Magyar Katonai Szemle, 1932 (2. évfolyam, 2. negyedév)
ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - A tüzérség alkalmazása a folyamátkelés kierőszakolásánál. Írta: Riedl Lajos ny. á. altábornagy
A TÜZÉRSÉG ALKALMAZÁSA A FOLYAMÁTKELÉS KIERŐSZAKOLÁSÁNÁL A folyamátkelés kierőszakolása támadó jellegű harci ténykedés. A tüzérség alkalmazását ez esetben azonban különleges megfigyelés tárgyává kell tenni, mivel a viszonyok itt egészen sajátosak. A folyamátkelés kierőszakolása az ellenség színe előtt a legnehezebb harcászati feladatok közé tartozik. Ha a viszonyok általában ugyanazok is, mint az állásban lévő ellenségnek megtámadásánál, mindamellett a tüzérségre háruló feladatokat mégis sokkal alaposabban át kell gondolni és a minden eshetőséggel számoló előkészületeket olyképpen megtenni, hogy az egyik lábával még a folyón innen álló, a másik lábával azonban már az akadályon túl álló gyalogságot egész erőnkkel támogathassuk. Tanulságos lenne ugyan a részletes tüzérségi működést, mint ezt nagyjában egy előbbi fejezetben már vázoltam, az 1918 június havában kierőszakolt Piave-átkelésnél megismerni, de mivel a tüzérség alkalmazásáról minden részletes adat hiányzik, nem lehet erre példákat felhozni. A folyamátkelés kierőszakolásánál a tüzérségnek feladatai általában a következők: az ellenséges, szorosan a parton, különösen a kiválasztott partraszállási helyeken fekvő védelmi állásoknak leküzdése; mindazon ellenséges állásoknak megsemmisítése, amelyekből a mi hajóraszálló, a folyamon átkelő és a szemben levő parton kikötő csapatainkat oldalozni vagy közvetlenül lőni lehetne; a hátul fekvő azon ellenséges erődítmények leküzdése, amelyekben a partról elűzött ellenség lábát újból megvetheti, illetve amelyekből — eddig nem háborgatva — ellentámadásba átmehetne; az ellenséges akadályberendezéseknek elpusztítása; mindazon ellenséges ütegek leküzdése, ha lehetséges megsemmisítése, amelyek saját gyülekezésünket a csa- 1 Lásd Magyar Katonai Közlöny 1930. évi 6., 7-8., 10., 11., 12. és a Magyar Katonai Szemle 1931. évi 2. füzetét.