Magyar Idők, 2017. augusztus (3. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-12 / 187. szám
www.magyaridok.hu hogy a katolicizmus nem foglalkozott az ifjúság szórakozásának kérdésével, mert így vallás- és erkölcsellenes eszmék terjedtek el a gyerekek között. Azt javasolta, hogy a nevelők vegyék programba a sportot, futballt, kirándulást, fürdést, mozit, különböző játékokat és szórakozási lehetőségeket. S ehhez a szerzetesek, világi rendiek segítségével, gondoskodjanak megfelelő helyiségekről és játszóterekről. 1942-ben Pécsett, Kassán, Füleken, Hatvanban, Szécsényben, Jászberényben és Nyíregyházán volt játszóterük, majd Debrecenben és Egerben is hozzáfogtak az építéséhez. Játékos kedvű barátok először hintákat, mérleghintákat, csúszdákat építettek, focizásra alkalmas füves területeket alakítottak ki, majd páratlan leleménnyel egyre kreatívabb ötleteiket valósították meg, így létesültek kőből emelt, ostromolható kis várak, nyári hajócsaták megvívására alkalmas sekély vizű tavak, pancsolómedencék, szabadtéri vasútmodellpályák és bábszínházak országszerte. Még az amerikai lelkipásztori munkába is átplántálták a módszert, és New Brunswickban a kint dolgozó magyarok gyerekeinek is játszóteret építettek. Sok kiváló szerzetes ötlete és munkája volt ezekben a játszóterekben: P. Turtsányi Sebestyént Kassa proletárifjúsága papjának nevezték; Pécsett P. Kiss Szaléz és mások foglalkoztak a játszótér létesítésével, Debrecenben P. Krupa Kolumbán és P. Sail Szilveszter vették ki részüket a munkából. A pécsi játszótér csodáiról P. Tátrai Gyula 1942-ben részletes cikket írt. „A kapun belül elfeledjük, hogy ott kívül szirénák vészes jajgatása, ágyúszó és gépfegyvert űz, teherkocsik dübörgése, villamosok csattogása, rohanó emberek nagyhangú vitája, a mi életünk szörnyű muzsikája. Gyermekország kapujában mindnyájunkat elkap az ár: mindent feledve csak úgy úszunk tündérország gyönyörűségében” - írta. Emellett szociális funkciója is volt az intézménynek: a szegény sorsú, nélkülöző gyerekek, árvák és hadiárvák uzsonnát, ebédet kaptak. Sokáig azonban a pécsi ferences játszótér sem tudta kirekeszteni a külvilágot. 1944-ben találat érte, és bár a bomba okozta károkat még ki tudták javítani, 1950-ben a szerzetesrendek betiltásával ez a kis helyi csoda is megszűnt. Az első hazai nyilvános játszóterek századfordulós iskolaudvarok voltak. A XX. század elején három fővárosi gyermekkert is épült: a Marczibányi téren, a Soroksári úton és a Simor utcában. Magyarországi játszóterek a negyvenes években Forrás: Magyar Ferences Könyvtár fényképtára széthagyott cipőket ezután bárki szó nélkül leviheti egészen a bejáratig, vagyis nem a mami vagy a papi mondja meg ezt követően, hogyan kell a cipőket szépen egymás mellé tenni, hanem a szabály, amely a felnőttre is vonatkozik, így nincs kire haragudni, nincs diktatúra. A nagyobbaknak szánt botos játékok ráadásul a legnemesebb emberi magatartásra is nevelnek. Mi történik a csülök nevű fogócskában? Én már visszaszereztem az eldobott botomat, visszafuthatnék a kezdő vonalig. Ugyanakkor látom, hogy a barátom kinn rekedt, veszélyben van. Ilyenkor megtehetem, hogy visszamegyek segíteni neki, és megpróbálom elterelni a csősz figyelmét. A tét nem kicsi, mert előfordulhat, hogy nem tudunk mind a ketten visszafutni, és a társam helyett végül én leszek a csősz. A játékban tehát a lehető legegyszerűbb formában megélhető erkölcsi magatartás, hogy odaadom magamat a másikért. S ez nem kevés! Magasabb szintű cselekedetet az emberi művelődés nem ismer, mint az önkéntes áldozatot, melynek nemesítő hatását nem is tudatosítják a gyerekek, de játsszák millió változatban, viccesen zavarva, csiklandozva a csőszt. - Új szabályokat is hozhatnak? A részvevők alakíthatják a közös tevékenység kereteit? - A kiskamasznak már igénye is van erre. Mondják nekem: „Ez népi játék, ezen lehet változtatni.” Hoznak új szabályokat, aztán vagy beválik, vagy nem. A hagyomány is így működött: kitalált ezt-azt, és ha bevált, megszületett az új változat. Itt nincs újkori szerzői jogvédelem... - De hol kezdődik a játék? El lehet különíteni, mikor fordul át a hétköznapi élet a mesébe, ahol kilépve a valóságból már a belső indítékok mozgatják a résztvevőket, és a saját történeteik peregnek le a játékosok szeme előtt? - Nagyon finom az átmenet. Mielőtt belépek egy óvodáscsoportba, a szoba ajtaján rendszerint bedugok valami játékra utaló eszközt, például egy szűken feltekert nemezszőnyeget, s abba, mintha távcső lenne, bele is kukkantok. A csövön át egész gyerekfejeket látok, keresztülnézve rajta az óvodások maguk is megpillantják társaikat, pedig a lyukba egynek sem férne bele a feje. Hogy is van ez? - eltöprengünk ezen, és már benne is vagyunk a játékban. Letesszük a szőnyeget a földre, kitekerjük, és kezdődhet a mese. Mikor történt meg a varázslat? Amikor behoztam a nemezt? Vagy amikor a nemezből távcső lett? Kívülről pontosan követhető, ami történik, mert a varázslat kiül a gyermeki arcra. Attól a pillanattól kezdve, hogy valaki játszik vagy mesél, emelkedett lelkiállapotba kerül. A felnőtt is ilyen, szinte kicserélődik, amikor játszik, mert boldog. Ugyanígy a gyerek átkerül a mese tündérkertjébe, valósággal átváltozik, és ha az óvónő elég észrevétlenül fotózik, ez a boldog lelkiállapot köszön vissza a képekről is. Nem véletlenül lett Csillagocskáink a címe az ilyen, lélekkel átjárt pillanatokból összeállított fotókiállításunknak. A tablókon látható varázslatos arcok láttán sok szülő önkéntelenül is felkiált: „Rá se ismerek a gyerekemre!” S ez a szülői döbbenet érthető. A játék csodája éppen ennek az életminőségnek a megtapasztalása. - Az élet praktikus tevékenységeibe is beszűrődhet a játékosság? - Rajtunk múlik! Nemrégiben nyikorgott az ajtó otthon, és a gyermekekkel együtt szerettem volna megzsírozni azt. (A szakképzésre nevelés ismét időszerűvé vált a közoktatásban is.) Mi a módszertani tanács? Érdemes megszemélyesíteni az élettelen tárgyakat. Mondtam is az unokáinknak, hogy valamelyik ajtó „sír”! Amint lelke lett annak az ajtószárnynak - legyeztünk is vele, mint az elefánt a fülével -, a gyermekek azon nyomban készek voltak az ajtógyógyításra. Kész bújócska kerekedett már abból is, amíg megtalálták, melyik ajtó is „sír”. A nagyobb testvéreket persze már inkább a szellemi torna vonzza, akár az általunk kiötlött találós kérdések megfejtése. De a kicsi gyermek játékban, mesében él, ekkor van a saját „paradicsomában”. Mai felnőttvilágunkból fájóan hiányzik a játékosság és a humor, miközben hagyományunk ontja a példákat arra, hogy a felnőtt is játszik, viccelődik, semmi sem igazán úgy van, ahogy látszik, a felnőtt is érzékeli a tündérvilágot a mesékben, a szokásokban. Ne hagyjuk, hogy kivesszen belőlünk a gyermeki lélek, hiszen a kicsinyek, de még a kamaszok is látnivaló, mennyire boldogok, ha megpillantják a felnőttekben élő gyermeket! Arra jutottam tehát, hogy ha bennem megvan az elégedetlenség, a boldogság iránti szomj, akkor a boldogságnak lennie kell valahol, ingzik a játékosság és a humor” Fotó: Sajti Krisztina LUGAS 9 PROGRAMOK Régi-égi áldás napja. A Szép Nap Közhasznú Egyesület rendezésében várják az érdeklődőket a IX. Régi-égi áldás napjára, amelyen koncertet ad a Tolcsvay-trió Legyen újra rend címmel; fellép Heinczinger Miklós a Misztrál együttesből és a Kalász banda. Háziasszony: Csűrös Csilla újságíró. Helyszín: Vereb, Zuhogó pihenőpark. Időpont: augusztus 12., szombat 13.30. Szakcsi Lakatos-koncert. A Nemzeti Szalon iparművészeti és tervezőművészeti kiállítását, a Körülöttünk című tárlatot eddig 25 ezren látták a Műcsarnokban. A finisszázs hetében a magyar dizájn egyik remekét, a hét évig fejlesztett Bogányi-zongorát szólaltatja meg Szakcsi Lakatos Béla világhírű jazzszólista, a Nemzet Művésze. Helyszín: Műcsarnok (Budapest XIV., Dózsa György út 37). Időpont: augusztus 12., szombat 20.30. Angyaloknak nagyságos asszonya. Liturgikus énekek, himnuszok, népdalok, a bizánci és a nyugati keresztény világ legszebb imái csendülnek fel Budapest gyönyörűen felújított templomában, ahol Angyaloknak nagyságos asszonya címmel tart ünnepi koncertet Sebestyén Márta és a Szent Efrém Férfikar. Kapunyitás: 19.00 órakor, helyfoglalás: érkezési sorrendben. Helyszín: Belvárosi plébániatemplom (Budapest V., Március 15. tér 2.). Időpont: augusztus 13., vasárnap 19.30. Pannónia - Geometria. Aknay János festőművész és Ézsiás István szobrászművész Pannónia - Geometria című közös kiállítását megnyitja Novotny Tihamér művészeti író. A tárlat szeptember 10-ig látogatható. Helyszín: Szentendrei Régi Művésztelep (Szentendre, Bogdányi utca 51.). Időpont: augusztus 16., szerda 18 óra. Mesterségek Ünnepe. A Budavári Palota 31. alkalommal változik a hagyományőrző kézművesség legkiválóbb képviselőinek találkozóhelyévé a Mesterségek Ünnepén. A több mint 800 hazai és határon túli mesteren túl a fesztivál vendégül lát külföldi kézműveseket is. Idén hét vendég ország képviselteti magát: a díszvendég Mongólia mellett jelen lesznek jakutföldi, Szahalin szigeti, üzbég, kínai, tadzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek. A fesztivál keretében megnyíló IV. Nemzetközi Kovácstalálkozón többek között fény derül arra a különleges és több száz éven keresztül megfejthetetlen eljárásra, amellyel a Notre-Dame kapujának vasalatait készítették hajdanán. A reformáció 500 éves évfordulójának alkalmából a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Reformáció Emlékbizottság pályázatot hirdetett az egyházi szertartások kellékeinek megújítására. A beérkezett pályamunkák legjobbjaiból országos kiállítás nyílik az eseményhez kapcsolódóan, mely szeptember 3-ig látogatható. Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum, Gótikus Terem (Budapest, Szent György tér 2.). Időpont: augusztus 17., csütörtök 10 óra. Szent István király tükrében. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket Tóth Tibor művelődéstörténész Szent László István király tükrében „nézi magát” című előadására. Helyszín: Erdélyi Magyarok Egyesülete (Budapest V., Molnár utca 5.). Időpont: augusztus 17., csütörtök 16 óra. Erdélyi művészek Leányfalun. A Hitel múzeum-galéria, valamint a leányfalui Faluház és Ravasz László Könyvtár rendezésében Banner Zoltán művészettörténész, művészeti író, előadóművész megnyitja Makár Alajos (1927-1989) kolozsvári festőművész posztumusz kiállítását az idén harmincéves Erdélyi művészek Leányfalun című kiállítássorozat keretében. A megnyitót követően a 85 éves Banner Zoltán sokszínű pályafutásáról beszélget Árkossy István festőművész-grafikus-művészeti íróval, aki a most visszavonuló beszélgetőtársától egyben átveszi a sorozat következő tárlatainak megnyitói feladatait. Helyszín: Faluház és Ravasz László Könyvtár (Leányfalu, Móricz Zsigmond út 124/a). Időpont: augusztus 19., szombat 16.30. (Programajánlatok a programok@magyaridok.hu e-mail címre küldhetők.)