Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)
1970-04-10 / 14. szám
Ihhhhihhhhmhhhhhhhhhbmbir A GORDON _ Én met rrtam lAiAvlarr - Én már nem léteztem, csak a szerepem élt. A nyilas fogdává kinevezett fáspincében összezsúfolt statisztákat már igazi üldözötteknek láttam, a forgatókönyv által előírt szituáció valóságos élethelyzetté nehezedett a képzeletemben. S amikor Gábor Miklóst betaszították a pincébe, egy percig sem a kolléga, a színész pályatárs jelent meg előttem, hanem Zoltán, a szerelmem. Torkomat a sírás fojtogatta, már-már kitörni készült a zokogás-vulkán, amikor az egyik asszisztens átkiáltott Máriássy Félixnek, a rendezőnek: - Saját könnyel megy? - Bumm) Olyan volt, mint amikor a liget jótékony homályába búvik két szerelmes, s a csók előtti áhítatban valaki elböffenti magát a szomszéd padon. Meg tudtam volna ölni azt az asszisztenst! - Aztán olyan is volt, hogy megdupláztam a filmgyár költségeit. Az egyik jelenetben ugyanis bombatalálat éri a rejtekhelyemül szolgáló lakást, a robbanás pillanatában nekem egy ajtó mögé kell ugranom. Máriássy komolyan magyarázott: „Gyerekek, ezt a jelenetet sokszor elpróbáljuk robbanás nélkül, mert a drága kulisszákat levegőbe repíteni csak egyszer áll módunkban.” Rendben. Vagy ötvenszer elpróbáltuk. A felvételkor mégis úgy megijedtem a detonációtól, hogy - elfeledve mindenfajta rendezői utasítást, amely az ajtó mögé terelt volna - sebesen az ágy alá bújtam, egy órába tellett, míg ki tudtak csalogatni onnan. Utána napokig állt a felvétel. Mégiscsak új kulisszákat kellett konstruálni... Ezek a „megrázó” események a Budapesti tavasz című film forgatása közben, történtek, 1955- ben, felszabadulásunk tizedik évfordulóján. Gordon Zsuzsa, a film főszereplője mesélte el őket, Jászkisérről jövet, ahol is verseket mondott egy irodalmi esten. A nagysikerű, mindmáig emlékezetes film után valóban fogalommá vált a fiatal színésznő neve. Csak így emlegettük: „A Gordon”. És vajon most mit művel a Gordon? Elég sok hányódás, néhány halványabb esztendő után végre ismét elememben érzem magam. Már egy éve az Irodalmi Színpadnak vagyok a tagja, ahol versmondói és színészi szenvedélyemnek egyaránt hódolhatok. Szinte egyetlen irodalmi összeállításból sem hiányzom, de a színművekből sem maradok ki. Annyira nem, hogy a nemrég bemutatott Hubay-drámának enyém a főszerepe. A darab címe: A szfinx, avagy búcsú a kellékektől. Fiatalok is megnézhetik, remélem, érdemes ! Baranyi Ferenc -1970 PARKOSÍTÁS Egyetemi és főiskolai amatőr filmszemle A felsőoktatási intézmények művészeti fesztiváljának fotó-, film- és képzőművészeti szekciója keretében rendezték meg a VII. egyetemi és főiskolai amatőrfilm szemlét Miskolcon, az Egyetemvárosban. Az, hogy ezeket a rendezvényeket az Egyetemvárosban tartották meg, nem egyszerűen pontosabb helymeghatározás, hiszen Miskolc és az Egyetemváros között nemcsak 5 kilométer a távolság. Kettőjük nem éppen ideális viszonyának vizsgálata nem e kis írás feladata. Ide mindössze annyi tartozik, hogy a filmszemle és a kiállítások a helyi — és néhány tucat ide utazott — egyetemisták belügye maradt. Az egyetemi ifjúság szerte a világon olyan dinamikus társadalmi erő, amely érzékenyen reagál a társadalmi, gazdasági, politikai élet mozgásaira, változásaira. Beszélgetésekben, vitákban élesebben fogalmaz, művészi megnyilatkozásaiban bátrabb, az avantgarde formákat keresi. Szemléletmódja frissebb, nem kötik gyártási és egyéb szempontok, ízlésében nem konformista. őszintén szólva, ilyen „előítéletekkel” ült le a zsűri megnézni a beérkezett 31 főiskolás amatőrfilmet és éppen ezért csalódottan állt fel a vetítések végeztével. Nagyon hiányolta az alkotók közvetlen környezetéről szóló őszinte híradásokat, a szociográfiai igényű felméréseket, az őszintén feszítő indulatokat. A filmeknek több mint fele játékfilm vagy talán helyesebb úgy fo GABRIELgalmazni: játékfilm-kísérlet, hiszen a készítők nagy része nincs birtokában azoknak az ismereteknek és eszközöknek, amellyel 8 mm-en, az adott technikai feltételekkel, elfogadható „mozit” lehet csinálni. Akik viszont ezen a szinten felül álltak, azoknál a már említett szemléletbeli frisseség hiányával, a kommercionális ízléssel voltak problémák. Így a zsűri végül is azokat a filmeket értékelte magasabbra, amelyek eltértek a szokványostól, megpróbáltak valami különöset, egyénit felfedezni, bemutatni (ha ezek néha már az extremitásba csúsztak is), és bátran vállaltak egy formát, amely legalább irritálta a nézőket — szóval a valamiképp karakteres filmeket részesítette előnyben. Az egyetemistákkal kapcsolatos elvárásaink realitását mi sem bizonyítja jobban, mint a vetítések utáni éjjel 1,1-ig és 2-ig zajló, szenvedélyes hangú viták — amelyeken szóban elmondták mindazt, amit a filmekben vártunk tőlük. őszinte és kellemes meglepetést hozott, hogy megtört a humán egyetemek hegemóniája és a műszaki egyetemek vitték el a filmdíjak többségét. A fotóban is az első három díjnyertes műszakis és a különböző képzőművészeti ágazatokban 4:2 az arány az I. helyeken. Végül a díjakról: 1. díjat nyert Bodó László (a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója) „Elidegenedés" című színes, animációs filmjével, amelyben a ma oly divatos életérzés paródiáját adta. II. díjat kapott a Veszprémi Vegyipari Egyetemről Magyar József, László Miklós, Őze Lajos „Se szex, se hajadon” című groteszkje, amely a közönség díját is elnyerte. Ugyancsak II. díjas lett Rohonyi András (Veszprémi Vegyipari Egyetem) „Munka" című filmjével, amelyben a kórboncnoki munkával (és annak minden naturalizmusával) ismerteti meg nézőit. A NME KISZ és Kulturális Bizottságának különdíját a legjobb valóságfeltáró filmért Balázs László és Neumann László (Budapesti Műszaki Egyetem) kapták a „Lehetőség négyért” című munkájukért. A legjobb operatőri munka különdíját Buglya Sándor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója nyerte „Triptichon” című filmjével. Az egyetemi életet legjobban bemutató filmért különdíjat kapott György László és Péterffy András (ELTE) „Kint vagyunk a vízből” című burleszkje. A KISZ KB-nak a legjobb filmkör részére felajánlott különdíját a budapesti ELTE amatőrfilmklubja nyerte el György László, Péterffy András, Balla Gábor Tamás, Novák András, Rudas László és Kovácsi János alkotásaiért. Dékány István Az amatőrfilmszemlével együtt megrendezett fotókiállításon I. díjat nyert Újvári Béla felvételei: SÉTA ISMERŐS KÉP? Nem csodáljuk. Március 6-i, 9. számunk címlapján közöltük először. Azóta azzal, akit ábrázol, interjút közölt a Nők Lapja meg a Lobogó is: Huszár Erikát „felfedezte” a sajtó. E felfedezés — bár ő tiltakozik ellene — a népszerű táncdalok szövegírójának szól. Ha Huszár Erika csak harmadéves joghallgató lenne, aligha keltene különösebb figyelmet. S ez nem is baj, még kevésbé szégyellnivaló. Mert joghallgató sok van, de köztük csak egy Huszár Erika... (Fotó: Kotroczó) Szavazzatok! IV. KŐSZEGI IFJÚSÁGI FILMNAPOK ÁPRILIS 24—29-ig MELYIK FILM NYERI EL A MAGYAR IFJÚSÁG »ARANY REFLEKTOR« díját? Április 24—29. között rendezik meg a IV. Kőszegi Ifjúsági Filmnapokat. Filmvetítések mellett viták, találkozók szerepelnek a filmnapok műsorán. A legjelentősebb vitatémák: Fiatalok ábrázolása az elmúlt 25 év magyar filmjeiben, és: A második film problémája (fiatal rendezők gondjai). E vitákra meghívtak néhány el-sőfilmes rendezőt a szocialista országokból is — filmjeiket ugyancsak bemutat- .tják a filmnapok vetítésein. A múlt esztendő magyar filmjei közül, valamint a legfrissebben bemutatott új magyar filmekből választották ki azt az öt játékfilmet, amely a versenyben szerepel majd. Ezek (a kőszegi bemutatás sorrendjében): Ítélet (rendező Kása Ferenc), Bűbájosok (rendező Rózsa János), Szemüvegesek (rendező Simó Sándor), Szeressétek Odor Emíliát (rendező Sándor Pál), Arc (rendező Zolnay Pál). Tehát két elsőfilmes (Rózsa, Simó), két második filmes (Kósa, Sándor), és egy „sokadik filmes”, Zolnay művei kerülnek a kőszegi közönség és zsűri elé. Hagyományainkhoz híven, a Magyar Ifjúság ezúttal is átadja majd az „Arany Reflektor" díjat annak a filmnek, illetve alkotójának, amely filmre olvasóink a legtöbb szavazatot adják. Mivel a filmnapok kezdetéig valamennyi film a mozik műsorára kerül, a szavazásnak semmi akadálya. Szavazataitokat az alábbi szavazólapot kitöltve, kivágva és postai levelezőlapra ragasztva adhatjátok le úgy, hogy azok április 20-ig megérkezzenek szerkesztőségünkbe. „Arany Reflektor” díjunkat az a film nyeri, amelyre a legtöbb szavazat érkezik. Rajta tehát, tessék szavazni, melyik film az öt közül? A szavazólapon ikszeljétek be vastagon annak a filmnek a címét, amelyre a szavazatot adjátok. A szavazás akkor érvényes, ha csak egy címet jelöltök meg! Szerkesztőségünk címe: Budapest VIIL, Somogyi B. u. 6. A levelezőlapra írjátok rá: FILMSZAVAZAT A IV. Kőszegi Ifjúsági Filmnapokon szereplő filmek közül a következőt tartom érdemesnek az év legjobb ifjúsági filmjére kiírt „Arany Reflektor” díjra: ÍTÉLET SZEMÜVEGESEK BŰBÁJOSOK SZERESSÉTEK ODOR EMÍLIÁT ARC (X-szel megjelölendő annak a filmnek a címe, amelyre a szavazatodat adod!) MAGYAR IFJÚSÁG 1370/14