Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-17 / 41. szám

www.magyaridok.hu KÜLFÖLD 9 Az optimista hangok szerint 2025-ig megvalósulhat a nyugat-balkáni országok integrációja Magához tér az Európai Unió a hosszú bővítési fáradtságból Horvátország 2013-as Európai Uniós csatlakozása óta úgyneve­zett „bővítési fáradtság” jellem­zi az uniós integrációs folyama­tokat, ez pedig nem független at­tól, hogy a tagállamok között sincs egyetértés Nyugat-Balkán integ­rációja ügyében: az egyik oldal szerint Albánia, Bosznia-Herce­govina, Koszovó, Macedónia, Mon­tenegró és Szerbia még nem áll készen a csatlakozásra, különö­sen most nem, amikor maga az Európai Unió is számos belső gond­dal küzd, a másik oldal viszont ép­pen azzal érvel, hogy a kontinenst ért kihívások kezeléséhez szük­ség van a stabilitás megteremté­séhez. A csatlakozást nehezítik a délszláv államok közötti, máig rendezetlen határviták és etnikai feszültségek, az uniós külügymi­niszterek tegnap véget ért, két­napos szófiai tanácskozásán azon­ban úgy tűnt, az EU optimista a jövőt tekintve. Tóth Loretta Erre utal legalábbis Federica Moghe­­rini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozata, miszerint meggyőződése, hogy sikerrel fog zá­rulni a Szerbia és Koszovó közötti pár­beszéd 2019 végére. Reálisan derűlá­tó vagyok, és úgy gondolom, hogy a párbeszéd eredményre vezet, hiszen hajlandóságot látok arra a két ország vezetői részéről, hogy előmozdítsák a párbeszédet - nyilatkozta a politi­kus. Hogy mennyire megalapozott az optimizmus, az kérdéses, a napokban ugyanis nagy port kavart, hogy Sig­mar Gabriel német külügyminiszter belgrádi látogatása alatt Koszovó füg­getlenségének elismerésétől tette füg­gővé Szerbia EU-csatlakozását. A vá­lasz sem maradt el. Ivica Dacic szerb külügyminiszter tegnap arrogánsnak, kontraproduktívnak és elfogadhatat­lannak minősítette a német kollégá­ja által megfogalmazott kritériumo­kat, ami azt jelzi, hogy hiába az opti­mizmus, a sebek még most sem gyó­gyultak be Szerbia és a függetlenségé­nek éppen ma 10. évfordulóját ünnep­lő Koszovó között. Aleksandar Vucic szerb államfő tegnap szintén arról be­szélt, hogy Szerbia lakói nagy valószí­nűséggel nem fogják elismerni Koszo­vó teljes körű függetlenségét az euró­pai uniós tagságért cserébe, és egyedül a felek közötti kompromisszum vehe­ti elejét annak, hogy a térség státusa , évtizedekre befagyott konfliktus tár­gya legyen. Magyarország egyébként az egyik legaktívabb támogatója a nyugat-bal­káni országok mihamarabbi integrálá­sának, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezért a szófiai talál­kozón is mielőbbi eredményeket sür­getett. A tárcavezető elmondta, ha­zánk a leghatározottabban támogat­ja Szerbia európai uniós csatlakozását, mert az több szempontból is megfe­lel a magyar érdekeknek. Mint mond­ta, ez jó lenne a vajdasági magyarok­nak, továbbá biztonsági szempontból kifejezetten fontos Magyarországnak a Nyugat-Balkán stabilitása, és ennek Szerbia egyértelműen az egyik pillé­re. Emellett az EU annál erősebb, mi­nél több tagállama van - mutatott rá. Aleksandar Vucic szerb állam­fő egyébként múlt szerdán Johannes Hahn bővítési biztossal a Belgrádban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a teljes jogú európai uniós tagságig veze­tő úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony ren­dezése lesz. A szerb elnök tavaly jú­liusban a Szerbia és Koszovó közöt­ti kapcsolat rendezéséről széles körű nemzeti konzultációt kezdeményezett, amelynek eredményét a szerb kormány tudomásul fogja venni, emlékeztetett a távirati iroda. Vucic egyúttal emlé­keztetett arra, hogy az Európai Bizott­ság (EB) a múlt kedden közzétett bőví­tési stratégiában elképzelhetőnek ne­vezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. Az EB bővítési stratégiájában leír­takhoz hasonló véleményt fogalmazott meg tegnap a bolgár külügyminiszter. Ekaterina Zaharieva szerint valós esé­lyük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy 2025-re EU-tagokká válja­nak. Mint mondta, ehhez azonban az érintett országoknak határozott lépé­seket kell tenniük az európai integrá­ció felé vezető úton. Nemzeti díszben Pristina: Koszovó ma ünnepli függetlenségének tizedik évfordulóját Fotó: MTI/AP/visar Kryeziu Az egykori délszláv államok szinte mindegyikének van konfliktusa valamelyik szomszédjával Képlékeny határok a zűrzavaros félszigeten Magyarország szerint Szerbia 2022-re készen állhat az EU-tag­­ságra, míg az Európai Bizottság szerint 2025 tekinthető a csatla­kozás legkorábbi lehetséges idő­pontjának. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint ez sem reális a határviták miatt. Az unió vezetői bizonytalanok, mert a két, már csatlakozott egykori délszláv állam, Szlovénia és Horvátország sem tudta lezárni a határvitákat. Tóth Péter (Vajdaság) Nincs két olyan szomszédos egyko­ri délszláv állam, amelyek között ne lennének határviták. A legnehezebb kérdés Szerbia és Koszovó viszonya. A szerbek kezdenek megbékélni azzal, hogy Koszovó végleg elveszett. Most az esetleges felosztásáról beszélnek. A szerb vezetők nyilatkozatai szerint „olyan megállapodás lehet elfogadha­tó, amely mindkét fél engedményein alapszik”. Ez azt sejteti, hogy a szer­­bek ismét aktualizálnák Koszovó fel­osztásának kérdését, és a szerbek lak­ta északi rész megkaparintása fejében esetleg elismernék a „maradék” füg­getlenségét. Az Európai Unióból köz­ben folyamatosan azt üzenik, Koszo­vó elismerése nélkül nincs EU-tagság. Ha nem történik áttörés, a határviták évekre visszavethetik a térség integráció­ját. 1992-ben a Badinter-bizottság meg­állapította, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság többé nem léte­zik, a területén létrejött új államok ha­tárai pedig megegyeznek a korábbi tag­­köztársaságok határaival. A határokat a XIX. század végén és a XX. század ele­jén jelölték ki, és a II. világháború után is elfogadták, de hivatalosan nem erő­sítették meg, mert akkor egy államban éltek. Mostanra a két EU-tag, Szlovénia és Horvátország határvitája is egyre ag­gasztóbb. A két ország már Jugoszlávia széthullása óta vitatkozik a Pirani-öböl hovatartozásáról. A horvátok igényt tar­tanak rá, a szlovének viszont csak ak­kor juthatnak ki a nemzetközi vizekre, ha ők ellenőrzik ezt az öblöt. A Szerbia és Horvátország közötti vita tárgyát képezi a Duna menti ha­tárvonal egész szakasza. Bosznia-Her­cegovinának Szerbiával a Drinán van vitája Zvorniknál és Bajina Bastánál, de vitás kérdés a Belgrád-Bar vasútvo­nal, amely részben áthalad Bosznián. A priboji határátkelő kérdése is megol­datlan. A 200 lakosú Medjurjecje falu Szerbiában van, de Bosznia-Hercego­vinához tartozik. A faluban a helyi inf­rastruktúrát Szerbia működteti, a pos­ta, az általános iskola, a rendőrség, de még a helyi önkormányzat is Szerbiá­hoz tartozik, viszont mindenki Bosz­nia-Hercegovina felé adózik. Bosznia- Hercegovinának megoldatlan belső ha­tárproblémája is van. Brcko körzeten jogilag a Bosznia-hercegovinai Föde­ráció és a boszniai Szerb Köztársaság osztozik, ám a kormányzást a nemzet­közi közösség látja el. De Boszniának és Montenegrónak is megoldást kell talál­nia a vitatott határkérdésekre. 1947-ben - írásbeli szerződés nélkül - Bosznia Sutorinát, Igalot és Njivicét átengedte Montenegrónak, ami máig feszültsé­get okoz a két ország között. Horvát­ország és Montenegró között a Prevla­­ka-félsziget is vitás kérdés. Problémás a helyzet Neumnál is, amely kérdésben a horvátok nem tudnak megegyezni a bosnyákokkal. Mindezek tetejében még ott van Koszovó, mint a Balkán legko­molyabb problémája. Nem csak Szer­biával kell tehát meghúzni a határokat. Macedónia és Montenegró elismerte Koszovó függetlenségét, de itt is ma­radtak határviták az országok között.­ ­ A NYUGAT-BALKÁN KONFLIKTUSGÓCAI MAGYARORSZÁG LJUBLJANA □ SZLOVÉNIA □ Zágráb HORVÁTORSZÁG Szerb-horvát határszakasz a Duna mentén Tirrén­tenger Grafika: Magyar Idők MONTENE Sutomo Igalo TIRAJ SZERBIA Nogi határátkelő PRISTINA □ : KOSZO­V □ SZKOPJE MACEDÓNIA | ALBÁNIA GÖRÖGORSZÁG ROMÁNIA Bosnyák-szerb határvonal a Drinánál BULGÁRIA *•:' öv

Next