Magyar Ifjúság, 1972. május-augusztus (16. évfolyam, 18-34. szám)

1972-06-09 / 23. szám

II töredék soha nem azonos az egésszel Egy vitazáró margójára A hallgatás beleegyezés­é­­tartja a régi szólás, amelyben lehet igazság, ha azok, akiknek hallgatását beleegyezésnek veszik, is­merik az állítást. De ha a hátam mögött súgnak ösz­­sze,­ vagy olyan fórumon mondanak rosszat rólam, amelynek nem vagyok ré­szese, vagy amelyet nem kí­sérek figyelemmel, akarva­­akaratlanul is szó nélkül hagyom a dolgot. Ezenkí­vül az is megeshet: annyi­ra bárdolatlan a támadás, hogy nem is akarok vála­szolni rá. Ezért meggondo­landó, milyen következte­tést vonnak le abból, vagy egyáltalán levonnak-e va­lamit, hogy nem követel­tem helyreigazítást. Mindez arról jutott eszembe, ahogy a Szabad Föld május 28-i számában Sárdi Ferenc lezárta a ,,Zsémbes öregek, modorta­­lan ifjúság” című cikkét követő vitát. A hozzászó­lásokat summázó írásban ugyanis egyebek között megállapította: „Szembe­tűnő, hogy legtöbb bírálat a KISZ-szervezeteket érte, és még feltűnőbb, hogy er­re egyetlen cáfoló levél sem érkezett. Mintha ezzel is bizonyítást nyerne az a sajnos általános és nem egészen alaptalan véle­mény, hogy ifjúsági szerve­zetünknek nincs igazán vonzó, az ifjúság széles tö­megeinek megfelelő prog­ramja.” Nesze neked, Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. Tulajdonképpen vissza is adhatnád a műkö­dési engedélyt. Vagy még­sem? Vegyük csak elölről sorra. .......a legtöbb bírálat a KISZ-szervezeteket ér­te. . összeszámoltam: írd és mondd: 25 hozzászó­lás kapott helyet a lap ha­sábjain, többnyire nyúlfark­nyi, néhány mondatos ter­jedelemben. Egy részüket — hozzáteszem nem is kis részüket — nem fiatalok fogalmazták meg. Marad­tak tehát tíz-egynéhányan. Közülük sem mindenkinek volt mondanivalója a KISZ tevékenységével kap­csolatban. Tovább szűkült a kör és ha folytatnám, biztosra veszem, hogy még jobban megcsappanna azok­nak a száma, akik az ifjú­sági szövetséget is beleke­verték ebbe a vitába, s igen-igen kevesen marad­nának, akiknek okuk és jo­guk is volt erre. A kiskun­félegyházi Horváth Sán­dort például nem sorolnám közéjük, mert aki szemreb­benés nélkül leírja: „A KISZ-titkár pedig ne ma­gyarázzon annyit,, mert un­juk. Helyette tegyék von­zóbbá a KISZ-életet!”, az lehet, hogy illem dolgában mértékadó lehet egyes he­lyeken, de aligha oráku­lum a KISZ­ munkájának megítélésében. Relatív dolog tehát a „legtöbb", ötből négy is le­het, vagy három közül ket­tő. De ha — mondjuk — kettőből ketten állítják va­lamiről ugyanazt, nyugodt jelekkel leírhatjuk-e, hogy teljes volt az egyetértés? Egyébként sokféle fele­lősségteljes hivatását isme­rem a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, a párt ifjúsági szervezetének, a magyar ifjúság csaknem­­­8­1­1 ezer tagot számláló ,egységes politikai tönyey­­szervezetének, de a tánc és illemtan oktatása nem tar­tozik közéjük. Régen rossz annak, akit 15—1­1 évesen, vagy még később kell meg­ismertetni a jó modor alapvető ismérveivel. Azon a vidéken, ahol én nőttem fel — de, gondolom, ezzel a tapasztalatommal nem ál­lok egyedül — jóval előbb megkapja az első lecké­ket, és mire eléri az isko­láskort, többnyire meg is tanulja az ember. Vannak persze, akik később való­ban modortalanul viselked­nek, ez azonban nem kizá­rólag az ifjúság és semmi­képpen a KISZ hibája. „ ... még feltűnőbb, hogy erre egyetlen cáfoló levél sem érkezett.” Ha jól em­lékszem, az öregek zsém­­bességei és a fiatalok mo­­dortalansága volt az első cikk témája és a hozzászó­lók is ezzel foglalkoztak. Ebben pedig — nekem leg­alábbis úgy tűnt — erősen megoszlottak a vélemé­nyek. Pro és kontra szép számmal akadtak érvek, amelyek kinek-kinek a ne­vében önmagukért beszél­tek. A KISZ-re vonatkozó, hevenyészve odavetett mon­datokat pedig miért kellett volna cáfolni? Nem ele­gendő cáfolat a gyakorlat? Az talán meggyőzőbb és hitelesebb lett volna, ha X. vagy Y. tollat ragad és kije­lenti : igenis magyarázzon a KISZ-titkár, mert ő nem unja! Vagy esetleg jelent­kezik egy KISZ-titkár két tanúval, hogy ő megrög­zötten szűkszavú?! Aligha De nézzük tovább a mag­vas magyarázatot. „Mintha ezzel is bizonyí­tást nyerne az a sajnos ál­talános és nem is egészen alaptalan vélemény, hogy ifjúsági szervezetünknek nincs igazán vonzó, az if­júság széles tömegeinek megfelelő programja.” Az előbbiekben már sorra vet­tük, hogy körülbelül hány személyes lehet az a bizo­nyos „legtöbb bírálat”, amely a következtetést megalapozta. A bírálatok­kal kapcsolatban még csak a „legtöbb” szerepelt, most már eljutottunk az „általá­­nos”-hoz, azaz — gondo­lom — az egész magyar közvéleményhez, amelynek álláspontja ezek szerint nem is alaptalan. Kínosnak érezném, ha teljesen alap­talanok lennének „általá­nos” véleményeink. De sze­rencsére erről szó sincs. Ha hiszik, ha nem, ez a vé­lemény nem­ általános. Sőt! Ebben a formájában telje­sen alaptalan. Ifjúsági szervezetünknek van vonzó, az ifjúság tö­megeinek megfelelő prog­ramja. Ma már több mint másfél évtized­es fiatalok millióinak személyes ta­pasztalata bizonyítja ezt. Legfeljebb arról lehet és van szó, hogy a gyakorlat­ban ez nem mindig, nem mindenütt valósul meg csorbítatlanul. Vannak alapszervezetek, bizottsá­gok, amelyek a fiataloknak vonzó, a felnövekvő új meg új korosztályoknak is meg­felelő programhoz nem ta­lálják meg a legjobb, leg­érdekesebb formákat, mód­szereket. Ebben vagy ab­ban adósok maradnak a programban foglalt célok­nak és­­, önmaguknak. A KISZ nem általában és a fiataloktól függetlenül létezik, nem valamiféle el­vont fogalom, amelyre mindent rá lehet fogni, ha­nem az ifjú nemzedék leg­jobbjainak nagyon is élő, valóságos és konkrét poli­tikai szervezete. Tagjai nem zsinóron rángatott, ki­szolgáltatott bábok, hanem hús-vér fiatalok, akik ön­ként, saját elhatározásuk­ból vállalták, hogy ifjú­kommunista elődeik nyom­dokába lépnek. Tudják, hogy ez elsősorban köteles­ségekkel jár, de nem is a jogokért, az előnyökért léptek be a KISZ-be. A példa és a program nyerte meg őket, és az a lehetőség, hogy olyan közösségeket alkothatnak, amelyekben ők maguk is gyarapodnak, méghozzá emberségben, politikai, közéleti tapaszta­latokban és érettségben egyaránt. A KISZ-alapszervezetek ilyen szempontból iskolát jelentenek tizen- és huszon­éveseinknek, s mint min­den iskolában, közöttük is vannak kitűnőek, jelesek, jók, közepesek, elégségesek és akadnak olyanok is, amelyek szekundát érde­melnek. De a töredék so­ha nem azonos az egésszel. És ezt akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha ismeretlen vidék felfedezé­sére indul az ember. Doszlányi Imre Megszelídítik ___________________________ , az óriás gépeket pár hónapon belül­­ ígérik az oktatók azoknak, akik nehézgépkezelői jogosítványt akarnak sze­rezni. Debrecenben működik az iskola, három és öt hóna­pig oktatják a bentlakásos tanfolyam hallgatóit, akik közül évente körülbelül ötszázan végeznek. Gyakorlati foglal­kozás a madártávlatból. Mesterséget tanultak Nyolc vietnami fiatal kata­­tanulta a mesterséget a Ságvári Endre nyomdaipari tanulóintézetben, elsajátí­totta a fénymásoló, a fény­képész, a retusőr, a gép­mester és a kemigráfus szakmát. Le Thi Hop már szakavatott mozdulattal ál­lítja be a gépen a papír oldalmértékét. Gondolatai talán akörül járnak, hogy mikor repítik végre világ­gá a hírt a nagy nyomdák masinái hazája békéjéről, népe áhított nyugalmáról. Nyári szülők A legkitűnőbb módon fel­szerelt intézetek és a legki­válóbb pedagógusok sem pótolhatják a szülőket, a családot. Az állami gondo­zottaknak azonban nincse­nek szüleik, vagy nem ne­vezhetők szüleiknek azok, akik világra segítették őket. Valamennyiük örök­­befogadásáról sem lehet gondoskodni, hiszen évente „mindössze” 450—500 gye­reket vállalnak sajátjuké­nak az eddig „idegen” — főként gyermektelen — há­zaspárok. A többieknek is meg kell ismerniük a csa­ládi életformát — határoz­ta el a Vas megyei tanács —, s ennek érdekében „nyári szülőket" keresnek. A kezdet biztató, már az első napokban sokan be­jelentették, hogy a szünidő­re szívesen vendégül lát­nak, befogadnak egy-két állami gondozottat. A szü­lők nélkül nevelkedő gye­rekek pótolhatatlan élmé­nyeket szerezhetnek így. Köszöntjük a kezdeménye­zést, s az ötletet örömmel adjuk tovább. Velence új partszakasza Épül az új partszakasz a velencei öbölben, ritkítják a mindent elborító nádast, szivattyúzzák az iszapot. Közép-Európa legnagyobb autósstrandja lesz a kis tó partján, s sok ezren pihenhetnek az ide tervezett idegenforgalmi központban. Itt, a mostani úttörő­tábor mellett lesz a KISZ-korú fiatalok tábora is. Majd. Ám amíg nincs, addig is lehet itt hamarosan kulturált körülmények között strandolni. A többit majd meglátjuk. Kezdők a katedrán Nem könnyű a pályakez­dőknek, és sokszorosan nem könnyű a pályakezdő peda­gógusoknak. S nemcsak nálunk, külföldön is ha­sonló cipőben járnak a kezdők, amikor fellépnek a katedrára. Ezt igazolja az a tény is, hogy a peda­gógusok szakszervezetének most befejeződött három­napos tanácskozására 47 ország társszervezetei küld­ték el képviselőiket. A pe­dagógiai csúcskonferenciá­nak is beillő eszmecserén a fiatal nevelők élet- és munkakörülményeiről, a pedagógusjelöltek képzésé­nek helyzetéről és a szak­­szervezeti mozgalom velük kapcsolatos tennivalóiról mondtak véleményt a rész­vevők. Nálunk — mint Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszerve­zetének főtitkára mondotta — a közelmúltban komplex felmérés készült e témáról, s ennek eredményeként a a későbbiekben várhatóan több segítséget kapnak a pályakezdő pedagógusok. Csak 25 A Csepeli Vas- és Acél­öntöde mintakészítő üze­mében a tanulók önállóan — persze műszaki rajzok alapján — készítik fából, fémből, műanyagból az iparban és a gépgyártás­ban szükséges öntvények mintáit. Szép és érdekes a szakma, mégis azt hallot­tuk, idén a fővárosban mindössze 25 fiatal jelent­kezett tanulónak. ZSEBPÉNZ Adakozó szülők + takaré­kos gyerekek + „Sok ki­csi sokra megy" jelszó : 135 000 000 forint. Az el­múlt napokban ennyi pénzt kaptak takarékbélyegeikért az általános iskolások. Száz-egynéhány ezernyi ke­rékpár árából mehetnek kirándulni, táborozni. Jó nyaralást kívánunk. V2/2.2­0 MAGYAR IFJÚSÁGI BCM-premier KISZ-védnökséggel épült a Beremendi Cement- és Mészmű. A napokban lesz a premier: fellángol a tűz az első forgókemencében, s ezzel megkezdődnek az üzemi próbák. Akik itt jártak és segítettek az építőknek, elmondhatják: férfimunka volt. A rang kötelez A debreceni 108. számú szakmunkásképző intézet diákotthona pár­­ nap óta kollégiumi címmel büszkél­kedhet. Ahhoz azonban, hogy ezt a címet meg is tarthassák, továbbra is emelni kell a mércét, hogy a kollégium valóban rang­jához méltó módon bizto­sítsa a diákok tanulási- és életfeltételeit. Tudják ezt Debrecenben, erről tanús­kodik, hogy a névadó ün­nepséggel egy időben új klubot avattak a szakmun­kásképző intézetben. Alapítvány A Dunántúli és az Alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kezdeményezésére tanulmányi alapítványt hoztak létre a hazai olaj­ipari vállalatok a nagyka­­nizs­ai olajipari technikum legjobb tanulói részére. Az ország egyetlen ilyen jelle­gű középiskolájának diák­jait ezzel ösztönzik a szak­mai ismeretek minél jobb elsajátítására. Kedvezmény az anyáknak Fizetett szabad szombat jár a kisgyermekes anyák­nak a jövő hónaptól kezd­ve a Fejér megyei Mező­­szilas termelőszövetkezeté­ben. A megkülönböztető gon­doskodás méltó a követés- Aranyozzák a hintát A Fővárosi Művészi Kéz­műves Vállalat bútorres­tauráló műhelyében a ta­pasztalt, finom kezű mes­terek tanítják a restaurá­tor-palántákat. Ebben a műhelyben hozzák rendbe az egykori királyi palota bútorait, itt készülnek a rodostói Rákóczi-emlékki­­állítás és a torontói állan­dó Kossuth-kiállítás egyes darabjai is, mint például Kossuth Lajos asztalának másolata. Vannak itt rit­kaságok is, mint a képen látható egyetlen hazai gya­­loghintó. A XV. Lajos ko­rabeli „közlekedési eszközt" közösen állítja helyre Sza­bó László aranyozó mester és fiatal tanítványa. Szaba­dos János: Zsófia asszony gyerekei A nemrég elhunyt Krum­mer Zsófia 38 év után, 1960-ban tért haza a Szov­jetunióból. A kommunista asszony még a Tanácsköz­társaság idején kapcsolat­ba került Kecskeméttel, s halála előtt felajánlotta megtakarított pénzét a kecskeméti országos neve­lőintézetnek, hogy abból rendezzenek egy szovjet­unióbeli kirándulást a leg­jobban tanuló diákoknak. Harminc állami gondozott gyerek most nagy útra ké­szül: júniusban indul a csoport Moszkvába. Zsófia asszony nagylelkű hagyaté­kából. . Mint az igazi, olyan ez a TANÉRT-világ is, csak éppen nagyobb az igazinál, és nincs illata. Előnyére írható viszont az, hogy szétszedés után össze is rakható.

Next