Magyar Ifjúság, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-06 / 27. szám
világbajnok Gál József, Pólyák Imre, Gurics György és Kozma István után, szerdán este új név került a magyar birkózó-világbajnokok közé. Helsingbornban, az olimpiai főpróbát jelentő kötöttfogású világbajnokságon az eddig inkább szabadfogásban jártas Varga János öt győzelemmel biztosan, teljesen megérdemelten nyerte el a légsúlyú aranyérmet. A fiatalság, a tehetség és a szorgalom ismét diadalmaskodott: Varga János nemcsak új világbajnok, hanem még elég új fiú is a nemzetközi porondon. Hozzá hasonló, szinte üstökösszerű kirobbanással kevesen büszkélkedhetnek. A jelenleg huszonnegyedik évében járó, abonyi születésű sportembert ugyanis két esztendeje jóformán még senki sem ismerte a sportvilágban. Aztán jött az 1961. évi országos felnőtt bajnokság, s a fekete legény — már a Bp. Honvéd színeiben — nyolc nap alatt mestnyerte a kötött- és szabadfogású magyar bajnokságot. Nem volt csoda ilyen nagy bravúr után Matura Mihály meglepő döntése: — Varga János is utazik egy hét múlva a yokohamai világbajnokságra, s ott mindkét fogásnemben elindítjuk. A folytatás már ismeretes. Varga Japánban, a világbajnok'**'T''n vívta élete első felnőtt nemzetközi mérkőzését, s mire szabadfogásban a mezőny „észrevette” az újoncot, máris úgy állt, hogy a második helynél nem végezhetett rosszabbul. Tavaly, Toledóban megtartotta dobogós helyét, igaz, a yokohamai ezüst után Amerikában csak bronzérmet kapott. Mlint egész életében, az elmúlt hónapokban is mozgalmas napjai voltak. Május végén még a szófiai szabadfogású világbajnokságon indult, egy hónap múlva pedig a kötöttfogásúak helsinborgi legnagyobb erőpróbájára utazott. Szófiában, erősebb számában nem ment, ez azonban nem keserítette el. Akik látták újabb felkészülését a VB-re, sejtették, valami nagy dologra készül Varga Hetzingborgban. Aranyéremre azonban senki sem gondolt. Ismerjük a gondolkodását. Ha egy verseny esélyeiről kérdezzük, mindig ezt válaszolta: — Azok, akik indulnak rajtam kívül, sok-sok világversenyt megjártak már, tapasztaltabbak, sokan jobban is birkóznak. De hát ez nem minden. Akárhányszor a szőnyegre lépek, nem nevet látok, hanem egy versenyzőt, akit le lehet győzni, ha az ember úgy igazából akarja. Nem félek senkitől. Nos, Helsingborgban sem félt, az ötödik fordulóban, a kétszeres világbajnok és az olimpiai bajnoki címet védő, félelmetes hírű szovjet Oleg Karavajev ellen is úgy harcolt, mintha» mögötte áll- na olyan tekintélyt parancsoló ezortmúlt. Győzni akart és győzött. I___ . BUDAPEST BALATON-PROBLEMA lesztés eredményei és várható. Mi probléma lehet a Balatonnal? A táj eredeti szépsége a régi, víztükre sem látszik csökkenni, a partvidék létesítmény arca évről-évre szépül, fiatalodik. Mégis, a siófoki kislakásépítési konferencián drámai felkiáltások hallatszottak: — A 12. órában vagyunk! Talán már késő! Cselekedni kell! Villódzva csatáztak az eredmények, s az akadályokról szóló referátumok. Ám minden hozzászólásból a Balaton-part szépsége iránti aggodalom sugárzott, a magánerőből épített kislakások, nyaralók ügye. Nemcsak tőkelecsapolási hely Ma évente a Balaton mellett 150 millió forint költséggel épülnek a kislakások. A magánnyaralók egy tekintélyes része nyárspolgári ízlést kiszolgáló, dilettáns építmény, melyek erődítményszerű kerítései mögött egyre-másra emelkednek a fészerek, disznóólak, az „ideiglenesen” örök mellékházak. A jelenségnek két oka van: az épületek 60—65 százalékát csupán C kategóriájú építészek tervezik, a jó terveket a Balaton-parti építő KTSZ-ek és mesterek nem vállalják kivitelezni, mert begyakorlottabban, tehát gyorsabban végeznek a manzárdtetős, giccsépületekkel. Gyakori, hogy egészen más épül, mint a terv, melyre a tanácsi építési osztályok az engedélyt ráütik, de sajnos — és ez a másik ok — ezek az építési osztályok szakmailag nem állnak a szaktudás magaslatán, ellenőrizni csak gyalogszerrel indulhatnak és elutasító válasz legépelésére, például nem rendelkeznek gépírónővel, a sok munkára kevesen vannak. Nagy szükség van tehát a tanácsi építési apparátusok megerősítésére, mert 20 év alatt további 40 ezer kislakás építésére kerül sor a Balaton partján. A föld alatt jók az eredmények A Balatoni Intéző Bizottság 1958 óta egymilliárd forintot fordított fejlesztésre. Az eredmények egyelőre a föld alatt deríthetők fel, mert — nagyon helyesen — 1961-ig elsősorban tekintélyes közművesítés folyt. Elsősorban Siófokot rendezték, megépült a szennyvíztároló telep, a csatorna gerincvezeték, nemsokára átadják az új széplaki víztornyát a Balaton fővárosának. 1962—63 a szállodaterlesztés éve, Siófokon szállodasor épült, már készen van a Hotel Tihany. A balatoni községek belső rendezése azonban sok akadállyal küszködik. Az indokolt rendezési tervek ellen szívósan küzdenek a szanálásra ítélt tgzítettek ’ gazdái' és hivatali pártfogóik. Siófok rendezési terve például 1960-ban elkészült, de csak most lehetett elfogadtatni. Fonyód rendezési terve még nyilvánosságra sem került, máris harc folyik ellene. A akadályai — Milyen lesz az ország üdülője? ■■ Háromszor több üdülő fér el a Balatonnál siófoki szállodasort csak közelharcban lehetett megépíteni a magánépítkezések felett hívatlanul patronáló akadékoskodókkal. A Balatoni Intéző Bizottságnak joga van a létesítmények perspektivikus képét meghatározni, de legtöbbször erre oda sem figyelnek a generáltervezők. Nyugtalanító a Balatonpart szabadstrand területének állandó csökkenése, a járási tanácsok még mindig gyakran engedélyezik, hogy vízközelben felparcellázzák a partot és ahol óriási üdülő is elférne, négy-öt víkendház húzódik meg. A víkendház tulajdonosok sokszor nagyobb erőt képesek védelmükre mozgósítani, mint a vállalatok, a SZOT. Késnek a nagyüdülők A Balaton-part jövőjenyilvánvalóan a nagyüdülőké, hiszen kiderült, hogy itt a mai létszám háromszorosának, tehát 300 ezer üdülőnek befogadására van lehetőség. Általában már egy éve közművesített terv(Folytatás a 4. oldalon) A KARATTYA Kirándulóhely Partvédelem 1965-re Üdülés nagy tömegek részére Közművesítés Idegenforgalom A 12. órában vagyunk — A part módésítása ellen — A fej- JOVO HÉTEN M Harc a La Manche-csatornáért I MBQ Városliget története Sztárfotópályázatnk Házassági képtelenségek ! Világhírű karikaturisták a Magyar Ifjúság Bemutatjuk a Tottenham Hotspur-1 / ' -V ' '-.Oi - A csillagok kora Miről árulkodik az üstökös csóvája a szupernóvák Mivel foglalkoznak a magyar csillagászok A rézlapokkal borított kupola szétnyílik és forogni kezd. A nyílás felé ágaskodik a 90 centi széles Schmidt-távcső vaskos nyaka, megcélozva a csillagos égboltot A mátrai Piszkéstetőn hűvösek az éjszakák. Most még kellemes megfigyelést végezni — mondja Balázs Béla tudományos kutató. — Képzelje, télen! Mert itt nem lehet ám fűteni, zavarná a munkát. — Mondja el a piszkéstetői csillagvizsgáló történetét — kérem. — A, Szabadsághegyi Csillagvizsgáló 1926-ban létesült, azóta Budapest annyit iparosodott és fényesedett, hogy minimálisra csökkent a megfigyelési lehetőség. 1951-54 között új csillagászati „kilátó(Folytatás a 7. oldalon) v . I Pt: m * : . . .. fi. fii /f MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA [ Ára: 1 Ft Terven felül Határidőre elkészült a sótalanító üzem Berentén Rövid szövegű táviratot kézbesített a postás, a KISZ Központi Bizottság címére. Berentén adták fel, az erőműben: „Ígéretünkhöz híven határidőre elkészítettük a 20 millió forintos beruházással épülő sótalanító üzemet. Ezzel lehetővé vált a Kazincbarcika térségében levő hatalmas vegyipari üzemek tökéletes energiaellátása. E feladatot a vegyipari védnökség keretein belül valósítottuk, meg.” Merész terv volt... Járjuk az üzemeket. Odaérünk az új létesíményihez, a sótalanító üzemhez. A falakon még friss a habarcs. Az óriás tartályok mellől most bontják a szerelőállványokat. Arrébb hőszigeteléssel látják el a messzire kígyózó gőzvezetékeket. Nagyjából már minden a helyén van. — Merész terv volt ez — mondja Járási Márton a műszaki fejlesztési csoport fiatal vezetője. — Sokan illuzórikusnak tartották. S ha nincs a védnökségvállalás... A fiatalokat illeti a dicséret. Hónapokon át azon fáradoztak, hogy becsületet szerezzenek az adott szónak. Mert eleinte nem mindenki vette komolyan a fiatalok védnökségét. Afféle formális dolognak, papírmunkának tartották. „Félúton” azután megváltoztak a vélemények. Az a lelkiismeretes, odaadó munka, amelyet KISZ-eseink produkáltak, magával ragadta mindazokat, akiknek csak egy kis közük is volt a sótalanító építéséhez. Két alternatíva vagy három esztendeje kérett szóba először a sótalanító létesítésének gondolata. • A gomba módjára növekvő új üzemi épületek, különösen az épülő Berentei Vegyimű,és a kibővített kazincbarcikai vegyikombinát sürgetően napirendre tűzte a gőzellátás alapos kibővítéseit. Ezek a vegyipari üzemek nagyon gőzigényesek s az erőmű, a korábbi kapacitásával nem tudta kielégíteni a növekvő szükségletet. Nagyarányú kooperáció kezdődött a város térségében levő üzemek között. Alaposan megvitatták az összes fejlesztési kérdéseket — figyelembe véve a jövő terveit, a gyárak és a város perspektíváit. — Mi tette szükségessé a sótalanító létesítését? — kérdeztem Járosi elvtárstól. — Nagy a csapadékveszteségünk. A kimenő gőz kondenzvizének nagy része nem kerül vissza. Ennek a pótlása gondot okozott korábban is -, a jövőben pedig egyszerűen megoldhatatlan volna a biztonságos gőzellátás. A szükséges, vegyileg kezelt víz előállítására két alternatíva kínálkozott. Az egyiknek az volt a lényege, hogy vegyileg előkészített vizet elgőzölögtetve, a sót elvezetik, s a gőzt lecsapolják. A másik — ez a modernebb és gazdaságosabb — teljes sótalanítás. Ennél hideg állapotban, vegyi úton tökéletesen sótalanított vizet lehet nyerni. Az utóbbi eljárás megvalósításánál maradtunk — válaszolta Járósi elvtárs. Azután papírra kerültek a tervek — s mivel nem akadt generál kivitelező, a befentesek, tehát a beruházók vállalták ezt is- A 20 millió forintos munka elkezdődött , s számítások alapján, figyelembe véve évi 3 és félmilliós megtakarítást, 5 és fél, 6 év alatt teljes egészében megtérül e létesítmény költsége. A sótalanító üzembehelyezésével évente mintegy 700 ezer köbméter víz vegyi kezelése válik lehetővé, s a konstrukciónál számoltak az esetleges további bővítések lehetőségével is. Hiszen az újabb igények máris jelentkeznek. — Hány vállalatkapcsolódott e munkába? — A terveket a Miskolci Tervező Iroda és az Erőmű Tervező Intézet készítette. A tartályokat a Ganz-MÁVAG és a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár. Később bekapcsolódtak a Láng Gépgyár és az Április 4. Gépgyár fiataljai, sőt, a diósgyőri vasasok is. Elkészült a sótalanító. Körülötte még terjeng a friss habarcs illata. Lassan elbontják az állványokat. Az „idegen” vállalatok mesteremberei már csomagolnak. Küldetésüket teljesítették. Ezekben a napokban már javában tart a próbaüzemeltetés. Paulovits Ágoston ŰRBÉLYEG A Magyar Posta Tyereskova és Bikovszkij szovjet űrrepülők páros űrrepülésének emlékére július 13-án 10 forint névértékű bélyegblokkot bocsát forgalomba, 100 ezer példányban. A bélyegblokk vízjel nélküli, fehér papíron, öt színű, raszteres mélynyomással készült. A blokk mérete 63x92 mm, a benne levő bélyegkép mérete pedig 33x43 mm. A bélyegblokkot — egy vásárlónak csak egy blokkot kiszolgál,tatva — azok a postahivatalok árusítják, amelyek a Posta Értékcikkhivatalától ellátmányt kapnak. A Budapest 4. számú postahivatal a forgalomba bocsátás napján alkalmi keretbélyegzőt használ. Tizenöt éves az úttörővasút Kedves jubileumi dátum lepett meg bennünket ismét: tizenöt évvel ezelőtt, április hónapjában a budapesti ifjúmunkások elárasztották a Széchenyi-hegyi magaslatot... úttörővasutat építettek a budapesti gyerekeknek. Júliusban már indult az első szerelvény, amely a fogaskerekű végállomásától az Előre állomásig vitte a kirándulókat. Az első kis forgalmisták, jegykezelők, pénztárosok komoly felnőttek már és a „hegyek között, völgyek között” zakatoló vonat már 11 kilométer hosszúságú pályán közlekedik. Most a jubileumot 750 úttörővasutas fogadja majd 13-án, a vasutasnapon. (Fotó: Gaidar)