Magyar Jogász, 1878 (3. évfolyam, 1-148. szám)
1878-05-04 / 103. szám
III. évfolyam 1878. 103. sz. Budapest, szombat, május 4. „MAGYAR JOGÁSZ“ megjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár: Egész évre . . . 15 frt. — Fél évre .... 7 „50 Negyed évre . . 4 „ — Hirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetéséért 19 kr., kétszer 16 kr., és többszöri hirdetéséért 13 kr., minden beigtatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatás után 30 kr. osztr. ért. MAGYAR JOGÁSZ JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: IB-a.d.a.pest, V. József tér. 3. sz. hová a lap szellemi részét illető közleményeken kivül, az előfizetési s hirdetési dijak, nemkülönben a beigtatandó hirdetmények is küldendők. — Kéziratok csak ismert kezektől fogadtatnak el. A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. Az atyai hatalom. (Három közlemény.) I. Az atyai hatalmat — a gyám- s gondnoksági törvény 15. §-a szerint — törvényes és törvényesített gyermek fölött az atya gyakorolja. Örökbefogadó atyára csak az esetben száll át az atyai hatalom, ha az iránt az örökbefogadás alkalmával ellenkező megállapodás nem jött létre (36. §.) Eme hatalomnál fogva az atya kiskorú gyermekeinek törvényes képviselője, azok vagyonát rendszerint (16., 24., 25. §.) számadás terhe nélkül kezelni s részükre gyámot nevezni és valakit a gyámságból kizárni jogosítva van. Mielőtt az atyai hatalom lényegéről itt bővebb magyarázatokba bocsátkoznánk, legyen szabad itt a törvényes és törvényesített gyermekek fogalmát közelebbről meghatároznunk. Ama gyermekek mellett, kik a feleségtől a házasság kötése után hetedik hónapban, vagy akár a férj halála után, akár a házassági kötelék teljes föloldása után tizedik hónapban születnek, s a törvényes férj által kétségbe nem vonatnak, az a jogi vélelem harcol, hogy törvényes ágyból származtak. Akik az egyházi vagy polgári törvények értelmében nem törvényes házasságból származnak, törvénytelen gyermekeknek tekintetvén, hogy az atyai hatalom s egyéb jogok előnyeiben részesülhessenek, törvényesítésre van szükségük. Az ily törvényesítendő gyermekek hazai jogszokásaink szerint három osztályba soroltatnak. Először ugyanis olyanokra, kik törvénytelen ágyból származván, a nemzők között később bekövetkezett formaszerű házasság által törvényesittetnek. Másodszor olyanokra, kiket egyházjogi tekinteteknél fogva a római pápa törvényesít. (H. K. I. R. 106 108. c.) Harmadszor olyanokra, kiket más törvényes örökösök nem létében felségjogánál fogva a fejedelem törvényesít. A fejedelem törvényesitésére azonban, az örökösödést tekintve, nincs szükség, midőn a törvénytelen gyermek vérfertőzés által, rokonoktól s nem tudva nemzetett; a törvényes és természetes magzatok hiányában pedig a törvénytelenek törvényesítése azért is mellőzhetlen, mert különben az apai örökségből ki lennének zárva. Annak a nagy különbségnek taglalása, mely a törvényes és törvényesítendő gyermekek közt hazai jogunkban is fönnáll, nem tartozik ide, miért is csupán a gyámügyi s gondnoksági törvény hivatkozott szakaszaiban foglalt főeszme által átlengő atyai hatalom köre mellett maradunk. Az atyai hatalom jogkörét jelenlegi törvényünk majdnem egészen modern eszmék szerint szabályozza, s ez okból a régi magyar jogszokásokat több helyen célzatosan mellőzi, így például a gyermekek kötelmei a szülők iránt, nagyon perfunctálre tárgyalvák, mig másrészről, II. József cs. még ma is érvényben álló nyilt parancsa ama rendelkezésére nézve, hogy a protestáns atya saját gyermekeitől még a házasulást is megtagadhatja, semmi tájékozás sincs adva. (Constit. Josephi II. §. 2—7.) Pedig e törvény, valamint a korengedélynek, úgy a házassági jognak is, majdnem minden viszonylataira kiterjed. A gyámjogot illetőleg, törvényünk szerint az atyai hatalom főpraerogativája, hogy gyámot csak az atya nevezhet. Ha az atya gyámot nem nevezett, vagy ha az általa nevezett gyámot az ellene fönforgó vagy más fontos okokból a gyámhatóság kizárja, vagy ha a nevezett gyám magát törvényes okból fölmentetni kérte, s a gyámhatóság által valósággal föl is mentetett, a törvény határozza meg, hogy a gyámságot ki viselje. A kiskorú gyámjává ily esetben legelőbb is az anyát jelöli ki, ki különben is elsősorban van hivatva a kiskorú eltartására és neveltetésére. Az anya tehát törvényszerinti és természetes gyámja saját gyermekének, kinek előbbi minőségét az átalános törvény állapítja meg. Nem kell azonban gondolni, hogy ezáltal az anya már egyenjogú lenne az atyával. Az anyát az atyai hatalom gyakorlata semmi esetben sem illeti, miután e hatalom gyakorlatát a törvény kizárólag a törvényes vagy örökbefogadó atyának tartotta fen; mindazáltal a törvény az anyát is részesíti az atyát illető jogok gyakorlatában, nevezetesen a) a kiskorú gyermeket a szülők és így az anya felügyeleteés fegyelme alá is helyezi; b) gyermekeitől és unokáitól a fennálló jogszabályok szerint tartást követelhet; c) a kiskorú vagyonának a folyó terhek fizetésére a gyermek tartására és nevelésére szükséges költségeket meghaladó fölöslegnek harmad része az anyát is illeti; d) ha kiskorú gyermekének készpénzét biztosítni nem képes, ezt ugyan magánál nem tarthatja, de a kölcsönzésre javaslatot tehet; e) a kiskorú vagyonának az anya által kezelt s harmad részben az anyát is illető jövedelme az anya hitelezői által csak annyiban vehető igénybe, mennyiben az a vagyon föntartására, a folyó terhek fedezésére, a kiskorúnak tartására, az anyának és az általa tartani kötelezett családtagok ellátására nem elkerülhetlenül szükséges. De viszont köteles az anya. 1) ha kiskorú gyermekeinek pénzét kezeli, ezt biztosítani; 2) kérvényeit és értékpapírjait saját választása szerint biztosítani, vagy a gyámhatóságnak átadni; 3) a gyámhatóság jóváhagyását minden, a törvényben előírt esetekben kikérni; 4) kiskorú gyermeke vagyonának átlagát még azon esetben is biztosítani, ha a vagyon haszonélvezete őt özvegyi jogon illeti. Budapest, május 3. A rendőri büntető törvény körülbelül 400 §-ból áll. Van annyi szakasza, mint bármely külföldi kódexnek, mely a rendőri ügyet is magában foglalja. A községi bírák bíráskodása különösen kimagaslik. Lesz jó széles hatáskörük. Értik majd dolgukat, van eszük. Hiszen a bagatell-bíráskodásban is nagyon perfekteknek mutatkoznak! Utójára fölfedezik, hogy a juridikai tehetségek ott keresendők. Úgy értesülünk, hogy a belügyminiszter elrendelte, hogy a községelőljárók ezentúl nadrágot tartoznak viselni. Elhiszszük, sőt abban sem kétkedünk, hogy egyik-másik még a fórumra is föl fog vizetni. A képviselőház mai ülésén végleg letárgyaltatott a vallás és közoktatásügyi miniszter költségvetése. A felekezeti vita megeredt s elfoglalta az egész ülést. Schwarcz Gyula, Pór Antal (esztergomi plébános) Helfi tartottak nagyobb dictiókat tankönyvekről, felnőttek oktatásáról, kisdedóvó intézetekről stb. A legérdekesebb volt Schwarcz Gyulának ama szemrehányása, hogy Trefort ő exolája elvállalta a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszteri tárcát is, s ez által elhanyagolja saját ressortját. A vád ellen úgy védekezett, hogy ő áldozatot hozott az új szakma elvállalásával. (?) Minisztereink ma reggel Bécsbe érkeztek. 10 órakor ő felsége K. Wenckheim minisztert félórás külön kihallgatáson fogadta. 11 órakor kezdődött a közös minisztertanács, melyen jelen voltak az elnöklő felségen kívül gróf Andrássy Gyula, a két miniszterelnök s a szakminiszterek. A tanácskozás tárgyát, mint már említek, a kiegyezés végleges megállapítása képezte. Mennyire mentek, még nem tudjuk. A panasz szakadatlan a bagatell eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-c. fölött. Különösen tömegesek a fölszólalások e törvény 21, 30. és 45. §§-ainak hiányossága folytán mutatkozó visszaélések miatt. E szakaszok szerint a tárgyalásokra meg nem jelenő fél, a megjelent kérelméhez képest marasztalandó, de épen nincsen meg a törvényben az, hogy a kitűzött határnapon a megjelenésre határozott óra elmúltával, kell-e és meddig várakoznia a bírónak az ítélet kimondásával. Csak Budapest példáját hozzuk fel, ahol a községi bíráskodásra és a bagatell-ügyek ellátására jogosított bírák tárgyalásra rendszerint a reggeli 8 órát tűzik ki, de ha 8 órakor pontban meg nem jelenik a fél,, kérlelhetlenül elmarasztalják. Azt sem mondja a törvény sehol, hogy a bírónak a tárgyalásra napot és órát is kell kitűznie, mert a 30. §-ban egyszerűen csak annyi foglaltatik, hogy a felek a kereset tárgyát vagy öszszegét s a tárgyalás idejét és helyét tartalmazó idézvény kézbesítése által hivatnak meg. A bíró kitűzheti egyszerűen a napot is, és ha az elmarasztalandó alperes jó barátja, elvárhat utána vacsoráig, ha pedig nem kedves embere, kimondhatja ellene a makacsságból való elmarasztalást, már reggeli előtt. — Ez, valamint a 10 év óta keletkezett minden törvényünk, érdekes adatot szolgáltat azok számára, kik kétkednek codificatoraink alaposságán. S ily szomorú tapasztalatok sem riasztják vissza az illetőket attól, hogy codificáljanak még tovább, s hogy merészkedjenek igényt formálni magasabb állásokra. A gyülésezési jogra vonatkozó rendelet által az ország közvéleményében vert hullámok még nem simultak el. Tudvalevőleg Pest megye erélyes kérvényt intézett eme rendelet ellen az országgyűléshez. A tárgyalás véletlenből elhalasztatok. Az „egyesült ellenzék“ tegnap tartott tanácskozásán elhatározta, hogy a kérvényt napirendre tűzetni kérik s igy a vita előreláthatólag annál érdekesebb lesz, mivel ez ügyben határozati javaslatot is nyújt be a párt, melyet Szilágyi Dezső készített el s fog indokolni a képv. házban. Legtöbb stélőszéki döntvények. 835878. sz. A perköltségek a peres felek közt fönnálló rokoni viszonynál fogva is megszüntethetők.* 1030878. sz. Az ügyvédrendtartás 58. §-a díjjegyzékről, nem pedig költségjegyzékről *) Ismét egygyel szaporodtak az arany igék. „Az ügy természeténél fogva“ — „a munka értékéhez képest,, — „a per körülményeinél fogva“ — történni szokott költségmegszüntető esetekhez ismét egy új firma: „a rokoni kötelék“ — csatlakozott. Szerk.