Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-27 / 226. szám
www.magyaridok.hu • 2017. szeptember 27., szerda • III. évfolyam 226. szám • 180 Ft Újabb alaptalan vádaskodások Társadalmi vitát rendeznek Novák Katalin szerint fellendülést Paks II ügyében * r.ovat a panelprogramról * n.oldalhoz a jó családpolitika * s.oldal SZINGAPÚR SIKERE HAZÁNKNAK IS BIZTATÁS Mi úgy tartjuk számon Szingapúrt, mint amely nem másolt más formulát, hanem sajátot gondolt ki - mondta tegnap Szingapúrban Orbán Viktor miniszterelnök, miután Li Hszien Lunggal, a városállam miniszterelnökével folytatott tárgyalást. - Szingapúr sikertörténete biztatás Magyarországnak - mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy Szingapúr „az emberi erőforrásból, az emberi szellemből és az innovációból csinált csodát”. A két ország közötti gazdasági együttműködésben az eddig kihasználtnál több lehetőség van, Li Hszien Lung pedig arról beszélt, hogy Magyarország kiváló kapu Szingapúrnak az Európai Unióba. * 9. oldal LÁZÁR JÁNOS: NAGY CSATA KÉSZÜL BRÜSSZELLEL A magyar vidék sorsa múlik azon, hogy a rendelkezésre álló európai uniós támogatásokat hogyan használjuk fel - közölte tegnap a kancelláriaminiszter. Lázár János elmondta, a 2020-ig szóló költségvetési időszakban megfelelő irányú beruházásokkal javítják a termelékenységet az ágazatban. A Vidékfejlesztési programban eddig 774 milliárd forintra kötöttek támogatói szerződéseket. A miniszter kitért rá, a földforgalmi kérdésekben kemény csatára számít az Európai Bizottsággal. A magyar földtörvény jelenleg az Európai Unió bírósága előtt van, ezzel kapcsolatban a kilátások nem sok jóval biztatnak. * 13. oldal EURÓKÖTVÉNNYEL A KISEBB ÁLLAMADÓSSÁGÉRT Újszerű eszközzel csökkentené az állami adósságkezelő az ország devizaadósságának költségeit - ehhez a piaci szakértők szerint nagyon kedvezők a gazdasági feltételek. A lejáró drágább dolláradósság kiváltására a hosszú futamidejű eurókötvénykibocsátás eredményeként várhatóan javul az államadósság szerkezete, és kevesebb kamatot is kell fizetni. A devizakötvény-csere részeként rövid hátralévő futamidejű, magas kamatozású dollárkötvényeket vásárol vissza az állam, amit alacsonyabb kamatozású és hosszabb futamidejű eurókötvénnyel tervez helyettesíteni. * 14. oldal IDŐJÁRÁS Forrás: OMSZ ^ | ^ má 20°C n°c \—|% CSÜTÖRTÖK : PÉNTEK : SZOMBATI :'81:'7 á':'6 I ÁRFOLYAMOK ___Forrás: MNB EURO : SVÁJCI FRANK 311,00 7 271,38 7 magyar idők konzervatív közéleti napilap Nemzetközi össztűz zúdult a kijevi kormányra Ha kell, megvétózzuk Ukrajna integrációját Magyar Idők Miután Petro Porosenko államfő hétfő este aláírta az országban élő kisebbségek nyelvhasználati jogait korlátozó ukrán oktatási törvényt, tegnap nemzetközi össztűz zúdult Ukrajnára. A leghatározottabban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott. Kijelentette, hogy Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban. A törvényt elítélte az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága, de aggodalmát fejezte ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, illetve a román külügyminisztérium is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke közölte, hogy jogi eszközökkel veszik fel a harcot a jogszabály ellen. A törvényt elutasítja Kravcsenko György, az ukrán nemzetiségi önkormányzat elnöke is, aki lapunknak elmondta: Magyarországon nagyon jó ukránnak lenni, hiszen a kisebbségiek szabadon használhatják az anyanyelvüket. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter ugyanakkor nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte az ukrán nyelv ismeretét. Egyes ukrán politológusok szerint a jogszabály aláírásával Petro Porosenko a nemzeti érzelmű szavazókra akar hatni, mert tőlük reméli 2019-ben lejáró elnöki mandátumának meghosszabbítását. Más vélemények szerint a törvény azért rossz, mert miközben arra kényszeríti a kisebbségeket, hogy felhagyjanak az anyanyelven való tanulással, nem tér ki arra, hogy miként kell megtanítani őket az ukrán nyelv elsajátítására. * 9. oldal Beregszászi iskola. Korlátozhatják, de nem tilthatják a magyar nyelvet Fotó:Kurucz Árpád Több sebből vérzik a Jobbik plakátüzlete A tiltott pártfinanszírozás gyanúja mellett újabb aggályok láttak napvilágot a Simicska Lajos cégétől a Jobbikhoz átjátszott reklámeszközök jogi részét illetően. Kérdéses, a párt folytathat-e gazdasági tevékenységet, közzéteszi-e a plakátok listaárát a kormányhivataloknak, valamint kért-e közterület-használati engedélyt. Az is kérdéses, miért nincs a plakátokon impresszum. A kormányhivatalok közölték, eltávolítják a jogsértő módon kihelyezett plakátokat. Gabay Dorka A „névtelen” jobbikos plakátok ügyét és a párt legutóbbi plakátvásárlását jogi szempontból el kell különíteni egymástól, azonban utóbbi is számos problémát vet fel - nyilatkozta a Magyar Időknek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki ennek kapcsán arra hívta fel lapunk figyelmét: eleve kérdéses, hogy a Jobbik magát a fizikai reklámhordozó eszközt kapta-e meg Simicska Lajostól „vassal, kerettel”, vagy a plakáthelyekkel történő rendelkezés, értékesítés jogát. Bármelyikről is legyen szó azonban, felmerül, hogy ezekhez kapcsolódva a párt valójában gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez, amely a párttörvény szerint fő szabályként tilos. Feltéve, de meg nem engedve, hogy egy párt kivételes esetben mégis folytathat ilyen tevékenységet, akkor viszont vonatkoznak rá a plakáttörvény rendelkezései is, ebben az esetben pedig listaáraikat kötelező nyilvánossá tenniük a kormányhivatal honlapján - fejtette ki a jogász. Szánthó szerint további tisztázandó kérdéseket vet fel, hogy a párt rendelkezik-e az illetékes önkormányzatoknál közterület-használati engedéllyel, az ugyanis a közterületen álló reklámhordozók esetében szükséges lehet. Folytatás a 4. oldalon Salah Abdeslamot még idén elítélhetik rendőrök megtámadása miatt Bíróság előtt az ISIS-terroristák szállítója Szemán László János Gyilkossági kísérlet vádjával kedden megkezdődött Brüsszelben a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével vádolt Salah Abdeslam és társa, Soufien Ayari büntetőpere, amiért tavaly márciusban, egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően rendőrökre támadtak, négyet megsebesítve közülük. A két terrorista tegnap nem jelent meg a bíróságon, ám a per decemberi folytatásán és a hónap második felére tervezett ítélethozatalon már ott lesznek. Abdeslam maga kérte, hogy jelen lehessen, így őt szigorú őrizet alatt átszállítják majd párizsi börtönéből a belga fővárosba. A francia nyomozók szerint a párizsi támadásokat elkövető dzsihadistacsoport egyetlen életben maradt tagja, Abdeslam fuvarozta a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt a helyszínre. Neki is fel kellett volna robbantania magát, de meggondolta magát, és eldobta a robbanóövét. A terroristacsoport Brüsszelben harminckét, Párizsban 130 embert ölt meg. A Terrorelhárítási Központ adatai szerint Abdeslam 13, a migránsok között megbújó, az Iszlám Állam által kiképzett terroristát vitt Magyarországról Nyugat- Európába, köztük a Bataclan színházban vérengző terroristákat és a nemzeti stadionnál robbantókat. * 3. oldal Forrás: YouTube