Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-05 / 36. szám

r*1­­­2 nCQAI |U vegyészeti gyér lemet szállít a­­#CI%wbllv legkitűnőbb minőségben és leg­­olcsóbban Perotin levegőtisztitó permetezőket és folyadékot, pormentesítő seprőanyagot, és padlóolajat, padlófényesítő- és beeresztőszereket, Kntlinsekt rovarirtót és egyéb vegyi­ cik­keket. Budpi­est, IX., Hu­St.ái 3-tér S. Telefon internúbon , 3. 22—64. rozásának lehetővé tételéről a pénzügyminiszter gon­doskodni fog. E mellett fennmaradnak az eredeti ja­vaslat azon rendelkezései, amelyek szerint a hadiköl­­csönökkel túlterhelt pénzintézetek, biztosító társasá­gok, árvaalapok stb. hadikölcsön-állományukat a meg­szabott feltételek fennforgása esetén általánosságban 5%-os kötvényekre cserélhetik fel. Mindez azonban csupán az eredeti jegyzésekre vonatkozik. A nem eredeti jegyzésű kötvények kamata 3%-ra redukálta­­tik, míg a nosztrifikálatlan hadikölcsönök után a ma­gyar kincstár semmiféle terhet sem vállal. Kimondja a javaslat egyúttal azt is, hogy a magánszemélyek va­gyonváltságuk felét törleszthetik hadikölcsönökkel, amikor is azok névértéken vétetnek számításba. (A részvénytársaságokra vonatkozólag tudvalevőleg az I. Vagyonváltság-törvény szabályozza a hadikölcsönök­­nek a vagyonváltság lerovásával történő felhasználha­tóságát.­ Ami már most a legújabb tervezet kritikáját illeti, annyi kétségtelen, hogy az a javaslat előző formájá­hoz képest lényeges haladást jelent. Másrészt viszont még­sem elégíti ki a jogosult kívánalmakat. A pénz­ügyminiszter maga hangsúlyozta, hogy az állami cím­letek birtokosait nem kívánja nagyobb teherrel súj­tani, mint az egyéb fix kamatozású értékpapírok tu­lajdonosait. Ezzel szemben a legújabb javaslat a ka­matredukció formájában olyan vagyonváltsággal sújtja a hadikölcsönöket, amely minden egyéb vagyonkate­­góriára hatályosuló váltságtehernél nagyobb. Míg az egyéb vagyonok 20, 15, sőt 10%-os váltság alá vonat­nak, addig a 6%-os hadikölcsön kamatának 4,3%-ra történő leszállítása 28%-os megterhelésnek felel meg. A vagyonváltság címén a kamatleszállítás legfeljebb 5%-ig terjedhetne, amely megoldást az érdekeltség is megnyugvással fogadná. Állampénzügyi szempontból az a 0.7%-os kamatdísdifferencia, amelynek megtaka­rítását kívánja jelenlegi formájában a javaslat, aligha jelent 20—25 millió megtakarításnál többet. A budget mai tételei mellett ennek az összegnek jelentősége oly kicsi, hogy ennek kedvéért bizonnyal nem volna sza­bad az egyenlő teherviselés elvét áttörni még akkor sem, ha a tervezett kamatredukció államhiteli szem­pontból tekintve sem ütköznék a legsúlyosabb aggá­lyokba. A 4,3%-os kamathozam mellett ezenkívül el­engedhetetlen a lombardírozott hadikölcsönök kérdé­sének rendezése is, ami önmagától megoldódnék ak­kor, ha az állami kamatszolgáltatás legalább is elérné a lombardkamat nagyságát, vagyis az 5%-ot. Nem hagyható megjegyzés nélkül az a méltány­talan elbánás sem, melyben a javaslat a nem eredeti jegyzésű hadikölcsönöket részesíti, amelynél a 3%-os alapra történő kamatleszállítás 50%-os megterheléssel egyértelmű. Újabb belső kölcsön előtt, állván, különös figyelmet kellene fordítani az állami címletek árfolya­mának emelésére. Az árfolyam-emelésnek egyetlen egészséges módja pedig az, ha a piacra kerülő papírok számára felvételt biztosítunk. Az, aki a hadikölcsönö­­ket megvette, mindenesetre segítőleg járult hozzá az árfolyam kialakulásához. Semmiesetre sem szabad te­hát a hadikölcsönök megszerzőiben büntetést érdemlő spekulánst látni, akivel szemben a legdrákóibb va­­gyonelvonás is jogosult. Ellenkezőleg : a hadikölcsön vásárlója az államhitel alátámasztója, aki más vagyo­nok tulajdonosánál erősebben igazságosan meg nem terhelhető. Reméljük, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása során az érdekeltség jogszerű kívánalmai teljes mér­tékben honoráltatni fognak. r.l Az osztrák-magyar bank ápri hió 7-éről szóló kimutatása szerint a magyar bankjegyforgalom 383.2 millió K-val 15.267 milliárdra csökkent, ami­vel szemben az osztrák jegyforgalom 691.3 millió K-val 41.758 milliárdra emelkedett. A jegybankot a magyar üzletvitel egyáltalán nem veszi igénybe, amihez képest a váltótárca 2,4 millió K-val csök­kent. Az osztrák kormány újóbbi 4.310 milliárd K pénztárjegyet számítoltatott le a jegybanknál, amely összegben azonban már benne szerepel a váltótárca 3.365 milliárdnyi csökkenése is. A ma­gyar girószámban újabb 308 millió K befizetés tör­tént , az­­osztrák girószámla pedig 393 millióval növekedett meg. A mérleg­­össz­ege a magyar üzlet­vitelben 21.394, az osztrák üzletvitelben 51.165 mil­liárd. Egészséges valuták eladásának megtiltása Ju­goszláviában. A belgrádi pénzügyminisztérium megtil­totta az idegen pénznemekkel kereskedő intézeteknek és cégeknek, hogy úgynevezett egészséges valutákat külföldre eladjanak. A jugoszláv kincstári jegyek beváltását május 1-én megkezdték. A koronára szóló 1920 október 15-ig befizetett bonokat koronaösszegükben és félévre szá­mított 6%-os kamatokkal váltják be, a dinárra és a többi koronára szóló bonokra csupán a tőke összegét fizetik vissza. «t.: A Pénzintézeti Központ 1920. évi zárszámadásait rövidesen megállapítják és a rendes közgyűlést leg­később júniusban meg fogják tartani. A közgyűlés előtt választmányi ülés is lesz és azon a folyó ügyek elin­tézésén kívül az újonnan tagul belépni szándékozó intézetek fölvétele tárgyában is határozni fognak. Az Österreichische Bodenkreditanstalt (Bécs) 1920. évi mérlege 150 millió­­ alaptőke és 176.734.992 , nyers jövedelem mellett 45.159.157 K tiszta nyere­séggel zárult, melyből 60 K , 20% osztalékot fizet. A társaság május 21-iki közgyűlésén az igazgatóság az alaptőkének 210 milió^K-ra való­ felemelését fogja javasolni, a '"c~ A Bank n. Wechselstuben A.-G. Mereur (Bécs)' ápr. 30-iki közgyűlésén az alaptőkének 180 millióról 300 millió­­-ra való felemelését határozta el. Az új rész­vényekből 100.000 drbot egy hollandiai csoport vesz át, míg a régi részvényeseknek 75.000 drb részvény 6:1. arányban lesz elővételre felajánlva. Az Oesterreich­ische Industrie- und Handelsbank (Bécs) alaptőkéjét 180 millióról 300 millió­­-ra fogja fölemelni. Az intézet az 1920. évre 6% osztalé­kot fizet. A Szabadalmazott bosnyák-hercegovinai országos bank (Szerajevo) és az ottani Szerb közgazdasági bank fuzionálni fognak. Az egyesült pénzintézetnek 400 millió K alaptőkéje lesz. A Jugoszláv bank rt. (Zágráb) 100 millió K alap­­alaptőkéjét 200 millió K-ra emeli föl. A Morvát leszámítoló bank (Zágráb) alaptő­kéjét 85 millióról 200 millió K-ra emelte föl. Az in­tézet az 1920. évre 17%ó osztalékot fizet. A Román hitelbank (Bukarest) alaptőkéjét 70 millióról 725 millió lejre emelte föl. A társaság az 1920. évre 12% osztalékot fizet. A Szerb takarékpénztár rt. (Újvidék)­ alaptőkéjét 2 millió K-ról 10 millió K-ra emelte föl és cégét Szerb kereskedelmi bank rt.-ra változtatta. A Banca de Est (Csernovicz) alaptőkéjét 10 millióról 16 millió lejre emelte föl. .­­ , f" . MAGYAR PÉNZÜGYI A PÉBtiMtéZSti KiZPRBtJS I A XXXV11. 13. §-a kimondja, hogy 1921 július 1-től kezdve be­tétkönyvre befizetést csak a Pénzintézeti Központ tagjai fogadhatnak el. A pénzintézet felelős vezetője, aki ezt a tilalmat szándékosan megszegi, vétséget követ el, amelynek büntetése 6 hónapig terjedő fog­ház és 100.000 K-ig terjedő pénzbüntetés. A mellék­büntetésként alkalmazott pénzbüntetésért az intézet is felelős. Ezt a pénzbüntetést behajthatlansága miatt helyettesítő fogházbüntetés tartama egy évet meg nem haladhat. Az a hitelező, akitől pénzintézet betétkönyvre a tilalom ellenére befizetést elfogad, ezt a betétet eltérő megállapodás esetében is bármikor visszakövetelheti. Az ilyen hitelezők kérelmére a biz­tosítási végrehajtást a betétkönyv és a Pénzintézeti Központnak olyan tartalmú tanúsítványa alapján, hogy­­a pénzintézet a Központnak nem tagja, a per megindítása előtt is a veszély valószínűségének iga­zolása hiányában is el kell rendelni. A törvénynek ez az intézkedése, mint a fentiekből látható, nagyon szigorú és nagyon súlyos szankció­hoz van kötve. Minden pénzintézetnek, különösen pedig minden pénzintézet vezető igazgatójának nagy érdeke tehát, hogy a Pénzintézeti Központ tagja le­gyen, m­ert különben, betétet egyáltalában elfogadnia nem szabad. A törvény 14. §-a, amely kimondja, hogy állami, törvényhatósági és községi pénzeket, valamint gyámhatósági és egyéb közhatósági kezelésben álló pénzeket betétkönyvre vagy folyószámlára csak olyan pénzintézetnél szabad elhelyezni, amely a Pénzintézeti Központ tagja, egy további nyomós indok arra, hogy minden pénzintézet igyekezzék a Központba tagul belépni, annyival is inkább, hogy ugyanezen szakasz szerint állami és más közhatóság magyarországi pénz­intézetek kezességét csak abban az esetben fogad­hatja el, ha az illető pénzintézet a Pénzintézeti Köz­pontnak tagja. Mindezeknek az intézkedéseknek szinte természetes kiegészítése a törvénynek az a rendel­kezése, hogy a pénzintézetek által kibocsátott, közfor­galom tárgyát képező értékpapírokat és betétköny­veket a fönnálló jogszabályok korlátai között óvadék­­képeseknek, állami, törvényhatósági és községi pén­zek, közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei elhelyezésére alkalmasaknak, üzleti biztosíté­kul vagy bánatpénzül elfogadhatóknak nyilvánítani csak abban az esetben lehet, ha a kibocsátó intézet a Pénzintézeti Központ tagja. A legtöbb magyarországi pénzintézet a törvény rendelkezéseitől függetlenül is tömegesen jelentkezett a Pénzintézeti Központnál tagul, mégis akadnak úgy Budapesten, mint a vidéken olyan intézetek, amelyek eddig fölvételüket nem ké­relmezték. A Pénzintézeti Központ előreláthatólag a jövő hónap folyamán megtartandó közgyűlése előtt választmányi ülést fog tartani, amelyen az újonnan jelentkezők tagul való fölvétele tárgyában határozni fog. Azok a pénzintézetek, amelyek május végéig a tagul való fölvételt nem kérik, a törvényben előírt határidőig már fölvehetők nem lesznek és így a be­téti üzletről szükségképen le kell mondaniuk. Egyetlen intézetnek sem érdeke, hogy magát a Pénzintézeti Központ kötelékébe való belépés alól ki­vonja, mert hiszen a tagság nem jár semmiféle sú­lyos kötelezettséggel. Mindössze az a kötelessége a tagul belépő intézetnek, hogy saját tőkéjének minden 250.000 K-ja után 4000 K Pénzintézeti Központi rész­jegyet jegyezzen, ennek összegét azonban 10 részlet­ben fizetheti. A részjegyek jegyzése már csak azért sem teher, mert hiszen az üzletrészeknek garantált jövedelmezőségük van. Az államkincstár a Pénzinté­zeti Központ alapításakor 100 millió­s névértékű üzletrészt vett át és a múlt évben további 100 milliót fektetett ilyen üzletrészekbe, de az államkincstár részjegyei csak abban az esetben részesednek a Köz­pont tiszta jövedelmében, ha a pénzintézetek birto­kában lévő üzletrészekre eső osztalék a 6%-ot el­érte. Felszámolás esetében pedig az államkincstár üzletrészei a tiszta vagyonból csak az intézetek tu­lajdonában lévő üzletrészekre befizetett összegek ki­elégítése után fizethetők vissza. Nem minősíthető tehernek az sem, hogy a Pénz­intézeti Központ tagjai rendes felülvizsgálat alá es­nek, mert a revízió az intézet hitelét kétségbevon­­hatlanul emeli, de még a felülvizsgálat alkalmával szerzett tapasztalatokat a Pénzintézeti Központ tisszi 1921. május 5. viselői szigorú titok­ gyanánt tartoznak kezelni és azokról közvetlen félebbvalójukon kivül senkinek, semmi körülmények között felvilágosítást adniok nem­ szabad. Ellenben a revízió nyomán az azt végző szak­­emberek az ügyvitel tárgyában hasznos tanácsokat, útbaigazításokat adhatnak, amelyek azonban sem az intézetet, sem a vezető igazgatót nem kötelezik, ha megfogadni nem akarja. A felülvizsgálat az igazgató-­ ság és felügyelőbizottság felelősségét csökkenti, ami-­­nek óriási horderejét a hazai pénzintézetek túl­nyomó többsége fölismerte. Ennek következménye volt az, hogy számos intézet kérte már akkor a revíziót, amikor az még nem volt kötelező. Kereskedelmi uni­ óAz állatkivitel szabaddá tétele tárgyában szak­t tanácskozás volt a földmivelésügyi minisztérium­ban. A mezőgazdasági érdekeltségek az állatkivitel szabaddá tétele mellett foglaltak állást és a kiviteli illetékek elengedését kívánták. Természetesnek ta­lálták azonban, hogy a kivitel továbbra is az ál­lam ellenőrzése mellett történjék. Tekintettel az ér­dekeltségek méltánylandó érveire, amelyet a na­ponkint érkező vidéki küldöttségek, valamint nem­zetgyűlési képviselők is támogatnak, a földművelés­ügyi miniszter megígérte, hogy az ügyet a legköze­lebbi minisztertanács elé terjeszti és a maga részé­ről a kérdés kedvező megoldása elé akadályokat nem gördít. Országos gyapjuvásár. Debrecenben június 27-én, országos gyapjuvásár lesz. Csődmegszüntetés. A Wiener edényáruház és Wiener Adolf vb­, budapesti cég elleni csőd a vagyon felosztása következtében megszüntettetett. A Terra áruforgalmi és kereskedelmi rt.­­elszórt, mely a követelések novemebr 3-áig érvényesítendők* Radó Andor dr.-nál (I., Atilla­ utca 67. II. 2.) A Patria fakereskedelmi rt fölszámol. A Frankl A. Herrn, és fiai rt. május 14-iki köz­gyűlésén az igazgatóság az alaptőkének 18 millióról SS millió K-ra való felemelését fogja javasolni. A Teerag A.­G. (Bécs) az 1920. évre 90 %, azaz 1, 45% osztalékot fizet A társaság alaptőkéjét 6 millió-­ ról 9 millió K-ra emelte fel Rt közlekedési és vasúti szükségletre cég alatt. Belgrádban 10 millió dinár alaptőkével kereskedelmi vállalat alakult. Terra kereskedelmi rt. cég alatt Zágrábban 500.0001 K alaptőkével (1259 drb 400 K n. é. részvény) új vál­lalat alakult, amely telefonkészülékek adás-vételével és szerelésével, valamint vasáruk és gépek adás-véte­lével foglalkozik. A Horvát vaskereskedelmi rt. (Zágráb)1­10 millió­s alaptőkéjét 15 millió K-ra emeli a tartalékalap terhére. Donauländische Kreditgesellschaft A.-G. bég. alatt Münchenben 6 millió márka alaptőkével új vál­lalat alakult a volt osztrák-magyar monarchia­ ál­lamaival való kereskedelem folytatására- Pályázati Hirdetmény. A kapuvári fiókunknál megüresedett ügyvezető k­üpszfii állásra. Lehetőleg a borüzletben is jártasak bizonyítványmásolatok­, har felszerelt kérvényüket igényeik megjelölésével adják be május 20-ig alábbi címre. Rábaközi takarékpénztár Csorna, 6334, Fő és Is­ántat, 63351 A Nagyh­almadarasi Takarékpénztár részvénytársaság pályázatot hirdet az intézetnél megüresedett főkönyvelői állásra. Pályázhatnak mérlegképes könyvelők, kik a takréfepénztári ügy­kezelésben önálló jártassággal bírnak. Fizetés: a törzsfizetés, drága­­sági pótlék, alapszabályszerű jutalék és természetbeni járulékkal együtt kb. 29.000 kor. A megválasztott főkönyvelő 12.000 kor. biz­tosítékot tartozik letenni és egy évi próbaidő után véglegesíttetik. Az állás azonnal elfoglalható. Pályázati határidő: 1921 május 25-ig. Nagykunmadaras, 1921 május 2. Az igazgatóság. (SEOTtiiSmraSiEiFWK'rr elsőrendű áru 60% cukortartalommal, lí® nagy és kis tételekben 10 kg. ládákban, 10% tara levonással kilónként 58 K. 5 kg. zománcvedrekben brutto-netto 58 K. IRÉSH&ISOS­ P príma ám, kilója 100 korona. Strausz S­ándler konservgyára Budapest, VI., Hungária-körút 84. Tel: 33—48. 6337 nagy választékban kaphatók &fl Eckstein Gyula írógép- és irodabútor üzletében, Budapest, IV., Párisi­ utca 1.1. em.­­zsá­k, ponyva, zsineg, raffia I FISCHER I. RÉSZV. TÁRS. Budapest, Nádor­ u. 31. 303 [ Jelentékeny vidéki pénzintézet bank- és pénzváltója részére értékpapír- és valuta-üzletben járatos ai­a« »iót keres. Pályázatok „Alföld 6301“ jeligére v VI elap kiadóhivatalához küldendők be. ajánlok - kötelezettség nélkül - nagyobb vételnél: la Kócsapaprikát kgr. K 65 Borókamag’ kgr. K 13 la, Édesnemes pap- Szapp­angy­ökér nikát kgr. K 120 (hámozott) kgr. K 50 Bors Singapore kgr. K 76 . . . „ Fahéj kgr. K 85 Majoránna kgr. K 135 ezenkívül mindenfajta gyógyfüves legolcsóbb napi áron. Az áru fizetendő átvételnél készpénzben. Veszek nyers borkövet, tiszta méhviaszt minden mennyiségben. STEINER MÓR gyógynövény­es terménykivételi nagykereskedése Budapest, vj., Királym­. 20. Telefon:64—8% «336

Next