Magyar Katonai Közlöny, 1929 (17. évfolyam)

Veszteségek pótlása 1743-ban. A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár iratanyagából közli: báti Berkó István

346 LAPSZEMLE — könnyű dandárok stb.­­— felállításának terve. Azt kívánják, hogy az eddigi géppuska-kocsi helyett, amelyről ütközet esetén a lövészek maguk kénytelenek a géppuskákat lemálházni és a tűzvonalba vinni, a jövőben a géppuskák kis harckocsikon legyenek felszerelve. Ugyancsak ilyen terep­járó harckocsit kíván a gyalog­oljak tankelhárító ágyúja számára. A magasabb parságok törzsei át fognak térni a jövőben a rövid hullámhossz alkalmazására rádió adó- és vevőkészülékeiknél. Nagy előrehaladást mutat a távolba való irányítás problémája, amelyet Németországban már néhány szárazföldi lőtéren is kipróbálnak. A szokásos harcászati feladatok egyike bennünket azért érdekel, mert megtudunk belőle néhány adatot a harcászat körébe vágó német felfogásokról. Egy motorizált felderítő és biztosító osztag, szerintük 4 századból álljon, még pedig : 1 páncélgépkocsi szd. 13 páncélgépkocsival, 1­3­7 cm-es ágyúval, 1 nehéz géppuskával; 1 terepjáró-gépkocsi szd. 13 kocsival, mind­egyiken egy nehéz gp. ; 1 harckocsi szd. 17 harckocsival, ezek közül való a parnoki kocsi is. Végül 1 motorkerékpáros szd. könnyű és nehéz gp.-val. Idetartozik még 1 szakasz vonatolt tüzérség, 1 motorizált utászszakasz és a szükséges híradó felszerelés. Ütközetmenetben a menetrend a következő volt. Elővéd 1 szakasz páncélgépkocsi, 1 szakasz terepjáró-páncélgépkocsi és a motorkerékpáros szd. A főcsapat élén a harckocsi szd. halad. Ha gyalogság is csatlakozik ehhez az osztaghoz, akkor azt —­ természetesen motorizálva — a főcsapat végén osztják be. Seeckt vezérezdi könyve «Gedanken eines Soldaten» méltán megérdemli azt a nagy érdeklődést, amelyet szakkörökben kiváltott. Jóformán minden európai állam szakemberei foglalkoznak állításaival pro és contra, sokan támadják, de még többen helyesnek ítélik érdekes fejtegetéseit. A lap 30. száma szintén hozzászól e kérdéshez s támadja azokat a szakembereket, akik Seeckt könyvének egyes fejezeteit kiragadva, azokat felületesen bírálják. Pedig Seecktnek igaza van, amikor azt állítja, hogy a jövő háború­jában kicsiny, mozgékony, de nagy harcértékkel rendelkező és minden műszaki vívmánnyal bíró hadseregek kezdik meg a háborút, ezeknek védelme alatt történik otthon az egész nemzetnek fegyverbe állítása. A kis elite-hadseregek az ember és anyag közti küzdelem különleges viszonyaiból keletkeztek. Ez lehetetlenné teszi azt, hogy a jövőben nagy tömegek véd­telenül legyenek kitéve az anyag csatájának. Téves azt állítani, hogy az anyag győzedelmeskedik az ember felett. Hiszen az anyagi előnyök mindkét fél részére érvényesíthetők. Győzedelmeskedni mindig a tökéletesebb ki­képzés és a jobb vezetés fog. A kis elite-hadseregnek minden pillanatban ütésre készen kell állni. A gyengébb vagy óvatosabb ellenfél ezt a had­sereget azonban valószínűleg várak, erődök védelme alatt addig fogja megóvni az ellenséges hadsereg idő előtti támadásaitól, amíg a nagy nép­hadsereg félig-meddig használható állapotban lesz. A halogató harcok és a határvédelem kellő megszervezése tehát a jövőben is fontos kérdések.

Next