Magyar Ifjúság, 1983. január-április (27. évfolyam, 1-17. szám)
1983-01-07 / 1. szám
és övék a főszerep. Ez a CSIKÓCSAPAT alkalmas erre, s ezzel le is lehet zárni az ügyet! — Ez életkori sajátosság? — Igen. Nem rendelkeznek rossz beidegződéssel, sokkal jobban tudnak szervezni, mint az öregek. Ismételten csak azt tudom mondani: szellemekben csak ők képesek arra, hogy egy új iparágat honosítsanak meg az országban. Fiúk a blokkvezénylőből A vezérigazgató óva int: ne foglalkozzam a leterheléssel, mert ez a legnagyobb gondjuk manapság. Az orvosok figyelmeztetik őket, ha nem hagyják abba a mérhetetlen túlórázást, nagy baj lesz. Már eddig is sokan kerültek táppénzre idegi és keringési zavarok miatt. Ezt a pár hónapot ki kell bírni, a népgazdaságnak nagy szüksége van a paksi áramra. Két harmincéves, kulcspozícióban levő mérnököt mutatunk most be. Kettőt, a hazból. Mert összesen hat kiképzett ügyeletes mérnök van az országban, ők fogják irányítani az erőművet. Faragó Péter erős nézésű, amolyan mérnöktípus. Határozott, energikus fiatalember. Azt mondja: „Büszke vagyok, hogy ilyen beosztásban csak mi hatan vagyunk az egész országban.” Kapocs György, a másik „csikó”, tudós kinézetű. Az ember nem atomerőműbe képzelné, inkább laboratóriumba vagy testes szakkönyvek mellé, csendes könyvtárba. Nem téved sokat. Kapocs György költő is. („Nem nőttem ki a gyerekkori álmot, csak hát most nincs idő a versre.”) Prózaibb témára szorítkozunk. Lévén, hogy egyre inkább az ügyeletes mérnökök veszik át a terepet Pakson. Sőt. Ma már a blokkvezénylőben ők az egyedüli gazdák. Több mint egy éve az erőmű üzemét és az üzembe helyezést műszakban irányítják. Mi a feladatuk? Kapocs György: — Az ügyeletes mérnök az atomerőmű műszakvezetője. A teljes erőmű folyamatos üzemeléséért felel. Faragó Péter: — Felelős a menetrend szerinti gazdaságos és biztonságos üzemelésért. A hatok a Szovjetunióban végeztek, atomenergetikai szakon. Ezen felül, átlagban , személyenként egy-egy évet eltöltöttek a Szovjetunióiban, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Bulgáriában szakmai gyakorlaton. („Megszereztük a második egyetemi diplomát, de ez már gyakorlati diploma.”) Jogosítványuk van a paksi atomerőmű irányítására is. Állami bizottság előtt vizsgáztak. A feladatról. Az ügyeletes mérnök munkájába senki sem szólhat bele, csak különleges esetben. Tehát a megjegyzendők közül az első: a műszak személyzete köteles végrehajtani az ügyeletes mérnök utasításait. Ezeket hatástalaníthatja (mintha a hadseregben lennénk): ő maga, az üzemviteli főosztály vezetője, a főmérnök, a műszaki igazgatóhelyettes és a vezérigazgató. Másodszor: ha a végrehajtó személy úgy ítéli meg a helyzetet, hogy emberi élet vagy berendezés van veszélyben, akkor megtagadhatja a parancsot. A blokk teljesítőképességét veszélyeztető üzemzavar elhárításáért egy személyben felel az ügyeletes mérnök. Ugyanez érvényes, ha nukleáris vagy sugárbiztonsági zavart kell elhárítani. Gyorsan lebeszélnek a mítoszteremtésről. Az ügyeletes mérnök — ember. Egyetértek. De azért meg kellene állapodnunk: milyen tulajdonsággal kell rendelkeznie valakinek, ha ezt a beosztást akarja vagy szeretné betölteni. Ehhez segítségül hívjuk az osztályvezetőt, Tallósy Jánost. Nem elég az átlagos tudás. A tudást gyorsan, hatékonyan kell alkalmazni. Aztán ilyen szavak következnek: lelkiismeretesség, határozottság és egy nagyon fontos szó: mérlegelőképesség. . Tudni kell mérlegelni, hogy mikor vállal termeléscsökkenést, vagy bizonyos reális kockázatot ahhoz, hogy teljes kapacitással működtesse az erőművet. Csak ezzel milliókat takaríthat meg vagy dobhat ki az ablakon. Aki hallja, mi történik a reaktorban Buday Gábor fizikus. Nem ilyennek képzelem a fizikusokat. Elefántcsonttoronyban. A tiszta tudomány birodalmában. Mindenesetre toronyban vagyunk. Toronyházban. A tizedik emeleten. Szekszárdon, a PÁV-lakások egyikében. Buday Gábor hosszú hajú, szakállas. Nincs tudós kinézete. Egyszerűen csak fiatal. Kellemes társalgó, kicsit tanáros. Ha Buday Gábor ilyen, akkor ilyenek a fizikusok. Mindenesetre a vezérigazgató figyelmeztet: „Vigyázzon a fizikusokkal, csavaros emberek!” Tévedhetünk is. Elsősorban azt tisztázzuk, hogyan lesz a fizikus. Erre azt mondja, hogy miért szeret az ember pingpongozni , mert megy neki. Élvezi a játékot. A fizikus is így van. Észreveszi gyerekkorában, hogy megy a matek. Akkor a matematikával kell foglalkozni. Evidens. Buday Gábor középiskolásnak a kezébe került egy matematikai szaklap. Megoldotta a feladatokat. Milyen egy középiskolás: belelkesedik. Egyetemre kerül. A diploma után jön a hidegzuhany. Kinek kell egy fizikus? A kutatói posztok betöltve. — Nézzük a gyárakat — mondja a friss diplomás fiatalember. De, a gyárak nem várják tárt karokkal a fizikusokat. Erre a fiatalember megállapítja, hogy Magyarországon fizikustúlképzés van. Szitkozódik. Autóstoppal bejárja a Dunántúlt. A Dunántúlon nem kell egy fia fizikus sem. Nagy fekete autó veszi fel az országút szélén az elkeseredett fizikust, aki szívesen adná el a diplomáját. S a nagy fekete kocsiban vevőt talál. A Nehézipari Minisztérium atomerőmű beruházási titkárságának egyik képviselője azonmódirat vele egy önéletrajzot. Az önéletrajz rövid: tizenhét évig az , iskolapadot koptatta! Az épülő atomerőműhöz keresnek fizikusokat 1973- ban a Nehézipari Minisztériumban. Fiatalember, helyezkedjen el valahol addig! — mondják neki. Meddig? Majd hivatjuk! Fizikusra nem, nevelőtanárra szükség van. Bonyhádon egy középiskolai kollégiumban tanít. S várja a behívót Paksra, az atomerőműbe. Három év múlva hivatják. És akkor a fizikust tanulni küldik. Mert diplomája van. Gyakorlata nincs. Tizenháromszor repül. Nem az állásából. Tanulni. A Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK- ba. Hónapokat tölt erőművekben. Buday Gábor ma már képzett reaktorfizikus. Gyakorlati atomfizikus. A gyakorlati szócskán van a hangsúly. Hiszen ezért nem él elefántcsonttoronyban, csak toronyházban. Egyébként a Paksi Atomerőmű Vállalattól kapta a lakást. Szép, tágas, két szoba plusz két félszobás. Egy darabig számolta, mennyit költenek rá. A milliónál abbahagyta. Ez már sok. Mert ebben az időben sokat költenek rá, de a pénztárcájába annál kevesebb kerül. Úgy okoskodik a fizikus: lakást adtak — 700 ezer forintot ér —, költöttek rám, egyszer csak nagyobb lesz a fizetés is. Bevált. Most kapott jelentős, soron kívüli fizetésjavítást. A társai is. Ezzel ismerik el, hogy a fizikus jó szakember. A kölcsönös bemutatkozás után szeminárium következik, reaktortanból. Buday Gábor, miután felmérte, mit tudhatok ebből a tárgyiból, magyarázni kezd: Az atomerőmű ugyanolyan, mint egy hagyományos erőmű. Hőenergiából termel elektromos áramot. Csak a kazánja más Nem szenet, olajat égetnek el benne, hanem uránt. Tehát az energiát az uránium szolgáltatja. Ez az energia a reaktorban szabadul fel. A fizikus munkájának tárgya: a reaktor és az a 42 tonna fémes uránnak megfelelő üzemanyag, amit november első hetében raktak be a reaktorkosárba. A folyamat egyszerű. Egy fűtőanyag atommag elnyel egy lassú neutront. Hatására az uránmag két részre hasad. Keletkezik hasadásonként körülbelül 200 elektronvolt. Ezt az energiát kell felhasználni arra, hogy a rendszerben levő vizet felmelegítsék. Amikor két részre hasad az atommag, 2—3 új neutron is keletkezik. Gyors neutron. De a magot csak lassú neutron képes széthasítani. Ebből következik, hogy lassítani kell a neutronokat. Erre alkalmas a víz. Tehát a víznek kettős funkciója van: fékezi a neutronokat és a keletkező energiát elszállítja. Az előbbi folyamat ezredmásodperc alatt játszódik le. A reaktorban egyszerre milliónyi neutron keletkezik. Ahhoz, hogy a reaktor idejében, pontosan, állandó teljesítményen működjön, a neutronok számának állandónak kell lenni. Ezt a reaktorban levő szabályozó berendezésekkel kell befolyásolni. Egyre bonyolultabb. A fizikusnak „látni” kell, hogy mi történik a reaktorban. Látni a láthatatlant. Látja. Műszerek segítségével. Állandó reaktorteljesítményt könnyű tartani. De, amikor változtatni kell a teljesítményt, azaz átmeneti állapotot létrehozni, akkor meg kell bontani a neutronháztartást. Ez a legnehezebb. A szabályozó rendszerekkel közbe kell lépni, s úgy kell azokat beállítani, hogy a kívánt energia termelődjön, és közben a zóna terheléselosztása lehetőleg keveset változzon. Ez is megtörténik. De még nincs befejezve a fizikus működése. Van olyan, hogy reaktordiagnosztia. Azt mondja Buday Gábor: „Hallani lehet, mi történik a reaktorban.” A rezgésekből. Sőt megállapítható különféle detektorokkal, hogy melyik konstrukciós elem rendetlenkedik. Van a paksi fizikusok között olyan is, aki nagyobbrészt elméleti munkával foglalkozik. Tehát tudós. De nem laboratóriumi viszonyok, hanem üzemi körülmények között. Olyan tudós, aki üzemi szakember. A feladatuk: gazdálkodni kell az üzemanyaggal. Azt kell elérni, hogy minden kazetta egyenletesen égjen ki. Mert ez később komoly megtakarításokat eredményezhet. Meg kell tervezni a reaktor átrakását, ami megfelel egy kazán ésszerű megrakásának. A folyamatos és gazdaságos üzemhez ez is hozzátartozik. S még nem beszéltünk a biztonságról. Nincs, nem lehet olyan kérdés az üzemelés során, amelyben a fizikus véleményét meg ne hallgatnák. Véget ért a reaktortanóra. Buday Gábor befejezi az előadást. Jó diáknak bizonyultam, látni a szeméről. Gábor készülődik az éjszakai műszakra. Én meg a liftben azon gondolkodom, tudom-e most már milyenek is a fizikusok itt, Pakson ? Azt mondja a vezérigazgató: „Ma már az első blokknál rendelkezünk olyan szakmérnökökkel, akik szovjet segítséggel üzembe tudták, tudják helyezni az atomerőművet. Paks olyan új szakmákat hozott - reaktoroperátor, reaktorfizikus -, amik még nem voltak az országban, ipari méretekben. A mai krónikásnak nincs már más feladata. Lejegyezte - megpróbálta elfogulatlanul - a mai helyzetképet. A többi már az ipartörténészekre vár. Abban igazat kell adnunk Pónya Józsefnek, hogy a magyar iparos világában még nem volt ekkora fejlődés, ilyen rövid idő alatt. Hazafi József Buday Gábor Faragó Péter Kapocs György 15