Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 150-300. szám)

1877-09-16 / 213. szám

A dolog sokkal fontosabb, mint aminőnek talán első pillanatra mutatkozik s ép azért, ha nem is az itt előadott nézetek szerint, de min­denesetre igen kívánatosnak mutatkozik, hogy törvényhozásunk e fölvetett kérdést beható fi­gyelmére méltassa. Semmitőszéki döntvények. 18429.811. sz. A keresk. törv. 16 §-á­­nak nem lehet azon értelmet tulajdonítani, hogy az alperest illetőleg nyilván keresk. ügy­letből származott kereset a keresk. bíróság körébe nem tartoznék, ha felperes kereskedői minőségét nem igazolta. 9084811. sz. A művészeknek, nem mű­vészetük személyes gyakorlatára, hanem mű­vészi vállalatukra, tehát a színház igazgatóknak, mint ilyeneknek a színházi előadásokra szük­ségelt szerei a ptrs 395. §. d) pontja alapján a végrehajtási foglalás alól ki nem vehetők. 1836/811. sz. Sommás perub­a tartozó ügyekre nézve a törvényszékek illetősége sem köztörvényi, sem kereskedelmi ügyekben ki nem köthető. Legtöbb stélőszéki döntvények: 632877. sz. Valamely kereskedelmi üzlet a czég egyik­ tagjára átruháztatván, és ez a megszüntetett czég kötelezettségeit magára vál­lalván, a hitelezőket úgy az üzlet átadója, mint átvevője ellen a kereseti jog megilleti. Az áruk megrendelése s átvétele bizo­nyítva lévén a felperes kereskedői könyvei­nek felmutatása s megvizsgálása fölöslegesnek tekintendő. 5866­811. sz. Valamely malomüzlet hasz­nálata bizonyos idő leteltével új szerződés hi­ányában szerződésszerüleg megszűnvén,­­ hallgatag megújításnak nem tekinthető, ha a tulajdonos a megszüntetési per folyamában, utólagosan lefizetett azon haszonbért felvette, mely a jogosulatlanul tovább folytatott hasz­nálatért járt s igy a múltban elvont hasznokért kártalanításul szolgált. SA1DIA: A Gambetta-per Párisban. A méltán nagy zajt és feltűnést okozott pert már ismerik lapunk olvasói is eddigi közlemé­nyeinkből, most azonban az ítéletet egész terjedel­mében megkapván, érdekesnek tartjuk azzal megis­mertetni olvasóinkat. Az eset által felidézett zaj nagy csoportosu­lásra engedett következtetni, minélfogva a hatóság megfelelő intézkedéseket is tett. A tárgyaló­terem­ben egy rendőrbiztos, s egy békebírósági tiszt az ügyvédeket a jobb oldalon, a vidékieket pedig a bal­ oldalon levő padokon, a hirlap­irókat­ pedig a számukra föntartott s ezúttal egészen megtelt er­kélyen helyezték el; a később érkezettek a terem hátsó részében maradtak. A bíróság emelvénye mö­gött fentartott támlásszékek csakhamar elfoglaltat­tak. Tizenegy órára az egész helyiség megtelt, s a bíróság is belépett. A „Republiquefrangaise“ felelős szer­kesztője Murat, s Gambetta urak nem feleltek a felszólításra. Richard ügyvéd Gambetta nevében a tár­gyalást nyolc­ napra elhalasztatni kéri, kifejtvén, hogy Gambetta úr Botolan ügyvéd urat kérte föl védőjéül, ki a védelmet el is vállalta. Azonban Bel­giumban megbetegedvén, erről azonnal értesítette Gambetta urat, ki ekkor Allón ügyvédhez fordult. Allón azonnal nyilatkozott, hogy elfogadja a védel­met, de szüksége van időre, hogy a védelemre elő­készülhessen, minélfogva indokolva van a halasztási kérelem. Sandrique ügyvéd észrevételeket tesz a ha­lasztási kérelem támogatására. A bíróság a közvádló indítványához képest megtagadja a halasztást. A törvény tiltván az ily ügyek tárgyalásának nyilvánossá tételét, ennélfogva csupán a Gastambide közvádló-helyettes indítványára keletkezett ítélet közlésére szorítkozunk. A bíróság a törvény értelmében hibáztatja vádlottakat meg nem jelenésük miatt, bár szabályo­san megidéztettek. Ebből kifolyólag: „Tekintve, hogy a „R­e p­u­b­l­i­q­u­e f­r­a­n­­ç­ais­e“ felelős szerkesztője, Murát, lapjának 1877. ápril 18-ki számában „Gambetta ur be­széde“ czim alatt az utóbbi által Lille-ben tar­tott beszédet egész terjedelmében nyilvánosságra hozván, a következő szókkal bevezetett: „Mialatt a lapok . . . .“ s a következőkkel: „Francziaország átalános helyzete,“ végzett czikket közölt: „Tekintve, hogy a tárgyalás, s a vádlottaknak a vizsgálat alkalmával tett nyilatkozatokból kide­rül, mikép a gyorsírásilag leírt beszédet Gambetta, mint a „Republique française“ igazgatója Murat felelős szerkesztőhöz czimezve küldte, azzal, hogy közöltessék: „Tekintve, hogy az említett beszéd közlése által kettős vétség követtetett el: támadás a köz­társaság elnökének személye ellen, s rágalmazás a miniszterek irányában. „A vád alá helyezett vétségek elsejét ille­tőleg : „Tekintve, hogy a köztársaság elnökének sze­mélye törvény által minden támadás, tehát nem­csak a rágalom, gyalázás­, injuria, de a részakarato­s szenvedélyes emberek támadásai ellen is bizto­sítva van. „Tekintve, hogy az említett beszéd sajtó útján nyilvánosságra hozatván, a bíróság csupán a bün­tető törvény alkalmazásához ragaszkodhatok, mely úgy összesen, mint részleteiben formaszerűleg in­tézkedik a föntebb jellemzett vétségekről. Esküdtszék! tárgyalás sajtóperben. A bu­dapesti esküdtszék előtt mai napon tárgyaltatott Rácz György és Rácz Vilmos kubai lakosok elleni sajtóper, melyet ugyan kulai lakos és földbirtokos Vály István indított ellenük. A bíróság Frenreisz elnöklete alatt az esküdtek kisorsolását eszközölvén, az esküdtszék megalakult, meghiteltetett. Vádló sze­mélyesen megjelenve, különben Polonyi Géza ügyvéd által képviselve, vádlottakat dr. Füzesséry Géza védi. Rácz György kereskedő, Rácz V. lap­­szerkesztő. Felolvastatott a védlevél az incrimi­­nált hírlap közlemény. A sajtóvétség tényálladéka következő: Váry János kulai földbirtokos 1874. decz. 23-án a „Magy. Újság“-ban egy levelet kö­zölt, melyben úgy maga, mint több elvbarátai meg­botránkozását ecsetelé a felett, hogy a megyei ál­landó választmányba egy vagyonbukott kereskedő, a főispán ajánlata folytán fölvétetett. Ezen czikkre vonatkozólag 1875. január 5-én a „Magyar Újság“ nyilttere rovatában egy Zs. jegy alatt közlemény jelent meg, melyben Vály János legilletlenebb ki­fejezésekben a kulai nevelő és tápalapítvány keze­lése körül elkövetett rendetlenségekkel és lelkiis­meretlen önző eljárással gyanusíttatik. Ezen közzé­tétel folytán Bács-Bodrogh-megy közönsége bizott­„Tekintve, hogy a közlemény „így van“ szókkal kezdődő, s „a sajtó anyagában“ szókkal végződő első részben az mondatik, hogy a kamara feloszlatása indokolatlanul, ürügy­i ok nélkül tör­tént, s a május 15-én kelt elnöki levélben a fel­oszlatás tényének igazolására felhozottak ellenkez­nek az igazsággal, azaz hazugságot, vagy értékte­len ürügyet foglalnak magukban, melyeket később sem vontak vissza. „Tekintve, hogy a köztársaság elnöke kez­deményezésének, mely teljesen hatáskörében mozog, s a szenátus azzal egyetértett, ily magyarázása erőszaktétel a törvénynyel s az állam­ főnökével szemben. „Tekintve, hogy a közlemény második részé­ben, mely „önök elitélték“ szókkal kezdődik, s „hazafi, vagy köztársasági“ szókkal végződik, a köz­társaság elnöke a legsértőbb kifejezésekkel, közvet­lenül a pártok sorába vonatik, abból az alkalom­ból, midőn elnöki hatalma teljességében cseleke­dett : „Tekintve hogy kormánya minisztereinek élén áll, ebben a mondatban félremagyarázhatatlanul ő értetik, stb. stb.. Tekintve, hogy az itt jellemzett tények fölött az 1848. augusztus 11-ki rendelet 1. s 2. §-a, az 1849. julius 27-ki törvény 1. §-a, az 1826. márczius 25-ki törvény 6. §-a, az 1819. május 17-ki törvény 1. §-a, s az 1875. deczember 29-ki törvény 2 és 6 §-a, s a büntetőtörvénykönyv 59, 60. §§-ai in­tézkednek : „tekintettel az 1868. május 11-ki törvény 13. §-ára : „tekintettel a bűn­vizsgálatokat tárgyazó tör­vény 368., s az 1848. augusztus 11-ki rendelet 2. §-ára: „Vádlottak egyenkint három havi fogság, s 2090 frank birságra s a költségek megtérítésére ítéltetnek; a birságra s költségekre nézve egyetem­­leg kötelezetteknek mondatván ki: „A jelen ítélet ideiglenes végrehajtása elren­deltetvén, azt a közbevetett felebbezés nem akadá­lyozhatja.“ „G. d. Tr.“ Vegyes közlemények. Boldog bíróság. Az iuveraryi járásbíróság­nál Skócziában az az örvendetes eset fordult elő f. hó 6-án, hogy semmiféle pörtsügy nem volt sző­nyegen. Ennek folytán az elnöklő biró lord Young megkaphatta szokás szerint a fehér kertyüket. A biró paróka és talár nélkül foglalta el az elnöki széket s szép beszédben gratulált az argyleshirei grófságnak, melyben már por sincs! A háború. A törökök mythosi alakokká nőnek lassan kint. Már Plevnát is elfoglalták az orosz táv­iratok, később csak a legerősebb pont elfoglalásáról beszéltek­­ Griviczáról. Most aztán kitűnt, hogy ha urak is voltak vagy fél óráig a fontos positióban, de kiverte onnan a szívós török had. De mi ez azon győzelemhez, amit Ozmán basa aratott az orosz sereg balszárnyán egy most érkezett távirat szerint. Csak a fogoly 18.000! Nem hiába nevezte e népet gróf Apponyi Albert a képviselőház mai ülésén „bámu­latosnak.“ Plevna meg van már mentve s nincs az az orosz haderő, mely oda berontson. A legutósó orosz tartalékcsapatok is voltak már tűzben s az el­vesztett erőket nincs honnét pótolni. A törökök di­csően győznek. Mellesleg megemlítjük, hogy Sán­dor czár élete ellen merénylet volt készülőben az orosz nihilisták részéről, de fölfedeztetett, s most Potapoff tábornok a főhadiszállásra hivatott, hogy — mint rendőrminiszter — őrködjék a „közbiztonság“ felett. A megcsonkított törökök albuma a képvi­selőházban Helfy mai interpellációjának illustrátió­­jául 31 cabinetportrait-t mutatott fel a képviselő­házban, melyeket egy konstantinápolyi fényképész az oroszok által megcsonkított törökökről vett föl. Borzasztó album ez. A lábszáron, a derékon sú­lyos sebek vannak ütve. Két képen a megvakí­­tott török tartja ölében: fején és karjain súlyo­san összezúzott gyermekeit, két leány őrzi kiterített anyja összemarczangolt holttestét. Egy szegény nő ágyékán tárja föl súlyos sebeit. Egy másik fejét hajtja a másik ölébe, dereka van összetörve. Öreg török ködökig levetkőztetve van mindenütt össze­sebesítve. Legtöbb seb fején, lábszárán és karján van ejtve. Borzadály és undor fogja el az embert a borzasztó album látására. A Szamos t. szerkesztőségének.Lapunk f. hó 9-én meg­jelent számában Szatmár-Németi város és Boros Bálint képviselő úr ellen sértés követtetett el. Ennek elismerése egyúttal — hiszszü­k — a legmegnyugtatóbb elégtétel is. Félreértések kikerülése végett meg kell jegyeznünk, hogy a kérdéses közlemény megjelente idején e lap szerkesz­tője nem volt a fővárosban s lapja szerkesztését egy különben avatott tollra bízta, kinek aégise alatt a tagadhatlan hiba elkövettetett. Nekünk Boros Bálint ur­hoz — sajnálatunkra — nincs szerencsénk , mert ez eset­ben magunk tettük volna meg nála az engesztelő lépést. De ha bármely képviselő esetleges hibáit megengedjük is lapunk hasábjain satyrizáltatni, a megyét, várost, melynek az illető fiai, bántani — nem tartjuk feladatunknak. Le­gyen szíves a „Szamos“ t. szerkesztősége e nyilatkozat tudomásul vételére és adására. A gyilkos Welker, kiről írtuk, hogy egy kis leányt meggyalázva megölt, közelebb bűnhődött, kivégezték; a kivégzési műtétnél rendkívül gyáván viselte magát. Akasztófa-h­umor. Brombergben történt kö­zelebb, hogy Kreh Vilmos nevű emberre — ki idő­közben halálra ítéltetetett — egy súlyos testi sér­tést tárgyaló perben hivatkozás történt. A tanuzás elrendeltetvén, Kreh V. kivégeztetése előtt 48 órá­val megjelent, vallott, s aztán mindenek csodála­tára­ kérte tanuzási díjainak megállapítását. Hibaigazítás. Lapunk tegnapi számába a corrector ügyetlensége folytán többrendbeli hiba csúszott be, ugyanis vezérczikkünk első hasábján „si quis dixerit causas matrimonia­les non spectare ad judices ecclesiasticos: anathema sit“l mondat hibás szóvegyülékkel fordul elő. Törvényszéki csarnok.

Next