Magyar Ifjúság, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-13 / 32. szám

I ELŐKÉSZÜLETEK a hosszú űrutazásra Jurij Gagarinnak a Vosztok I. űr­hajóval végrehajtott első űrrepülése lerakta a gyakorlati alapokat a vi­lágűr meghódításához. A részletesen kidolgozott, átgondolt tudományos program mind hosszabb űrutazásokat irányoz elő a Föld és a Naprendszer más bolygói körül húzódó mesterséges hold­pályákon, s természetesen terv­be veszi az űrhajósok leszállását is ezeken az idegen égitesteken. Ezzel kapcsolatban­ számos rendkívüli ne­hézséget kell legyőznie a tudomány­nak. E problémák egy részét már si­került megoldani, más részük még megoldásra vár, s vannak szép szám­mal olyanok is, amelyek még csak most körvonalazódnak előttünk. Az egyik legbonyolultabb probléma az embernek a világűrben való tartózko­dása. Az ember sok-sok nemzedéken át viszonylag állandó körülmények között élt a Földön. Ezek a körülmé­nyek megfeleltek szervezete felépíté­sének és funkcióinak. A szervezet és környezete egysége a modern termé­szettudomány egyik alapelve. Az embernek a világűrbe való be­törésekor számolni kell a környezet megváltozásával. Ez a változás annál nagyobb mértékű, minél hosszabb ideig tart az űrutazás és minél job­ban eltávolodik az űrhajó a Földtől. Milyen tényezőit kell számításba ven­ni az űrhajózásnak a világűr meghó­dításának első szakaszában? Ezeket a tényezőket vázoljuk fel a követke­zőkben Borisz Aljakrinszkij szovjet tudósnak, az orvostudományok kan­didátusának a Novosztyi hírügynök­ség részére adott nyilatkozata alap­ján. Ember a súlytalanság állapotában A legfontosabb ilyen tényező a súlytalanság. A Föld körüli pályákon eddig végrehajtott űrrepülések sikere még egyáltalán nem jelenti, hogy ez az akadály már elhárult a világűr meghódításának útjából. Egyáltalán milyen hosszú időn át képes az em­ber elviselni a súlytalanság állapo­tát? E kérdés megválaszolásához meg kell vizsgálni azokat a változásokat, amelyek a súlytalanság hatására végbemennek a szervezetben. Ebben az állapotban először is meg­szűnnek a gravitációt, érzékelő recep­torokat érő ingerek. Ezek a receptorok szabályozzák az úgynevezett izomtó­nust, az izmok feszülését, amely itt a Földön biztosítja a stabil egyensúlyi állapotot. A súlytalanság állapotában megszűnik az ilyenfajta szabályozás, mint ahogy megszűnik maga az izom­tónus is, s ez a szervezet álalános izomtevékenységének csökkenésével jelent egyet. Az izomtónus csökkenésének súlyos következményei vannak. Csökkennek azok az érzékszervi impulzusok is, amelyek az izmokban megfeszülésük során keletkeznek, s amelyek a köz­ponti idegrendszeren keresztül részt vesznek a szívtevékenység szabályozá­sában is. A szívműködésben annál is inkább zavarok jelentkeznek, mert a normális szívtevékenységhez szüksé­ges hidrosztatikus nyomás csökken, hiszen a súlytalanság állapotában a vér is elveszíti súlyát. Az izomtevékenység csökkenésével kisebb lesz a szervezet oxigénszükség­lete is. Ennek veszélyes következmé­nye a vérben levő oxigénhordozó anyag, a hemoglobin iránti igény csök­kenése, ami a szervezet „hemoglobin­gyárának”, a csontvelőnek a nem tel­jes kihasználásához vezet, s ennek részleges elhalása lehet a következ­ménye. Minthogy a súlytalanság állapotá­ban az emberi csontrendszer terhelé­se is nagymértékben csökken, már nincs rá szükség, hogy olyan szilárd legyen, mint a Földön. Megnő a ve­szély, hogy túlságosan sok kálcium vá­lik ki a szervezetből — a kálcium a csontszövet egyik legfontosabb alko­tója. A Szovjetunióban rendkívül mélyre­hatóan tanulmányozták a súlytalan­ságnak ezeket az élettani-biológiai problémáit. Nagyszámú kísérletet haj­tottak végre ezzel kapcsolatban, s ezekben a kísérletekben nemcsak or­vosok, hanem mérnökök is részt vet­tek. A mérnökök többfajta elgondo­lást dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a hiányzó gravitációt mestersé­ges úton pótolják. Ha ugyanis az űr­hajót egy tömegközpont körül forgat­ják, az így keletkező repítőerő rész­ben pótolhatja ebben a rendszerben a nehézségi erőt. Az orvosok viszont olyan testgyakorlatok rendszerét dol­gozták ki, amelyekkel kivédhető a munkaképesség csökkenése és az izom­szövetek részleges elhalása. A szerve­zetben jelentkező kálciumhiányt és más elemek hiányát pedig az űrhajó­sok táplálékának mesterséges dúsítá­sával szüntetik meg. Új életritmus Az űrhajós különleges tevékenysé­ge, az űrhajó konstrukciós adottságai, a megvilágítás és más tényezők követ­keztében megváltozik az űrben az űr­hajós megszokott életritmusa is. A megváltozott életritmushoz való előze­tes hozzászoktatás különleges orvosi­biológiai probléma. A szovjet kutatók kísérletei bebizo­nyították, hogy az ember a legkülön­bözőbb napi ritmusokhoz képes alkal­mazkodni, s ez az alkalmazkodás an­nál hatásosabb, minél pontosabban be­tartják kezdettől fogva a munka és a pihenés új ritmusát, s ha az ébrenlét periódusát minél jobban kitöltik cél­tudatos tevékenységgel. Számos ter­mészetes és mesterséges segédeszközt — fényt, sötétséget és különböző gyógyszereket, altatókat — is felhasz­nálnak az új napi életritmushoz való alkalmazkodás megkönnyítésére. Nagy jelentősége van azonban annak az in­dítóoknak is, amely szükségessé teszi az új ritmusra való átállást. Ha az űr­hajós tudatosan felfogja és szilárdan meg van győződve róla, hogy az új ritmusra való átállás elengedhe­tetlenül szükséges, s ehhez alkalmaz­kodnia kell, a tapasztalatok szerint sokkal gyorsabban alkalmazkodik hoz­zá. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hosszú űrutazások tisztán pszicholó­giai problémáját, a félelmet sem. A félelem tudvalévően az ember termé­szetes reakciója arra a veszélyre, amely életét vagy egészségét veszé­lyezteti. Ebben a tekintetben is fontos szerepe van a leginkább rátermett űr­hajósjelöltek kiválasztásának. Űrha­jósnak nyilvánvalóan csak az felel meg, aki veszélyes helyzetben is meg­őrzi hidegvérét,, koncentráló- és cse­lekvőképességét. A szovjet űrhajósje­löltek kiválogatásának rendszere lehe­tővé teszi, hogy megtalálják az ebből a szempontból is legrátermettebb em­bereket. De a kiképzés során is alkal­maznak olyan eljárásokat és eszközö­ket, amelyekkel az űrhajósok jellemé­nek ezeket a vonásait erősítik. A legintellektuálisabb félelem A szovjet orvoskutatók és pszicholó­gusok felfigyeltek rá, hogy a félelem sajátos formát ölt a világűrben. A fé­lelem legprimitívebb formája az a re­akció, amelyet az ember életének vagy egészségének közvetlen veszélyezteté­se vált ki. Más esetekben olyan jelek vagy jelzések válaszaként jön létre a félelemérzet, amelyek önmagukban még nem jelentenek veszélyt, csak figyelmeztetnek valamire, óvnak va­lamitől. Végül félelemérzet alakulhat ki a helyzet felmérése és a helyzet kü­lönlegességének elemzése következté­ben is. Hogy milyen formában és mi­lyen erősen jelentkezik a félelem, eb­ben fontos része van annak, hogy mi­lyen váratlanul következik be fordu­lat és ez mennyi új elemet tartalmaz. Az űrhajós ebből a szempontból tel­jesen sajátságos helyzetben van. Egy­felől az értelme által felfogott helyzet lényegében az egész űrrepülés során nem változik, nem jelennek meg ben­ne új elemek. Másfelől viszont az az ember, aki az ismeretlen világűrbe behatol, bármelyik pillanatban telje­sen új, korábban ismeretlen veszély­­lyel találhatja magát szemben. Ebben a helyzetben szorongását jogosan a fé­lelem legintellektuálisabb formájának nevezhetjük. Ehhez az érzéshez még párosul az a tudat is, hogy amilyen gyorsan távolodik a Földtől, annál in­kább csökken az a lehetőség is, hogy a Föld valamilyen módon segítséget nyújthasson neki. Sok más problémáról sem szóltunk még, amelyet a tudománynak meg kell­ oldania a világűr tervszerű meg­hódítása során. De talán már ennyi­ből is kitűnik, milyen bonyolult és sokfajta problémával kell megküzde­ni a világűr megostromlása felé veze­tő úton. Joggal mondhatjuk azonban, hogy az ember a tudomány hatalmas erőfeszítéseinek segítségével és szer­vezete óriási alkalmazkodóképessége révén sikerrel megoldhatja ezeket a problémákat. Az ember alkalmas rá, hogy áthatoljon a világűr ir­datlan sivatagjain, meghonosítsa a földi civilizációt idegen égitesteken, vagy az emberiség javára fordítsa a más civilizációkkal való esetleges ta­lálkozását, megismerkedését. Várhelyi Tamás Izomerősítő gyakorlat a súlytalanság állapotában Ingerhiány és irtózás a zárt tértől Sok gondot okoz az űrhajós-orvo­soknak, tudományos kutatóknak az úgynevezett depriváció, az érzékszer­veket érő ingerek elégtelensége is. Ké­zenfekvő, hogy az űrhajóban jóval ke­vesebb érzékszervi benyomás éri az űrhajóst, mint amennyit itt a Földön megszokott. Elsősorban is hiányzik saját testsúlyának érzékelése, megvál­toznak és csökkennek az egyensúlyi szervet érő ingerek, s éppígy csökken­nek a bőrt érő ingerek is. Az űrhajó­ban levő műszerfalak és különböző szerkezetek megfigyelése, kezelése is csak egyhangú, kevés benyomással já­ró tevékenységet jelent. Ha az űrha­jóst kevés benyomás éri, ennek az a következménye, hogy az idegrendszer s­ különösen a nagyagykéreg munka­­képessége is csökken, és ez végül is kóros jellegű zavarokat okozhat a szellemi tevékenységben. Hogyan lehet védekezni ez ellen? Elsősorban már az űrhajósjelöltek ki­választásával. Nyilvánvalóan az felel meg leginkább űrhajósnak, aki egyéb adottságai mellett a legnagyobb mér­tékben ellenáll az érzékszerveket érő ingerek csökkenése hatásának. De technikai eszközökkel — például tele­vízióval, rádióval, magnetofonnal és az űrkabin különböző színű, változó megvilágításával — is növelhetik a be­nyomások számát és intenzitását az űrhajóban. Egyetlen embernek vagy kicsiny csoportnak az űrhajó kicsiny, zárt te­rében való huzamos tartózkodása is rendkívüli pszichológiai megterhelést jelent. Az orvostudomány klausztrofó­­biának nevezi azt az állapotot, ame­lyet egyesekben a zárt térben való kényszerű tartózkodás okozta szoron­gás, félelem vált ki. Aki klausztrofó­­biában szenved, valójában beteg em­ber, s képtelen a céltudatos tevékeny­ségre. Nyilvánvaló, hogy az űrhajósjelöltek mindenre kiterjedő orvosi vizsgálata során azt is kutatják, van-e esetleg klausztrofóbiás közöttük. A vizsgála­tot tökéletesen hangszigetelt „csend­kamrában” végzik, ahol az űrhajósje­lölt huzamosabb időn át tartózkodik. ATLÉTIKAI VÍZSZINTES: 7. Az 1500 méteres síkfutás ezüstérmese a belgrádi EB-n. — 10. A 800 méteres síkfu­tás aranyérmese Bernben.. — Kutyacsemege. — 13. Lejjebb. — 14. olaj — angolul. — 15. Kiváló úszónk. — 16. Római szám: 1002. — 18. Hangtalan poén! — 19. Pl. január 28-a. — 20. A szamárium kémiai jele. — 21. Táplálkozik. — 22. Az I. atlétikai EB-n második lett a 800 méteres síkfutásban. — 23. A szőlőművelés mondái kez­deményezője. — 24. Kongói hely­ség (IRUMU). — 25. Azon a he­lyen. — 26. Marással elűz. — 28. A földszintre jutott. — 29. Igen — olaszul. — 30. A 10 km-es gya­loglás győztese Bernben. — 31. Távirati „ö”. — 32. Új, idegen szó­­összetételekben. — 33. Majdnem a java! — 34. Szólít. — 35. Valami­ből az utolsó példány. — 36. Le­­másoló. — 37. A női gerelyhajítás győztese a stockholmi EB-n. — 38. Gyümölcsöt szárít. FÜGGŐLEGES: 1. Helyhatározói tag. — 2. Férfinév. — 3. Rész­vénytársaság. — 4. Újból — ango­lul. — 5. A -nél párja. — 6. Assisi része! — 7. Kis Zoltán. — 8. Vilá­gítóeszköz. — 9. Becézett női név. — 10. Az oslói, brüsszeli és a stockholmi EB aranyérmes disz­koszvetőbajnoka. — 11. A belgrádi EB női ötpróba aranyérmese. — 13. A 400 méteres gátfutás győz­tese a VI. atlétkai EB-n — 14. A női gerelyhajítás esélyese a VIII. atlétikai EB-n a Népstadion­ban. — 15. Háromszög alakú pál­cikával vájta a jeleket a nedve­s agyagba az ókori Keleten. — 16. Szomáliai helység (ALULA). — 17. Közép — németül. — 19. Vissza,­édesség. — 20. Mondabeli bárkás. —­ 24. Anekdota. — 25. Elszólít. — 27. Független afrikai állam fő­városa. — 28. A magyar és nem­zetközi munkásmozgalom kiváló harcosa volt. — 30. Érc — néme­tül. — 31. Papírra Veté. — 33. A Tonga-szigetek egyike. — 34. Szél­hárfa. — 36. Pénz, határbetűs. (Bíró Zsolt) Csak a vastagbetűs meghatározá­sok megfejtését kérjük megírni — a lap megjelenésétől számí­tott 12 napon belül. Cím: Magyar Ifjúság szerkesz­tősége. Budapest, VIII., Somogyi Béla utca 6. A megfejtésekre kérjük feltű­nően ráírni: „KERESZTREJT­VÉNY»». A hibátlan megfejtést beküldők között könyvutalványokat és 5 db tanulóbérletet sorsolunk ki a Népstadionban sorra kerülő VIIL atlétikai EB-re. Akik a tanulóbérletek sorsolá­sában kívánnak részt venni, vág­ják ki és ragasszák rá a postai le­velezőlapra mai rejtvényünk cím­feliratát: ATLÉTIKAI EB-k. A keresztrelvény és a „Döntő a hegytetőn’» megfejtését külön­­külön postai levelezőlapon kérjük beküldeni. A levelezőlapot a kapualjban le­vő ládába is be lehet dobni. Megfejtés a 30. számból: Európai bölény. — Kos. — Tú­zok. — Macskacápa. — Jegesmed­ve. — Turákó. — Víziló. — Vom­­bat. — Zsiráf. — Állatóvoda. — Pálmaház. — Japánkert. — Vadas­kert. — Kós Károly. — Xantus Já­nos. — Inszektárium. Állatkerti bérletet nyertek: Farkas Beatrix, Bp., HI., Viador u. 15. — Fauszt Imre, Bp., XII., Pihenő u. 1. — Héin­cr Imre, Bp., VI., Népköztársaság útja 1. — Né­meth Margit, Bp., XVII., Zrínyi­ u. 92. — Ormos Endre, Bp., V., Mú­zeum krt. 3. — Semjén Vera, Bp., VII., Damjanich u. 14. — Szili K Ár­­pád, Sződliget, Attila u. 43/b. — Vadady Gyuláné, Bp., XV., Moz­­donyfűtő u. 5. — Vadas Péter, Bp., XII., Melinda út 24—26. — Vis­­nyovszki László, Bp., VIII., Icó­­kay János u. 37. Könyvutalványt nyertek* ill Asztalos Attila, Győr, Szélfös­­kert u. 13. — Balatoni Eny­re, Pécs, 2. Posta. — Barna Istvánná, Putnok, Kossuth u. 10. — Botos Sándor, Orosháza, Kossuth u. 1. — Csuhas Istvánná, Tiszaszentim­­re, Kossuth u. 36. — Dénes bor, Keszthely, Zrínyi u. 3. — Gál­ Gizella, Zalaegerszeg, Bottfsi u. 20. — Hargitai Ildikó, Vác, Istaola köz 4. — Rácz Klára, Nyíregyháza, Kossuth u. 70. — Sárffy Mária, Szombathely, Kisfaludy u. — Thodory Csaba, Tápiógyörgye, Wesselényi u. 6. — Ubitz Gab­riella, Körmend, Thököly u. 2. — Veszély Ágnes, Üröm. Iskola u­."12. Vizslovszky László, Abasár, A-ba tér 18. A jutalmakat postán küldjük el a nyerteseknek. "1­ 11 GYILKOSOK SZABADSÁGON (szv. jug.) Kossuth em., h4, 6, f9. Vörös Csillag 9, II, n2, Ady 15—17, h5, n8, Madách 11—14, h5, n8, ün­nep 13-kor is. Táncsics 11—14, 3, f6, 8. HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT VÁGÁNY (szv. zenés, szín. nyn.) Corvin f4, 6, f9, Szikra f9, 11, 12, Dózsa n4, f6, 8, Felszabadulás n9, fnl, hl, Kőbánya h3, n6, h8, Rózsa­völgyi kert 9, 11, 13 szünnap. EZ IS OLASZORSZÁG (szv. szín. pl.)** Alfa 3, f6, 8, Munkás f€, 8. BE­SZÉLJÜNK A NŐKRŐL (szv. mb. ol.)*** Vörösmarty kert h8. MIN­DEN KEZDET NEHÉZ (szv. m.) Bástya h4, 6, f9, 3. hétre prol., Tündér 15—17, n6, h8, Kelen 12—14, f6, 8. A HŐS, AKI FÉL (mb. cseh) Fény 4, 6, 8. RANGON ALUL (szv. m.) Szikra 4, n7, f9, Attila 15—16, 5, f8, Hunyadi 3. UTÁNAM, GAZ­FICKÓK (szv. szín. NDK) Uránia n4, f6, 8, 4. hétre prol., Bartók f9, hu­, 1, Alkotmány 3, n6, h8. VÖ­RÖS SIVATAG (szv. szín. ol.)*** Ady 11—14, h5, n8, ünnep n3-kor is, Madách 15—17, 5, f8. KÉT NAP AZ ÉLET (szv. szín. fr.—ol.)** Vö­rös Csillag 4, f7, 9, 2. hétre prol., Bartók f4, 6, f9, Május 1­­3, f6, 8, Hunyadi n6, h8, Tátra 6, f9. AZ IDEÁLIS NO (mb. szín. am.)»*« Puskin h9,­hffz% n4, f6, 8. A PA** RIZSI NOTRE DAME (szv. m. szín. fr.) Sport 3, f6, 8, Fény­ek 11, f2, József Attila Műv. Ház h3, n6, h8, csüt. szünnap, Csajkovsz­kij kert f9, 13, 15 szünnap, Petőfi kert 9. HAJSZA A GYÉMÁN­TOKÉRT (szv. szín. fz.) Bástya nl6, nl2, f2, Toldi h4, 6, f9, Csillag 6, n9, ünnep h4-kor is, csüt. szün­nap. HAJÓKKAL A BÁSTYÁK EL­LEN (szín. sz.) Felszabadulás 11—* 14, 3, n6, h8, Táncsics 15—17, 3, n6, h8, Tátra h4. KALAND AZ ARANYPARTON (szín. beig.) Mű­vész 15, f7, f9, 2. hétre prof., Fel­­szabadulás 15—17, 3, n6, h8. SLÁ­­GERREVÜ (szv. szín. ang.) Má­jus 1­ 9, 11, 1, Attila 11—14, 5, f8, ünnep h3-kor is. CSENDES OTT­HON (m.) Palota 11—14, 5, f8, ün­nep h3-kor is. Budai Híradó 11—14, nlO, fl2, h2, Széchenyi 15—17, n4, f6, 8. CHAPLIN KAVALKAD (am.) Duna 15, h7, 9, Művész nl6, fl2, 2, Munkás n4. AZ ÉDES ÉLET I—H. (szv. f­.)••• Ugocsa f7. CAR­TOUCHE (szv. szín. fr.) Ugocsa 4. 1966. augusztus 11—17-ig 101 KISKUTYA (mb. szín. am.) Palota 14-én de 10. FANTOMÁS (szv. szín. fr.—pl.) Városmajor kert 13—15, h8, Újlaki 15—17, f4, h6, 8 (norm.). A SAINT TROPEZ-I CSENDŐR (szv. szín. fr.) Budai kert 18. RIÓI KALAND (szv. szín. fr.) Palota 15—17, 5, 18. ÉJSZAKAI ELŐADÁSOK: Bartók 13-án éjjel 11: EZ IS OLASZORSZÁG (szv. szín. dl.).** Alkotmány 13-án éjjel 10: HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT VÁ­GÁNY­(szv. zen. szín. nyn.). Bás­tya 13-án éjjel 11: HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT VÁGÁNY (szv. zenés, szín. nyn.). Csillag 13-án éjjel 10: KÉT NAP AZ ÉLET (szv. szín. fr.—ol.)** HÍRADÓ: Magyar Híradó, A FE­KETE MASZK ALATT (belga), MARGARÉTA (rom.) reggel 9-től este 11-ig folytatólag. BUDAI HÍRADÓ dU.: Magyar Híradó, A VIETNAMI NÉP Élethalálharca (vietnami), ŰRRUHÁBAN BOLYGÓNK FE­LETT (sz.), EBADTA KUTYÁ­JA (rom.) délután 4-től este 10-ig foly­tatólag. GORKIJ ID. NYELVŰ: KÉT NAP AZ ELET (szv. szín. fr.—ol.)** francia nyelvű ea. 8-kor. AZ ARANYEMBER (szín. m.) Bá­nyász A 14, h6, 8. ARSÉNE LUPIN (szín. fr.) Alkotás n4, f6, 8. AL­TONA FOGLYAI (mb. ol.—fr.) Zrí­nyi f4, h6, 8. AZ ARANYCSEM­PÉSZ (fr.) Otthon XX, 11—14, f6, 8, ünnep n4-kor is. AZ ÁLLAM­­ÜGYÉSZÉ A SZÓ (1.) Kárpát 15— 16, n6, h8. BUTASÁGOM TÖRTÉ­NETE (m.) Haladás 11—14, f4, h6, 8. Honvéd f4, h6, 8. A BECSÜLE­TES SZÉLHÁMOS (mb. jug.) Pe­tőfi 12—14, n6, h8, ünnep 3-kor is. Béke XV.. 15—17, n6, h8. BLOOD KAPITÁNY FIA (szín. ol.—fr.) Bá­nyász B n4, f6, h8. A BOLYGÓ HOLLANDI (NDK) Éva 15—17, f4, hfi, 8. CARMEN JONES (szín. am.) Világosság 12—14, n6, h8, ünnep 3- kor is. CLEO 5-TŐL 7-IG (fr.) Zug­lói 11—14, n4, f6, *. CICABABAK (mb. ol.)*** Tisza 9, nl2, 12, Ba­­laton 14, he, 8, Éva 11—14, 14,­* h6, 8, Tündér 11—14, n6, h8, ünnep 3- kor is. CSIPKERÓZSIKA (pb. szín. am.) Csokonai h9, 11, n2,’Ti­nódi n4, 16, 8. CSAK NEKED (Szín. ang.) Csaba 12—14, n6, h8, ünnep 3-kor is. Bocskay 15—17, 18, 8. EGYETEMISTÁK (mb. 1.) Kinizsi 15—17, 14, he, 8. EGY NYÁRON*AT TÁNCOLT (svéd) Mátra 14, h, 8. AZ ELSŐ ESZTENDŐ (m.) JóZsef Attila 15—17, 14, h6, 8. Béke XML, 11—14, n6, h8, ünnep 3-kor is.. AZ ÉN KIS FELESEGEM (mb. ol.)** Maros 15—17, 16, 8. AZ ÉG KUL­CSA (mb. szín. sz.) Újlaki 11—14, 14, h€, 8. ÉGIHÁBORÚ (mb. ti.— ol.—nyn.)** Kölcsey 14, h6, 8, Cso­konai 14, h6 8. ES AZTÁN MEXI­KO (1.) Gorkij 14, h6. A FEHÉR ASSZONY (mb. cseh) Fórum 11— 14, n6, h8, ünnep 3-kor is, Béke XIII., 15—17, n6, h8. FELETTÜNK AZ ÉG (szín. sz.) Otthon VIII., 11—14, 14, h6, 8. A FLOTTA HŐSE (szín. sz.) Zuglói 15—17, n4, 16, 8, FÜGEFALEVÉL (m.) Ipoly 15—17, n4, 16, 8, Maros 12—14, 16, 8, ün­nep n4-kor is. FAPADOS SZERE­LEM (m.) Otthon XX., 15—17, 16, 8. GALAPAGOS (mb. szín. nyn.) Haladás 15—17, 14, 16, 8, Szabadság 11—14, 16, 8, ünnep 3-kor is. GÁ­BOR DIÁK (szín. ro.) Sziget 15—17, 16, 8. GYALOG A MENNYOR­SZÁGBA (m.) Akadémia 11—14, 14, 16, 8. A GYILKOS HALÁLA (mb. cseh) Sziget 12—14, 16, 8, ünnep 14-kor is. HÉTKÖZNAPI FASIZ­MUS (mb. sz. dek.) Marx 11—14, 14, 7, Budai Híradó 15—17, 9, 12, Tisza 4, 7, 3. hétre prof., Rákóczi 15—17, 14, 17, Kárpát 11—14, n6, 8. A HÁROM TESTŐR + MILADY BOSSZÚJA (szín. sz.) Diadal n4, 7, Tanács mp. HARMADIK RAKÉTA (sz.) Balaton h9, 11, 12. A HÓ­VIHAR (mb. szín. sz.) Óbuda 15— 17, 14, h6, 8. HATTYÚDAL (m.) Terv 12—14, 16, 8, ünnep 3-kor is. HÁROM LÉPÉS A FÖLDÖN (I.) Szabadság 15—17, 16, 8. AZ „I” AKCIÓ (mb. szín. sz.) Nap 15—17, 14, h6, 8. IDEGEN AGYAKBAN (mb. NDK) Széchenyi 11—14,­ n4, 16, 8. Terv 15—17, 16. 8. ÍTÉLET NÜRNBERGBEN I—II. (mb. am.) Ipoly 11—14, n4. 7. KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM (fr.) Előre n6, h8, ünnep 3-kor is, csüt. szünnap. SZÖVET VEGYTISZTÍTÁST 6 MUNKANAP ALATT VÁSZON VEGYTISZTÍTÁST, MINDENNEMŰ FELSŐRUHA FESTÉST 6 MUNKANAP ALATT KILÓS­ PIPERE MOSÁST 10 MUNKANAP ALATT VÉGEZ a RUHATISZTÍTÓ KTSZ CS. HORVÁTH TIBOR SEBŐK IMRE: Peter nem tudja megállapítani, mennyit nyom­hat rqkotor-ma­sa. NINCS GYAKORLATA SÚLYOK BECSLÉSÉRE A MARSON. ^ _ E szolgáltatások expresszben is BUDAPESTEN MINDENÜTT FELVEVŐHELYEK »No. LÁM! EZ TEHÁT NEM NIRA, CSAK A HASONl PTTJA MEG PETER,­CSAKHOGY EGY KIS HIBA T beprogramoza­sanAl. Noorden nem tudata vévEL.­npGY nirAval ma­r túljutottunk az e ÉRTHETŐ, HISZ NEM TUD RÓLA. « Sikerül terhével esz­REVéTLENÜL ELJUTNIA A » MORGUE egy perccel később már ott ül a szo­biban, és VÁ­RAKOZÁ­SSAL FIGYELI AZ AJ­TÓT. VéGRE... Riporterünk felpattan HELYÉRŐL, ÉS... A lay!NEHOGY LELTÁRHIÁNY LEGYEN. Aligha könnyebb, MINT éN MAGAM. Jó napot, Peter. A KIRÁNDULÁSON NEM VOLTÁL ilyen elutasító! - SZÓL TETETETT SZOMORÚSÁGGAL PETER. AZ Al-N/RA tekintetesen zavar, Értetlenség, de csak egy SZEMVILLANASNYI IDEIG. MÖSZERAGVA MAR/S A HELYES Nost már kaphatna csókot, de A GOND­OL A TATRA IS ELFOGJA A BOR­ZONGÁS. »Sétálni megyünk!«­­J­EJ­­ÉNT/ KI JÓL MEGJÁTSZOTT SER­­TODÖTSÉGGEL. ES MA'R 'NDUL IS... VA'GA'NYRA TEREL/ MAGATART.­ MI TÖRTÉNT, DRAGÁM? VALAMIVEL MEGBANTOTALAK ?Ne haragudj NEM ÚGY GONDOLTAM, MÉG KéRD/­ TOLAKODÓ FRATER, FOLYTATJUK.

Next