Magyar Jövő, 1946. szeptember (45. évfolyam, 173-191. szám)
1946-09-27 / 190. szám
6 küldjön télre B RUHÁT, ÉLELMET SZERETETOSOMAGOT Magyarországba • Ausztriába Csehszlovákiába • Jugoszláviába DANUBIA WB Legolcsóbban q Biztosabban Gyorsabban Szállít Oil font súlyig $A.75 &,U a szállítás t OÍA fontos csomag Ű*C 7 Cl szállítása....... »PU.lO Harminc fonton felül 1 FONT 15 CENT TELJES BIZTOSÍTÁS dija elveszés, részleges hiány és lopás ellen: 20 cent minden $10.00 érték után. Adja át csomagját helyi képviseletünknek, vagy küldje főirodánk címére: DANUBIA Transport Co., Inc. 15 Moore Street, New York 4, N. Y. Phone: WHitehall 4-3772. Egyletek, egyházak, szervezetek és magánosok kérjenek ajánlatot minden külföldi szállításra. A DANUBIA KÉPVISELETEI: NEW YORK CITY: ATLANTIC EXCHANGE, Mr. Frank Spitzer, 1351 Third Avenue (o 77-ik utca sarkán). Phone: BU. 8-9571. KLEIN’S MOVING & STORAGE CO., Inc., 654 E. 6th St. Phone: GR. 7-8220. BRONX, N. Y.: SECURITY STORAGE CO., J. Santini Bros., 932 Southern Blvd. Phone: DA. 9-4541. LONG ISLAND CITY: THERESA SCHILL, 32-71 34th Street. Phone: RA. S-6690. AKRON, O.: F. PONGRÁCZ & SON, Music Shop, 772 South Slain Street. CHICAGO, ILL.: IRMA MOCSÁRY, Hemstitching and Hungarian Records, 926 East 93rd St. Phone: RE. 8495. CLEVELAND, O.: LIBERTY DRUG STORE, Bihary and Vándor, 2703 Lorain Avenue. RUDOiLPH KLEIN, Continental Cleaning and Tailoring, 2921 Woodhill Road. CUDAHY, WIS.: CHARLES VARGA, 3742 E. Barnard Ave. DETROIT, MICH.: LOUIS L. LI EBERS, 8000 W. Jefferson Ave. LOUIS T. KLEIN, General Insurance, 10017 Cascade Ave. Phofté: TYler 5-6641. EAST CHICAGO, IND.: JOHN PORA CO., 3462 Guthrie St. E. PITTSBURGH, PA.: VALLEY CONSTRUCTION pO„ 677 Linden Avenue. ELYRIA, O.: JOHN L. KOLOPOS, Real Estate and Insurance, 566 W. 3rd Street. Hívásra csekély díjért lakásáról elvitetjük csomagját I . ________•___________________________ New York és környéki Magyar Munkásszervezetek készülnek az idei MAGYAR JÖVŐ SZÜRETI Mulatságára SZEPTEMBER Hó 29-ÉN VASÁRNAP EGÉSZ NAP A NATIONAL HALL ÉS PARKBAN 65-13 38th Avenue, Woodside, L. I. • A szokásos szüreti muzik. Szöllőlopás — Művészi program — Kiváló szónokok KOSSUTH RÁDIÓ GDYNIA VENDÉGLŐ »£*££ New York City literetesebb magyar ételek, sörök és pálinkák. — Mérsékelt árak. Péntek, szombat és vasárnap este GÁBORI KÁLMÁN és KABD08 magyar zenekara muzsikál. Telefon: GKamercy 7-9474 WBYN — 1430 KM. MINDEN VASÁRNAP DÉLI 12-TŐL 1 ÓRÁIG MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Elkészült a budapesti Szabadság-híd A magyar munkásság hősies rohammunkája új hidat épített a Dunán a nyilasok által elpusztított Ferenc József híd helyén BUDAPEST. (A Magyar Jövő eredeti tudósítása.) 1945 januárjában, amikor a Budapesten védekező nácik és eszelős nyilas barátaik látták, hogy nincs menekvés a Vörös Hadsereg sújtó ökle elől, kétségbeesett dühükben felrobbantották Budapest valamennyi hidját. Egyszerre omlott a jeges Dunába a déli összekötő vasúti híd, a nemrég épült Boráros-téri híd, a Ferenc József híd, az egy ívből álló Erzsébet híd, a történelmi emlékű első dunai híd, a Lánchíd , a Margit híd, amelyet egy korábbi robbanás már 1944 novemberében megtépázott, ekkor szintén a többi sorsára jutott. A vízbe rogyott vasszerkezetek között torlódtak össze a vadul rohanó jégtáblák és közéjük sodorta az áradat azt a száz meg száz holttetemet is, amelyet a nyilas terror banditái dobtak vagy géppuskáztak le ezekben a vérgőzös napokban a Dunába. Budapest metépázott testén e hídroncsok voltak a legszörnyűbb sebek. A felszabadulás utáni első hetekben semmi összeköttetés nem volt Buda és Pest között. Alkalmi csónak- és kompjáratok bonyolították le a forgalmat. Egymástól elszakadt kedvesek és családtagok próbáltak így átjutni a másik partra. Mintha egy évszázaddal visszaforgatták volna az idő kerekét. Az első ideiglenes hidat a Vörös Hadsereg utászai verték a Duna két partja között Budapesten. Ez a ponton híd ördögi gyorsasággal egy nap alatt készült el, de bizony gyakran szét kellett szedni, s ha nagyobb jégáradat közeledidett, vagy később árvíz jött és ha egy hajó akart áthaladni. Már a múlt évben sikerült a gótikus parlament épülete előtt megkezdeni egy állandó híd építését. Hihetetlen munkaenerggiával, amelynek lendítője és motorja Gerő Ernő, a kommunista közlekedési miniszter volt, még az 1945-ös télbeállta előtt elkészült a Kossuth-híd. Ócska vasalkatrészekből olvasztották össze a vasszerkezetet, romházak fáját használták, de végül mégis megépült az első betonozott híd, amely ha nem is volt véglegesnek tekinthető, de mégis olyan alkotás, amilyenre méltán büszke lehetett a magyar demokrácia. Ez volt az első állandó, újonnan épített híd a Duna, egész hosszában. Gyalogosok, kocsik, teherautók mehetnek át rajta és legalább 15 évig használható. Ez volt a legkevésbbé megrongált híd, amelyhez viszonylag a legkevesebb anyag kellett. A Kossuth-híd elkészülését követő másnap a hídépítő munkáshadsereg átvonult a volt Ferenc József hídhoz és megkezdte lankadatlan energiával annak újjáépítését. Hihetetlen lelkesedés, lendület, munkakészség jellemezte ezt a munkát. Az akarat rövid előkészítés után hét hónap alatt csodát művelt. Gerő miniszter kitűzte célként, hogy augusztus 20-ára, Szent István király napjára állnia kell a hídnak és ma a hid — minden nehézség ellenére — áll! Új nevet is kapott: Szabadság-hid. A régi Ferenc József hidat jó békeidőben, anyagbőség idején 25 hónap alatt építették, most a demokratikus Magyarország dolgozóinak lelkesedése hét hónap alatt varázsolta újjá, teljesen a régi mintájára a hidat. Hihetetlen forró nyár volt az idén Magyarországon. A Duna fölött tűző napban dolgoztak e híd munkásai. Éhesen, az inflációtól meggyötörve, rongyosan, a békeidők munkateljesítményét messze meghaladva végezték feladatukat. Volt olyan munkarész, amelyen három hétig, vasárnap nélkül napi 14 órát dolgoztak és egészen szokásossá vált a 36 órás egyfolytában végzett munkaturnus. Több mint ezer munkás dolgozott éjjel-nappal, dacolva hőgutával, éhezéssel ezen a hídon amelyet magukénak, a demokratikus szabad Magyarország ajándékának éreztek. A munka utolsó szakaszában az önkéntes munkások egész serege dolgozott ingyen a hídon. Budapest legtöbb gyárüzeme, közhivatalok, a rendőrség tagjai, bányászok, munkások és értelmiségiek naponta többszázas csoportokban jöttek, hogy ingyenes munkával segítsenek a hídépítőknek. 60,000 rohammunka-órát dolgoztak így csak azért, hogy a híd augusztus 20-ára elkészüljön. E sorok írója — több újságíró társával együtt — egyik vasárnap délelőttjét áldozta fel, hogy napszámos munkával segítsen a kitűzött cél elérésében. S a Szabadság-híd a kitűzött időre elkészült. Az első végleges Duna-híd ugyanolyan szép, mint valaha. Az első híd, amelyen már villamos jár. Az augusztus 20-i gyönyörű avató ünnepségen lobogódíszbe öltözött a Szabadság-híd és százezer ember jött el a Fővám térre, a Dunapartra, a Gellért térre s hatalmas emberfürtök lepték el az öreg Gellért-hegy szikláit, hogy felszabadult örömmel ünnepeljék a magyar demokrácia élniakarásának, a lerombolt Európában szinte példa nélkül álló munkatempójának legszebb alkotását, ezt a karcsú ivó hidat. Az avató ünnepségen a köztársasági elnökön és teljes kormányon kívül ott voltak a szovjet, az amerikai és az angol küldöttek is. Gerő közlekedési miniszter beszédében utalt arra, hogy a munka nem áll meg. Következik a Margithid s utána valamennyi Dunahíd újjáépítése. Ehhez azonban pénz, sok pénz kell és sajnos a stabilizációban jól meg kell nézni, hogy az állam mire költi a pénzét. Ezértfelhívta elsősorban a külföldi magyarságot: tegye lehetővé, hogy a náci vandalizmus pusztításainak nyomát az élni akaró magyar demokrácia eltüntethesse, tegyék lehetővé, hogy felépíthessük vízbeomlott hídjainkat! Nemes György. Thomasvillen már két hete sztrájkolnak a bútormunkások CIO szakszervezetének tagjai, akik átlag 18 dollárt kerestek hetenként. Béremelésért harcolnak. SZABADON MOZOGTAK USSR-BAN A VOLT UNRRAFŐNÖK SZERINT CHICAGO. Hazug hírek kerültek forgalomba, hogy az UNRRA képviselői “nem mozoghattak szabadon” a Szovjetunióban. Ezeket a meséket azonban most megcáfolta Dr. Robert C. Weaver, az UNRRA-bizottság volt főnöke, aki Ukrajnában tevékenykedett. Ukrajnában és Bieloruszsziában hathónapos t urán volt Dr. Weaver és volt alkalma az emberek százaival beszélgetni az üzletekben, az utcán és a gyárakban. Ennélfogva senki nála illetékesebb nem is jelenthette volna ki, hogy az UNRRA-bizottság tajai “odamentek, ahova nekik tetszett.” Dr. Weaver kijelentette, hogy az a segély, amit az UNRRA nyújt, “csak csepp a tengerben,” tekintve a két említett köztársaság lakosságának rettenetes hiányait és szenvedéseit. Az Ukrajnának kiutalt 189 millió dolláros segélynek csak a felét, a Bielorussziának járó 61 millió dolláros segélynek meg csak 60 százalékát szállították le Dr. Weaver szerint, aki elmondta, hogy a megszállás alatt a nácik 5 millió marhát, közel 3 millió lovat, négy és félmillió sertést, 5 millió és 400 juhot hajtottak ki s vittek Németországba. A nácik összetörték a kollektív gazdaságok traktorait és mezőgazdasági felszerelését. Ezenkívül 12 millió tonna agrárterméket és 9 millió tonna búzát raboltak el, éltek fel vagy pusztítottak el a barbárok. A lóhús divatba jön BOSTON, Mass. Az állam 200 kórházának gondnokai Truman elnök tudomására adták, hogy a kórházi betegek egészségi állapota a húshiány következtében válságba jutott. Ostromállapot San Salvadorban SAN SALVADOR. — Mivel a munkások, kereskedők és diákok politikai reformokat követeltek ebben a középamerikai államban, a kormány kihirdette az ostromállapotot,. — -—- ~ - - rm riae September 27, 1946 Nem egészen havi két cent... Hideg, barátságtalan idő járt a mi tájunkon az utolsó hét folyamán, a középnyugat túl rövid nyári idejének vége lett. Ránk fért volna már egy kis fűtés is, de drága a szén, takarékoskodni kell. S mikor egy pokróccal többet raktam az ágyunkra s azt is a fejem fölé húztam,, ismét és ismét eszembe jutott az óhazai nép. Mi lesz e télen Magyarországon? Majdnem naponként kapok mostanában leveleket odaátról. Istenem, milyen levelek ezek! Egész intézmények, faluk és számtalan idegen, akik megtudták az itteni osztály vagy valamelyik vezetőjének nevét, kérnek, könyörögnek, hogy a most következő tél beállta előtt segítsünk rajtuk. Hogy ezek az állapotok jól ismertek az itteni magyarság előtt, azt onnan tudom, hogy akárkivel csak találkozom, mindnyájan sopánkodnak az óhazai magyarság sorsán. Ezzel szemben tény az, hogy a Magyar Segélyakcióra való gyűjtésünk hónaprólhónapra kevesebb eredményt hoz, noha minden kigondolható eszközt megragadunk e szomorú és lehetetlen állapot megváltoztatására. Én jól tudom, hogy az általános drágaság, továbbá az a körülmény, hogy alig van magyar származású család, amelynek nem kellene támogatni óhazai rokonságot, károsan befolyásolja gyűjtéseinket. Mégis, mindennek dacára segélyakciónk MEG NEM ÁLLHAT. Az óhazai majdnem tíz milliós lakosság közül, ha egy milliónak van amerikai rokonsága, úgy sokat mondtam már, mert valószínű, hogy kevesebbnek van. Kérdem Tőletek, magyar Testvéreim, várjon kicsoda fog gondoskodni arról a túlnyomó többségről, azokról a milliókról, akiknek senkijük sincsen itt Amerikában. Vagy azok szenvedjenek, pusztuljanak csak azért, mert sorsuk úgy hozta magával, hogy nincsen külföldön rokonsága, komasága? * Azoknak a barátainknak, akik ha gyűjteni megyünk, azt válaszolják, hogy képtelenek akár csak egy dollárt is adni, ime adunk módot, hogy sokkal kevesebbet áldozzanak szerencsétlen szülőhazájukért. Csináltattunk igen szép kiállítású füzeteket, pártoló tagigazolványokat, melyeket asszonyaink most kezdenek kínálni az állam magyarságának. Havi 50 centes tagdíj ellenében BÁRKI TÁMOGATÓ TAGJA lehet a magyar segélyakció itteni fiókjainak. Azaz nem kérünk többet, mint nem is egészen napi két (kettő) centet a szülőhaza felsegítésére. Ugyebár ez csak nem sok? Például, ha egy héten egyszer megvonunk magunktól egy pohár sört, máris megvan a ‘nagy’ pártoló tagdíj az egész hónapra. Ha Te, háziasszony, egyszer egy héten egy negyedfonttal kevesebb húst vásárolsz (ami a hónapokban igen nagyon könnyűvé tétetett számodra), máris meg van a pártoló tag,sági díj. Akárhogyan vesszük, csekély öszszeget kérünk havonként 10 millió ember számára. Íme ez a legújabb kérésem Tihozzátok! Remélem, hogy közel tudtam vinni szivetekhez a segítségemezéj módját. Remélem, tetszik Nektek a gondolat. Remélem, valamennyien pártoló tagjai lesztek a magyar segélyakciónak. A jövő héten nyilvánosságra hozzuk az első jelentkezőket. DOBAY RAYMOND, ref. lelkész. “Lesz-e háború” Laski megleckézteti Max Eastmant A közismert “Town Meeting” nevű rádió programon Harold Laski, az Amerikában tartózkodó angol Labor Party vezér alaposan kipellengérezte a háborús uszítókat, akiket a vitában Max Eastman, a hírhedt trocktista tollforgató képviselt. A vita tárgya ez volt: “Lesz-e háború Oroszországgal.” Laski szerint vannak itt Amerikában, akik szeretnének egy ily háborút. Ezek a lakosság elenyésző hányadát alkotják. “Aki tárgyalt Oroszország kommunista vezetőivel” — mondta Laski — “az meggyőződhetett, miként azt Eden volt külügyminiszter is mondta, hogy az oroszok egyedüli célja biztonság.” ,,Mért jogos az, hogy Angliának és Amerikának legyenek gyarmatai és mandátumos területei, hadibázisai, és mért hördülnek fel, amikor Oroszország meg akarja vetni a lábát a Földközi Tenger partjain?” “Mért kelljen az emberiségnek arra az álláspontra helyezkedni, hogy az atomenergiát nyugodtan Amerikára lehet bízni, de a Szovjetunióra nem.” (Különösen, ha olyan kijelentésekre gondolunk, amineket Earl és Stelle tettek, akik atombombákkal akarják elpusztítani a Szovjetuniót.) “Miért tekintsük a Középkeletet Anglia ‘életvonalának’ és nem a Szovjetunióénak, amikor a Szovjetunió sokkal közelebb van ahhoz a területhez?” “Ha az Egyesült Nemzetek követelik, hogy részt vegyenek a Dardanellák ügyét szabályozó Montreuxi szerződés újratárgyalásában, mert ne vegyenek részt egy oly tárgyaláson is, mely átvizsgálná a feltételeket, melyek mellett az angolok Gibraltárt és az amerikaiak a Panama csatornát birtokolják.” Laski egyetértett azokkal, akik azt mondják, hogy nem voltak szabad választások Középeurópában. Laskinak nem volt igaza, amikor ezt az engedményt tette a reakciós propagandának. Magyarországról például az egész világ tudja, hogy szabad, demokratikus választások voltak. Laski “igazolásul” megemlítette, hogy az Egyesült Államok közelsége Dél-Amerikához még a mai napig sem biztosított igazi demokratikus rendszereket ott. Példa rá Argentína. Miért várja el a világ, hogy a Szovjetunió közelsége tökéletes demokráciákat létesített volna Magyarországon és más középeurópai államokban másfél év alatt. Max Eastman hetet-havat összekavart, hogy “megcáfolhassa” Laskit. A demagógok régi eszközéhez folyamodva összefüggés nélküli idézeteket olvasott Sztálin “A Leninizmus Problémái” című művéből. Ebben viszont Father Győrfi példáját követte, aki egyik háborúra uszító cikkében, július havában, szintén ebből a munkából idézett egyes részleteket. A kormány,, a United Mine Workers (AFL) és a barnaszénbárók arról tárgyalnak, hogy az ország bányáit visszaadják a magántulajdonosoknak. Balról jobbra: Charles O’Neil, a bányatulajdonosok képviselője. Ben Morell, kormánymegbízott és John L. Lewis, a bányászok elnöke. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 7 - 2 arányban elvetette a Szovjetunió azon indítványát, hogy az Egyesült Államok tagállamai jelentést nyújtsanak be, milyen nagy hadsereget tartanak olyan országokban, amelyek nem hadakoztak az Egyesült Nemzetek ellen. Nagy szárazság Erdélyben KOLOZSVÁR. — Az egész nyáron át tartó aszály a termésben felbecsülhetetlen károkat okozott. Erdélyben több mint 100 év óta nem volt hasonló szárazságra példa. A Székelyföldön a nagy szárazság következtében mindennaposakká váltak az erdőtüzek. --------------------------■ Nincs hús, nem dolgozunk BELLEVILLE, 111. — Ezer itteni szénbányász — beváltva korábbi fenyegetését —abbahagyta a munkát a bányákban. “Ha nincs hús” — mondották — “akkor nem dolgozunk”^ _._________|