantotta fel magát. A magyar rendvédelmi szervek ki­derítették, hogy Bilal Hadfi és Chakib Akrouh 2015. augusztus 25-én illegá­lisan lépte át a magyar határt. Miután Kiskőrösre érkeztek, első útjuk egy te­­lefonszaküzlethez vezetett, ahol ma­gyar mobil-előfizetéseket vásároltak. Az általuk használt mobilok egyikét az erdőben hagyták, amit a terrorel­hárító szakemberek meg is találtak. A készülék adatai alapján megállapí­tották, hogy a terroristák mozgását az Iszlám Állam szíriai központjából irá­nyították. Salah Abdeslam kizárólag az ezen az útján használt, belga hívó­számú mobilon tartotta a kapcsola­tot társaival. Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-he­lyettese azt közölte, hogy a Rakkában kiképzett terroristák jellemzően két­­három fős csoportokban érkeztek, és jól látható, hogy a déli kerítés felállí­tásával és a migránshullám elterelé­sével a terroristák mozgása is a hor­­vát-szlovén útvonalra terelődött át. A TEK adatai szerint egyébként 14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén. A Magyar Idők információi szerint egyedül Abdeslam hét terroristát szál­lított Magyarországról Brüsszelbe. Ő maga a Stade de France stadionnál el­követett merényleteknél vezette a ter­roristák autóját. Abdeslam, bár robba­nómellényt viselt, az utolsó pillanat­ban mégis az életet választotta, majd hosszú hónapokig bujkált. 2016. már­cius 18-án fogta el a belga antiterroris­­ta kommandó Brüsszel Molenbeek ne­gyedében, nem messze szülei házától. A férfi belga születésű, ám francia ál­lampolgár. Szülei Észak-Marokkó egy kistelepüléséről származó bevándor­lók. Két testvére van, Ibrahim és Mo­hamed. A család az 1960-as évek óta él Belgiumban, a francia állampolgár­ságot még akkor szerezték meg, ami­kor Algériában éltek. A tavaly novemberi párizsi mészárlás helyszínein összesen 130 ember vesztette életét Fotó: Reuters v­u­l­i * I­V Akad olyan ásotthalmi, aki akár tízszer is elmenne voksolni a betelepítési kvóta ellen Nemmel szavaznak a déli határ menti végeken Nem találtunk olyan embert a déli határ mentén, aki szerint Magyar­­országnak migránsokat kellene befogadni. Az emberek túlnyomó többsége elmegy a referendum­ra és nemmel szavaz. Egyetlen, a bevándorlókat szintén elutasító asszony mondta csak, hogy nem vesz részt a népszavazáson. Dön­tését nem indokolta. A helyiek azt állítják: ha valakit még kétségek gyötörnek, akkor töltsön el egy kis időt a határ közelében, és reggel hatkor elsőként adja le voksát a kötelező betelepítési kvóta ellen. Borsodi Attila . •­ ­ A tavaly nyári migránsözön idején a bevándorlók három hónapon keresztül nap mint nap megkeserítették az éle­tünket, nem kérünk belőlük, így ter­mészetesen nemmel voksolok a hol­napi referendumon - mondja indu­latosan egy középkorú röszkei férfi. - Egy éve megállás nélkül végiggázol­­tak a földemen, autókkal is rámentek, tönkretették a vetést, a szemetet pedig mázsaszámra kellett szednem a be­vándorlók után. Sokszor bekiabáltak a portánkra, szinte egy perc nyugtunk sem volt tőlük, máskor pedig az em­bercsempészek ordítoztak a ház körül. A helyzet azóta sokat javult, de most meg a migránsokat felderítő helikop­terek zaja ver fel éjjel az álmunkból -fakad ki a férfi. Hozzáteszi: ha valaki nem tudja, hogy miként szavazzon a referendumon, akkor menjen el Rösz­­kére, töltsön el egy kis időt ott, és tud­ni fogja a választ. " - A fiam a határvédelemnél dolgo­zik, elképesztő munkát végeznek azért, hogy megvédjék a kerítést, már csak miatta is nemmel szavazok holnap - mondja egy nyugdíjas asszony, aki hoz­zátette: semmiképp nem akar migrán­sokat befogadni. - Láttuk, mit művelnek az adomá­nyokkal, elhajigálták a pokrócot, elő­fordult, hogy a szemünk láttára rúg­tak bele a szendvicsbe, amit kaptak. A döntés nem lehet más, mint hogy el­utasítjuk a kötelező betelepítési kvótát - hangsúlyozza a röszkei asszony, aki kétlaki életet él. Az ideiglenes bejelen­tett lakcíme éppen Kiskunhalason van, ahol több migránstábor is működik. Ásotthalmon több helyi lakossal be­szélünk, de egyetlen embert sem ta­lálunk, aki ne szavazna nemmel hol­nap. Azt mondják, a helyieknek nem kell bemutatni, hogy mit jelent a be­vándorlás. - El fogok menni a népsza­vazásra és nemmel voksolok. Ide nem kellenek bevándorlók, van ennek az országnak éppen elég baja - bizony­gatja egy asszony. Nem gondolkodnak másképp a ta­nyavilágban sem, sőt ha lehet, az ott élők még eltökéltebbek. Egyikük azt mondja, hogy tavaly nyáron­ annyira elege lett a migránsokból, hogy ha lehetne, akkor tízszer is szavazna a kvóta ellen. Két, kerékpárral hazaérkező férfi is azt állít­ja, hogy ha „egészségük engedi”, akkor nemmel szavaznak holnap.­­ Én nagyon közel lakom a határhoz, így tavaly nyá­ron folyamatosan zargattak a migrán­­sok. Örökké bekopogtak hozzám, hol vizet kértek, hol útbaigazítást. Most vi­szonylagos nyugalom van, azt szeret­ném, hogy így is maradjon. Ezért sza­vazok nemmel - fogalmaz. - A tanyavilágban aligha talál olyan embert, aki ne utasítaná el a betelepíté­si kvótát - bocsátja előre egy fiatalasz­­szony, aki édesanyjával és kisgyerme­kével a kertben tüsténkedik az Ásott­halom és Mórahalom között fekvő ta­nyájukon. - Tavaly nyáron a határ felől itt özönlöttek a bevándorlók, és a rend­őrök sokszor a házunk mellett ültet­ték le őket. Hihetetlen, hogy mi ment itt, nem kérünk belőlük - fűzi hozzá. Végül órák után egyetlen asszonyt találunk, aki nem megy szavazni. Beszé­des azonban, hogy ő sem akar migrán­sokat befogadni, mert pontosan tudja, mire számíthat. Nem indokol, de mo­solyából kiderül, hogy döntését más szempontok vezérlik... A helybeliek azt ajánlják a kétkedőknek, hogy töltsenek egy kis időt Röszkén Fotó: Havran Zoltán 2016. október 1., szombat TÖMEGEK HALÁLA Belgium történelmének legsúlyosabb terrorcselek­ménye idén március 22-én történt, mikor összehangolt bombatámadások voltak a brüsszeli repülőtéren, majd később a belga főváros egyik metró­állomásán. A három robbantás 32 ember életét oltotta ki, s legalább há­romszázan szenvedtek különböző sérüléseket. A terrorakciókat annak el­lenére végre tudták hajtani, hogy a rendőrség szigorú készültségben volt a négy hónappal korábbi párizsi események miatt. A tavaly november 13-i merényletsorozat különböző helyszínein összesen 130 ember halt meg, a sebesültek száma 368 volt, közülük mintegy 90-en súlyos sérüléseket sze­reztek a lövöldözésekben. Egyedül a Bataclan színházban végrehajtott vérfürdő 89 ember életét követelte.

Next