Magyar Ifjúság, 1971. január-április (15. évfolyam, 1-18. szám)
1971-03-05 / 10. szám
TERMÉSZES TUDOMÁNY TECHNIKA FÖLDRENGÉS A múlt hetekben a világ különböző részeiről érkeztek hírek földrengésekről. Nemegyszer megmozdult a föld Dél- Amerikában is. Képünk az egyik februári természeti katasztrófáról készült: a Los Angeles-i földrengés harmincöt ember halálát okozta. A képen látható kórház romjai alól tizenkilenc ember holttestét húzták ki. ' pppil Március 6-án, szombaton, szerkesztőségünkben fogadónapot tartok. Olvasóink egészségügyi vonatkozású kérdéseire 9—12 óra között személyesen vagy telefonon válaszolok : 130—460. „Bánatos”. A leírt jelenségnek többféle oka lehet, vizsgálat nélkül nem tudok gyógyszert javasolni. Ideggyógyászati szakrendelésen orvosolják panaszát. P. I., Gó. A gyógyszer, mint tapasztalhatta, kiszárította a kezét Az izzadásnak lelki okai vannak, túlságosan elfogódott. Ha többet jár társaságba, oldódik majd a feszültsége, és ezzel együtt javul a ma még kellemetlen kézizzadás. Sz. A., K-ly. Forduljanak belgyógyászhoz. Elvileg elképzelhető, hogy műtét nélkül is gyógyítható. Ha a szakorvos operációt javasolna, szövődmény nélkül, tíz napon belül meggyorsul a műtéti seb. „Anna 54”. Megértem érvelését, de mégis azt tanácsolom, hogy forduljon nőorvoshoz. Levele alapján nem hinném, hogy beteg. De ezt nem hinni, hanem tudni kell. „Harmadikos gimnazista”. Próbálja szőkítéssel „eltüntetni” a bajuszát. A gyantázást nem javaslom. Ideiglenes megoldás, később erőteljesebb lesz az így eltávolított szőrzet. Ny. I., Bp. Hívjon fel telefonon, vagy keressen fel személyesen, legközelebbi szerkesztőségi fogadónapomon: „L. Egészség". Nem ismerem ugyan a leleteit, de ha az orvosok nem akarják megoperálni, biztosan nincs szükség a műtétre. Nem kételkedem hogy beteg, de panaszait elsősorban lelki nyugalmának hiánya okozza. Ha nyugodtabb lesz, gyomorpanaszai is enyhülnek majd. I. Gy.-né, Ba. A menstruáció rendszeres késése önma 1 AZ ORVOS VÁLASZOL §|ljji.h; I1 Levelekre röviden gában még nem jelent betegséget. Másik problémájára nőorvos adhat választ, vizsgálat után. Nem hinném, hogy oka lenne az elkeseredésre. „Remény, 1971”. Szó sincs házasságot kizáró okról. Alapjában nincs semmi baja, de ezt csak személyesen tudnám részletesebben megindokolni. „Nemo”, sok embert izgató, nehéz probléma. Hívjon fel telefonon, hogy a továbbiakat megbeszéljük. K. Zsuzsa, Miskolc. Nem bánom, tegeződjünk. Fordulj a miskolci Nővédelmi Tanácsadóhoz, dr. Aszódi Imre főorvos úrhoz. Hivatkozzál levelemre, és mondjál el mindent őszintén. Bár ő fiatalabb nálam, vele a tegeződést mégsem javaslom. G. E., A-y. Nem értem, miért keseredett el. Amit leír, nem betegség. Ha más lehetőségei lesznek, ilyen gondok nem fogják kínozni. „Lóhere”. Azt hiszem, a jelige szerencsét hozott. Nem látom kilátástalannak helyzetét. A helybeli urológiai szakrendelésen egyébként mindkét kérdésére, remélem, megnyugtató választ adnak. K. J., Szs. Feltételezése helyes, az alkohol, a dohányzás, ezen túlmenőleg a zsíros és a túlzottan fűszeres ételek elősegítik a pattanások keletkezését, illetve hátráltatják azok elmúlását. K. R.: De. Panaszával, bármennyire szégyenlős is, nőorvoshoz kell fordulnia. A másik kérdésben sem tudok tanácsot adni. A körülmények ismeretében lehet, hogy édesanyjának van igaza, bár nem ismerem azokat az okokat, amelyek őt jelenlegi elhatározásában megerősítik. Z. S. C. kezdetben gyakran előforduló, később elmúló állapotról ír. Nincs összefüggésben az előzményekkel. Ha lehiggad, minden menni fog a legnagyobb rendben. Ezt a leírt eseményeikre építve mondhatom.Ifjúság”. A helybeli fül-, orr- gégeszakrendelésen megmondták, hogy mit lehet tenni panaszainak elmulasztására. „Reménykedés”. Ha nem akarja elmondani panaszait a körzeti orvosának, keresse fel a bőrgyógyászati szakrendelést. Ezt az egészségügyi szolgáltatást beutaló nélkül is igénybe veheti. Sz. L., G-ö. Ha Budapesten jár, a szerkesztőségben útba igazítják, hol találhat meg. „I am sad”. Komplikált ügy. A legjobb lenne személyesen megbeszélni. Ha módjában áll, keressen fel fogadónapomon. „Mormota”. Alvási problémájával endokrinológushoz, hormonokkal foglalkozó szakorvoshoz kell fordulnia. Ami a koponya-röntgenfelvételre vonatkozó véleménykülönbséget illeti, én nem hiszek a lelet kóros voltában. „Aggódunk”. A levélbélyegzőből megállapíthatom, hogy nem laknak messze Budapesttől. Keressenek fel fogadónapomon. Nem reménytelen ügy! DR. VERES PÁL PUCH PECHSZÍRV... A Váci Első Autójavítónál inaskodtam akkoriban. A hangzatos cím egy udvari sufnit takart, de nekem ez a mennyország. Csodálatos gépekkel és szerszámokkal ismerkedtem. A legnagyobb hatást azonban az autók és motorok gyakorolták rám. Soha nem érzett illatok áradoztak a benzin-, olaj- és kipufogógáztól. Számomra ismeretlen, de kellemes hangzású szavak, mint például szöszli, nodhni, kerte röpködtek a levegőben. Kérdezgetni nem volt tanácsos, ez idegesítette a főnököt. Rá kellett jönni a szavak jelentésére és ellesni a fogásokat. Előbb-utóbb minden úgyszólván magától megoldódott. A szavak értelmet kaptak, a titokzatos szerkezetek pedig az alapos megismerés után egyszerűvé váltak. Számomra ebben az időben a legtitokzatosabb szerkezet az abreisz zündung elnevezésű gyújtóberendezés volt. Egy napon nyílt az udvarajtó, és egy Puch-motort tolt be rajta egy izzadó motoros. Benzin, olaj, kompresszió van, csak a gyújtással lehet valami baj, állapította meg a főnök. Engem ért a megtiszteltetés, hogy szétszereljem. — Vedd le először a dinamót — mondta a mester —, hogy ki tudjuk tisztítani. Szétszerelve a kis szerkezet egész egyszerűvé vált. Olyan volt, mint az uradalmi kastély áramfejlesztője, csak sokkal kisebb. A mágnespatkó között egy tekercs forgott, ezáltal áram keletkezett. Amikor a tisztogatás után forgattam a tengelyét és a mester a vezetéket a testhez érintette, élénk szikrázást láttam, ösztönösen elkaptam a kezem, félve, hogy megráz. — Ne ijedezz, öcsikém — mondta a mérnök. — Ez nem magasfeszültség, csak 6—8 volt. A Bosch-cég már csinál magasfeszültségűt, az 10 000 volttal működik, annál már jó, ha elkapod a mancsod. Erről nemsokára volt alkalmam meggyőződni, amikor a srácok egy Bosch-mágnes kábelét a satuba vezették, melyen én reszeltem. A motor azonban a generátor visszaszerelése után sem gyújtott. — Most szereld ki az abresszot a cilinderkopfból — adta ki főnököm a további utasítást. Mivel az abreisz a hengerfejbe volt becsavarva, azt is megtudtam, és többé el sem felejtettem, hogy mit jelent a cilinderkopf. Miközben az újabb ismereteket elraktároztam, izgalomtól remegő kezekkel csavargattam az abreisz flansniját. (Ez a jóleső remegés ma is fellépett, amikor a Citroën-hidraulika automata fedelét bontottam.) A csalódástól tátott szájjal húztam ki a robbanótérbe nyúló szerkezetet. Két érintkező volt egy rúd végén, amelyet a vezérműről mozgatott rúd zárt és nyitott. Ez a művelet akkor történt, mikor a dugattyú a felső holtpont közelébe ért. Megoldódott a titok. Ezt én is kitalálhattam volna, gondoltam magamban, miközben a mester smirglizgette az elkokszosodott érintkezőket. Annyi az egész, hogy az alacsony feszültség a zárásnál és nyitásnál szikrázik. Mivel ez a művelet a robbanótérben történik, ez adja a gyújtást. Gondolataimnak a Puch pufogása vetett véget. Nem kis büszkeséggel néztem a rossz úton ugráló motor után, úgy gondoltam, most már az abreisz zündungot is megismertem. S mindent tudok a motorról. Csak később jöttem rá, hogy a technika állandóan fejlődik, hogy nem kis feladat az újabb és újabb érthetetlen szerkezeteket, motorokat megérteni, megismerni, megkedvelni. Ilyenek voltak a két motor: a Sunbeam és a Pitch. Két ellentétes gyártmány. Mint autóknál a Rolls Royce és a Ford. A drága és olcsó az arisztokratikus és a népi a járművek között. Ilyen ellentét nyilvánult meg a Sunbeam-motorok szerződéses javítóműhelyénél is, ahol dolgoztam, mert a kitűnő anyagból készült, ízig-vérig angol motorok mellett az egyesek által lenézett Puchokat is javítottak. A Sunbeam híres típusa volt a 600 Longstroke, azaz a hosszúlöketű kivitel. Már abban az időben négysebességes váltóval készült, jóval megelőzve korát. A négysebességű váltónak volt köszönhető, hogy a motor „nagyokat lépett”. A negyedikben meg lehetett számolni a kipufogásokat, a motor mégis hatvannal rohant. A formát illetően a Sunbeam közel sem volt ilyen modern. Már az arigol motorok között is elterjedt a nyeregtank, ennél a gyártmánynál még mindig a váztankot építették be a két felső vázcső közé. A Sunbeamek nem tartoztak a kedvenceim közé. Valahogy túl előkelőeknek éreztem őket. Lehet azért, mert reménytelennek tartottan,hogy nekem valaha ilyen rstomrom lehessen. Annál közelebb állt hozzám még ekkor is a Putch, mellyel kapcsolatban két nevezetes melléfogásom volt a Sunbeam-műhelyben. Ebben az időben kezdték gyártani a 220-as típust, melyet a már akkor is világhírű grazi gyár viszonylag olcsón készített. A 220-as olyan volt a motorok között, mint az autóknál a TFord. Még a formája is más volt, mint a többi motorkerékpárnak. A 220 köbcentiméterhez képest a motorkerékpár nagyobb gép benyomását keltette. Nyújtott, hoszszú hyereatank, különleges húzórugós első villa, ökörszarvkormány volt a főbb jellemzője. A motor és az erőátvitel már ránézésre is különlegességet sejtetett. A motor még mai szemmel nézve is lágy járású, elasztikus működésű volt. Üresjáratban is forgott a meghajtólánc és a hátsó lánckerék a kerékagynál. A sebességváltó ugyanis a hátsó kerékben volt elhelyezve, a tengelykapcsolóval együtt. Egy ilyen motor javítása közben ért az egyik baleset. A gyújtást állítottam a kis Puchon, s hogy ne kelljen a gyújtógyertyát kicsavarnom a dugattyú állásának ellenőrzésére, a kipufogónyíláson figyeltem a dugattyú mozgását, mivel a kipufogócső amúgy is le volt szerelve. Hogy jobban tudjam érzékelni a dugattyú állását, bal kezem középső ujját dugtam a kipufogócsonkba, miközben jobb lábammal nyomkodtam a startert. A másik lábam valahogyan megcsúszott az olajos padlón, így teljes súlyommal lelöktem a berúgót, miközben az ujjam a dugattyú és a henger közé csúszott. Mire kirántottam véres ujjamat, a dugattyú egy centiméteres húsdarabot levágott belőle. Egy életre megtanultam, hogy ne nyúljak mozgó szerkezeti részek közé. A főnök, aki nagyon rendes ember volt, azonnal orvoshoz szaladt velem. Közben alaposan lehordott, hogy miért nem vigyáztam. Miután bekötöztek, folytattam a munkát. Egy ujjsérüléssel annak idején nem mentek betegállományba. Nemcsak a gyertyát kellett kicsavarnom, hanem a hengerfejet is le kellett szerelnem, hogy kivegyem ujjam bennmaradt végét a robbanótérből. Amikor végeztem a munkával, megnyomkodtam a startert, magam sem tudom, mi célból. Ekkor jött a második dobásom. A motorteknő alatt elhelyezett lavórban egy pillanat törtrésze alatt lángra lobbant a mosóbenzin. Mint később kiderült, a lógó gyertyákábel szikrája okozta a tüzet. Azonnal poroltók kerültek elő, és a tüzet még csírájában sikerült elfojtani. Két ilyen baklövés után nem is vettem rossz néven, amikor főnököm kijelentette, hogy sohasem lesz belőlem motorszerelő. A Puchokra egyébként is allergiás voltam. Amikor később egy 250 köbcentiméteres S 4-em volt, véletlenül fordítva szereltem rá a hengerfejet, és csak hetek múlva, egy véletlen folytán jöttem rá, hogy miért nem megy rendesen a motor. 1945-ben pedig, mikor hozzányúlhattam gyerekkori szerelmemhez, a 250 köbcentiméteres Chmirál-féle kompresszoros, vízhűtéses motorhoz, mellyel a harmincas évek közepe táján 160 kilométeres világcsúcsot állítottak fel, tovább folytatódott a pechsorozat. Ezzel a motorral nem voltam képes egy valamirevaló versenyt megnyerni. Végül egy szegedi háztömb körüli versenyen egy cipőüzlet kirakatában fejeződött be a Puchokkal kapcsolatos pechszériám. (Folytatjuk) 220-as Puch a 30-as évek elejéről, bal oldali képen közelről látható az abreisz-gyújtás Ha máshol még szerencsére nem, de a könyvpiacon már felrobbant a Biológiai pokolgép. A közel 10 000 példányban megjelent könyv hazánkban is a szenzáció erejével hatott, és alig egy hét alatt elfogyott. Az eredeti címben Time-bomb szó szerepel, ami időzített bombát jelent Az időzítés kitűnően sikerült. Egyszerre nem is egy, hanem két bomba robbant, hiszen most jelent meg Szent-Györgyi Albert, a magyar származású Nobel-díjas biológus könyve, az „Egy biológus gondolatai” is. Ez eredetileg ugyan néhány évvel korábban íródott, de nagyjából ugyanazokra a veszélyekre figyelmeztet, amelyeket Gordon Rattray Taylor, a BBC tudományos rovatának szerkesztője könyvében részletesen kifejt. Taylor nem elégszik meg a figyelmeztetéssel. Mélyreható elemzéssel vetíti ki a jövőt. Azt mondják, és erre bizonyítékul szolgál az emberiség majd tízezer éves történelme, hogy amit a Földön a tudósok eddig feltaláltak, azt ki is próbálták. Nos, ez a mondás így önmagában még semmi veszélyt nem jelent. Hiszen mi, akik élvezzük ezeket a találmányokat (békés körülmények között), nagyon meg vagyunk elégedve velük, és általában csodálattal adózunk a tudománynak. Vannak azonban olyan felfedezések, találmányok, amelyeknek a jövőjét megjósolni nagyon nehéz. A DDT feltalálójának például Nobel-díjait adták. A „csodaszer” elterjedt az egész világon. Ezzel permeteztek, ezzel irtották a káros rovarokat. Lakásban és termőföldeken egyaránt használták. Teltek az évek és kiderült, hogy a férgek egész jól megszokták a DDT-t, az emberekre viszont annál károsabb következményekkel járt. A gyümölcsök (hazánkban például az alma) kitűnően beépítették magukba a DDT-t, és mi jóízűen fogyasztottuk éveken keresztül. Ezt ma már tudjuk, de feltalálása pillanatában boldog örömmel üdvözöltük a „csodaszert”, mely megvédi életünket a kártevőktől. Vagy nézzük a közlekedési eszközöket. Fantasztikus fejlődés. Repülőgépek, autók, hajók árasztják el a levegőt, szárazföldet, tengereket. És íme, rádöbbentünk az újabb veszélyre — kicsit később, mint a DDT esetében —, hogy a levegő szennyezettsége következtében a világvárosokban bizony betegségek ütik fel fejüket. Az említett két mű szerzői ezekből a tényekből kiindulva ezúttal előre figyelmeztetnek bennünket, és Gondolatok egy könyvszenzáció kapcsán 30 kiloröntgen gammasugárzás hatására a sejtmagból részecskék szakadnak ki figyelmeztetésükre nem lehet nem odafigyelni. Nem csupán azért, mert egy szakember, vagy maga a feltaláló figyelmezteti az emberiséget, hanem azért is, mert a Taylorkönyvben felsorolt kísérletekből igen sok azóta találmány lett. 1970 júniusában, tehát két évvel később, mint ez a könyv, a „Biológiai pokolgép” íródott, a sajtó világgá röpítette a hírt, hogy dr. H. Gobbind Khorana indiai származású Nobel-díjas biológus először a világon mesterségesen állított elő gént, az ember öröklődési folyamatának egyik legfontosabb egységét, s ez a tudósok egybehangzó véleménye szerint az élet mesterséges megteremtéséhez vezethet. Ez a beláthatatlan következményeket rejtő felfedezés hamarabb jött létre, mint azt Taylor könyvében megjósolta. Mit írt erről Taylor? Az emberek többsége nagy szeretettel misztifikálja a mesterséges élet kérdését. Mit számít egy elektronmikroszkópban látható gén? Egy normális vagy ijesztő külsejű lényt a gének segítségével hamarabb fogunk létrehozni, mint egy mesterséges sejtet... Így már a probléma közelebbinek tűnik. Igaz, ugyanezen gének segítségével öröklődő betegségek sorát lehet majd gyógyítani még ebben az évszázadban. Az elmebetegség, a cukorbaj 20—30 éven belül már nem betegség. Az öregedés, melynek folyamata sejtünk valamiféle elfáradása folytán történik, 40—50 éven belül kiküszöbölhetővé válik. De vajon megéri-e a fáradságot ez a kísérletezés? A nemzedéki kérdés, mely jelenleg is komoly probléma, mivé fajulhat 40—50 év múlva, és később, amikor majd száz-százhúsz éves emberek együtt dolgoznak húsz-harminc évesekkel? A mi gyermekeink, de esetleg már magunk is tagjai vagyunk ennek a sokak számára oly távolinak tűnő jövőnek. Döntenünk kell! Taylor megpróbál egy végső feleletet adni, melyet egy nagyon régi műből, a Bölcsek Könyvéből idéz: „A mérték az ember! A tudás a szeretet iránytűje nélkül méreg és gyilok.” A mi feladatunk ezeket az elveket hatékonnyá tenni, mint ahogy Elődei Pál dr. írja a könyv előszavában: ......helyrehozhatatlan hiba volna, ha elmulasztanánk a felkészülést, a kellő óvintézkedések megtételét, hogy hatástalanítsuk ezt a pokolgépet.” Erdei-Grünwald Mihály A normális kukoricasejtek zöld szinteszecskéje A hirosimai atomrobbanáskor károsodott kukorica zöld szinteszecskéje MAGYAR IFJÚSÁG 0071/10