Magyar Katonai Szemle, 1940 (10. évfolyam, 1. negyedév)
SPORT - A legnépszerűbb magyar sportról, a labdarúgásról. Írta: Vághy Kálmán honv. tisztviselő
LAPSZEMLE 273 elvágott alakulatoknál, 3. sürgős esetekben stb. Ezen alkalmazásokat egyébként az is indokolja, hogy: 1. a repülőgép nincs a földi közlekedési vonalakhoz kötve és így út, vagy pályafenntartási költségek nincsenek, 2. a nagy sebesség és a tetszés szerinti irányú közlekedés révén a csapatmozgás irányához és üteméhez könnyedén alkalmazkodik, 3. a csapatok ezért légi ellátás esetén a földi utánszállítóvonalak irányától függetlenítve is alkalmazhatók, ami bizonyos esetekben jelentős harcászati előnyöket jelenthet. Tisztázásra vár még azonban néhány kérdés, mint pl.: 1. milyenre építsük és hogyan rendezzük be az anyagszállító repülőgépeket, 2. az anyag leeresztésének mely módját, vagy módjait alkalmazzuk, 3. milyen legyen a leeresztendő csomagok súlya, alakja, csomagolása, ejtőernyője stb. Bodrossij Erik Változás a Boszporuszon? (Deutsche Wehr, 1939. 24. sz.) A Dardanellákat egyre gyakrabban emlegetik a történelemben. Hogy Xerxes óriás seregével Európába juthasson, Kr. e. 480-ban Lestos mellett két hatalmas hajóhidat vezetett a Helleszpontoszon át (amelyek közül az egyik 360 hajóból állott) és amikor hatalmas vihar a hajókat szétszórta — Hérodotosz szerint — utásztisztjét lefejeztette és a makacs tengerre pedig 300 korbácsütést méretett. Később ismét megindult Európába. Az átkelés 7 napig tartott. Az ellenirányú átkelést később Nagy Sándor hajtotta végre: 334 tavaszán, 30.000 gyalogossal és 5.000 lovassal kelt át a Helleszpontuszon, hogy Ázsiába juthasson. 70 évvel később — 405-ben — a peloponezusi háború tengeri csatával ért véget. Aegos-Potamos nádasaiban (most Braham kies) Lysander az athéni flottát megsemmisítette. A rómaiak uralma alatt e tengerszorosokat a római gályák PontusEuxinusból jövet és menet állandóan érintették. Mikor Konstantin Bizáncot megalapította, Nyugat és Kelet fő közlekedési útvonalaivá váltak. Az első erődítések partjaikon keletkeztek. Világpolitikai képe egyre nagyobbodott. Később az időjáráshoz kötött helyi tengersáv hadászati kulcsponttá alakult. Bár a gótok seregei már a Márványtenger partjain állottak és a rómaiakat Adrianopelnél meg is verték, hiányzott belőlük a politikai iskolázottság és a tengeri katonai tapasztalat ahhoz, hogy a római Balkán-tartományokat e tengerszorosokból és az Aegei-szigetek közül megtámadják. A velenceiek sem vonták ki magukat a terep helyi hatása alól és Gallipoli legfontosabb rakodó- és kereskedelmi telepeiről éberen figyelték a török portát. 1356-ban a törökök átlépték e tengeri országútat. Konstantinápoly elfoglalása után igyekeztek állásukat rövidesen megszilárdítani, mégpedig a mai Nagara és Maidos erődök megépítésével. Az erődítések lassacskán erősebbek és erősebbek lettek: megszületett a Dardanellák kérdése. Mint a berlin-bagdadi erővonal súrlódási felülete és a Fekete-tenger és folyótorkolatainak kapuja, európai kérdéssé nőtte ki magát akkor, amikor az orosz szabad tengeri út után való törekvése a Hagia Sophia«-ra az »András-keresztet« szerette volna kitűzni. Azonban e vallásos gesztus mögött a régi orosz vágyálom húzódott meg: India! Anglia még gondtalanul élt és így szerezhette meg Nagy Péter akadálytalanul az 1702-i u. n. 30 éves békében — mint távolba néző politikájának első gyümölcsét — a sza-