Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-17 / 41. szám
www.magyaridok.hu KÜLFÖLD 9 Az optimista hangok szerint 2025-ig megvalósulhat a nyugat-balkáni országok integrációja Magához tér az Európai Unió a hosszú bővítési fáradtságból Horvátország 2013-as Európai Uniós csatlakozása óta úgynevezett „bővítési fáradtság” jellemzi az uniós integrációs folyamatokat, ez pedig nem független attól, hogy a tagállamok között sincs egyetértés Nyugat-Balkán integrációja ügyében: az egyik oldal szerint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia még nem áll készen a csatlakozásra, különösen most nem, amikor maga az Európai Unió is számos belső gonddal küzd, a másik oldal viszont éppen azzal érvel, hogy a kontinenst ért kihívások kezeléséhez szükség van a stabilitás megteremtéséhez. A csatlakozást nehezítik a délszláv államok közötti, máig rendezetlen határviták és etnikai feszültségek, az uniós külügyminiszterek tegnap véget ért, kétnapos szófiai tanácskozásán azonban úgy tűnt, az EU optimista a jövőt tekintve. Tóth Loretta Erre utal legalábbis Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozata, miszerint meggyőződése, hogy sikerrel fog zárulni a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd 2019 végére. Reálisan derűlátó vagyok, és úgy gondolom, hogy a párbeszéd eredményre vezet, hiszen hajlandóságot látok arra a két ország vezetői részéről, hogy előmozdítsák a párbeszédet - nyilatkozta a politikus. Hogy mennyire megalapozott az optimizmus, az kérdéses, a napokban ugyanis nagy port kavart, hogy Sigmar Gabriel német külügyminiszter belgrádi látogatása alatt Koszovó függetlenségének elismerésétől tette függővé Szerbia EU-csatlakozását. A válasz sem maradt el. Ivica Dacic szerb külügyminiszter tegnap arrogánsnak, kontraproduktívnak és elfogadhatatlannak minősítette a német kollégája által megfogalmazott kritériumokat, ami azt jelzi, hogy hiába az optimizmus, a sebek még most sem gyógyultak be Szerbia és a függetlenségének éppen ma 10. évfordulóját ünneplő Koszovó között. Aleksandar Vucic szerb államfő tegnap szintén arról beszélt, hogy Szerbia lakói nagy valószínűséggel nem fogják elismerni Koszovó teljes körű függetlenségét az európai uniós tagságért cserébe, és egyedül a felek közötti kompromisszum veheti elejét annak, hogy a térség státusa , évtizedekre befagyott konfliktus tárgya legyen. Magyarország egyébként az egyik legaktívabb támogatója a nyugat-balkáni országok mihamarabbi integrálásának, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezért a szófiai találkozón is mielőbbi eredményeket sürgetett. A tárcavezető elmondta, hazánk a leghatározottabban támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, mert az több szempontból is megfelel a magyar érdekeknek. Mint mondta, ez jó lenne a vajdasági magyaroknak, továbbá biztonsági szempontból kifejezetten fontos Magyarországnak a Nyugat-Balkán stabilitása, és ennek Szerbia egyértelműen az egyik pillére. Emellett az EU annál erősebb, minél több tagállama van - mutatott rá. Aleksandar Vucic szerb államfő egyébként múlt szerdán Johannes Hahn bővítési biztossal a Belgrádban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a teljes jogú európai uniós tagságig vezető úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony rendezése lesz. A szerb elnök tavaly júliusban a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezéséről széles körű nemzeti konzultációt kezdeményezett, amelynek eredményét a szerb kormány tudomásul fogja venni, emlékeztetett a távirati iroda. Vucic egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) a múlt kedden közzétett bővítési stratégiában elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. Az EB bővítési stratégiájában leírtakhoz hasonló véleményt fogalmazott meg tegnap a bolgár külügyminiszter. Ekaterina Zaharieva szerint valós esélyük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy 2025-re EU-tagokká váljanak. Mint mondta, ehhez azonban az érintett országoknak határozott lépéseket kell tenniük az európai integráció felé vezető úton. Nemzeti díszben Pristina: Koszovó ma ünnepli függetlenségének tizedik évfordulóját Fotó: MTI/AP/visar Kryeziu Az egykori délszláv államok szinte mindegyikének van konfliktusa valamelyik szomszédjával Képlékeny határok a zűrzavaros félszigeten Magyarország szerint Szerbia 2022-re készen állhat az EU-tagságra, míg az Európai Bizottság szerint 2025 tekinthető a csatlakozás legkorábbi lehetséges időpontjának. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint ez sem reális a határviták miatt. Az unió vezetői bizonytalanok, mert a két, már csatlakozott egykori délszláv állam, Szlovénia és Horvátország sem tudta lezárni a határvitákat. Tóth Péter (Vajdaság) Nincs két olyan szomszédos egykori délszláv állam, amelyek között ne lennének határviták. A legnehezebb kérdés Szerbia és Koszovó viszonya. A szerbek kezdenek megbékélni azzal, hogy Koszovó végleg elveszett. Most az esetleges felosztásáról beszélnek. A szerb vezetők nyilatkozatai szerint „olyan megállapodás lehet elfogadható, amely mindkét fél engedményein alapszik”. Ez azt sejteti, hogy a szerbek ismét aktualizálnák Koszovó felosztásának kérdését, és a szerbek lakta északi rész megkaparintása fejében esetleg elismernék a „maradék” függetlenségét. Az Európai Unióból közben folyamatosan azt üzenik, Koszovó elismerése nélkül nincs EU-tagság. Ha nem történik áttörés, a határviták évekre visszavethetik a térség integrációját. 1992-ben a Badinter-bizottság megállapította, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság többé nem létezik, a területén létrejött új államok határai pedig megegyeznek a korábbi tagköztársaságok határaival. A határokat a XIX. század végén és a XX. század elején jelölték ki, és a II. világháború után is elfogadták, de hivatalosan nem erősítették meg, mert akkor egy államban éltek. Mostanra a két EU-tag, Szlovénia és Horvátország határvitája is egyre aggasztóbb. A két ország már Jugoszlávia széthullása óta vitatkozik a Pirani-öböl hovatartozásáról. A horvátok igényt tartanak rá, a szlovének viszont csak akkor juthatnak ki a nemzetközi vizekre, ha ők ellenőrzik ezt az öblöt. A Szerbia és Horvátország közötti vita tárgyát képezi a Duna menti határvonal egész szakasza. Bosznia-Hercegovinának Szerbiával a Drinán van vitája Zvorniknál és Bajina Bastánál, de vitás kérdés a Belgrád-Bar vasútvonal, amely részben áthalad Bosznián. A priboji határátkelő kérdése is megoldatlan. A 200 lakosú Medjurjecje falu Szerbiában van, de Bosznia-Hercegovinához tartozik. A faluban a helyi infrastruktúrát Szerbia működteti, a posta, az általános iskola, a rendőrség, de még a helyi önkormányzat is Szerbiához tartozik, viszont mindenki Bosznia-Hercegovina felé adózik. Bosznia- Hercegovinának megoldatlan belső határproblémája is van. Brcko körzeten jogilag a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság osztozik, ám a kormányzást a nemzetközi közösség látja el. De Boszniának és Montenegrónak is megoldást kell találnia a vitatott határkérdésekre. 1947-ben - írásbeli szerződés nélkül - Bosznia Sutorinát, Igalot és Njivicét átengedte Montenegrónak, ami máig feszültséget okoz a két ország között. Horvátország és Montenegró között a Prevlaka-félsziget is vitás kérdés. Problémás a helyzet Neumnál is, amely kérdésben a horvátok nem tudnak megegyezni a bosnyákokkal. Mindezek tetejében még ott van Koszovó, mint a Balkán legkomolyabb problémája. Nem csak Szerbiával kell tehát meghúzni a határokat. Macedónia és Montenegró elismerte Koszovó függetlenségét, de itt is maradtak határviták az országok között. A NYUGAT-BALKÁN KONFLIKTUSGÓCAI MAGYARORSZÁG LJUBLJANA □ SZLOVÉNIA □ Zágráb HORVÁTORSZÁG Szerb-horvát határszakasz a Duna mentén Tirréntenger Grafika: Magyar Idők MONTENE Sutomo Igalo TIRAJ SZERBIA Nogi határátkelő PRISTINA □ : KOSZOV □ SZKOPJE MACEDÓNIA | ALBÁNIA GÖRÖGORSZÁG ROMÁNIA Bosnyák-szerb határvonal a Drinánál BULGÁRIA *•:' öv