Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-05 / 36. szám
r*12 nCQAI |U vegyészeti gyér lemet szállít a#CI%wbllv legkitűnőbb minőségben és legolcsóbban Perotin levegőtisztitó permetezőket és folyadékot, pormentesítő seprőanyagot, és padlóolajat, padlófényesítő- és beeresztőszereket, Kntlinsekt rovarirtót és egyéb vegyi cikkeket. Budpiest, IX., HuSt.ái 3-tér S. Telefon internúbon , 3. 22—64. rozásának lehetővé tételéről a pénzügyminiszter gondoskodni fog. E mellett fennmaradnak az eredeti javaslat azon rendelkezései, amelyek szerint a hadikölcsönökkel túlterhelt pénzintézetek, biztosító társaságok, árvaalapok stb. hadikölcsön-állományukat a megszabott feltételek fennforgása esetén általánosságban 5%-os kötvényekre cserélhetik fel. Mindez azonban csupán az eredeti jegyzésekre vonatkozik. A nem eredeti jegyzésű kötvények kamata 3%-ra redukáltatik, míg a nosztrifikálatlan hadikölcsönök után a magyar kincstár semmiféle terhet sem vállal. Kimondja a javaslat egyúttal azt is, hogy a magánszemélyek vagyonváltságuk felét törleszthetik hadikölcsönökkel, amikor is azok névértéken vétetnek számításba. (A részvénytársaságokra vonatkozólag tudvalevőleg az I. Vagyonváltság-törvény szabályozza a hadikölcsönöknek a vagyonváltság lerovásával történő felhasználhatóságát. Ami már most a legújabb tervezet kritikáját illeti, annyi kétségtelen, hogy az a javaslat előző formájához képest lényeges haladást jelent. Másrészt viszont mégsem elégíti ki a jogosult kívánalmakat. A pénzügyminiszter maga hangsúlyozta, hogy az állami címletek birtokosait nem kívánja nagyobb teherrel sújtani, mint az egyéb fix kamatozású értékpapírok tulajdonosait. Ezzel szemben a legújabb javaslat a kamatredukció formájában olyan vagyonváltsággal sújtja a hadikölcsönöket, amely minden egyéb vagyonkategóriára hatályosuló váltságtehernél nagyobb. Míg az egyéb vagyonok 20, 15, sőt 10%-os váltság alá vonatnak, addig a 6%-os hadikölcsön kamatának 4,3%-ra történő leszállítása 28%-os megterhelésnek felel meg. A vagyonváltság címén a kamatleszállítás legfeljebb 5%-ig terjedhetne, amely megoldást az érdekeltség is megnyugvással fogadná. Állampénzügyi szempontból az a 0.7%-os kamatdísdifferencia, amelynek megtakarítását kívánja jelenlegi formájában a javaslat, aligha jelent 20—25 millió megtakarításnál többet. A budget mai tételei mellett ennek az összegnek jelentősége oly kicsi, hogy ennek kedvéért bizonnyal nem volna szabad az egyenlő teherviselés elvét áttörni még akkor sem, ha a tervezett kamatredukció államhiteli szempontból tekintve sem ütköznék a legsúlyosabb aggályokba. A 4,3%-os kamathozam mellett ezenkívül elengedhetetlen a lombardírozott hadikölcsönök kérdésének rendezése is, ami önmagától megoldódnék akkor, ha az állami kamatszolgáltatás legalább is elérné a lombardkamat nagyságát, vagyis az 5%-ot. Nem hagyható megjegyzés nélkül az a méltánytalan elbánás sem, melyben a javaslat a nem eredeti jegyzésű hadikölcsönöket részesíti, amelynél a 3%-os alapra történő kamatleszállítás 50%-os megterheléssel egyértelmű. Újabb belső kölcsön előtt, állván, különös figyelmet kellene fordítani az állami címletek árfolyamának emelésére. Az árfolyam-emelésnek egyetlen egészséges módja pedig az, ha a piacra kerülő papírok számára felvételt biztosítunk. Az, aki a hadikölcsönöket megvette, mindenesetre segítőleg járult hozzá az árfolyam kialakulásához. Semmiesetre sem szabad tehát a hadikölcsönök megszerzőiben büntetést érdemlő spekulánst látni, akivel szemben a legdrákóibb vagyonelvonás is jogosult. Ellenkezőleg : a hadikölcsön vásárlója az államhitel alátámasztója, aki más vagyonok tulajdonosánál erősebben igazságosan meg nem terhelhető. Reméljük, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása során az érdekeltség jogszerű kívánalmai teljes mértékben honoráltatni fognak. r.l Az osztrák-magyar bank ápri hió 7-éről szóló kimutatása szerint a magyar bankjegyforgalom 383.2 millió K-val 15.267 milliárdra csökkent, amivel szemben az osztrák jegyforgalom 691.3 millió K-val 41.758 milliárdra emelkedett. A jegybankot a magyar üzletvitel egyáltalán nem veszi igénybe, amihez képest a váltótárca 2,4 millió K-val csökkent. Az osztrák kormány újóbbi 4.310 milliárd K pénztárjegyet számítoltatott le a jegybanknál, amely összegben azonban már benne szerepel a váltótárca 3.365 milliárdnyi csökkenése is. A magyar girószámban újabb 308 millió K befizetés történt , azosztrák girószámla pedig 393 millióval növekedett meg. A mérlegösszege a magyar üzletvitelben 21.394, az osztrák üzletvitelben 51.165 milliárd. Egészséges valuták eladásának megtiltása Jugoszláviában. A belgrádi pénzügyminisztérium megtiltotta az idegen pénznemekkel kereskedő intézeteknek és cégeknek, hogy úgynevezett egészséges valutákat külföldre eladjanak. A jugoszláv kincstári jegyek beváltását május 1-én megkezdték. A koronára szóló 1920 október 15-ig befizetett bonokat koronaösszegükben és félévre számított 6%-os kamatokkal váltják be, a dinárra és a többi koronára szóló bonokra csupán a tőke összegét fizetik vissza. «t.: A Pénzintézeti Központ 1920. évi zárszámadásait rövidesen megállapítják és a rendes közgyűlést legkésőbb júniusban meg fogják tartani. A közgyűlés előtt választmányi ülés is lesz és azon a folyó ügyek elintézésén kívül az újonnan tagul belépni szándékozó intézetek fölvétele tárgyában is határozni fognak. Az Österreichische Bodenkreditanstalt (Bécs) 1920. évi mérlege 150 millió alaptőke és 176.734.992 , nyers jövedelem mellett 45.159.157 K tiszta nyereséggel zárult, melyből 60 K , 20% osztalékot fizet. A társaság május 21-iki közgyűlésén az igazgatóság az alaptőkének 210 milió^K-ra való felemelését fogja javasolni, a '"c~ A Bank n. Wechselstuben A.-G. Mereur (Bécs)' ápr. 30-iki közgyűlésén az alaptőkének 180 millióról 300 millió-ra való felemelését határozta el. Az új részvényekből 100.000 drbot egy hollandiai csoport vesz át, míg a régi részvényeseknek 75.000 drb részvény 6:1. arányban lesz elővételre felajánlva. Az Oesterreichische Industrie- und Handelsbank (Bécs) alaptőkéjét 180 millióról 300 millió-ra fogja fölemelni. Az intézet az 1920. évre 6% osztalékot fizet. A Szabadalmazott bosnyák-hercegovinai országos bank (Szerajevo) és az ottani Szerb közgazdasági bank fuzionálni fognak. Az egyesült pénzintézetnek 400 millió K alaptőkéje lesz. A Jugoszláv bank rt. (Zágráb) 100 millió K alapalaptőkéjét 200 millió K-ra emeli föl. A Morvát leszámítoló bank (Zágráb) alaptőkéjét 85 millióról 200 millió K-ra emelte föl. Az intézet az 1920. évre 17%ó osztalékot fizet. A Román hitelbank (Bukarest) alaptőkéjét 70 millióról 725 millió lejre emelte föl. A társaság az 1920. évre 12% osztalékot fizet. A Szerb takarékpénztár rt. (Újvidék) alaptőkéjét 2 millió K-ról 10 millió K-ra emelte föl és cégét Szerb kereskedelmi bank rt.-ra változtatta. A Banca de Est (Csernovicz) alaptőkéjét 10 millióról 16 millió lejre emelte föl. . , f" . MAGYAR PÉNZÜGYI A PÉBtiMtéZSti KiZPRBtJS I A XXXV11. 13. §-a kimondja, hogy 1921 július 1-től kezdve betétkönyvre befizetést csak a Pénzintézeti Központ tagjai fogadhatnak el. A pénzintézet felelős vezetője, aki ezt a tilalmat szándékosan megszegi, vétséget követ el, amelynek büntetése 6 hónapig terjedő fogház és 100.000 K-ig terjedő pénzbüntetés. A mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetésért az intézet is felelős. Ezt a pénzbüntetést behajthatlansága miatt helyettesítő fogházbüntetés tartama egy évet meg nem haladhat. Az a hitelező, akitől pénzintézet betétkönyvre a tilalom ellenére befizetést elfogad, ezt a betétet eltérő megállapodás esetében is bármikor visszakövetelheti. Az ilyen hitelezők kérelmére a biztosítási végrehajtást a betétkönyv és a Pénzintézeti Központnak olyan tartalmú tanúsítványa alapján, hogya pénzintézet a Központnak nem tagja, a per megindítása előtt is a veszély valószínűségének igazolása hiányában is el kell rendelni. A törvénynek ez az intézkedése, mint a fentiekből látható, nagyon szigorú és nagyon súlyos szankcióhoz van kötve. Minden pénzintézetnek, különösen pedig minden pénzintézet vezető igazgatójának nagy érdeke tehát, hogy a Pénzintézeti Központ tagja legyen, mert különben, betétet egyáltalában elfogadnia nem szabad. A törvény 14. §-a, amely kimondja, hogy állami, törvényhatósági és községi pénzeket, valamint gyámhatósági és egyéb közhatósági kezelésben álló pénzeket betétkönyvre vagy folyószámlára csak olyan pénzintézetnél szabad elhelyezni, amely a Pénzintézeti Központ tagja, egy további nyomós indok arra, hogy minden pénzintézet igyekezzék a Központba tagul belépni, annyival is inkább, hogy ugyanezen szakasz szerint állami és más közhatóság magyarországi pénzintézetek kezességét csak abban az esetben fogadhatja el, ha az illető pénzintézet a Pénzintézeti Központnak tagja. Mindezeknek az intézkedéseknek szinte természetes kiegészítése a törvénynek az a rendelkezése, hogy a pénzintézetek által kibocsátott, közforgalom tárgyát képező értékpapírokat és betétkönyveket a fönnálló jogszabályok korlátai között óvadékképeseknek, állami, törvényhatósági és községi pénzek, közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei elhelyezésére alkalmasaknak, üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül elfogadhatóknak nyilvánítani csak abban az esetben lehet, ha a kibocsátó intézet a Pénzintézeti Központ tagja. A legtöbb magyarországi pénzintézet a törvény rendelkezéseitől függetlenül is tömegesen jelentkezett a Pénzintézeti Központnál tagul, mégis akadnak úgy Budapesten, mint a vidéken olyan intézetek, amelyek eddig fölvételüket nem kérelmezték. A Pénzintézeti Központ előreláthatólag a jövő hónap folyamán megtartandó közgyűlése előtt választmányi ülést fog tartani, amelyen az újonnan jelentkezők tagul való fölvétele tárgyában határozni fog. Azok a pénzintézetek, amelyek május végéig a tagul való fölvételt nem kérik, a törvényben előírt határidőig már fölvehetők nem lesznek és így a betéti üzletről szükségképen le kell mondaniuk. Egyetlen intézetnek sem érdeke, hogy magát a Pénzintézeti Központ kötelékébe való belépés alól kivonja, mert hiszen a tagság nem jár semmiféle súlyos kötelezettséggel. Mindössze az a kötelessége a tagul belépő intézetnek, hogy saját tőkéjének minden 250.000 K-ja után 4000 K Pénzintézeti Központi részjegyet jegyezzen, ennek összegét azonban 10 részletben fizetheti. A részjegyek jegyzése már csak azért sem teher, mert hiszen az üzletrészeknek garantált jövedelmezőségük van. Az államkincstár a Pénzintézeti Központ alapításakor 100 milliós névértékű üzletrészt vett át és a múlt évben további 100 milliót fektetett ilyen üzletrészekbe, de az államkincstár részjegyei csak abban az esetben részesednek a Központ tiszta jövedelmében, ha a pénzintézetek birtokában lévő üzletrészekre eső osztalék a 6%-ot elérte. Felszámolás esetében pedig az államkincstár üzletrészei a tiszta vagyonból csak az intézetek tulajdonában lévő üzletrészekre befizetett összegek kielégítése után fizethetők vissza. Nem minősíthető tehernek az sem, hogy a Pénzintézeti Központ tagjai rendes felülvizsgálat alá esnek, mert a revízió az intézet hitelét kétségbevonhatlanul emeli, de még a felülvizsgálat alkalmával szerzett tapasztalatokat a Pénzintézeti Központ tisszi 1921. május 5. viselői szigorú titok gyanánt tartoznak kezelni és azokról közvetlen félebbvalójukon kivül senkinek, semmi körülmények között felvilágosítást adniok nem szabad. Ellenben a revízió nyomán az azt végző szakemberek az ügyvitel tárgyában hasznos tanácsokat, útbaigazításokat adhatnak, amelyek azonban sem az intézetet, sem a vezető igazgatót nem kötelezik, ha megfogadni nem akarja. A felülvizsgálat az igazgató- ság és felügyelőbizottság felelősségét csökkenti, ami-nek óriási horderejét a hazai pénzintézetek túlnyomó többsége fölismerte. Ennek következménye volt az, hogy számos intézet kérte már akkor a revíziót, amikor az még nem volt kötelező. Kereskedelmi uni óAz állatkivitel szabaddá tétele tárgyában szakt tanácskozás volt a földmivelésügyi minisztériumban. A mezőgazdasági érdekeltségek az állatkivitel szabaddá tétele mellett foglaltak állást és a kiviteli illetékek elengedését kívánták. Természetesnek találták azonban, hogy a kivitel továbbra is az állam ellenőrzése mellett történjék. Tekintettel az érdekeltségek méltánylandó érveire, amelyet a naponkint érkező vidéki küldöttségek, valamint nemzetgyűlési képviselők is támogatnak, a földművelésügyi miniszter megígérte, hogy az ügyet a legközelebbi minisztertanács elé terjeszti és a maga részéről a kérdés kedvező megoldása elé akadályokat nem gördít. Országos gyapjuvásár. Debrecenben június 27-én, országos gyapjuvásár lesz. Csődmegszüntetés. A Wiener edényáruház és Wiener Adolf vb, budapesti cég elleni csőd a vagyon felosztása következtében megszüntettetett. A Terra áruforgalmi és kereskedelmi rt.elszórt, mely a követelések novemebr 3-áig érvényesítendők* Radó Andor dr.-nál (I., Atilla utca 67. II. 2.) A Patria fakereskedelmi rt fölszámol. A Frankl A. Herrn, és fiai rt. május 14-iki közgyűlésén az igazgatóság az alaptőkének 18 millióról SS millió K-ra való felemelését fogja javasolni. A Teerag A.G. (Bécs) az 1920. évre 90 %, azaz 1, 45% osztalékot fizet A társaság alaptőkéjét 6 millió- ról 9 millió K-ra emelte fel Rt közlekedési és vasúti szükségletre cég alatt. Belgrádban 10 millió dinár alaptőkével kereskedelmi vállalat alakult. Terra kereskedelmi rt. cég alatt Zágrábban 500.0001 K alaptőkével (1259 drb 400 K n. é. részvény) új vállalat alakult, amely telefonkészülékek adás-vételével és szerelésével, valamint vasáruk és gépek adás-vételével foglalkozik. A Horvát vaskereskedelmi rt. (Zágráb)110 milliós alaptőkéjét 15 millió K-ra emeli a tartalékalap terhére. Donauländische Kreditgesellschaft A.-G. bég. alatt Münchenben 6 millió márka alaptőkével új vállalat alakult a volt osztrák-magyar monarchia államaival való kereskedelem folytatására- Pályázati Hirdetmény. A kapuvári fiókunknál megüresedett ügyvezető küpszfii állásra. Lehetőleg a borüzletben is jártasak bizonyítványmásolatok, har felszerelt kérvényüket igényeik megjelölésével adják be május 20-ig alábbi címre. Rábaközi takarékpénztár Csorna, 6334, Fő és Isántat, 63351 A Nagyhalmadarasi Takarékpénztár részvénytársaság pályázatot hirdet az intézetnél megüresedett főkönyvelői állásra. Pályázhatnak mérlegképes könyvelők, kik a takréfepénztári ügykezelésben önálló jártassággal bírnak. Fizetés: a törzsfizetés, drágasági pótlék, alapszabályszerű jutalék és természetbeni járulékkal együtt kb. 29.000 kor. A megválasztott főkönyvelő 12.000 kor. biztosítékot tartozik letenni és egy évi próbaidő után véglegesíttetik. Az állás azonnal elfoglalható. Pályázati határidő: 1921 május 25-ig. Nagykunmadaras, 1921 május 2. Az igazgatóság. (SEOTtiiSmraSiEiFWK'rr elsőrendű áru 60% cukortartalommal, lí® nagy és kis tételekben 10 kg. ládákban, 10% tara levonással kilónként 58 K. 5 kg. zománcvedrekben brutto-netto 58 K. IRÉSH&ISOS P príma ám, kilója 100 korona. Strausz Sándler konservgyára Budapest, VI., Hungária-körút 84. Tel: 33—48. 6337 nagy választékban kaphatók &fl Eckstein Gyula írógép- és irodabútor üzletében, Budapest, IV., Párisi utca 1.1. em.zsák, ponyva, zsineg, raffia I FISCHER I. RÉSZV. TÁRS. Budapest, Nádor u. 31. 303 [ Jelentékeny vidéki pénzintézet bank- és pénzváltója részére értékpapír- és valuta-üzletben járatos aia« »iót keres. Pályázatok „Alföld 6301“ jeligére v VI elap kiadóhivatalához küldendők be. ajánlok - kötelezettség nélkül - nagyobb vételnél: la Kócsapaprikát kgr. K 65 Borókamag’ kgr. K 13 la, Édesnemes pap- Szappangyökér nikát kgr. K 120 (hámozott) kgr. K 50 Bors Singapore kgr. K 76 . . . „ Fahéj kgr. K 85 Majoránna kgr. K 135 ezenkívül mindenfajta gyógyfüves legolcsóbb napi áron. Az áru fizetendő átvételnél készpénzben. Veszek nyers borkövet, tiszta méhviaszt minden mennyiségben. STEINER MÓR gyógynövényes terménykivételi nagykereskedése Budapest, vj., Királym. 20. Telefon:64—8% «336