Magyar Kereskedők Lapja, 1905. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)

1905-07-01 / 26. szám

1905. július 1. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA___ szerepel.*) Ausztria forgalmát Norvégiával az elbei viziut könnyítette meg, de a tengeren mi is könnyen felkereshetnék Norvégorszá­got. Sajnos, ebben a tekintetben hiányzik a fő feltétel: a közvetlen, rendszeres összeköttetés. Míg a déleurópai nagy kikötőknek mindnek rendes hajóvonala van a norvég, svéd, balti orosz kikötőkbe, mi csak idegen kikötőkben (Hull, Hamburg) való átrakás útján kereshetjük ma fel Norvégiát és általában Északeurópát. Az Adria még a közeli Koppenhágába is csak fakultatív szolgálatot tart fenn, de tényleg alig ment még oda saját gőzöse. Az átrakodási összeköttetés lassú is, drága is lévén, kivitelünk nem fejlődhetik. Pedig nem egy czikkben ve­hetnék fel a versenyt a külfölddel, hogy csak az árpát és malátát, czukrot, gyümölcsöt, bort, petróleumot említsük. Lisztkivitelünk is nagyban fejleszthető volna, de jelenleg a közvetetlen vonalakkal rendelkező amerikai versenynek vagyunk kénytelenek a teret átengedni. A külkereskedelmi viszonylatainkban beállott konstellácziók pedig egyenesen kényszerítenek bennünket, hogy új piaczokat keressünk. Ár­pánkat Németország helyett ezután Angliába és Északeurópába s maláta alakjában az exo­­tikus országokba kell exportálnunk. Azért sür­gősen szükséges, hogy Északeurópába közve­tetten hajóvonalat rendezzünk be Fiuméból, a­melyen a fő dán, norvég, svéd, finn kikötőket felkeressük. A hajókat visszajövet a Földközi tengerre szánt svéd vasérc­c­el, finn, norvég, svéd faneműekkel lehetne megrakni. Holek Sámuel: vetni. Az ausztriai finomítók többsége ragasz­kodik ahhoz a hitéhez, hogy a surtaxe az ausztriai parlament ellenzése következtében nem fog törvényerőre emelkedhetni, s meg vannak győződve arról, hogy az előírt surtaxe utólagos beszedése nem fog bekövetkezni. Ausztria kínálata Magyarország területére ennek folytán nem az egész surtaxe beszámításával történik, hanem az osztrák gyáros megelég­szik a magyar vevő szavatosságával arra nézve, hogy a vevő az utólag követelt sur­taxe megfizetésére kötelezi magát. A jelen­tés ezután ismerteti azokat a lépéseket és beadványokat, melyeket az egyesület az il­letékes pénzügyminisztériumnál tett avégből, hogy a törvényhozási intézkedések folytán utóbb életbeléptetendő átutalási illeték (surtaxe) előzetes közigazgatási feljegyzése és nyilván­tartása pontosabban legyen eszközölhető. Az őszinte köszönet kifejezésével emlékezik meg e tekintetben Lukács László volt pénzügymi­niszter és Popovics Sándor dr. államtitkár jó­­akaratú intenczióiról. Ha az osztrák czukor­­behozatal adatait az 1901—2., 1902—3. és az 1903—4. években egybevetjük, azt találjuk, hogy ez a behozatal távolról sem apadt abban a mértékben, mint aminőben azt a magyar czukorgyártás jogosan megkívánhatná. Az osztrák czukor versenye. A Magyar czukor­gyárosok országos egyesülete jan. 27-én tartotta Hatvany-Deutsch Sándor főrendiházi tag elnöklésével X. rendes évi közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett ter­jedelmes jelentés szerint a lefolyt évben az ausztriai czukoriparnak Magyarországon való versengése ugyan nem érvényesülhetett annyira káros mértékben, mint tartani lehetett, mert azok a czukormennyiségek, melyek az ausztriai verseny következtében a magyar gyárak kezé­ben eladatlanul maradtak, az állandó áremel­kedés következtében utóbb a kivitelben ked­vezőbb feltételek mellett voltak értékesíthetők. Ámde a csak elvileg fennálló surtaxe nem volt képes megakadályozni az osztrák czukor be­­özönlését, annak ellenére, hogy a magyar czukor­­gyárak kínálatuknál vevőikkel szemben nem­csak az Ausztriából Magyarországba való teljes szállítási költséget, hanem részben magát a surtaxeot is áldozatul hozták, még­sem voltak képesek az osztrák czukor behozatala elé gátat *) Megemlítjük itt, hogy a monarkiának Svédországgal még jelentékenyebb a forgalma, amennyiben a behozatal átlag 4 és a kivitel 3,5 millió k.-ra rúgott. A behozatalban a vas­­ércz, a kivitelben a komló, maláta, pamutfonal és egyéb textiláru, rövidáru, vas- és fémáru szerepel első helyen. Magyarország ellenben csak 37,000 k.-t importált Svédországból (vas, halzsir) és kivitt oda 472,000 k. értékű torpedót, eményitőt, lisztet és papirost. A NYILTTÉR. (Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelős­séget a szerkesztőség.) Figyelmeztetem kartársaimat a Ravits és társa, alias Friedmann Farkas budapesti olajnagykereskedő-c­égre, valamint utazójára, kiknek üzleti érdekük a kereskedők becsapása az által, hogy a jeles czég olajgyártmányait mű­nyelven nevezik el s midőn a kereskedőnek el­adják, a kereskedelmi szokás szerinti elnevezésen kínálják és ha a kereskedő rendel, akkor a kó­piára más elnevezésen írják le az árut; kérdőre vonva, azt felelik, hogy mivel a gyár Triesztben van, ott úgy ismerik az árut, ez­által megtévesztik a kereskedőt és nagy károkat okoznak neki. Neve­zett c­égnek ezen eljárását közönséges szél­hámoskodásnak tartom, melyből kifolyólag minden szaktársamnak óvakodni kell úgy a czégtől, mint utazójától. Hogy ezen szavaim igazak, kész vagyok azt tanukkal igazolni. Egyúttal felkérem még kartársaimat, kiknek e czéggel kellemetlenségük van, vagy volt, hogy ezt velem tudatni kegyeskedjenek. Hazafias tisztelettel Urban­­János, fűszerkereskedő, 4088 Kassa, Szepsi-ut 6. sz. Felvágatlan újságpapírt szállít 8 koronáért per 100 kiló ab Grácz utánvét mellett. Ascher B. és fia Muraszombat. tm 10 mm. vételnél külön ajánlat. ^ 4077 Felhívás! Farkas Sándor urat kérjük, szíveskedjék a Magyar Kereskedők Lapja kiadóhivatalában, Budapest, VII., Almássy-tér 2. sz. mielőbb megjelenni. Draskóczi Kálmán, Székesfehérvár ajánlja a kereskedő urak szives figyelmébe: Jon plus ultra- borotváló szappanját és egyéb­­ szappan-gyártmányait. © 2032 Blum Zsigmond likőr, gyümölcspálinka és konyakgyára D­éván. Ajánlja termékeit a kereskedő urak szives figyelmébe. 2824 Árajánlatokkal szívesen szolgál. Fűszer- és gyarmatáru-szakmá­ban jártas munkatársat keres előkelő szaklap. Ajánlatok a «Magyar Kereskedők Lapja» szerkesztőségéhez, Budapest, VII., Almássy­ tér 2. intézendők. Társat keresek férfi-, női­ divat, kézmű­- és rövid­áru-üzlethez Erdély egyik nagyobb városában (megyeszék­hely) 15—20,000 korona betéttel. Az üzlet 35 év óta áll fenn és évenként mintegy 80,000 ko­ronát forgalmaz és 25% ot tisztán jövedelmez. Ajánlatok a Magyar Kereskedők Lapja kiadó­­hivatalához Budapest, VII., Almássy-tér 2. sz. «Erdélyi divatüslet 4083» jeligével küldendők. 4083 Kereskedelmi hirek. Közös vagy önálló vámterület ? A buda­pesti kereskedelmi és iparkamara külön szak­­bizottságot bizott meg azzal, hogy tegyen vé­­leményes jelentést, várjon az Ausztriával újjon­­nan megkötendő kiegyezés a vámközösség, vagy pedig az önálló vámterület alapján nyu­godjék-e ? Ez a bizottság a vámközösség ér­dekében való munkálattal Lukács József, az önálló vámterület érdekében való tanulmány elkészítésével pedig Schwarz Lajos kamarai tagokat bizta meg. A két előadó most elkészült jelentésével s benyújtotta a kamarához. Ezeket a jelentéseket a kamara tagjai a julius 4-én tartandó bizottsági ülésen fogják tárgyalni s ennek­ határozatát a julius 11-iki teljes ülés elé terjesztik. 3

Next