Magyar Idők, 2019. február (5. évfolyam, 27-30. szám)
2019-02-01 / 27. szám
4 BELFÖLD Egykori főtiszteket és minisztériumi vezetőket ítéltek el Debrecenben Börtön és vagyonelkobzás a lefokozott tábornokoknak Tizenhárom vádlottat ítélt börtönbüntetésre a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa az úgynevezett tábornokper megismételt elsőfokú eljárásában tegnap. Tizenegy vádlott büntetését felfüggesztették, négyet pedig felmentettek. A több mint tíz éve húzódó perben az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. A vádlottak között számos, egykor vezető beosztásban dolgozó honvédelmi minisztériumi alkalmazott, köztük több magas rangú katonatiszt is volt. Haraszti Gyula L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, D. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzást rendelt el nem jogerősen a Debreceni Törvényszék tegnap az úgynevezett tábornokperben. L. István Attila a vád szerint egy olyan bűnszövetség feje volt, amely összesen 200 millió forintnyi kenőpénzt kért vissza a honvédelmi tárcától kisebb és nagyobb összegű állami megbízások fejében. A nyomozók a bűnszövetség alsó fokán csaptak le 2009-ben, egy benzinkúton ütöttek rajta egy századoson, aki éppen átvett egy kenőpénzzel teli borítékot. Az ügyészség ezt követően kezdte el felgöngyölíteni az ügyet, és eljutottak a legmagasabb szintekig, például O. János dandártábornokig, aki a protokollosztály vezetője volt a minisztériumban. O. János végül az enyhébb ítélet reményében részletes vallomást tett, amelyben többek között arról is beszélt, hogy a vállalkozóktól összegyűjtött kenőpénzekből milliókat kellett átadni Fapál Lászlónak, a Honvédelmi Minisztérium (HM) volt közigazgatási államtitkárának, aki közölte, hogy ebből egy részt egy visz-'ntii,Zinichi,ill Mivjumo Ijuo , írj kisdobozban átvisz „a főnöknek”. Ebből pedig O. János szerint arra lehetett következtetni, hogy az akkori miniszter, a szocialista Juhász Ferenc is részesülhetett a vesztegetésből származó pénzekből. Ezt azonban a bíróság nem látta bizonyítottnak, ezért Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát három másik vádlottal együtt minden vád alól felmentették. Juhász Ferencet meg sem gyanúsították az ügyben. A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte a Nagy László hadbíró ezredes vezette katonai tanács. A vád szerint a bűnszövetség felső szintjén három dandártábornok - L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott - egyezett meg abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével vonták be Fapál Lászlót is. Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat, két másik terhelt ügyét pedig elkülönítve tárgyalták. Az ítélet ellen az ügyész bűnösség és büntetés megállapítása iránt fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. Nagy László bíró az indoklásában O. János tizenhatodrendű vádlott beismerő vallomását ismertette, amelyet az egész ügy alfájának és ómegájának nevezett. A védelem ugyanis a vallomás teljes kizárását kezdeményezte az eljárásból, miután a nyomozati szakaszban szerintük „jogellenes figyelmeztetés” történt: az ügyészség a tábornoknak büntetlenséget ígért, amit a törvény nem tesz lehetővé. Miután az ügyészség korrigálta a törvénysértő figyelmeztetést, és a vádlott továbbra is fenntartotta a vallomását, az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy azt teljes egészében figyelembe kell venni. A katonai tanács elnöke azonban kiemelte, hogy a megismételt eljárás során több vádlott is beismerő vallomást tett, ezzel megerősítve az O. János által az ügyészség előtt elmondottakat. Ennek köszönhetően a 80 oldalas vallomásból mintegy 65 oldalt felhasználhattak az eljárásban. Fontos kérdés volt a debreceni eljárásban annak tisztázása, hogy miként alakult O. János elmeállapota: a szakértők szerint a cselekmények elkövetésekor enyhe, a vallomástételek idején közepes fokú korlátozást állapítottak meg, ezért sem lehetett kizárni a vallomását az eljárásból. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, és csak két terhelt esetében látta helyénvalónak letöltendő szabadságvesztés kiszabását, ezzel együtt minden rendfokozattal rendelkező vádlott esetében a lefokozásról is rendelkezett. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, öten tudomásul vették az ítéletet, nyolcan felmentésért, illetve enyhítésért, míg H. András a vagyonelkobzás csökkentéséért jelentett be fellebbezést. Fapál László ezredest minden vádpontban felmentették Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Lezárult a magyar jogtörténelem eddig példa nélkül álló eljárása Nem kémkedtek a Birodalom tagjai Jogerős a felmentő ítélet annak a két férfinak az ügyében, akit kémkedéssel vádoltak. A különös bűnügyben a nyomozó hatóság több ezer oldalnyi nyomozati anyagot gyűjtött össze, hogy bebizonyítsák Maxin Norbert és Bukta Béla bűnösségét. Jurák Kata Felmentette csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljáró tanácsa annak a kémügynek a két vádlottját, akik az ügyészség szerint az Egyesült Államoknak kémkedtek egy Birodalom nevű társaság tagjaiként. A bíróság megállapította, hogy a szervezet valójában egy baráti társaság, nem pedig egy kémhálózat, a vádiratban szereplő cselekmények pedig nem minősíthetők kémkedésnek. A tanács külön kiemelte az elsőfokú bíró által lefolytatott bizonyítási eljárás alaposságát. Ezzel a magyar jogtörténelemben példa nélküli eljárás végére került pont, ugyanis soha nem fordult még elő, hogy szövetséges államok és nemzetközi szervezet részére történő kémkedéssel vádoljanak két magyar üzletembert, ezzel pedig kimondva-kimondatlanul az USA állami alkalmazottairól és az IMF magyarországi delegáltjáról is azt állítva, hogy kémtevékenységet folytattak - mondta lapunknak Kertész Gusztáv, az ügyben megvádolt Maxin Norbert védője. Az eljárásban a férfit és bizalmasát, Bukta Bélát azzal vádolták, hogy rendszeresen információkat adtak át az USA budapesti nagykövetsége munkatársainak, alkalmanként a Svájci Alap budapesti igazgatójának, és Irina Ivascsenkónak, az IMF magyarországi képviselőjének. Maxinék szerint azonban a Birodalom - a váddal ellentétben - csupán egy baráti társaság volt, ezzel szemben a vádirat személyes kapcsolatokon alapuló, szociális, társadalmi, üzleti és gazdasági közösségként jellemezte a csoportot. A húszfős Birodalom az ügyészség szerint Maxin irányítása alatt állt, s a férfi nemcsak a társaság vezetője volt, hanem közvetve-közvetlenül nagyjából húsz cég felett rendelkezett, amelyek biztosították a csoport pénzügyi hátterét. Buktát és Maxint 2015 decemberében vették őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályának munkatársai, s mindketten előzetes letartóztatásba kerültek. Elmondásuk szerint a nyolc hónapig tartó letartóztatásuk alatt a nyomozók igyekeztek rábírni őket arra, hogy vallják be a kémkedést. A két férfi nyolc hónap múlva került szabadlábra, amiben szerepet játszott, hogy az ügy részleteiről több médium is beszámolt. Bukta és Maxin is azon a véleményen vannak, hogy egy koncepciós eljárás áldozatai, bár arra nem tudnak választ adni, hogy ki akarhatta börtönbe záratni őket. A bírói tanács elnöke felhívta a két férfi figyelmét, hogy kártérítést kérhetnek az államtól. Bukta Béla (balra) és Maxin Norbert a bíróság szerint nem bűnös 2019. február 1., péntek Február végén tárgyalják Galambosék büntetőperét Szemán Technikai okok miatt csak február végén kezdődhet újra a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa előtt a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőinek és az Egymásért Egy-másért Alapítvány kulcsfigurája, Jakubinyi Róbert (képünkön) vesztegetési pere - értesült lapunk. A megismételt elsőfokú eljárás vádirata szerint Jakubinyi lefizette az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, Galambos Lajost és a szervezet egyik munkatársát. A megismételt eljárást eredetileg január utolsó napján kezdték volna újra, ám az ügyben eljáró ügyvédek egy része tegnap a Debrecenben első fokon lezáruló tábornokperben is védőként járt el, így a Kaposvárott tárgyalt eljárást február 25-re napolták el. Az ügyben először szintén a Kaposvári Törvényszék járt el első fokon, amikor 2017 októberében folytatólagosan elkövetett vesztegetés és államtitoksértés miatt öt év börtönbüntetésre ítélte Galambost, akivel szemben 150 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el, és nyolc évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától is. Az ügy elsőrendű vádlottját, Jakubinyi Róbertet kétrendbeli folytatólagos vesztegetés miatt négy év börtönnel sújtották, és öt évre eltiltották a közügyektől. A harmadrendű vádlottat, az NBH egykori osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt vesztegetés miatt három év börtönre, valamint százmillió forint vagyonelkobzásra ítélték, és ugyancsak öt évre eltiltották a közügyektől. A Gyurcsány-kormány időszakában működött alapítványhoz kapcsolódó minősített, tehát titkos eljárásról a PestiSrácok egy vallomás alapján úgy számolt be, hogy az egykori közhasznú szervezet évekig a legmagasabb rangú titkosszolgák kifizetőhelyeként működhetett. Ennek az ötlete - egy vallomás szerint - Jakubinyi fejében fogant meg, de az alapítványnyal összefüggő hálózat nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Jakubinyi a szolgálataiért cserébe állítólag azt kérte a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el a büntetőügyeit, és ebben egy vallomás szerint az NBH vezetői partnerek voltak. Gyarmati egyébként tényleges titkosszolgaként, engedéllyel vett részt az alapítvány kuratóriumában, ahova Galambos a főigazgatói posztról távozva került be. Az első elsőfokú ítéletet 2018-ban a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette és új elsőfokú eljárást rendelt el, így a Kaposvári Törvényszék február végén már negyedszer futhat neki a 2015. április 8-án még a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa előtt kezdődött eljárásnak.