Magyar Iparművészet, 2020 (27. új folyam, 1-8. szám)
2020 / 8. szám
történet varázslatos, de ezt az illusztrációk is felerősítik. Csak a gyermekkönyvek sorában 28 fő műről tudunk. De tervezett számos címlapot, illetve teljes könyvet a felnőtt olvasók számára is, de még kottacímlapokat is. Úgyszólván az összes neves mese- és gyermekversszerző műveit illusztrálta, Benedek Elekkel, Móra Ferenccel kezdve, Csoóri Sándor, Palotai Boris, Fazekas Anna, Gazdag Erzsi művein át, felsorolni sem könnyű az írók, költők sorát. Különleges baráti kapcsolat fűzte a grafikusművészt Gazdag Erzsi költőhöz. Magánlevelezésükből jó néhányat őriz az Iparművészeti Múzeum Adattára. Gazdag Erzsi többször is megemlíti őt a Móra Kiadóhoz írt leveleiben, ragaszkodva Lukáts Kató személyéhez, mint illusztrátorhoz, de még a szőlője permetezéséről is tudósítja őt.12 Lukáts Kató gondosan ügyelt arra, hogy rajzai mind színben, mind formában tökéletesen visszaadják az általa illusztrált mű világát. Stílusában mindig hasonult a leírt szöveghez. Más kialakítást láthatunk a Világszép Nádszál kisasszony, mint a Zengő ABC vagy az Ablak- Zsiráf képes gyermeklexikon esetében. Magas szintű mesterségbeli igényesség figyelhető meg mindegyik rajzon. Sokoldalúságát egy diafilm, A Gyöngyvirág Palkó meséjének rajzolása is bizonyítja. A művész házaspár múzeumban őrzött levelezése koruk több híres emberével tartott kapcsolatának ékes bizonyítéka. Előfordul az is, például Kozma Lajos esetében, hogy a hozzájuk írt leveleket apró humoros rajzok díszítik. Még színesebb rajzsorozat látható a magyar származású, de Berlinben is működő grafikus, Hans Sinogli Lukáts Katóhoz írt leveleiben. Repró: Győrfi Miklós / Iparművészeti Múzeum Reméljük, e szűk keretek ellenére is sikerült érzékeltetni a rendkívül gazdag életművet létrehozó grafikusművész munkásságát, amiatt is, hogy Lukáts Kató nevét ma már egyre kevesebben ismerik. A kettős évforduló alkalmából a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2021 tavaszán kiállítással tiszteleg a grafikus munkássága előtt. MAROSI Eszter művészettörténész 1. Tév és Forma, 1940 (XIII. évf.), 2. sz., 29. 2. Kiss Éva: Kaesz Gyula (1897-1967). A szerző saját kiadása, [Budapest], 2000, 57., 88. 3. Horányi Éva (szerk.): Art deco és modernizmus. Lakásművészet Magyarországon 1920-1940. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2012. 4. Adattár, KLT 2313.1. 5. Commercial Art and Industry, 1935, December, 82. 6. Commercial Art and Industry, 1935. December, 226. 7. Modern Publicity, 1932. 01. 01. 293. kép. 8. Commercial Art and Industry, 1932, August, 69. 9. Charles Rosner (Rosner Károly): Hungary. Modern Publicity, 1938.120-123. 10. „Ne hagyjátok elveszni az élni akaró magyar gyermeket” propagandafüzet. Tuberkolózis Elleni Országos Szövetség, Budapest, Posner Kiadóvállalat, 1940. 11. Magyar Grafika, 1959. 2. sz., 24. kép. 12. KLT 3389. LUKÁTS Kató: Ne hagyjátok elveszni az élni akaró magyar gyermeket! Tébécé elleni prospektusterv egy lapja Kató LUKÁTS: Don’t let Hungarian children perish: they want to live! A page design for a brochure of the campaign against tuberculosis 1920-as évek vége - 1930-as évek eleje, papír, tempera, 17x11 cm (Iparművészeti Múzeum, Budapest) Repró: Győrfi Miklós / Iparművészeti Múzeum LUKÁTS Kató: Illusztrációterv Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset című mesekönyvéhez Kató LUKÁTS: Illustration design for Ágnes Nemes Nagy’s storybook The golden brush 1961 körül, papír, tempera, 16x16 cm (Iparművészeti Múzeum, Budapest) 24 MŰVÉSZI SOKOLDALÚSÁG ! MAGYAR IPARMŰVÉSZET 2020/8