Magyar Ifjúság, 1982. május-augusztus (26. évfolyam, 19-35. szám)

1982-06-25 / 26. szám

fórum A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl­., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „ASSZONY A VIHARBAN” „Tizenkilenc éves vagyok — ír­ja. — Három éve, szüleim kíván­sága ellenére kötöttem házassá­got, férjem jelenleg katonai szol­gálatot teljesít. Amíg itthon volt, addig sem éltünk jól. Bevonulása után, két hónappal ismertem meg közelebbről egyik munkatársa­mat, Zolit. Nem voltam közöm­bös számára, és amikor ezt el­mondtam, egy héten át minden este együtt szórakoztunk. Mindig volt közös témánk, sohasem unatkoztunk. Ráadásul nagyon kedves férfi, mindig mindenben alkalmazkodik hozzám. Elrohant a­­hét, és közben szinte észre­vétlenül szexuális kapcsolatot lé­tesítettünk. És megtörtént az, ami férjemnek :három esztendő alatt egyszer sem sikerült: örö­möm telt a nemi életben! Három hónap múlva már annyira meg­ismertem az élet szép oldalát, hogy elköltöztem a férjem laká­sából, és azóta Zolival élek al­bérletben, nagy boldogságban. Minden kérésemet teljesíti. Ha szomorú vagyok, megnevettet, ha jó a kedvem, együtt örül annak, ami engem boldoggá tesz. Csak egy baj van, az, hogy Zoli nős ember, két gyermek apja. Tudom, nem lenne szabad folytatnom ezt a bűnös kapcsola­tot, egyébként Zolinak is ez a véleménye. De amikor egyszer megpróbáltuk, nem sikerült. Zoli már az első éjszaka bezörgetett és azt mondta, hogy nem tud nélkülem élni. Nem írnék akkor, ha tudnék hinni "neki, de bizony­talan vagyok, lehet, hogy csak azért mondja, mert meg akar tartani, így számára kellemesebb az élet. Képtelen vagyok dönteni, hogy vele vagy nélküle éljek. S ami a gondomat megsokszorozza: terhes vagyok tőle. Férjem három év alatt nem vol­t képes arra, hogy teherbe ejtsen, és most végre tel­jesült nagy vágyam. Igaz, nem így képzeltem el. Férjem mindig azt mondta, hogy bennem van a hiba, és most kiderült, hogy nem így igaz. Hát nem szörnyű?” A zűrzavar oka ott keresendő, hogy egy lány, aki tizenhat éves korában férjhez rohan, családi állapota ellenére sem tekinthető felnőtt embernek! A gyerekkor­ban történő családalapítás rendre tragédiába torkollik. Egy cseppet sem csodálkozom azon, hogy a férjével együtt eltöltött három esztendő szexuálisan sem tarto­zott a kellemes emlékei közé. Biztos vagyok abban, hogy a fér­jének sem. A szexuális élet, ha megfelelő lelki és testi előzmény nélkül kerül a tizenévesek életé­be, többnyire csak kudarchoz ve­zet. Félreértések elkerülése vé­gett szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a házasságot megelőző tapasztalatszerzésen nem a házasságon kívüli szexuá­lis kapcsolat gyakorlását értem, hanem a testi-lelki felkészülés­nek azt az útját, amely először az ember saját testének a megis­merésével jár, ami aztán kiter­jed az ellenkező nemű megisme­résére is. Két ember között a testi és lelki kapcsolat kialakulá­­­sának megvan a maga szakaszos útja, és ha ez elmarad, s a­­ta­pasztalatszerzés mindjárt a sze­relmi kapcsolat csúcsaktusával kezdődik, abból csak kudarc szü­lethet ! . Most, amikor levélíróm testileg már éretté vált a szexuális élet­re, egy olyan partnerrel, akihez nem fűzik kudarcok, el tud jutni az öröm csúcsára is. De a férje is tudná ugyanezt produkálni — másutt. Szóval, elsiették a há­zasságot! Az élet boldogsága nem csak a szexuális örömök hajszolásából áll, és e kötelezettségek is létez­nek. A házasság nem tiniparti, ahol cuccokat lehet cserélni, ha­nem az ember életét meghatáro­zó, felelősségteljes kapcsolat. Esetét az útban levő gyermek is súlyosbítja. Mi legyen vele? Megszülessen vagy ne? Súlyos gond ez, amiben magának kell döntenie. És arról is határoznia kell, hogyan kíván tovább élni. Zolit választja, aki nem biztos, hogy vállalja az életközösséget, vagy visszatér férjéhez, aki bizo­nyára nem fog lelkesedni egy bal kézről szerzett utódért. Nem tudok meggyőző, felelős­ségteljes tanácsot adni (ezt a szülei, sajnos, elmulasztották), és levelét csak azért közöltem, hát­ha elolvassák tinilányok is. Azok, akik a szerelemtől elva­kultan, vagy csupán azért, hogy megszabaduljanak otthonról, arra készülnek, hogy a házasságot vá­lasszák megoldásnak. Gondolkoz­zanak, hogy ne legyenek hasonló sorsú, viharba került asszonyok. Most még csak rajtuk múlik ez. • „KUNTA KINTE” arra kíván­csi, hogy van-e tudományos bizo­nyítéka annak, hogy az amerikai gyapotültetvényeken dolgozó rab­szolgák a gyapotmagból sajtolt olajat eredményesen használták fogamzásgátlásra. A Gyökerek című nagy sikert aratott tévésorozat erről ugyan nem számolt be, de ismeretesek olyan feljegyzések, amelyek sze­rint a gyapotmag olajának léte­zik ilyen hatása, és a rabszolgák éltek vele. Mexikó egyes vidékein a nagyon szegény sorsú lakosok ma is használják a gyapotmag­­teát a túlzott mértékű gyermek­­áldás ellen. A lényegről azonban eddig nem szóltam: ezt a fogam­zásgátló szert férfiaknak kell szedni! A tudományos magyarázat sem hiányzik, amint arról a Gyógy­szerészet című tudományos folyó­irat beszámol. Kínai kísérletek alapján ismeretessé vált, hogy a gyapotmagolaj bizonyos koncent­rációja semlegesíti az ondósej­tek laktáz-dehidrogenáz enzimjét, s ezzel részlegesen bénul a sejtte­vékenység, aminek az a következ­ménye, hogy megszűnik a meg­termékenyítő képesség. Feltétele­zik, hogy a hatás csak átmeneti, a blokkoló anyag szedésének né­hány hónapos szüneteltetése után az ondósejt eredeti felada­tának minden káros következ­mény nélkül eleget tud tenni. A Kínai Népköztársaságban tíz esztendeje foglalkoznak ezzel a problémával. A kísérleti anyag­ból napi 20 milligrammot rend­szeresen szedők két hónap múlva átmenetileg meddővé válnak, a magömlés anyagában — az eja­­kulátumban — a köbcentiméte­renként található ondósejtszám tizedére csökken, és ez a mennyi­ség már kevés a megtermékenyí­téshez. A kísérletek során négy­ezer férfinak, akik hat hónaptól négy esztendeig terjedő időszak­ban szedték a kísérleti anyagot, mindössze öt utódja született. Át­menetileg minden nyolcadik fér­finak a közérzete romlott, és minden harmincadik vagy ét­vágytalanná vált, vagy farkasét­vágya keletkezett. Az előírás sze­rint kéthónapos, naponta történő szedés után havonta csak kétszer kell már a gyógyszernek a napi ötszörösét bevenni a kívánt hatás érdekében. # M. I. BUDAPEST. Szomorú állapotán üzenettel nem lehet se­gíteni Ha a levelében közöltek valóban megtörténtek — több évtizedes pályám során ilyesmi­ről még nem szereztem tudomást —, urológiai szakrendelésen se­gítséget kaphat eredeti egészségi állapotának helyreállításához. Dr. Veres Pál A JOG­ÁSZ VÁLASZOL Katonai szabadság KOVÁCS ATTILA miskolci olvasónk a leszereltek rendkívüli szabadságá­ról érdeklődik. „Tavaly augusztusban szereltem le sorkatonai szolgálatból. Kétszeres kiváló katona voltam, így tíz nap rendkívüli szabadságot állapí­tottak meg részemre. Ezt a szabadsá­got a leszerelést követő egy éven belül vehettem volna ki, de tavaly, a lesze­relés után nem tudták kiadni munka­­torlódás miatt. Amikor idén év elején ki akartam venni, a vállalatnál közöl­ték, hogy az új rendelkezések szerint ez a fajta szabadság megszűnt, és így nem adhatják ki. Jogos a vállalat el­járása?” Az elmúlt években már több ízben írtunk arról, hogy a sorkatonai szol­gálat alatt valamilyen címet vagy rendfokozatot elért dolgozónak, ha le­szerelés után visszament dolgozni az eredeti munkahelyére, különböző mér­tékű rendkívüli fizetett szabadság jár. Ez a fajta szabadság valóban meg­szűnt az idén január 1-től életbe lépett új szabadságrendelkezések szerint. Kérdés azonban, hogy mi van azzal a szabadsággal, amelyre a jogosultságot megszerezték még a múlt év végéig? Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal­tól kapott tájékoztatás szerint az új rendelkezések azokra vonatkoznak, akik 1982. január 1-én vagy azt köve­tően szereltek le. Aki tehát leszerelt még a múlt évben, és a régi jogszabá­lyokban előírt rendkívüli szabadságra jogot szerzett, s akinek azt nem tud­ták kiadni valamilyen akadályoztatás miatt — mint pl. olvasónk esetében a munkatorlódás miatt —, annak ezt a szabadságot ki kell adni. Így olva­sónknak is jár. Fiatalkorú lakása A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYRŐL érke­­zett levél írójának nevét a kérdésből kiderülő okból nem írjuk ki. Levél­írónk ezt írja: „Betöltöttem a 16. élet­évemet, júniusban vizsgázom és július 1-től dolgozom. Már tudom, hogy 2200 forint lesz a havi bérem. Az utób­bi időben szüleim és köztem megrom­lott a viszony, ezért a közeljövőben szeretnék albérletbe költözni. Már ta­láltam is megfelelőt, de nem tudom, hogy szükség van-e a szülői engedély­re ehhez. Kérdésem tehát az, hogy kell-e engedélyt kérnem a szüleimtől ahhoz, hogy elköltözhessem tőlük?” Levélírónk fiatalkorú, hiszen nincs még 18 éves, így elsősorban szülei döntenek abban a kérdésben, hogy hol lakjon. Általában nem is vagyunk hí­vei annak, hogy a fiatalkorú ne lak­jon együtt szüleivel. Természetesen előfordulhat olyan helyzet, hogy kü­lönböző okok lehetetlenné teszik az együttlakást. Éppen ezért, a törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermek adott esetb­en megválaszthassa a lak­helyét. A családjogi törvény kimondja, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. Levél­írónknak tehát a gyámhatósághoz kell fordulnia. Ott meghallgatják őt, szü­leit, szükség esetén a legközelebbi ro­konokat, beszerzik a nevelési tanács­adó vagy egyéb szakértő véleményét is. Mindezek alapján döntenek majd a kérdésben. Névviselés NAGY ÁKOS tompás olvasónk a vá­lás utáni névviselés szabályaira kér választ. „Még 1980 márciusában elvál­tam. Néhány hónappal később felesé­gem férjhez ment, és változatlanul a Nagy Ákosné nevet viseli. Azt szeret­ném, hogy a férje nevét viselje. Mit kell tennem?” Maga a kérdésfeltevés furcsa szá­munkra. A jogszabály azt írja elő, hogy ha a házastársak elválnak, ak­kor a feleség eldönti, hogy a válás után milyen nevet kíván viselni. Ha férje nevét viselte a házasságában, ak­kor továbbra is megtarthatja azt. Te­hát az adott esetben megtarthatta a Nagy Ákosné nevet is, vagy viselhette volna a Nagyné és leánykori neve el­nevezést. A családjogi törvény azt is előírja, hogy újabb házasságkötés ese­tén a feleség volt férje nevét a házas­ságra utaló toldással nem viselheti. Tehát nem viselheti tovább a Nagy Ákosné nevet vagy a Nagyné és leány­kori nevet. Ez a joga még akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszű­nik. A kérdésfeltevés a fenti szabály­ból kiindulva furcsa számunkra, mert ha levélírónk felesége valóban férjhez ment,­ akkor már az anyakönyvvezető közölte volna vele, hogy tovább nem viselheti a Nagy Ákosné nevet, és vá­lasztania kell a névviselési lehetőségek közül. Bár erről nem írt olvasónk, az a véleményünk, hogy volt felesége nem ment férjhez, hanem csak életközös­­séget létesített valakivel, ez esetben nincs akadálya annak, hogy viselje továbbra is az asszonynevét. A bíró­ságtól csak akkor kérheti a névvise­léstől való eltiltást, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jog­erősen szabadságvesztésre ítélték. Az örökbefogadott jogai NÉMETH SÁNDORNÉ miskolci ol­vasónk az örökbefogadott jogairól ér­deklődik. „Anyám özvegyen maradt, egy ideig egyedül nevelt, majd ismét férjhez ment. Férje örökbe fogadott, nagyon rendes ember volt, édesapám­ként szerettem. Nemrégiben meghalt, és ezért, merült fel bennem a kérdés, mit jelent az én esetemben az örök­­befogadás, van-e közöm az ő vagyo­nához?” A Polgári Törvénykönyv előírása szerint az örökbe fogadott gyermek a vér szerinti gyermek jogállásába lép. Úgy kell őt tekinteni, mint — ahogyan ezt mondani szokták — az édesgyer­meket. A törvény az örökléssel kap­csolatban kimondja, hogy az örökbe­fogadott — az örökbefogadás fennállá­sa alatt — az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. A kérdezett esetben tehát levélírónk örökbe fogadó apjának törvényes örököse, s miután több gyermeke nincs az elhunytnak, végrendeletet nem hagyott, így vagyo­nát megörökölte. Természetesen édes­anyját megilleti az özvegyi haszonél­vezet. Mint érdekességet, megemlítjük, hogy az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jo­gát vér szerinti rokonai után. Tehát az örökbefogadott a törvényes öröklési rend szerint örökös vér szerinti apja és anyja után is, és más vér szerinti rokona után is. 48

Next