Magyar Ifjúság, 1980. január-április (24. évfolyam, 1-17. szám)
1980-04-11 / 15. szám
7 És mi volt a dzsessz előtt? Az újonnan megalakult Ragtime Band első budapesti koncertjét stílszerűen egy némafilmmel kezdte. Burleszk filmen mutatták be, hogy ásták ki ők tízen a rég eltemetett ragtime-ot. Mi is az a „ragtime”? A lexikon szerint ragtime a sazéttépett tempó. Amerikai néger tánc 4/4 ütemben, a dzsessz közvetlen elődje, a múlt századforduló idején tűnt fel. Sajátossága a dallam ritmikus tördelése, szinkópák segítségével. A ragtime az elmúlt néhány évtizedben szinte teljesen feledésbe merült. S most teljes sikerrel hozta vissza ezt a rég elfelejtett zenét a Ragtime Band. Vezetőjük Rossa László zongoraművész és zeneszerző. Bemutatkozó koncertjüket ez év februárjában tartották a Műszaki Egyetem „K” épületében, a „Szkéné”ben. Az érdeklődés messze felülmúlt minden várakozást. Sokan nem fértek be a terembe, s csak a folyosóról hallgathatták ezt az életvidám, pezsgő zenét. A ragtime vidám és önfeledt tolmácsolásban az igazi, s ezt a zenét megtűzdelte néhány apró geggel, humoros fordulattal is az együttes. Sokat vártak ettől a bemutatkozástól. Mint Szunyogh Xavér, a zenekar hegedűse elmondta, nem mertek nagy termet választani a koncert színhelyéül. Meglehetősen sok nehézséggel kell még megbirkózniuk, hisz alig ismeri a közönség a ragtime-ot, s az új együttest. A zúgó taps azonban azt bizonyította, szükség van erre a zenére is. Reméljük, nem kiruccanás lesz a ragtime világába ez a vállalkozás, hanem hosszan tartó együtt zenélést jelent, és egy új zenei irányzat képviselőit köszönthetjük Rossa Lászlóban és együttesében, a Ragtime Bandben. (bálint) Ili tagokkal a régi célokért A Gemini szinte egyidős a hazai beat megszületésével, s az elmúlt 15 év alatt sok mindenbe belekóstoltak, ami csak egy popcsoporttal megeshet. Hírnevet szereznek itthon s lassan a környező szocialista országokban is. A precízen tolmácsolt számok mellett több slágerük született — popsláger — mivel a Gemini nem tartozott sem a divatfelvevők, sem a stílusvégletek követői közé. A számtalan rádiófelvétel és kislemez után 1977-ben jelent meg első nagylemezük. A tagcserék sem kímélték a Geminit: az újaik Albert Gábor, Dávid Gábor és Szigeti Edit mellett csak ketten játszanak a régiek közül, Papp Imre, s a másik billentyűs Markó András. Vele beszélgetünk az elmúlt évek tapasztalatairól,kudarcokról, sikerekről. — Ambiciózus zenészek játszottak az együttesben, a siker is végigkísért eddigi pályátokon, ennek ellenére csak az úgynevezett első* vonal határáig jutottatok el? — Az úttörők az Illés, Omega csak akkor lettek igazán népszerűek, amikor a saját számaikat játszották, s belőlük lett a mai tulajdonképpeni első vonal. Nekünk nem ez volt az elsődleges célunk, mi 1972-ig szinte csak külföldi számokat játszottunk, a klubok, a klubhangulat felé orientálódtunk. A 3—4 vidéki klub mellett egy időben Budapesten is voltak klubjaink mint az „E”, a Citadella, az Ifjúsági Park és a Gumigyár. Ezekben a klubokban gyakran nem koncerteket adtunk, hanem 4— 5 órákat játszottunk, ahol táncolni is lehetett. Akkoriban a gyerekek nem feltétlenül egy-egy zenekarért jöttek el, hanem mert együtt lehettek,, közösen szórakozhattak. — A sikerek ellenére te 1971-ben kiváltál a Geminiből és Delhusa Gjonnal lírai popduót csináltál. — Szívesen emlékszem arra a két évre, jó volt Delhusával együtt dolgozni. Hazai viszonylatban nem is tudnék hasonlót mondani, a külföldiek közül talán Simon and Garfunkelhez hasonlítanám, akiktől fel is dolgoztunk egy-két számot. A közönség és a szakma oldaláról nézve sikerünk volt, sorra születtek saját számaink, de ezek csak koncerteken hangzottak el. Kevés rádiófelvételünk volt, s tulajdonképpen ez vetett véget a duónak. Egyszerűen nem sikerült a számokat megismertetni, ezért 1973 elején úgy döntöttünk, hogy szétválunk. — A Gemini több rock musical, rock ballada (Fekete tó, Holnaptól nem szeretlek) létrehozásában, tolmácsolásában vett részt. Véleményed szerint miért nem lett igazán népszerű nálunk ez a műfaj? — Nem pontos a kérdés, mert például a Popfesztivál a maga nemében nagy siker már több éve. Van viszont ennek a műfajnak egy problematikus oldala, mégpedig az, hogy a popzene, kapcsolata korántsem kielégítő a társművészetekkel. A jó témaválasztás mellett sok mindentől függ egy rock musical sikere, a táncon, a verseken, díszleteken az előadókon kívül ügyelni kell a különböző műfaji szabályokra is. A szakmai oktatást is ki kéne szélesíteni, ugyanis kevés zenész rendelkezik színészi képességekkel s nem minden színész jó énekes. Jó példaként említhetném a Villan és a többieket is, ahol minden jól összejött. Victor Máté minden szempontból jó zenét komponált, s Mészöly Dezső remek műfordítása alapján ismerhettük meg Villont és költészetét. A darab komplex színházi és popzenei szórakoztatás. — A nagylemezetek közel 80 ezer példányban kelt el, rengeteget koncerteztetek, de az azt követő két évben keveset hallottunk az együttesről. — Az, hogy a sikeres lemez után nem jött a folytatás, nem rajtunk múlott. A rádióban nagyritkán elhangzó dalok csak arra jók, hogy emlékeztessenek az együttesre. A zenekarvezetőtől megváltunk, s attól fogva már nem ment minden simán. Tavaly Papp Imrével teljesen új együttest szerveztünk, a zenekar vezetését én vettem át. Az eltelt két év alatt sokat gondolkodtam azon, miért csak a két véglet, a koncert rock és a diszkó lett ismert, kedvelt nálunk. Megítélésem szerint itthon beszűkült a zenei közízlés. Egy kicsit hézagpótlók szeretnénk lenni a hazai poppalettán. Műsorunk főleg saját szerzeményekből áll, felhasználva a régi Gemini stílusát, hagyományait, de ötvözve az úgynevezett amerikai rockkal. — A Gemini mindig fiúcsapat volt, most egy lány, Szigeti Edit a szólógitáros. — Jó, ha lány is van a zenekarban, egyrészt ugyanúgy elláthatja a hangszeres szerepet, másrészt az éneklésben meg a színpadi látványban is sokat nyújthat. (Z. J.) SLÁGERLISTA A MAGYAR RÁDIÓ ÉS A MAGYAR IFJÚSÁG KÖZÖS MŰSORA A SZERKESZTŐK AJÁNLATA Gidófalvi-Szigeti F.: APÁINK ÚTJÁN (Karthago együttes) Koncz T.-Szenes I.: AZ ÉN IDŐM (Kovács Kati) Pásztor-Delhusa-Hatvani: NICA LE PERIMENO (Delhusa Gjon) Ihász—Heilig: ALL MEG, KISLÁNY (Ihász Gábor) Demjén: EL KELL, HOGY ENGEDJ (V'Moto-Rock együttes) Presser-Sztevanovity Dusán: VASÁRNAP DÉLUTÁN (Sztevanovity Zorán) Másik-Adamis: A TIÉD VAGYOK ÉN (Bontovics Kati) Littvay-Miklós T.: JÓ ÖREG TÉR (100 Folk Celsius) Bokor Gyula: VALLOMÁS (Color együttes) Máté S. Nagy: SZÜLŐI HÁZ (Máté Péter) A Magyar Rádióval közösen készített Slágerlistánkra minden héten szerdán 12 óráig lehet szavazni. A „voksokat" tetszés szerint három helyre küldhetik be. A címek: Magyar Rádió Könnyűzenei Rovata, Budapest 1800 a Magyar Ifjúság szerkesztősége, Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1983 a Rádió Közönségszolgálata, Budapest, Október 6. u. 9. 1051 Kérjük, a borítékra írják rá: SLÁGERLISTA V_______________/ 37